Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-24 / 43. szám
Független Budapest Budapest, 1934 október 24. Európa legolcsóbb villamosvállalata Bódy László tanácsnok és Márkus Jenő h. vezérigazgató a pénzügyi bizottságban ismertette a BSzKRt működését Dr. Bódy László A költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása során két napon át tartó beírató vita folyt a BSzKRIról és a szónokok egész sora bírálta a főváros legnagyobb közüzemének gesztióját. Nemcsak általánosságban, hanem részletekben, is foglalkoztak a BSzKRt működésével. A felszólalásokra Bódy László tanácsnok és Márkus Jenő dr. b. vezér- igazgató adtak részletes felvilágosításokat. Ezeket a válaszokat nagy figyelemmel hallgatta a pénzügyi bizottság és a kimerítő felvilágosítások alapján változatlanul. elfogadták a BSzKRt költségvetését. Bódy László dr. tanácsnok mindenekelőtt megdöntötte azt az állítást, hogy a BSzKRt üzemi önköltsége a jelenlegi 40 fillér mellett magas lenne. Adatokkal bizonyította, hogy a budapesti, kilométerenkinti 40 fillérrel szemben Hamburgban 58, Münchenben 69, Zürichben 76, Párizsban 95 fillér a kocsikiloméMrenkinti önköltségük a villamos- társaság oknak. Rámutatott arra is, hogy a vasutvállalat vezetésében a legnagyobb fokú takarékosság érvényesül, amellett nem hagyják figyelmenkívül az üzem rentabilitását és a szociális érdekeket sem. A BSzKRt- nál márcsak a helyettes vezérigazgató az egyedüli szerződtetett tisztviselő, a többi szerződéses alkalmazások mind megszűntek. Megszűntek az úgynevezett mamutfizetések is. A főműhely kérdésében a vállalatnak az a programja, hogy egyesített főműhelyt helyez üzembe, mert a racionális följavítás és kocsifenntartás csak így képzelhető el. Sajnos, a horribilis befektetése miatt egyelőre ez a terv még nem hajtható végre. Ugyanez áll az egy kocsitípusra való törekvésre is. A BSzKRt 5 vasutvállalatból keletkezeit és így természetes, hogy különféle típusú kocsikkal kell dolgoznia. A vállalat fennállása óta eltelt tízegynéhány év alatt nem volt lehetőség a típusok egyesítésére. A nyugdíjalapra vonatkozóan tett észrevételekre azt n felvilágosítást adta. Bódy tanácsnok, hogy a BSzKRt megalakításakor teljesen értéktelen hadi- kölcsönkötvényekbe volt fektetve a nyugdíjalap vagyona és a vállalatnak önmagának kellett új nyugdíjalapot teremtenie, A nyugdíjalapból igénybevett kölcsönök után a vállalat megfelelő kamatot fizet. Természetesen az lenne az ideális állapot, ha a nyugdíjalapot refund ál n| lehetne, akár kötvénykölcsön igénybevételével, akár más módon. A mai viszonyok azonban erre, sajnos, nem alkalmasak. Egyébként megnyugtatta a tanácsnok a pénzügyi bizottságot, hogy a nyugdíjalap ma is aktív. A HÉV megszerzésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagy megtakarítások mutatkoznak a két vasutvállalat adminisztrációjának az egyesítésében. Ma azonban a IIÉV-vel üzemviteli szerződést kötni nagyon bajos, azért, mert a HÉV deficites, viszont az üzemviteli szerződés csak úgy jöhet létre, ha egy bizonyos jövedelemhányad úgy a BSzKRt, mint a kisvasutak között arányban áll és a részvényesek rendelkezésére bocsátható. Üzemviteli szerződés kötése esetén az egész deficit a BSzKRt-ot terhelné. Ezt a vasutvállalat úgy fogja eliminálni, hogy igazgatási szerződést kői a HÉV-vel. Bejelentette a tanácsnok azt is, hogy elkészült a vállalat új illetményszahályzata. Rövidrésen megtörténik a jogügyi igazgatás egységesítése. A HÉV tarifájával kapcsolatban rámutat arra, hogy ez a kérdés nem olyan egyszerű, mint ahogyan elképzelik. A tarifamegállapítás hatalmas fegyver a főváros kezében a várospolitika és a városfejlesztés tekintetéhen is. A 24 filléres villamosjegy tette lehetővé, hogy Pesterzsébet lakossága tíz év alatt 30.000-ről 60.000-re, Pestszentlőrincé pedig 40.000-ről 30.(j00-ro növekedett. Nagyon helyes, hogy a politikai határokon belül azonos tarifa érvényesüljön, a nem budapesti polgárokra, azonban ezt a kedvezést nem, lehet kiterjeszOktóber 27-én és 30-án délután %3 órakor iigetőversenyek SZÁSZ ALBERT old. mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körűt 43. Telefon: 51-4-06 teni. A HÉV új tarifájának megállapításánál gondoskodni fognak olyan progresszivitásról, amely az aránytalanságokat kiküszöböli. Márkus Jenő h. vezérigazgató rámutatott arra, bogy a BSzKRt a főtisztviselők fizetéseit 48%-kal, az alacsonyabb kategóriákét 15—26%,- kai csökkentette. A forgalmi és és a pályafenntartási szolgálati ágakat kivéve a többi ágakban négy év óta új alkalmazás nem történt, sőt a, megüresedett állásokat sem töltötték be. Legközelebb tárgyalás alá kerül az új státusz java,slat, ami az adminisztráció racionalizálását és a személyi kiadások csökkentését szolgálja. A dologi kiadásokat az utóbbi években 30%-kai leépítették. Márkus Jenő Tárgyalás előtt áll az új racionalizálási menetrend, mely a viszonylatok célszerű és jobb beosztása révén további meg takarításokat tesz lehetővé a dologi kiadások terén. Márkus helyettes vezérigazgató nagy figyelem közben állapította meg, hogy a BSzKRt a legutóbbi tíz évben közlekedési adó, területhasználati díj és osztalék fejében kereken SO milliót juttatott a fővárosnak, készpénzben. A közlekedési adó térítését is a BSzKRt közvetlen szolgáltatásának kell tekinteni, mert ezt a terhet a vállalat nem hárítja át az utazóközönségre. Ha azt tekintjük, hogy a nagyvasntak és a közúti vasutak külföldön mindenütt nagy ,deficittel küzdenek, (Hamburg már évek óta semmiféle pénzbeli szolgáltatást néni kap a villamosvasútiéi, Osikágó városa pedig szubvencionálja deficites vili amos vasút j át) úgy megkell elégedve lennünk a BSzKRt működésének anyagi eredményével. Észrevételek hangzottak el a vállalat alaptőkéjének elégtelensége miatt. Rámutat arra, hogy a BSzKRt csak üzemkezelő részvénytársaság és mint ilyen a vagyonnal rendelkező részvénytársaságoknak a hitelképesség és az önálló hitelszerzés szempontjából járó előnyeit nem használta ki. Amint erre alkalom kínálkozik, a BSzKRt alaptőkéjét fel kell emelni, legalább annak a 11 millió pengőnek az erejéig, amelyet évek folyamán a főváros rendkívüli területhasználati díj címén a vállalat jövedelmeiből elvont. Hangsúlyozta azt is, hogy fennállása, óta a BSzKRi 45 millió pengő értékű beruházást eszközölt. Tette ezt nemcsak azért, mert ez szerződéses kötelezettsége, hanem azért is, mert kielégíteni óhajtotta a közönség forgalmi igényeit és a nehéz időkben kötelezettséget érzett a magyar közgazdasággal, az iparral és kereskedelemmel szemben, munkaalkalmakat és kereseti lehetőségeket teremteni. A BSzKRt-nak ma 51 millió pengő adóssága van. Ebből 12 millió négy éven belül esedékes, 39 millió pengő bosszú lejáratú. Ez utóbbiból 31 millió a nyugdíjalappal szemben áll fenn, A kötelezettségeknek a vállalat teljesen meg tud felelni. Megfelelő forgótőke hiányát a BSzKRt erősei, érzi és a beruházások fedezése gondokat okoz. Mégis arra fognak törekedni, hogy a nehézségek ellenére továbbra is biztosítsák a vasút további fejlődését. Bódy László tanácsnoknak és Márkus Jenő li. vezérigazgatónak előadását nagy érdeklődéssel hallgatta meg a bizottság, de rendkívül megnyugtatóan hatott a szakszerű ismertetés és beszámoló a főváros lakosságának széles rétegeire is. Az eladminisztrált „jótéKonycélu ‘ adományok ÉrdeKes adatok a jótékony és szociális egyesületek működéséről Mennyi megy el adminisztrációra a karitatív célokra szánt összegekből A Független Budapest egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy a főváros lépéseket tesz a rendkívül elszaporodott egyesületek leépítése, illetve fúzionál- tatása érdekében. E szándék keresztülvitelének első lépéseként kérdőíveket bocsátottak ki az egyesületekhez és azok működésére nézve kérték különböző adatok benyújtását. Főként a jótékonysági és szociális egyesületek működése iránt, tanúsított nagy érdeklődést a főváros, mert általában az a bit, hogy a jótékonysági és szociális magánegyesületek alig felelnek meg hivatásuknak, a társadalom minden rétegéből gyűjtés útján összeszedett adományokat jórészt adminisztrációs és személyi költségekre fordítják és az adományoknak csak jelentéktelen hányada jut jótékony célra. E közhit tudatában a hatóság,ok nagy érdeklődéssel várták az erre vonatkozó adatokat, mert főként ezekből lehet következtetni arra, vájjon a jótékony- sági magánegyesületek létjogosultsággal bírnak-e, vagy pedig tényleg nem fejtenek ki olyan hasznos működést, amely arányban állana a társadalom áldozatkészségével. Az egyesületek beszolglátatott adatait sürgősen feldolgozták és ebből érdekes adatok derültek ki, melyeket a következőkben ismertetünk: 1. A Budapesten működő egyesületek és intézmények száma. 159. Az egyesületek és intézmények tagjainak száma 137.291. Az egyesületek átlagos létszáma 863. Budapest lakosságának körülbelül 13%-a tagja valamely karitatív, vagy szociális egyesületnek. a legkisebb taglétszámú egyesület a II. kerületi Szent Vince Szeretet Egyesület, tagjainak száma 19. A három legnagyobb egyesület: Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, a tagok száma 24.791; Pesti Chevra Kadisa Izraelita Szentegylet, tagok 24-500; Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete, tagok 6600. 2. A Budapesten működő karitatív és szociális egyesületek! és intézmények vagyona 24,118.114 pengő. Egy-egy egyesületre jut tehát átlagos vagyon 145.000 pengő. A legkisebb vagyonnal rendelkező egyesület a VIT. leer. Izraelita Nőegylet, vagyona 11 pengő. A legnagyobb vagyonnal rendelkező intézmény az Országos Tüdőbeteg Szanatórium, vagyona 3,243.140 pengő. 3. A Budapesten működő karitatív és szociális egyesületek és intézmények bevétele 12,780.667 pengő. A legkisebb bevétele van az Alföldi Közművelődési Egyesületnek: 171 pengő. A legtöbb bevétele van a Pesti Chevra Kadisa Izraelita Szentegyletnek, 1,717-367 pengő. Az egyesületek átlagos bevétele 80.381 pengő. A bevételek részletezése: tagdíjak 3%, 394.983 pengő (egy' tag fizet átlag évi 2 pengő 85 fillért); fővárosi segély 2.8%, 358.034 pengő; állami segély 12.3%, 1,575.770 pengő (ebből a Stefánia' Szövetség segélye 1,080.000 pengő, a Magyar Vöröskereszt Egylet segélye 45-200 pengő); adományok 11.9%, 1,524-863 pengő; egyéb bevételek (alapítványi tőke kamatai, a vagyon jövedelme, tar- táisdíj stb.) 70%, 8,927.017 pengő: 4, Az összes kiadás 14,110.013 pengő, tehát 1,330.346 pengővel több, mint a bevétel. Az átlagos kiadáis 88.680 pengő. Az átlagos hiány 8299 pengő, A kiadások részletezése: közjótékonysági célokra, 35%, 4,788.142 pengő; személyzeti kiadás 10%, 1,480.571 pengő; üzemi kiadás 15%, 2,165.848 pengő; egyéb kiadások 40%, 5,677.452 pengő: 5, A legkevesebbet fordít közjótékonysági célra a Magyar Nagyothallók Egyesülete, 43 pengőt. Legtöbb a közjótékonysági kiadás az Országos Tüdőbeteg Szanatóriumnál, 1,093.038 pengő. Legkevesebb a személyzeti kiadás a Kenyérkereső Nők Országos Szövetségénél. 3 pengő. Legnagyobb személyzeti kiadása van az Országos Stefánia Szövetségnek, 238.948 pengő. Az egész statisztika legérdekesebb, egyben leg- szomorűbb megállapítása: Közjótékonysági célokra a. begyült összeg 35%-át fordítják, 65%-ot pedig eladminisztrálnak. iLiíovirs i. központi fűtés- és í vízvezetéki vállalata 1 I..miLAUCCil29 Telefon 53 0-69 Studény Károly gyógyszerész ,,Galenochemla‘' gyógyszer- és vegyipari vállalat Budapest, Vili., Szeszgyár u. 1-3 DUSKAES RIEDLMAYER Központi fűtés-,szellőztetés-, légszesz-, vízvezeték-, fürdőberen- dezés-, csatornázási és ipari csővezetékberendezések vállalata BUDAPEST, II., BATTHYÁNY U. 67-69 Telefon: Aut. 55-9-75
