Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-07 / 6. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolyam 6. szám T934feb ruár 7 Független Budapest Városi, politikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Játék az élettel Az elmúlt héten majdnem zátonyra futott az Erzsébet sugárút ügye, amikor Ho-rrer Ferenc azzal érvelt ellene, hogy sürgősebb feladat lenne a kis körút kiépítése a Bazilikától a Kálvin térig:. Nem tudjuk pontosan lemérni az igazság mérlegén, hogy a. két városrendezési terv közül melyik a halaszthatatlanabb. Őszintén szólva, városrendezési szempontból egyik se túlságosan nélkülözhetetlen: vannak elgondolások, amelyek sorrendben mindkettőt megelőznék, ha — elő volnának készítve. Dehát nincsenek. De lia. nehéz is a választás, egy bizonyos: lia akad közmunka, ha van mód és lehetőség a vállalkozás és építkezés megindítására, akkor azt üstökön kell ragadni. Az idők nem olyanok, hogy vitatkozni lehetne azon, melyik a sürgősebb és fontosabb, amikor egyik se sürgős, egyik se fontos a városfejlődés jövője szempontjából, de végtelnül sürgős minden munka, amellyel ciz embereket kenyérhez lehet juttatni. Harrer Ferenc elgondolása nagyon szép, Budapest belső részét monumentális elgondolással alakítaná át, csak éppen az a hibája, hogy évtizedekig tartana, amíg minden akadályt el lehet söpörni a tényleges munka megkezdése elől; az Erzsébet sugárút dolga viszont teljesen elő van készítve, le van tárgyalva, és ha ma. elhatározzák, hogy nekieresztik a csákányt a halálra ítélt, ócska városrésznek, holnap ezer meg ezer serény kéz foghat teremtő munkába. Bűn lenne tehát, ha elgáncsolnák ezt a tervet. Vannak városrendezési tervek, amelyek megvalósítása nagyobb érdek lenne, mint ezé az útvonalé, amely a Károly király útról a Városligetig, vagyis sehonnan sehová vezet, tehát semmiféle közlekedési problémát meg nem old. Hogy csak egyetlen példát mondjunk, amely közlekedési szempontból döntően fontos lenne: az Oktogontól a Keleti pályaudvarig és onnan tovább, a mögötte fekvő gyárvárosig vezető átlós sugárút megoldaná a túlterhelt Erzsébet-körút és Rákóczi út tehermentesítését és egészen új perspektívát nyitna a város fejlődésének. De ezenkívül is nem egy olyan elgondolás akad, amelynek megoldása mindenféle tekintetben fontosabb lenne, mint az Erzsébet sugárúté: mégis ki merjük mondani, hogy — az Erzsébet sugárút mindenekelőtt! Kell-e magyaráznunk, hogy miért? Mert egyetlen pillanatig se szabad késlekednünk, ha arról van szó, hogy munkaalkalmat teremtsünk. Különös játéknak vagyunk szemtanúi a közmunkáknál. A Rudasfürdő környékének kialakítására vonatkozó terveket és az építkezés megkezdését a Közmunkatanács gáncsolta el éppen a legutóbbi napokban, az a Közmunkatanács, amely viszont az Erzsébet sugárút építkezését sürgeti és a munka megkezdését lehetővé tette. Holott a Rudasfürdő építkezésének megindítása, azonkívül, hogy rendkívüli munkalehetőségeket nyit meg ezekben a nehéz napokban, nagyjelentőségű lenne a fürdőváros koncepció megvalósításának szempontjából is. Mint ismeretes, a magánvállalkozás máris megelőzi a fővárost és máris épül egy reuma-kórház, hogy elébe; vágjon a főváros hasonló terveinek. Évek óta hallunk a reuma-kórházról, a városgazdasági ügyosztály, Kovácsházy tanácsnokkal az élén, mindent elkövet, hogy minél előbb megvalósítsa nagyszabású terveit, de amíg egy ilyen terv eljut odáig, addig száz kéz nyúl feléje, hogy még embrionális állapotában megfojtsa. Hogy mi lesz a Rudassal, az most kérdések kérdése, egy azonban bizonyos: építkezés, munka egyelőre nem lesz belőle. És mire esetleg felépítik, már felesleges lesz, mert a magánvállalkozás megelőzte. Nem szabad. hogy az Erzsébet sugárút, a Tabán, meg a többi nagyobb városfejlesztési terv is a Rudas sorsúra jusson. A gazdasági világválság folytán fenyegető mértéket öltő munkanélküliségen, melyről éppen legutóbb mutatott be ijesztő számadatokat Gál Benő, segíteni kell, akármilyen eszközzel és módon. A városi adminisztráció szörnyűséges rengetegében nem szabad elveszni a falat kenyérnek, a bürokrácia nem fojthatja meg emberi életek százait, ezreit. Nem szabad a partról nézni, hogy a gróf miként fül a vízbe, hanem segíteni kell. Az uccán sort állnak a koldusok, kékrefagyott tagokkal könyörögnek alamizsnáért a. munkaképesek ezrei. A főváros közel 70.000 ingyenebédet oszt ki naponta. Vájjon mire várunk: arra-e, hogy a közjótékonysági ügyosztályban központosukon az egész várospolitika? Ne futballozzunk a munkalehetőségekkel, ne legyen vita és civódás tárgya minden közmunka. Közeledik a tavasz, maholnap itt a március és csak tervek rügyeznek majd a fákon, tervek, amelyek sohase érlelődnek gyümölccsé, ha továbbra is úgy fogunk gondolkozni, mint most. M kormány hajlandó a re/ú mtörvény további lényeges módosítására Keresztes-Fischer» belügyminiszter* kijelenti, hogy nem zárkózik el a meggyőző érvek elől és élesen cáfolja az üzemek elidegenítéséről szóló híreket — Egész héten folyik a fővárosi reformtörvény bizottsági tárgyalása 17 tagú lesz a főpolgármester mellett működő szaktanács Rassay Károly és Payr Hugó nyilatkoznak a reformtörvény képviselőházi vitájának várható alakulásáról A fővárosi reformtörvény ellen, amelyet ezen a héten tárgyal a képviselőház egyesített közjogi és közigazgatási bizottsága, két fronton indult meg a küzdelem. Az egyik az alkotmányvédő. szövetség frontja, amelyen a reformtörvény elbuktatása érdekében a Keresztény Községi Párttal szövetkezett ellenzék sorakozik fel. Ennek a frontnak Rassay Károly a vezére, aki úgy a rendkívüli közgyűlésen mondott klasszikus beszédével, mint a képviselőházi bizottságban elhangzott felszólalásával döntő érveket vonultatott fel a javaslat ellen. A másik fronton Kozma Jenő, Payr Hugó és Ugrón Gábor harcolnak, vagyis az Egységes Községi Polgári Pártnak azok a tagjai, akik a képviselőházban a Nemzeti Egység pártjának tagjaiként foglalnak helyet. Hogy milyen kemény és komoly küzdelemről van szó, azt bizonyítják a kulisszák mögötti tárgyalások, amelyek a kormány tagjai és a pártvezérek között folynak. E tárgyalások közül erősen kiemelkedik az, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök Rassay Károllyal, az alkotmányvédő szövetség vezérével folytatott a fővárosi reformtörvény sorsáról. De folynak a tárgyalások a Kozma-párt vezetői és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter között is. E tárgyalások során Kozma Jenő és Payr Hugó, a főváros autonómiáját védő adatok egész tárházát nyitották meg- a belügyminiszter előtt, hogy őt engedékenységre bírják. A Független Budapest munkatársának alkalma, volt a helyzet alakulásáról magával Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel beszélni, akinél elsősorban az iránt érdeklődtünk, hogy a bizottsági és plenáris tárgyalás során van-e kilátás lényegesebb módosításokra. Keresztes-Fi sebei* Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Egyelőre pozitív nyilatkozatot nem tudok tenni olyan irányban, hogy mennyiben és milyen természetű rendelkezéseknél lehet szó lényegesebb módosításokról. Ez a i tárgyalások folyamán dől el. Annyit min- j d»enesetre kijelenthetek, hogy nem zárkózunk el mereven semmiféle olyan törekvés elől, amely egyes szakaszok, vagy rendelkezések módosítását célozza. A lényeget illetően természetesen nem engedhetünk, mert hiszen a reformtörvény benyújtásának éppen az a célja, hogy a főváros pénzügyi helyzetét és üzemi gazdálkodását szanáljuk. Hangsúlyoznom kell, hogy nem politikai szempontból nézzük a fővárosi reformtörvény ügyét. Mi ezt adminisztratív kérdésnek tekintjük. Megemlítettük Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előtt azt az incidenst, amely a parlamenti bizottság első ülésén játszódott le közte és BHehler József szociáldemokrata képviselő között. Büchler ugyanis, azt a kijelentést tette, hogy a kormány az üzemek eladását vagy bérbeadását tervezi, mire Keresztes-Fischer belügyminiszter így szólt közbe: — Ez közönséges hazugság. Keresztes-Fischer belügyminiszter ezzel kapcsolatosan érdeklődésünkre így felelt:- Ezúttal is csak azt jelenthetem ki, hogy azok a hírek, amelyek az üzemek jövő sorsát illetően bizonyos kormánytervekről szólanak, nem egyebek koholmányoknál. Amióta a reformtörvényt a képviselőházban benyújtottam, újból és újból felbukkannak azok a: hírek, amelyek a kormány szándékait diszkveditálni akarják. Ezeket az alaptalan híresztelésekei a leghatározottabban megcáfolhatom. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek ez a nyilatkozata alkalmas arra, hogy a jelentkező aggodalmakat minden irányban eloszlassa. Az új törvény beterjesztésével kapcsolatosan ugyanis főként két irányban jelentkeztek aggodalmak: egyrészt az autonómia megszüntetését illetően, másrészt azok miatt a hírek miatt, amelyek szerint a kormány a főváros tulajdonában lévő üzemek elidegenítéséi vette tervbe. Mind a két szempontból általános megnyugvást hoz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek az a nyilatkozata, amely egyrészről további módosítások lehetőségére mutál, másrészről erélyesen cáfol minden olyan hírt, amely szerint a kormánynak a fővárosi üzemekkel kapcsolatosan elidegenítő tervei volnának. Payr* Hugó nyilatkozik a módosítások kiharcolását célzó tárgyalások várható eredményéről Politikai körökben nagy várakozással tekintenek azoknak a tárgyalásoknak az eredménye elé, amelyeket a kormány városházi pártjának a vezetői, elsősorban Kozma és Payr Hugó folytattak Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel. Payr* Hugó, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a kővetkezőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Alig' van olyan szakasza a fővárosi reformtörvénynek, amelyhez ne nyújtanánk be módosító indítványokat a javaslat képviselőházi tárgyalása során. A módosításokra vonatkozó kívánságainkat már ismertettük a belügyminiszter úrral, akitől azt az ígéretet kaptuk, hogy indítványainkat áttanulmányozza és a
