Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-07 / 6. szám
2 Független Budapest reformtörvény alapelveivel való összehasonlítás alapján fog dönteni. Azt az impressziót nyertük, hogy a belügyminiszter úr a javaslat részletes tárgyalása során nem fog mereven elzárkózni a módosítások szükségességére vonatkozó érvek elöl. így például javasolni fogjuk a választási rendszer megváltoztatását, éspedig olyan értelemben, hogy minden induló pártnak kauciót kell letennie és ez a kaució elvész abban oz esetben, ha a várt nem kapja meg a szavazatoknak legalább öt százalékát. Ha ezt a feltételt kikötjük, elmegy majd a kedvük a választásban való részvételtől azoknak az ambíció zus ab b »politikusoknak«, akik három jóbaráttal összeállna szoktak új pártként jelentkezni. További kívánságunk az, hogy a választott tagok száma 150 maradjon, de legalább is több. mint a javaslatban tervezett 108. Állást foglalunk a törvényhatósági tanács intézményének fenntartása mellett is. Kívánjuk az állandó szakbizottságok taglétszámának 15-ről 20-ra, a pénzügyi bizottsági tagok számának 15-ről 25-re való fölemelését. Módosítást nyújtunk be olyan értelemben is, hogy az egyéni felelősség ne csak a polgár- mesterrel szemben, hanem az összes tisztviselőkkel szemben is megállapítható legyen. Kívánjuk, hogy az árvaszéki elnökhelyettest, a főügyészi!elyettest és a tisztifőorvosbelyet- test a közgyűlés válassza, ne a polgármester nevezze ki. Egyik legfontosabb követelésünk, hogy minden egyes állásra az autonómiát képviselő bizottsági tagokból álló kijelölőválasztmány jelöljön. Tiltakozunk az ellen, hogy az üzemi kormány- biztosok megakadályozhassák az igazgatóság vagy az üzemi választmány határozatainak a végrehajtását. Vállalatot vétójoggal választani nem lehet. A legfontosabb szakasznál, amely a főpolgármester »lehetőleg« egy évre szóló rendkívüli felhatalmazásáról szól, megszorító módosítást nyújtunk be, éspedig olyan értelemben, hogy ezalatt az idő alatt a főpolgármester hatásköre nem terjedhet ki a megüresedő állások betöltésére. a főváros javainak elidegenítésére, elzálogosítására és bérbeadására, új kölcsönök felvételére, új adók kivetésére és az üzemi tarifák felemelésére. Kérni fogjuk végül, hogy a főpolgármester mellett működő törvényhatósági bizottsági tagokból álló szaktanács létszámát 11-ről 21-re emelje fel a reformtörvény. A Kozma—Pflí/r-esopovt által benyújtott módosító indítványokról még a képviselőházi tárgyalás megkezdése előtt dönteni fog Keremtes-Fischer belügyminiszter. Annyit máris bizonyosra lohol venni, hogy a szaktanács tagjainak a számát 17-re emelik fel, a törvényhatósági tanács megszűnt epéséhez azonban a kormány feltétlenül ragaszkodik. Kassay Károly nyilatkozik a képviselőházi vitáról és az alkotmányvédő szövetség célfairól Nem kétséges, hogy a fővárosi reformtörvény vitája a jövő hét folyamán a legszelesebb mederben fog niegindulni a. képviselőházban. A vitát az alkotmányvédő szövetség irányítja, amely e célból vitarendező-bizottságot alakított. Az alkotmámy- Védő szövetség tagjai megállapodást kötöttek egymással a vita folytatására és a módosító indítványok benyújtására nézve. Minden párt részéről korlátozás nélkül lehet a vita során módosító indítványokat beterjeszteni, ezeked azonban a lehetőség szerint összeegyeztetik. A hatalmas méretű vitát, amilyenre az utóbbi időkben még nem volt példa, a kereszténypárt részéről Csiliéry András, az ellenzék készéről Rassay Karoly vezeti. Hassay fföpoíj’, a városházi és a parlamenti polgári ellenzék vedére, akit a reformtörvény képviselőházi vitájára nézve megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatárséinak: —. Az alkotmányvédő szövetség egyöntetű harca főként oda irányul, hogy a kormány diktatórikus törekvéseivel szemben megvédelmezzük a székesfőváros autonómiáját és megismerjük azokat a terveket, amelyeket a kormány az újabban főpolgármesternek elkeresztelt megbízottja révén »lehetőleg« egy év alatt végre akar hajtani a városházán és a fővárosi üzemeknél. Mindenekelőtt szembe kell szállanunk azzal a felfogással, amelynek, a kormánypárt részéről a bizottsági ülésen Niamesnyi Mihály előadó adott kifejezést, aki azt mondotta, hogy »az autonómiák alkotmányvédelmi jelentősége majdnem teljesen elenyészett azóta,^ hogy az országnak megszűnt a kapcsolata más állammal és dinasztiával.« A magyar közjogi írók felfogása mást mutat. Az alkotmányt nemcsak az uralkodók részéről fenyegeti veszedelem, hanem egy túltengő és hatalmat gyakorló pártkormányzat részéről is. E veszélyek■ ellen az autonómia mindig alkotmányvédelmet jelentett. Szeretnénk tudni, hogy szemben a vidéki törvényhatóságok lojális működésével, melyek azok az össze ütközési pontok, amelyek■ Budapest érdekei és az államhatalom érdekei között felmerüllek. Ezt a kérdést nem lehet általánosságokkal eldönteni, amikor Budapestet degradálják, kiskorúvá teszik az összes vidéki törvényhatóságokkal és törvényhatósági városokkal szemben. DEBRECEN-ÉTTEREM Rákóczi út 88. Tel.: 31-5-66, 34-3-06 Déli menü a polgári étteremben P 1.20 Minden szerdán disznótoros vacsora, pénteken este halászlé Be kell látni, hogy Budapest az egész ország rendelkezésére áll kultúrintézményeivel, kórházaival, és tanintézményeivel. A kérdést magasabb szempontból kell nézni, nem pedig a pillanatnyi helyzet szempontjából. Az a gazdálkodás, amely eddig folyt, nem volt ideális. Ennek oka azonban abban van, hogy Budapestnek álautonómiája volt, Budapesten az autonómia lényegét már úgy korrigálták, hogy az tulajdonképpen a kormány pártja és a kormány támogatását élvező egyéb pártok rendelkezésére állott. A belügyminiszternek ezen <iz úton kellett volna elindulni, becsületes kerületi beosztást kellett volna hoznia és megszüntetni az ajánlási rendszert, akkor Budapest polgársága nem zárkózott volna el a legerősebb ellenőrzéstől sem. Akkor még lehetett volna reformról beszélni, de mindebből semmi sincs a javaslatban. .Az ellenzék kifogásolta azokat a kormányzati gesz- j tusokat, amelyekkel előkelő körökhöz tartozók palotáit megvásárolták. A kormánynak ; meg lett volna a módja ezeknek a megakadd- 1 lyozására, de nem tette meg. Felrótták a fővárosnak a HÉV megváltásának az ügyét is. Az ellenzék ez ellen is tiltakozott, de A képviselőház közjogi és közigazgatási, bízott- \ sága eddig két illésen tárgyalta a fővárosi tör- \ vény javaslatot. Az összes parlamenti pártok tu- j datában vannak a törvényjavaslat nagy közjogi j jelentőségének, éppen, ezért teljesen felkészültek a { bizottsági tárgyalásra. Az együttes bizottságnak j összesen 74 tagja van, ebből 27 az ellenzékhez, illetőleg az alkotmányvé'tlő szövetséghez tartozik. A bizottság elnöke SriIovszky Béla. ami azért érdekes, mert tudvalevőleg lí>30-ban ő csinálta meg a ma még érvényben lévő fővárosi törvényt. A kormányt Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter képviseli. Gömbös miniszterelnök Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkárt bízta meg, hogy a javaslat pénzügyi, illetőleg gazdasági vonatkozásait a bizottságban képviselje. A vitában a következő ellenzéki képviselők vesznek részt: Wolff Károly, Rassay Károly, Apponyl A fővárosi reform,törvény egyes rcndelke- j zéseia városházán általános izgalmat okoz- ] lak és pedig nemcsak azért, mert a kormány szanálási tervének végrehajtásával kapcsolatosan fizetésleszállítástól tartanak a tisztviselők, hanem azért is, mert az új javaslat az egyes városházi tisztviselők választására vonatkozóan lényeges változásokat tartalmaz. Budapest, 1934 február 7. a kormánypárt megszavazta és hiába fellebbezte meg az ellenzék, a belügyminiszter jóváhagyta. A Talbót-centrálét, ezt a rossz, homályos üzletet is ráerőszakolta a kormány a fővárosra. Mindezek a súlyos vádak a kormány és a kormánypárt ellen irányulnak. Azt mondják, hogy a főváros illeték és vámpolitikájával megakadályozza a mezőgazdasági termények értékesítését, de hiszen a főváros nem szedhet máskép illetéket. mint a kormány által jóváhagyott szabályrendeletek és a költségvetés alapján, amelyet a belügyminiszter hagy jóvá. Nem ismerem el a kormánynak azt a jogát, hogy ilyen argumentumokkal dolgozzék és így terelje el a figyelmet a lényegtől. Ami a szervezeti intézkedéseket illeti, ezek bizonyos keretekig függetlenek az autonómia lényegétől. Az jelenti az autonómia lényegét, hogy az autonómia a maga területein, a maga szervei útján adminisztrálhasson. Az autonómia sérelme, ha ebbe belenyúlás történik. Kifogásolja a kormány, hogy a törvényhatósági tanácsban pártszempontok érvényesültek, hogy az pártbefolyás alá került. Hát mi alá kerüljön a törvényhatósági tanács és a törvényhatósági bizottság? Az autonómia úgy él, hogy pártjai vannak, amelyek kifejezésre juttatják a polgárság akaratát. Ha a kormánynak kételyei vannak abban a tekintetben, hogy valóban a polgárság akarója nyilvánulna meg, akkor oszlassa fel a törvényhatósági bizottságot. A pártokat nem lehet kizárni az autonómiából. A kormánynak nincs más joga: forduljon a forráshoz, Budapest közönségéhez és tőle kérdezze meg, milyen pártokra akarja bízni képviseletét. A törvényjavaslat 25. szakasza teljesen megsemmisíti az autonómiát, a javaslat szövege szerint »lehetőleg« egy évre. Ez nem jelent egyebet, mint azt. hogy Budapest autonómiáját erre az időre megszüntetik. Magyarországon Budapest háztartása « legkonszolidáltabb, ami kitűnik a hatos bizottság indokolásából is. A Teleszky János elnöklete alatt működő bizottság megállapította, hogy a főváros háztartásának helyzete kedvezőbb, mint az államé és a vidéki törvényhatóságoké. Amikor a.z autonómiának minden erejét össze kell fognia, hogy háztartását egyensúlyban tudja tartani, akkor a közvetlen érdekeltektől elvenni a rendelkezési jogot és korlátlan hatáskört adni a kormány emberének-: nemcsak az autonómia sérelme, de szemben áll a helyes kormányzati elgondolásokkal is. Akkor járna el bölcsen a belügyminiszter, ha kiemelné ebből a légkörből a javaslat tárgyalását, ösz- szehívná Budapest adminisztratív és politikai vezetőit, feltárná terveit, elgondolásait és velük közösen keresné meg a kérdések megoldását. György gróf, Túri. Béla, Fetrovácz Gyula, Bród.ip Ernő, Sándor István, Kray István báró, Lázár Miklós, Vargha Gábor, Kun Béla, Buch inger Manó, Györki Imre, Biichler József, Gál Jenő, Vázsonyi János, Hegy in égi Kiss Pál és Gyomoréi Sándor. Valamennyi párt képviselve van a bizottságban. Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt és Friedrich István a keresztény ellenzéki párt elnökei nem lay ja, egyik bizottságnál: sem. Bizonyosra veszik, hogy a bizottsági tárgyalás során előreláthatólag- újabb módosítások történnek a javaslaton, meri a kormány, hír szerint, a magyar alkotmányt és az autonómiái, védő megcáfolhatatlan érvek előtt meg fog hajolni. Ezek természetesen ma még csak feltevések és csak a részletes vita során derül majd ki,, hogy Gömbös miniszter elnök milyen kívánságokat hajlandó teljesíteni. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az autonómia befolyása érvényesült az egyes tisztviselői kategóriák kiválasztásánál, most azonban az autonómia jogköre ebben a tekintetben is nagy mértékben csökkent. A most még érvényben lévő fővárosi 1örvény szeri ni ugyanis a polgármestert és az miliői gármesl erekel a törvényhatósági bizottság közgyűlése választotta, a tanácsnokokat, a főjegyzőket és a jegyzőket pedig a törvényhaJMagy izgalom a városházi tisztviselőit körében a választási rendszer megváltoztatása és az állítólagos fizetésle szállítás híre miatt Egész héten folyik a reformtörvény bizottsági vitája
