Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-24 / 4. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolya I934január 24 4. szám Megjelenik minden Előfizetési ára a Nagy Budapest Egész évre 24 pengő — Egyes szám ára 50 héten melléklettel együtt Fél évre 12 pengő fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. 1. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Mi lesz? Rolianó gyorsasággal peregtek le az események az elmúlt héten: akkora változást hirdetve a főváros legközelebbi életéhen, amilyenre még nem volt példa, mióta Budapest törvényhatósági élete megindult. A múlt hét végén megindult expozíció után ma már elérkeztünk a nagy dráma teljes bonyodalmához, melynek hogy milyien lesz a kifejlődése, aggódó szemmel figyeli a. főváros és az ország közönsége. Az elmúlt hét eseményei után ezen a héten rendkívül izgalmassá fejlődött a játék, amely — sajnos — halálosan komoly. A főváros pártjai szinte teljesen egységesen állnak az autonómia érintetlensége mellett és ha az egységes községi polgári párt még egyelőre várakozó állásponton van is és reméli, hogy sikerül a kormánnyal kompromisszumos megállapodást kötnie, nagyjában véve bizonyos, hogy a szerdai közgyűlés bizalmatlanságot szavaz a kormánynak. Kedden megalakult az alkotmány védő szövetség, melyben a közgyűlés túlnyomó többsége máris elhatározta a legélesebb harcot a kormány javaslata ellen. Ez a javaslat kemény, kíméletlen. A kormány ténykedése olyan, váratlanul és akkora erővel érkezett, hogy védekezni ellene a törvényhatóság úgyszólván nem is tud: egyetlen fegyvere a tiltakozás és a bizalmatlansági határozat, amelyről a miniszterelnök már előre kijelentette, hogy »nem érdekli«. Mindamellett kétségtelen, hogy erős morális hatása lesz az ellenzék Parcának és ha pozitív ‘eredményt nem is tud elérni a főváros, deffenzívája ugyanolyan erős, mint a kormány offenzíválja. Ha az elmúlt hetek eseményeit szemléljük, való.- színűuek kell vennünk, hogy a kormány eljárását elsősorban a vásárpénztári botrány irányította. Mi egyetlen pillanatig se lelkesedtünk azokért a »szenzációkért«, amelyekkel derűre-borúra trafctáiták a közönséget, hogy a végién aztán kiderüljön, hogy a szörnyű szenzáció méretei sokkal kisebbek, mint a konzekvenciái. A vásárpénztári ügy túlhajtói és úr- lovasai nem látták, hogy működésük közben neki- lovagolnak az autonómiának, amelyet az 1930. évi fővárosi törvény olyan gyengére faragott, hogy a legkisebb nekirugaszkodás feldöntheti. Most megtörtént és megkérdezhetik önmagoktól: érdemes volt-e szelet vetni, bogy vihart arassanak? A kompromisszumra való kilátások vajmi csekélyek. Ezen a héten végképen cldől a főváros sorsa, a kormány elhatározottan és kíméletlenül törvényerőm emelteti a javaslatot, azután feloszlatják a törvényhatósági bizottságot: jön a kormánybiztos. 1 Ezt megakadályozni most már aligha lehet és mi nem vagyunk annyira naiv optimisták, hogy csodákban tudnánk még reménykedni. De ha kormánybiztos kerül is a főváros élére, még akkor is lehetséges a mentés. El tudjuk képzelni, hogy a kormánybiztos olyan férfiú lesz, aki nem fogja magának a törvényhatósági bizottság jogkörét arrogálni, nem fog erőszakot erőszakra halmozni, hanem csak a kormány adminisztratív és financiális szándékait hajtja végre. El tudunk képzelni olyan kormánybiztost, aki a főváros népének osztatlan bizalmát bírja, emellett érvényt tudna szerezni a kormány .jog’os kívánságainak és célkitűzéseinek. Hiszen akár Huszár Aladár főpolgármester vagy a poly armes terek valamelyike, akár g pártok vezérei -közül valaki — Ugrón, Kozma, Friedrich István, Rasta» vagy Wolff Károly — kerülne a fővárosi ügyek élére kormánybiztosként: egyiktől sem kell félteni a főváros autonómiája jogkörének épségét,. A legközelebbi napokban mindenre választ kapunk. A bare, a döntő küzdelem megkezdődött és ha győzelmet már nem is remélhet a főváros közönsége, hisszük, hogy az ördög nem lesz olyan fekete, mint amilyennek most, első szempillantásra látszik. M kom vány lényegesen módi ttja a fővárosi rei ormtörvényt Két év helyett csak egy éves lesz az interregnum, a kormánybiztos pedig nem nevezhet ki új tisztviselőket és nem vethet ki űj adókat - Január 31-én kezdődik a reformtörvény vitája a képviselöházban Huszár Hiadár főpolgármester nyilatkozik a Független Budapestnek az ellentétek várható elsimításáról Wolff Károly terjeszti elő a bizalmatlansági indítványt a rendkívüli közgyűlésen A várospolitikai életnek rendkívül mozgalmas napjai vannak. A kormány fővárosi reformtörvénye elten megindított harc minden más politikai és városházi kérdést háttérbe szorít. Amire esztendők óta nem volt példa: tömői’ egységbe olvadt össze a törvény- hatóság! bizottság minden tagja a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig. Általános az a vélemény, bogy a reformtörvény életbeléptetése Budapest székesfőváros autonómiájának teljes elkobzását jelenti. A Független Budapest legutóbbi számában elsőnek ismertettük a reformtörvény legfontosabb rendelkezéseit. A reformtörvény lényeges változásokat eszközöl a városházi adminisztrációban, az autonómia sorsára nézve azonban sokkal kiemelkedőbb jelentőségük van azoknak a rendelkezéseknek, amelyek felhatalmazást. adnak a kormánynak a törvényhatósági bizottság feloszlatására és bizonytalan időre szóló kormány biztos kinevezésére. Főként ez a két utóbbi rendelkezés váltotta ki a városházi pártok ellenállását. Kezdetben úgy látszott, hogy a kormány minden ellenállást megsemmisítő erővel és gyorsasággal fog cselekedni és a fővárosi reformtörvényt napokon belül a képviselőház elé terjeszti. A Keresztény Községi Párttal és az Egységes Községi Polgári Párttal egyesült városházi ellenzék ellenállásán azonban megtört a kormány első rohama. Gömbös Gyula miniszterelnök a reformtörvény benyújtását elhalasztotta és hajlandóságot mutatott egyes részletkérdéseknek a fővárosi pártok vezetőivel való megvitatására. A városházi ellenzék — a Wolff-párttal és a Kozma-párttal szövetkezve — kétirányú akciót indított. Az egyik akció volt a főváros rendkívüli közgyűlésének egybehívása azzal a céllal, hogy Budapest székesfőváros törvényhalósági bizottsága egyhangúlag szavazzon bizalmatlanságot a kormánynak a reformtörvény benyújtásai miatt. E rendkívüli közgyűlés összehívását kérő íveket pártkü- lönbség nélkül aláírták a_ törvényhatósági bizottság- tagjai. Elsőnek Csilléry András, a Keresztény Községi Párt vezető tagja adta át a rendkívüli közgyűlés összehívását kérő ívet Huszár Aladár főpolgármesternek, közben a Friedrich István által kibocsátott íveken i,s gyűltek az aláírások. Összesen több mint 100 aláírás kérte a rendkívüli közgyűlés összehívását. Mz alkotmány védő szövetség A másik akció, amit a, városházi pártok a kormány reformtörvényének el buktatása érdekében megindítottak. az alkotmány védő szövetség megalakítása volt. Csütörtökön délelőtt zajlott le ez a nagy- jelentőségű esemény. A főváros tanácsának a tagjait nem érdekelte a napirend, hanem a kisebb jelentősége előterjesztések megszavazása után áttértek a politikai helyzet megvitatására. Azok között a tanácstagok között, akik éveken keresztül nehéz ellenfelekként állottak egymással szemben, lehullottak a válaszfalak. Minden tanácstag — kereszténypárti épúgy, mint kormánypárti vagy ellenzéki — egyaránt érezte állásfoglalásának rendkívüli jelentőségét. Az első felszólaló Petrovácz Gyula volt, aki az autonómiát védő blokknak a megalakítását indítványozta. Később felszólalt Rassay Károly, aki példaadó önzetlenséggel jelentette ki, hogy az ellenzéki pártoknak igen sok sérelmet kellett a kormánypártok részéről az elmúlt évek során elviselniök, ezeket a kérdéseket ózonban a végveszély órájában nem akarja feszegetni. Rassay Károly felszólalása egészen új irányba terelte a megindított akciót. Azt a javaslatot tette ugyanis, hogy ne korlátozzák a harcot egyedül a\ székesfőváros keretei közé, hanem alakítsanak a törvényhatósági tanács tagjai alkotmányvédő szövetséget és szólítsák fel belépésre a parlamenti pártok tagjait is. A törvényhatósági tanács Rassay Károly indítványát egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy a kormány fővárosi reformterveivel szemben való küzdelmet nem tekinti kizáróan fővárosi kérdésnek, hanem a magyar alkotmány védelmének. Azok a tanácstagok, akik ennek a határozatnak d meghozatalában résztvettek és az alkotmányvédő szövetség megalakítását elsőnek írták alá, a következők: Becsey Antal, Bródy Ernő, Büchler József, Csilléry András, Friedrich István. Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Homonnay Tivadar, Ilovszky János, Kossalka János, Lang Lajos, Lázár Ferenc, Müller Antal, Nagy Ferenc, Payr Hugó, Peyer Károly, Petracsek Lajos. Petrovácz Gyula, Bcissay Károly, Révész Mihály, Scheuer Róbert, Ugrón Gábor, Usetty Béla és Wolff Károly. Mii határozott a kormánypárt Mialatt a törvényhatósági tanács ezt a históriai jelentőségű határozatot hozta, a kormánypárt értekezletet tartott, amely elfogadta a fővárosi reformtörvényt, ellenben Gömbös Gyula miniszterelnök közölte, hogy a részletkérdések tekintetében tárgyalni fog elsősorban Kozma Jenővel, a kormány városházi pártjának vezérével. A kormány valóban hajlandóságot mutat bizonyos részletkérdésekben engedményekre, az alkotmány védő szövetségben tömörült pártok vezetői azonban azt tartják, hogy a reformtörvénynek a lényege a közgyűlés feloszlatása és a kormánybiztosnak hosszabb időre való kiküldése. Ez a törvényjavaslat lényege és az alkotmány-
