Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-24 / 4. szám

Független Budapest Budapest, 1934 január 24. védő szövetséf/ éppen a kormánybiztos kineve­zését tekinti a legnagyobb sérelemnek. Időköz­ben azután különböző hírek terjedtek el arról, hogy a kormány milyen természetű kívánsá­gokat volna hajlandó • akceptálni. Szóbakerült egy olyan megoldási lehetőség, hogy az örökös tagokból az országos 33-as bizottsághoz hasonló szerv létesüljön, amely az interregnum ideje alatt észrevétele­zési joggal rendelkezzék a főváros ügyeiben. Ez a hír mindjárt kezdetben fantasztikusnak látszott, mert hiszen az örökös tagok, az egye­düli Kassa y Károly kivételével, a két többségi párt soraiból kerülnek kL Szóbakerült inás ta­nácsadó szervnek a létesítése is; és pedig eset­leg abban a formában, hogy a törvényhatósági tanács maradna meg, mint véleményező szerv a kormánybiz­tos mellett. Mialatt ezek a hírek elterjedtek, ágy Gömbös Gyula miniszterelnök, mint Kér észté,s-Fischer Ferenc belügyminiszter is többször határozot­tan kijelentették, hogy elvi kérdésekben, vagyis a közgyűlés feloszlatása és a kormánybiztos kikül­dése tekintetében nem hajlandók enged­ményeket tenni, részletkérdésekre nézve azonban hajlandók a városházi pártok vezetőit meghallgatni. Gömbös Gyula miniszterelnök és Keresztcs- Fischer Ferenc belügyminiszter e kijelentések értelmében több tárgyalást folytattak. Wolff Károlylyal, Kozma Jenővel. Ugrón Gáborral és Bassay Károlylyal. Mindnyájan azt a kije­lentést tették, hogy a fővárosi reformtörvénynek teljes egé­szében való visszavonását követelik. Ugrón Gábor még a kormánypártból való ki­lépését is felajánlotta, amennyiben Gömbös miniszterelnök nehézményezné, hogy az alkot­mányvédő szövetséghez csatlakozzon. Payr Hugó nyilatkozik a harc folytatásáról Egyelőre tehát még áll a harc a fővárosi [ reformtörvény körül. Az alkotmányvédő szö­vetségben egyesült pártok továbbra is a leg­élesebb modorban folytatják a küzdelmet a reformtörvény elbuktatása érdekében. Sok függ attól, hogy milyen álláspon­tot foglal el a további küzdelemben a kormány városházi pártja. Az ellenzéki oldalon ugyanis sokan kifogásol­ják, hogy az Egységes Községi Polgári Párt egyes tagjai rezervált an viselkednek és a ku­lisszák mögötti taktikázás, kétes értékű eszkö­zeit veszik igénybe. Ez a megállapítás semmi­esetre sem vonatkozik Payr Hugóra, Petracsck Lajosra, Usetty Bélára vagy Ugrón Gáborra, akik kezdettől fogva a leghatározottabban fog­laltak állást a reformtörvény ellen. Payr Hugó, az Egységes Községi Polgári Párt ügyvezető igazgatója, akit a további teendőkre nézve megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A leghatározottabban kijelenthetem, hogy a kormány fővárosi reformtörvénye el­len továbbra is a legélesebben fogunk küzdeni és ezt a küzdelmet élet-halál harcnak tekint­jük. Ha a kormány nézete az, hogy a mai vá­rosházi rendszer rossz, ha a kormány kifogá­solja a mai többségi párturalmat, akkor egyet­len út áll előtte: oszlassa fel a törvényhatóságot és írjon ki új választást. Ezzel szemben a reformtörvény hívei arra hi­vatkoznak, hogy a. közgyűlés feloszlatását a törvényhatósági bizottság megfellebbezheti a közigazgatási bírósághoz. Mi a magunk részé­ről hajlandók vagyunk garanciát adni, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése a felosz­latás ellen nem fon fellebbezni, tehát a kor­mány akarata a feloszlatás és az új választás kiírása tekintetében szabadon érvényesülhet. Mi egyetlenegy fórumot ismerünk el: a vá­lasztó közönség akaratának megnyilvá­nulását, Azokkal a hírekkel szemben, hogy mi nem fog­lalunk el eléggé határozott álláspontot, szüksé­gesnek tartom hangsúlyozni: az Egységes Községi Polgári Párt Kozma Jenő vezetésével a fővárosi autonómia védelmében egységesen fog felvonulni. Szükségesnek tartom azonban azt is hangsú­lyozni. hogy nekünk előbb a Nemzeti Egység Pártján belül kell megvívnunk a csatát. Mi tagjai vagyunk a Nemzeti Egység Pártjánál-:. nekünk tehát ott kell minden eszközt igénybe vennünk a reformtörvény elbuktatására. Nem volna lojális eljárás részünkről, ha nem pró­bálkoznánk meg az autonómia megvédelmezé- sével a Nemzeti Egység Pártjának falain be­lül. Rögtön kijelentem azonban, hogy abban az esetben., ha a Nemzeti Egység Pártján belül nem sikerül győznünk, új helyzet elé állítottnak tekintjük magunkat és haj­landók vagyunk levonni a legmesszebb­menő k on zek ven c i áka t. Az a- döntés ugyanis, amit mi hozunk, nem le­hel más, mint százszázalékos állásfoglalás az autonómia mellett. Arra a kérdésre, hogy a Kozma-párt. megelég­szik-e bizonyos tervezett rendelkezések módosí­tásával, Payr Hugó így felelt: — Semmiféle körülmnéyek között sem me­gyünk bele bizonyos módosítások elfogadá­sába. Mi az egész reformtörvény teljes elveté­sét követeljük.. A reformtörvény megszerkesz­tő i azt állítják, hogy a Scitovszky-féle törvény rossz. Ennek a törvénynek igen sok rendelke­zését mén egyáltalában nem hajtották végre. Ilyen körülmények között egyenesen felháborító, hogy egy végre nem hajtott törvényt rossznak minősí­tenek. Nem tudom: mennyiben felelnek meg a való­ságnak a reformtörvény egyes rendelkezései­ről szóló közlemények. _ Amennyiben a lapok híven közölték a reformtörvény tartalmát, máris meg lehet állapítani, hogy az új törvény közigazgatás i rendel kezései tart hat a tlanok. Ezek mögött a közigazgatási rendelke­zések mögött politikai tendenciák hú­zódnak meg. A politikai tendenciák érvényesítéséhez jog­címet kér estek és találtak azokban a rendelke­zésekben, amelyeket a városi igazgatás terüle­tén akarnak végrehajtani. Mindezek alapján csak megismételhetem, hogy az Egységes Köz­ségi Polgári Párt, élén Kozma Jenővel, egysé­gesen, a legélesebb frontban vonul fel a re­formtörvény ellen. Rassay Károly a reformtörvényt a diktatúra bevezetésének tekinti A kormány reformtörvényének igazi céljairól Rassay Károly, a városházi ellenzék vezére a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Ennek a törvénynek lényeges intézke­dése: a közgyűlés feloszlatása és a kormány- biztos kiküldése. Emellett a részletek elmosód­nak, a különféle rabullsztikával védett állító­lagos intenciók hitelüket vesztik. Á lényeg: az autonómia végleges eltip- rása, vagyis a diktatúra bevezetése. Ezt nem lehet megindokolni. Amivel magya­rázni próbádják, az se nem helytálló, se nem őszinte. Hiszen a kormánynak eddig is meg­voltak, ma is megvannak az eszközei arra, hogy ott, ahol visszaéléseket követnek el, ahol a közérdeket nem tartják eléggé tiszteletben, ott közbelépjen. Joga vom a közüzemek felett felügyeletet gyakorolni és az állami számszék a főváros gazdálkodásának minden tételét szá- montartja. Fia a. kormány e jogaival nem tu­dott, vagy nem akart élni, azért csak ő visel­heti a felelősségei, de. ebből a mulasztásából semmiesetre sem vonhatja, le azt a következte­tést. hogy meg kel] szüntetni annak a buda­pesti polgárságnak önrendelkezését, amelynek akarata ellen s amelynek kijátszásával a visz- szaéléseket és a szociális igazságtalanságokat elkövették. A törvénytervezet hívei a vidéki képvi­selőket akarják a maguk oldalára állí- tan i azzal a naiv érveléssel, hogy nem kell meg­ijedni, a készülő törvény nem általában az autonómiái: ellen irányul, csak a budapesti autonómia ellen. A jogfosztás nem szokott egy ellen helyre, egyetlen városra lokalizá­lódul. A kormánynak' döntenie kell: tiszteletben tartja azoknak a jogoknak legalább maradványait, amelyeket a történelmi fejlődés során a municipiu- mok kivívtak, vagy pedig letöri az egyik után a másikat, hogy a maga korlátlan hatalmának érvényt szerez­zen. Arra spekulálni, hogy a vidéki képviselők n főváros iránt érzett gyűlölettől majd képte­lenek lesznek meglátni a saját városaik és me­gyéik felé meredő veszedelmet, nemcsak mél­tatlak magatartás, de hasztalan is. Hallunk kósza kombinációkról, kompro­misszumos tárgyalásokról, olyan fajtákról, hogy a kormánybiztos mellett majd egy 32-es bizottság fog a fővárosi polgárság plá­tó! értékű akaratának megnyilvánulá­sára teret szolgáltatni. Az ilyen toldozó-foldozó kísérletek taglalásába mi bele sem bocsátkozhatunk, A feloszlatás és a kormánybiztosság — ez a két döntő elhatározás, amelyen a különféle rafinált szépségíiastromok nem javíthatnak. Minket nem érdekel, hogy mikéül alkudoznak i a hatalommal, egyesek. i Mi nem hatalmi pozíciókat védünk, ha­nem magát az autonómiát. j Kíváncsiak vagyunk azonban, hogy azok, akik I az ősi hagyományok érinthetétlenségét, a tör­ténelmi múltban gyökerező intézmények sért­hetetlenségét, a konzervatív politika szükségét szokták hirdetni, megtalálják-e a hangjukat és tetterejüket most, amikor a diktatórikus irány­zat a nemzet legfénylőbb tradícióiban gyöke­rező jogait: az autonómia elvét fenyegeti. Az öntudatos magyar polgárság minden erejének megfeszítésével küzdeni fog a veszélyeztetett szabadságjogokért, amelyeknek eltörlése után nem jöhet egyéb, mint rombolás és pusztulás... | Január 25 és 28-án délután fél 3 órakor iigetőversenyek ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítési vál­lalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 honig, Román és Síéin mérnökök, építésű vállalkozók Büdapesl, VIIL, Népszínház ucca 13 Telefon: 431-44 SYE^HEll ÉS SZIHPER Cégíislajdonos: Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, SX., SJiléss űi 57. Tel. : 306-29 szobafestő-, ércfényezö- és mázolómester JSuáiapGst, 23, Batlfiyány sic 59 Magyar Üvegtecfinífta és Hőmérőípar Kispest, Wekerle ucca 51'A Telefon: 46-9-38 Gyárt rendelésre vagy rajz szerint: Üzemi hőmérőket tt. m. cukor- gyári-hydra, cefre, szesz, ecetkád, Malligand, kontakt, kazal, kel­tető, Beckmann, talaj, szoba és ablak hőmérőket. Egyedüli magyar speciális üveghemérö üzem. KÉPESSÉGVIZSGÁLAT tisztviselők, munkások kiválasztása pszichotechnikai és Äin njv/av.'U szervezési intézet, Budapest, V., Nádor-utca 26. sz. Telelőn : 16-1-27 vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom