Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-18 / 16. szám

2 Független Budapest Budapest, 1934 április 18. Újjáéled a törvényhatósági tanács a 17-es bizottság és a pénzügyi szakbizottság alakjában Borvendég Ferenc főpolgármesterségét a város­házi pártok vezetői is megnyugvással vennék tudo­másul. A kormány és a főváros között támadt fe­szültséget mindenesetre enyhítené ez a megoldás, amire annál is inkább számítani lehet, meri Ke­resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter maga is bé­késebb atmoszféra kialakításáénak a híve. Keresztes- Fischer belügyminiszter, — mint a Független Bu­dapest munkatársa értesül — jelentős szerepet szánt a szanálási tervet végrehajtó új főpolgármester mellett a városházi pártok vezetőiből alakuló 17-es bizottságnak, amely nemcsak tanácsadó, hanem kez­deményező szerv is lesz. Ez azt jelenti, hogy a 17-es bizottságban tulajdonképpen újjáéled a fővárosi reformtörvény által megszüntetett törvényhatósági tanács. A törvényhatósági tanács egyébként más alakban is megújhodik és pedig a pénzügyi szakbizottság alakjában, amelyet a polgármesternek az új fővá­rosi törvény értelmében minden fontosabb esetben meg kell kérdeznie. A pénzügyi szakbizottságnak éppen ezért a jövőbeli a városházi pártok vezetői lesznek a tagjai, akik tehát minden egyes esetben kifejezést adhatnak a választóközönség felfogásá­nak. A 17-es bizottságot egyébként a következőkép­pen fog’ják összeállítani: Wolff-párt . . Kozmáék . . Rassay-párt v Keresztény ellenzék Demokraták Szociáldemokraták 5 taggal 5 „ 2 „ 1 1 „ 3 „ Imrédy pénzügyminiszter hajthatatlan Súlyos bonyodalmak az Erzsébet sugárút megnyitása körül Erzsébet sugárút helyett — az Erzsébetváros rendezése — Miért foglalt állást a kormány az erzsébetvárosi közmunkák megindítása ellen ? Az Erzsébet-sugárút megnyitása körül az utóbbi időben súlyos bonyodalmak támadtak. A Független Budapest legutóbbi számában megírtuk, hogy Imrédy Béla pénzügyminiszter a képviselőházban mondott expozéjában határozottan állást foglalt az Erzsébet- sugárút megnyitása ellen. A pénzügyminiszer azt kérte, hogy a főváros ezeknek a terveknek a meg­valósítását halassza kedvezőbb időkre. A főváros vezetőit is meglepte Imrédy Béla pénzügyminiszter­nek az állásfoglalása. Nagy feltűnést keltett azután, hogy Huszár Aladár főpolgármester a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén az akció folytatását jelen­tette be és közölte, hogy fellebbezni fognak a jobban informált pénzügyminiszterhez. A Független Buda­pest munkatársa Imrédy Béla pénzügyminiszter közvetlen környezetéből a következő információkat kapta ebben az ügyben:-— A pénzügyi kormányzat a jelenlegi idő­ket nem tartja alkalmasaknak az Erzsébet su­AMON ANTAL ES FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítési vál­lalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10, Telelőn: 303-85 Szegedy Béla Jenő oki. gépészmérnök, kövezőmester, út-, vasút-, csatornaépítési vállalat I, Alkotás ucca 18 Tel.: 52-8»52 PATAKI FERENC oki. gépészmérnök, kövező-mesier, út- és vasulépítési vállalkozó Iroda : Budapest, Vili., Fiumei út 12 B. III. 17. Telep : Rákosszentmihály, Miklós u. 20. szám. Gyár- és irodaszervezés. rezsicsökkentés befektetés nélkül íSítlífeÍB pszichotechnikai és szervezési iniézet, Budapest. V., Nádor ucca 26. szám. Telefon : 16-1-27 Pontos fuvarozást végez KOHN LRPÓT fuvarozó == Budapest, Bűi., Bécsi út 263 Telefon: 62-2-42, 62-5-33 leess JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, V., ZOLTÁN UCCA 10 Telefon: Auf. 150—81 A Rassay-párt részéről Rassay Károly és Bródy Ernő, a keresztény ellenzék részéről Friedrich Ist­ván kap helyet a 17-es .bizottságban, a demokratá­kat Láng Lajos, a szociáldemokratákat pedig Peyer Károly, Büchler József és Révész Mihály fogja kép­viselni. Már ebből is megállapítható, hogy a tör­vényhatósági tanács újjáéled a 17-es bizottságban, i amelynek az összetétele azonban ezidőszerint még nem tekinthető, befejezettnek, mert egyes kérész- j fénypártiak és kormánypártiak azt szeretnék, ha a \ két többségi párt hat-hat helyet kapna és az ellen- j zéknek együttvéve öt hellyel kellene megelégednie. | Ebben az esetben a Rassay-párt két hely helyett i egy, a szocialisták pedig három hely helyett csak I kettőt kapnának, (r. k.) gárűt megnyitásához hasonló nagykoncepciójú beruházási tervek megvalósítására. Nem kétsé­ges ugyanis, hogy a kincstár jelentős adóbevételektől esik el, ha az Erzsébet sugárút vonalában egész sereg régi, nagy házat lebontanak és a helyükbe felépülő új házak adó­mentességet kapnak. A kormányt azonban nem ez a szempont ve­zette. amikor az Erzsébet sugárút megépítésére vonatkozó tervek megvalósítása ellen foglalt állást. Imrédy Béla pénzügyminiszter, aki két­ségkívül legalaposabb ismerője a közgazdasági helyzetnek, számol azzal a körülménnyel, hogy az építőipari tevékenység semmiképpen sem fog fellendülni, még akkor sem, ha a Közmunkák Tanácsa három és fél­millió pengős áldozattal megkezdi a Károly körút 15. számú ház lebontását és az Erzsébet sugárút vonalának ki­képzését, valamint az útvonalba eső telkek kisajátítását. Magánérdekeltségek részéről ugyanis kevés vállalkozási és építkezési kedv mutatkozik, a köz tehát csak fölösleges áldozatokat hozna en­nek a három és félmillió pengős kölcsönnek az invesztálásával, mert a eélt: az építkezési tevé­kenység nagyarányú föllendülését, elérni nem lehet. Mint a Füg gél len Budapest munkatársa értesül, az építőipari érdekeltségek, valamint a főváros veze­tői-is folytatják az Erzsébet sugárút megnyitása ér­dekében indított akciójukat. Huszár Aladár főpolgármester és Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnöke még ezen a héten felkeresik Gömbös Gyula miniszterelnököt, akinek közbenjárását fogják kérni. Annyi bizonyos, hogy az Erzsébet sugárút megnyitá­sának a tervét az érdekeltek is elejtették, annyiban, hogy most már csak az Erzsébetváros rendezésé­ről van szó, vagyis Károly körút és az Erzsébet körút közé eső vonalnak a megépítéséről. Kormánykörökben úgy tudják, hogy Imrédy Béla pénzügyminiszter hajthatatlan: nem hajlandó harmincötéves iiázadóinentes- séget adni, de arra sem hajlandó, hogy a Közmunkatanács há­rom és félmillió pengős kölcsönének a felvételéhez hozzájáruljon. Újítsa meg lejárt előfizetését! Miért nem állítják fel Vámbéry Ármin szobrát? Nyílt levél B. \irágh Géza szerkesztő úrhoz Kedven Barátom! ^ragy érdeklődéssel olvastam a Független Buda- Vest legutóbbi számában, hogy a székesfőváros terei rövid idő múlva néhány új szoborral (reméljük, jó szoboiral) lógnak gazdagodni. Ez a hír egy régóta vajúdó szoborügyet juttat eszembe. Körmendi Frimm Jenő, a kitűnő szobrászművész, már régebben elké­szítette Vámbéry Árminnak, a világhírű orientalista tudósnak mellszobrát. Ezt a szobrot felajánlotta az Országos Néptanulmányi Egyesületnek azzal a ké­réssel, hogy az egyesület eszközölje ki a szobor fel­állítását a fővárosnak egyik erre alkalmas nyilvá­nos terén. Az egyesület körülbelül másfél évvel eze­lőtt beadvánnyal fordult a fővároshoz, melyben kije­lentette, hogy díjtalanul bocsátja rendelkezésére ezt a szobrot és felállítás helyéül az Erzsébet-teret aján­lotta, ahol több kisebb alakú szobor van már elhe­lyezve. Erre a beadványra azóta válasz nem érkezett. Egy ízben azt a hírt olvastuk a lapokban, hogy a főváros a Múzeum-kertben akarja a szobrot felállí­tani. De mivel ez az állam tulajdona, a közoktatás- ügyi kormány hozzájárulása szükséges. Azóta ismét alszik az ügy és Vámbéry Ármin szobra még mindig a művész műtermében várja, hogy napvilágra ke­rüljön. A Múzeum-kertet nem tartjuk alkalmasnak erre a célra. Ha már az Erzsébet-téren nem lehet elhe­lyezni a szobrot, Vámbéry tanítványai körében egy más gondolat merült föl. Vámbéry Ármin élete utolsó évtizedeiben a Ferenc József-rakparton lakott. Min­dennapi sétáját ott végezte lakása és az Eskü-tér között. Itt beszélgetett barátaival, tanítványaival, tehát sok emlék köti őt ehhez a -helyhez. Az Eskü- térnek az Erzsébet-hídtól délre eső részén levő kis befásított tér nagyon alkalmas volna arra, hogy itt állítsák fel Vámbéry Armin szobrát. Arra kérlek, kedves barátom, ajánld ezt a gon­dolatot az illetékes körök figyelmébe, talán ez meg­könnyíti az elakadt szoborügy kedvező elintézését. Buaapest, 7934 április 10. Tisztelő híved Dr. Balassa József a Magyar Nyelvőr szerkesztője. * Balassa József dr-nak, a kiváló és tiszteletre­méltó tudósnak ezt a levelét szívesen továbbítjuk a főváros illetékes szerveihez megszívlelés végett. Szükségesnek tartjuk azonban megjegyezni, hogy érthetetlennek találjuk a hosszú hallgatást, a válasz­adásnak azt a mellőzését, amelyről a levél meg­emlékezik. Nem hisszük, hogy művészi vagy eszté­tikai szempontok akadályozhatnák a szobor felállí­tását: kizárja ezt a lehetőséget az alkotó művész, Körmendi Frimm Jenő neve. Joggal merül fel tehát a kérdés, mi az oka, hogy a főváros néma hallga­tásba burkolódzik és az ajándékozó intézményt vá­laszra sem méltatja? Vámbéry Ármin a magyarság egyik legkiválóbb tudósa volt, nemzeti eredetünk zseniális búvára. Tanai körül nagy harcok folytak valamikor, de azóta a magyarság eredetére, nyelvünk származására vo­natkozó tudományos megállapításait a modern ma­gyar tudomány is magáévá tette. Reméljük, hogy az illetékes körök ezúttal nem fognak elzárkózni a feleletadás elől és megmondják: miért nem áll még helyén Vámbéry szobi a? A legrégibb (29 éves) városi újság: a Független Budapest STÜHME R Tudja mit ? — Együnk __________ F S T Ü H M E R Debreceni Gőzfűrész és Faárugyár R.-T. Debrecen. Fiók: Budapest, VIL, Rákóczi út 30. Az ország legnagyobb hajlított bútorgyára Modern laKberendezéseK és Kisbútoron 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom