Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-18 / 16. szám
Budapest, 1934 április 18. Független Budapest A fővárosi reformtörvény a felsőház előtt Ripka Ferenc, Baltazár Dezső, Glücksthal Samu és Láng Lajos nagy beszédben védték az autonómiát —- Csütörtökön folytatják az általános vitát A felsőház rendszerint egyetlen ülésnapon szokta j letárgyalni az eléje kerülő törvényjavaslatokat, éppen ezért kormánykörökben is általános feltűnést kellett, hogy a fővárosi reformjavaslatot két napon át tárgyalta már a felsőhöz, de még legalább két- napi vitára lesz szükség ahhoz, hogy a fővárosi reform a felsőházban is tető alá kerüljön. A vitát általános érdeklődés előzte meg, amit már az a körülmény is bizonyít, hogy az üléseken megjelent Göm- | | bős Gyula miniszterelnök is. A vita első szónoka Némethy Károly volt, aki megállapította, hogy Nagy-Magyarország idejében nem akadt volna kormány, amely ilyen törvénnyel mert volna előállani. Azt kérte, hogy a törvényjavaslat rendelkezései sem térben, sem időben ne múlják felül a szükségesséf) mértékét. Nem he- I lyeselto a városi tanács teljes eltörlését. Ripka Ferenc nyugalmazott főpolgármester állt fel ezután szólásra. Hangoztatta, hogy a politikai szempontok teljes mellőzésével a budapesti polgár lelkiségével kíván a javaslathoz liozzászólani és ba nem fogadja el a javaslatot, annak oka nem a politikai bizalomban, vagy bizalmatlanságban, hanem a budapesti polgár önérzetében rejlik. A törvényjavaslat oly nagyfokú bizalmatlanságot éreztet a polgárral szemben, hogy az ember szinte várja a büntető paragrafusokat, amelyeknek alapján ítéletet mon- Ripka Ferenc clanak Budapest felett. Az autonómiák iránt való tisztelet minden magyar ember természetében rejlik. Nem lehet és nem szabad azt mondani, — folytatta emelt hangon Ripka Ferenc — hogy az ország legnagyobb városa a maga tehetetlenségében nem tud rendet teremteni a saját portáján és nem tudja megérteni a mai rendkívüli idők parancsoló szavát. Budapest nem érdemli meg ezt az eljárást és polgársága joggal. hálátlanságnak, tekinti ezt a főváros mid t ja vai szem ben. Ezután szemléltető képet nyújtott arról az óriási munkáról, amelyet a főváros 60 év alatt gazdasági, szociális, kulturális téren önkormányzata keretében végzett. A főváros fejlesztette kórházügyét, iskolaügyét és magyarrá nevelte nagyrészben idegen nyelvű lakosságát. — Huszonöt éven át óriási városépítő munka folyik a fővárosban, ennek irányítója Bárczy István volt, akinek elévülhetetlen érdemei vannak Budapest világvárossá fejlesztése terén. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben javasolta, hogy a felsőház fejezze ki elismerését a főváros törvényhatósága iránt azért a nagy alkotó munkáért amelyet Budapest a számára megszabott önkormányzati keretek között eddig végzett. Megállapította ezután, hogy a törvényhatósági tanács magas színvonalon álló intézménye volt a főváros önkormányzatának és a maga önzetlen működésével igen értékes szolgálátokat tett a főváros közönségének. Felügyeletre és ellenőrzésre szükség van, de ennek nem szabad sértő gyámkodásnak lenni, mert ez kiváltja a legnagyobb érzékenységet és csökkenti a polgárság áldozatkészségét, amire pedig a mai súlyos időkben igen ndgy szükség van. Az ellenőrzés munkáját kitűnően végezte a fővárosi szám- szék. Az új törvény azzal, hogy a- főpolgármester kinevezését a kormány kezébe teszi le, megszüntet egy régi szoros alkotmányos kapcsolatot az autonómia és a főpolgármesteri intézmény között. Beszéde végén a tájékozatlanságból származó rosszindulat és gyűlölködésből fakadó demagógia ellen emelt szót. Nem végeznek hasznos munkát azok, akik a főváros ellen izgatják a hangulatot. A magyar ember alkotmányos érzékét semmiféle erőszakos hangulat nem tudja kiirtani. Csak olyan jövőt tudok elképzelni Budapest számára, — fejezte be llipka — amely a polgárság városszer etetőre, önérzetére és áldozatkészségére van felépítve. Mivelhogy a tárgyalás alat lévő javaslat egyes részei erre nem alkalmasak, a javaslatot nem fogadta el. Baltazár Dezső a szabadságjogok épségbentariása mellett Baltazár Dezső mondott ezután éleshangú ellenzéki beszédet, amelyben síkra szállt a törvényjavaslat szabadságfosztó intézkedéseivel szemben. Hangoztatta, hogy nem szólalna fel, ha csak arról lenne szó, hogy egy közjogi j testület szervezetében célszerűségi szempontból változtatásokat akar eszközölni a kormányhatalom. Ennek a reformnak azonban súlyos vonatkozásai vannak. Ha szükség van javításra, akkor ezt az önkormányzatnak kell elvégeznie a maga hatáskörében. Ez a törvényjavaslat az alkotmányos szabadság védőbástyái közül az egyik leg jelentősebbet és legnagyobba t akarja megbénítani. Folytatódhat ez az irányzat a törvényhatóságoknál, az egyéb önkormány Zaláknál, végül az egyházak életében is.- Ilyen időkben, amikor a terhek és áldozatok fokozását méltán kívánja tőlünk az állami élet, nem a jogok szűkítésére és elvételére, hanem a jogok kiterjesztésére és elmélyítésére van szükség. — A magyar nemzetet — fejezte he beszédét Baltazár Dezső — ezer éven át a szabadság éltette és hajtotta előre és mivel ebben a törvényjavaslatban a magyar alkotmány történelmi szabadsága jogállományának károsítását látom, azt nem fogadom el. Szőke Gyula azt fejtegette, hogy egyáltalán nem tartja szükségesnek a törvényjavaslatot és szerencsétlennek tartja az elgondolást, hogy ilyen javaslattal avatkoznak bele a főváros ügyeibe. A törvényhatósági tanács fenntartása mellett foglalt állást. Láng Lajos szerint elhibázott gyógymód az, amivel a kormány kísérletezik A második napon Pap József azt vitatta, hogy a törvényjavaslatban nincsen politikai tendencia, A javaslatot elfogadta. Szontágh Jenő kifejtette, hogy a javaslat, nem fogja megjavítani a közigazgatást. A kormányt, úgy látszik, megérintette annak az áramlatnak a szele, amely egész Európán végigsöpör. Ez az áramlat a csaknem korlátlan egyéni szabadság helyett a csaknem páriaszerű egyéni rabságot akarja bevezetni. A főváros gazdálkodása ellen például hozzák fel a Vásárpénztár magyar gyártmányú villamossági cikkek = Budapest, VI. 0 ucca 44 ügyét, de nem szabad elfelejteni, hogy az államnak is voltak ilyen vasár pénztárszerű ügyei. Arról beszélt azután, hogy, amikor beletekintett a kormány eredeti törvényjavaslatába, alkotmányjogi szempontból valósággal elrémült. Később enyhítettek a javaslaton, azonban még ma is olyan, hogy ha a kormány utasítja a főpolgármestert, olyan robbantást végezhet, hogy az autonómia Dr. Glücksthal Samu ősi falai összeomlanak. Nem fogadta el a törvényjavaslatot. Glücksthal Samu szerint a pártpolitika ellen csak akkor lehet kifogást tenni, ha az egyéni vagy pártcélból önös érdekeket szolgál. A székesfőváros törvényhatósági tanácsa a legideálisabb testület, amióta, a fővárosnak autonómiája van. Láng Lajos azzal kezdte beszédét, hogy ő az egyetlen ellenzéki felsőházi lay akit a főváros közönsége nyilván azért küldött a felsőházba, hogy város- poiiti k ai kérd é s e k ben k ép viselje azt az álláspontot, amit a városházán egy évtizede hirdet. Részletesen beszámolt arról, hogy Budapest vagyona már a háború előtt, az úgyue- zett »bűnös Budapest« ideje alatt is óriási volt. Mikor az ostendei egyezmény külföldi szakértői idejöttek, megállapították, hogy Láng Lajos Budapest az egyetlen város a kontinensen, amely a háború előtti vagyonát százszázalékban átmentette. A főváros adójiövedelmei nagyok üzemeinek bevétele több mint a fele az állami üzemek bevételének. Ennek ellenére mégis két zárszámadása deficites volt. Ennek oka — amit a miniszteri indokolás is felemlít — a túlzott árpolitika érvényesülése és a főváros teljesen elhibázott üzemi politikája. Igaza van a belügyminiszternek abban, hogy a helyzeten változtatni kell, de teljesen elhibázott az a gyógymód amelyet a miniszter alkalmaz. Az új törvény következtében a miniszter által elítélt pártpolitika még nagyobb lesz, mert a javaslat lecsökkenti a bizottsági tagok számát, de egyébként változdmamil fennmarad, a kerületi b\eosztás, az örökös tagok és az érdekképviseletek rendszere, az ajánlási rendszer és a szelvényekkel való visszaélés, ami azt eredményezte, hogy azokból alakul a mammut- többség, akik mint kisebbség kerültek be választás útján a városházára. Véleménye szerint a budapesti polgár önérzetét jobban sértik azok a machinációk, amelyek a választásúkon megnyilatkozott szabad akaratát meghamisítják, mint az a formaság, amely miatt a miniszter a bizottsági ülésen vereséget szenvedett. Helyteleníti a, törvényhatósági tanács teljes eltörlését és a polgármesternek adott korlátlan jogkört. Diktatórikus törekvés nyilatkozik meg az egé-sz javaslatban, ezért, a budapesti polgár önérzetének védelmében a javaslatot nem fogadta el. Láng Lajos volt a vita második napjának utolsó szónoka. A felsőház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja, amikor folytatják a fővárosi törvény javaslat általános vitáját. Székesfővárosi Pavillon Weingruber Városliget Naponta katonazene Április 19-én délután %3 órakor iigetoverseny DEBRECEN-ÉTTEREM Rákóczi út 88. Tel.: 31-5-66, 34-3-06 Déli menü a polgári étteremben P 1.20 Minden szerdán disznótoros vacsora, pénteken este halászlé Lantos Hihály építőmester-, házújító vállalata Budapest, V., Báthory ucca 5. Telefon: 93-6-52, 26-2-85 LAIIEER FERENC ÉS BÉLA üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdíszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon : 30-4-97
