Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-30 / 22. szám
2 Független Budapest Budapest, 1934 május 30. Nem korlátozzák a városházi h Izgalmak egy polgármesteri rendelet értelmezése körül Liber Endre alpolgármester teljesen megnyugtató magyarázatot adott évre 30 millió pengő hiányt irányozott elő. Megengedem, hogy ezidőszerint hiány még nem műtől ható ki, nem kétséges azonban, hogy ez a 10 millió pengős hiány az év végéig feltétlenül bekövetkezik. A helyzetet ugyanis rontani fogja a kórházi alap 10 millió pengős hiánya, amit én kezdetben nem számoltam el -teljes összegében az 1934. évi deficit terhére, most azonban kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy minden rendelkezésre álló összeget igénybevett a főváros az eddigi hiányok fedezésére, tehát semmiféle fedezet sincs a 18 millió pengős kórházi deficitre. Az 1934. évi költségvetési deficit 10 millió pengő, a kórházi alap hiánya 18 millió pengő, az 1933. év végén még fedezetlenül álló hiány közel 2 millió pengő, ez összesen 30 millió pengő. 30 millió pengős hiány fennforgása esetében pedig merészség volna állítani, hogy a főváros pénzügyi helyzete nem szorul szanálásra. Ki lesz az űf főpolgármester* ? Érdeklődtünk a főpolgármesteri problémának a megoldása iránt is. A személyi kérdés elintézésére nézve Keresztes-Fischer belügyminiszter nem óhajtott nyilatkozni, az elvi kérdést illetően a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az új főpolgármester jogi helyzetén semmit sem változtat az a körülmény, hogy a főpolgármesteri állást most kinevezés útján tölti be a kormány és nem a közgyűlés választja az új főpolgármestert, mint eddig történt. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy a főpolgármester továbbra is megkapja reprezentációs költségeit éppen úgy, mint eddig. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nyilatkozatából meg lehet állapítani, hogy a kormány véglegesen döntött a városháza sorsáról és ez a döntés azoknak az intencióknak a figyelembevételével történt, amelyek a kormányt az új fővárosi törvény megalkotásánál vezették. Beavatott kormánykörökben befejezett ténynek tekintik, hogy Huszár Aladár marad a főpolgármester. A kormánynak ezt az elhatározását, amely Huszár Aladár főpolgármesteri megbízatásának új és szélesebb keretek között való prolongálására vonatkozik, városházi körökben a legnagyobb megelégedéssel fogadják, aminek az a magyarázata, hogy Huszár Aladár a főpolgármesteri székben mindenkor össze tudta egyeztetni az autonómia, érdekeit az országos érdekekkel és a kormányzati szempontokkal. Szabóky György parkett-vállalkozó Budapest, IX., ÜStöi út 73. Te!.: 37-4-C3 Vállalok mindennemű parkett- ______ munkát, új és régi fektetést. \ LOVAS SÁNDOR épííőmesíer j | Budapest, ff. her., Budakeszi út 5/E. \ Telefon: 53-2-84 I SÖÖRSTsSÍÍDÖRts TÁRSA Elektrotechnikai vállalat és vastömegáru tizem j öutíapess, WL, Rózsa ucca 51-55. sz. lesei*;n : 23-2—?4 Ersching János szobafestő és mázoló-mester Budapest, l, Márvány ucca 29 Telefon: 55—1 — 41 PATAKI FERENC old. gépészmérnök, kövezu-mester, út- és vasútépítési vállalkozó Iroda: Budapest, Vili., Fiumei út 12 B. III. 17. ( Telep : Rákosszentmihály, Miklós u. 20. szám. Kabakovits József nemzeti szabadelvűpárti bizottsági tag- legutóbb interpellációt jegyzett be a sajtó városházi működésének korlátozása tárgyában. Az interpellációban azt kifogásolja, hogy Sipőcz polgármester bizalmas rendeletet adott ki, amelynek értelmében a jövőben minden fontosabb városházi nyilatkozatot jóváhagyás céljából be kell mutatni a főpolgármesternek. E bizalmas rendeletnek főként az a része keltett nagy feltűnést, amely szerint még az. alpolgármestereisem adhatnak hivatalos tájékoztatást a sajtónak — a főpolgármester előzetes tudomása és hozzájárulása nélkül. Kabakovits interpellációja nyomán éles támadások hangzottak el éspedig pártkülönbség nélkül minden oldalon a sajtó működésének ez ellen a tervezett korlátozása ellen. Dr. Rátkai Károly, az Esti Kurír fővárosi rovatvezetője és a Független Budapest belső munkatársa, akit a Magyar Újságírók Egyesületének a választmánya legutóbb azzal bízott meg, hogy a sajtó működésének a városházán tervezett korlátozása ellen a Magyar Újságírók Egyesületének a nevében az illetékes városházi tényezőknél jelentse be tiltakozását, ebben az ügyben megjelent dr. Farkas Ákos tanácsnoknál, az elnöki ügyosztály vezetőjénél, aki azonnal érintkezést keresett Huszár Aladár főpolgármesterrel és Sipőcz polgármester távollétében Liber Endre alpolgármesterrel. Ezeknek a megbeszéléseknek az alapján hivatalos jellegű felvilágosítást adtak ki a városházán az erősen támadott bizalmas rendelet helyes értelmezése tekintetében. A Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy magához Liber Endre alpolgármesterhez forduljon felvilágosításért és megkérdezze: ugyanolyan szabadságot élvezhet-e a sajtó a jövőben a városházán, mint eddig, vagy pedig korlátozások életbeléptetésétől kell tartani. Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Azt a bizalmas rendeletet, amelyet a legutóbbi napokban erősen támadtak, félreviselőházban a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásával kapcsolatosan a kereszténypárt és az ellenzék sűrű ellenmondásainak pergőtüzében több olyan kijelentést tett, amelyek a városházán is nagy feltűnést keltettek. Így például azt a megállapítást tette, hogy a tizenöt millió pengős tartalék beszámításával 30 millió itengöre tehető a fővárosi háztartás hiánya. Ez a .‘50 millió pengős tétel, amelyről Keresztes-Fischer belügyminiszter a Független Buda- pest-nek adott mai nyilatkozatában is megemlít, nyilván úgy állott elő. hogy a belügyminiszter számításba vette az 1933. év végén a 15 millió pengős tartalék felhasználása után még fennmaradó 2 millió pengő hiányt, továbbá az 1934. évi költségvetés 10 millió pengős deficitjét, végül a kórházi alapnál mutatkozó 18 millió pengő hiányt is. Teljesen beavatott városházi körökben, ahová felvilágosításért fordultunk, úgy informálták a Független Budapest munkatársát, hogy a belügyminiszternek' ez a számvetése nem helytálló. A városházi adminisztráció vezetőinek a felfogását az alábbi nyilatkozat világítja meg: — Az 1933. év végén mint zárszámadási hiány l?.2 miliő pengő hiány míutiatmpzik, amelynek fedezéséül szolgál a sokat emlegetett 15.4 millió pengő Unió lék. Marad, tehát 1.8 millió pengő, műi fedezel re szorul. :A főváros 1934. évi költségvetésűin ok tervezete 111 millió pengő hiány tüntet IV1. <lo ez csaik előirányzás, .amelynek ^helytállósága majd iaz év végén derül ki. Sipőcz polgármester mindenesetre már január 1-én szigorú takarékossági intézkedéseket foganatosított. Így például elrendelte, hogy valamennyi kiadási tételt 10 százalékkal zárolni, kell, vagyis minden egyes költségvetési tételt csak 90 százalék erejéig szabad felhasználni. A polgármester azért tette ezt az intézkedést, hogy ezzel ellen sál y ózza a bevételei' csökkenését. A bevételek azonban, — mint a polgármester legutóbbi. jelentése megállapította — egyáltalán nem csökkentek, úgyhogy magyarázták. Akadtak ugyanis, akik úgy értelmezték, hogy a jövőben a városházi sajtó nem kaphat információikat főpolgármesteri ihozzáj árulás nélkül. Ilyen természetű korlátozásra senki sem gondolt. A leghatározottabban kijelenthetem, hogy a sajtó informálása terén a helyzet a jövőben egyáltalában nem változik meg. A sokat támadott rendelet kizárólag a főváros vezetőségének egyes fontosabb, konkrét esetekben kiadandó és a hivatalos álláspontot kifejezésre juttató) kommünikéire vonatkozik. A sajtó a maga munkáját a városházán továbbija is azok között a keretek között láthatja el, amelyeket a régebben kiadott polgármesteri rendeletek szabnak meg. A főváros vezetői mindenkor nagyra értékelték a városházi sajtó működését, amely egyrészt igen sokszor termelt életre való, hasznos ötleteket, másrészt pedig minden egyes esetben a maga meggyőződése szerint a közérdeket igyekezett képviselni. Liber Endre alpolgármesternek ez a nyilatkozata eloszlatja mindazokat az aggodalmakat, amelyek ennek a bizalmas rendeletnek a kiadása körül keletkeztek. Az említett bizalmas rendelet kiadásának az a magyarázata, hogy Huszár Aladár főpolgármester — mint ezt a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén szóvátette — rossznéven vette a 15 millió pengős tartalék keletkezése ügyében készült kommünikének az ő hozzájárulása nélkül történt kiadását. Csupán ilyen hivatalos jellegű kommünikéknek a kiadásához van szükség főpolgármesteri j jóváhagyásra, a sajtónak bármilyen közérdekű ügyben való informálását ez a bizalmas rendelet egyáltalán nem érinti. A tanácsnokok és az alpolgármesterek, de az ügyosztályvezetők és ügyosztályvezető- helyettesek is, valamint az üzemek vezetői az eddig érvényben volt szabályok szerint adhatnak bármikor felvilágosításokat. a deficit feltétlenül kevesebb lesz, mint amennyit a költségvetési tervezet feltüntet. Legalább is május elejéig nem mutatkozik semmiféle hiány a főváros háztartásának mérlegében, Ezt rendkívül kedvező jelnek minősítik a városházán, ahol azt a felfogást vallják, hogy ezidőszerint a főváros fedezésre szoruló egész háztartási hiánya nem több, mint az a bizonyos 1.8 millió pengő, ami az 1933. évi zárszámadásokban mutatkozik. Természetesen egészen más kérdés a kórházi alapnak az a 18 millió pengős hiánya, amit a belügyminiszter beszédében megemlített. A kórházi alapnál valóban fennáll ez a 18 millió pengős hiány, de ez nem esedékes összeg, omit a fővárosnálc azonnal ki kellene fizetnie. Ez a hiány úgy állott elő, hogy a kormány alacsonyabban állapitól la meg ereken keresztül a kórházi ápolási díjakat és. ezek a díjkülönbözetek okozták a kórházi alap lemorzsolódását. A főváros vezetősége a kormánnyal megállapodást kötött, amely szerint az államkincstár évről-évre bizonyos összeget. 7.5 millió pengőt fizet és ebben az összegben benn foglaltatik a régi tartozások törlesztése, továbbá a vidéki betegek ápolása fejében járó megtérítés. A főváros vezetősége arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezekből az összegekből évről-évre lvét - millió pengőt enged át a kórházi alap számára a 18 millió pengős hiány törlesztésére. Ezt a 1(8 millió pengős tételt tehát nem lehet efektív hiánynak feltüntetni. TEMESVÁRY ÉS TARS A elektrotechnikai vállalat Builnpest, Vil., Erzsébet körút 5. Tel.: 35-3-08 Mennyi a főváros deficitje? A városházi adminisztráció vezetői szerint a fedezésre szoruló hiány ma mindössze 1.8 millió pengő — A kórházi alapnál mutatkozó 18 millió pengős hiányt a főváros évenként két-két millió pengővel csökkenti Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a kép-
