Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-30 / 22. szám
Budapest, 1934 május 30. Független Budapest 3 Beszélgetés Kozma Jenővel a városházán várható változásohról Az autonómia a lies bizottság révén továbbra is érvényesítheti a maga akaratát - A pénzügyi szahbízoftság átveszi a törvényhatósági tanács szerepét Az autonómiának nincs Oiia aggodalomra a fővárosi törvény életbeléptetése miatt Tj'gy a városházán, mint a városházi pártok vezetői körében is általános érdeklődés előzi meg a szanálási tervezetnek a publikálását. Ez az érdeklődés az egyes ügyosztályokban valósággal izgalmas hangulat alakjában jelentkezik, ami érthető, mert hiszen az új fővárosi törvény életbeléptetése — kapcsolatban a szanálási művelet megindításával — egészen új helyzet Kozma Jenő elé állítja a városházi adminisztrációt, de a városházi pártokat is. A legfőbb kérdés, amit az új törvény életbeléptetésével kapcsolatosan fel lehet vetni, az, hogy menynyiben lesz még befolyása az autonómiának a fővárosi ügyek intézésére. Ezt a kérdést tettük fel dr. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke előtt, aki eddig, mint az egyik többségi pártnak a vezére, irányító befolyást gyakorolt a főváros háztartásának a menetére. Dr. Kozma Jenő, a kormány városházi pártjának az elnöke, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az ríj fővárosi törvény életbeléptetésének a legfőbb célja az volt, hogy a főváros pénzügyi helyzete szanáltassék. Nem akarok most vitába bocsátkozni afelől, hogy szükség volt-e és mennyiben volt szükség ilyen szanálási akciónak a végrehajtására, tény az, hogy a kormány a fővárosi törvény életbeléptetésével egyidejűén szanálási programmot ad ki, amelyet az új főpolgármester hajt végre. Nekem az a véleményem, hogy az autonómia akarata mindenképpen érvényesülni fog. Az új fővárosi törvény ugyanis a szanálás tartamára 17 tagú tanácsadó szervet kreál, amelyben helyet kapnak a városházi pártok vezetői. Ez a 17 tagú bizottság, amelyben képviseletet talál a főváros egész közönsége, minden egyes konkrét esetben kifejezésre juttatja a maga véleményét, amelyet a szanálási terv végrehajtásával megbízott főpolgármester semmiképpen sem negligálhat. Igaz ugyan, hogy az új fővárosi törvény a szanálás tartamára korlátlan hatalmat ad a főpolgármesternek, nem kétséges azonban, hogy az új főpolgármester — akárki legyen is az — nem helyezkedhetik mereven szembe az autonómia 17 tagú képviseletének a véleményével, ASTORIA PAVILLON a felső Margitszigeten TÁNC — Telefon: 20-6-20 amelyeket a polgármesternek minden egyes fontosabb konkrét esetben meg kell kérdeznie. Kozma, Jenő végül kijelentette a Független Budapest munkatársának, hogy az itt említett indokoknál fogva nem lát semmi okot az aggodalomra abban a tekintetben, hogy a fővárosi törvény életbeléptetése után a főváros autonómiájának az akarata ne érvényesülne. A közelmúlt időkben alig múlt el bét, hogy a fővárosnak valamely objektumot fel ne ajánlottak volna megvételre. Fürdők, szállodák, bérházak, szanatóriumok, gyógyforrások szerepeltek az eladásra, felkínált, ingatlanok jegyzékén és volt idő, amikor a főváros válogatott és vásárolt is ezek közül. A pénzügyi viszonyok megromlása folytán a főváros sem maradt az a jó vásárló, ami előbb volt, pedig kínálkoztak mostanában elég előnyös alkalmi vételek is, amelyeken a főváros sokáig spekulált, de végül is lemondott a vásárlásról, mert még előnyös ingatlanvételekre sincs pénze. Tudva ezt: egy ideje már nem is jelentkeznek olyan sűrűn a városházán az eladók. A múlt héten mégis megpróbálkozott egy keserű vízf orr ás tulajdonos, aki nagy keserűvíztelepét szerette volna, aránylag olcsó áron, eladni a fővárosnak. Schweiger Zsigmond. budapesti lakosnak Budaörsön van egy nagyobb telekkomplexuma, melyen keserűvízforrás fakad. Schweiger a keserűvizet Hungária keserűvíz alatt hozta eddig forgalomba, de úgy látszik, nincs elég tőkéje, mert a Hungária keserűvizet eddig alig ismerik, reklámjait sem lehet sehol látni. Schweiger Zsigmond felajánlotta a fővárosnak megvételre a keserűvíztelepet, melynek területe 3614 négyszögöl és mindössze 72.000 pengőt kért a telepért, tehát 20 pengőt négyszögölenkint, ami nfem magas összeg, ha tekintetbe vesszük a keserűvízforrás várható jövedelmezőségét. A főváros tárgyalás alá sem vette az ajánlatot, hanem rövid úton közölte a telektulajdonossal, hogy a mai viszonyok nem alkalmasak etrra, hogy a főváros keserűvízforrást vásároljon. Egyébként is nem ez az első keserűvízforrás, amit a fővárosnak szeretnének eladni. Saxlehnerék már 3 évvel ezelőtt megvételre ajánlották a fővárosnak kelenföldi óriási kiterjedésű forrástelepüket, ahol a világ-hírű Hunyadi János keserűvizet termelik. Nem is kellett volna pénz ehhez a vásárláshoz, mert Saxlehnerék megelégedtek volna azzal, ha a főváros bérházakat vagy egyéb ingatlanokat ad nekik cserébe. Akkor volt először szó arról, hogy a főváros értékesíti felesleges ingatlanait. Ez az ajánlat sem került tárgyalás alá és úgy látszik, időközben el is vesztette aktualitását. A gyógyvizekkel kapcsolatban a főváros egy másik ajánlatot is kapott. Landy István fordult beadvánnyal a polgármesterhez és engedélyt kért arra, hogy a Rudasfürdő njeüelti gyógyforrások vizét termoszpalackokban hozhassa forgalomba. Ajánlatát arra alapította, hogy igen sok beteg vagy nem tud, vagy nem ér rá elmenni az erzsébethídi ivócsarnokhoz gyógyvizet inni és ezek szívesen vennék, ha lakásukra szállítanák a gyógyvizet. A főváros nem foglalkozik a gyógyvizek házhoz szállításával és csak a Harmatvíz kerül palackozva forgalomba. Landy István szerint nagymértékben lehetne fellendíteni a gyógyforrások forgalmát, ha a főváros megengedné neki a víz termoszpalackokban való elszállítását, amivel a gyógyvizeket eredeti hőfokuk melleit lehetne a betegek lakására vinni. A főváros elutasította Landy ajánlatát, mert a gyógyvizek forgalombahozáßdt minden formában a maga számára tartja fenn. Ezzel tudják ugyanis legbiztosabbán dokumentálni és garantálni a vizek hamisítatlan gyógyerejét, Módosítják a nagyvásártelepi és csarnoki árusítás rendjét Leszállította a főváros a csarnoki és piaci helyárakat mert ha ezt teszi, rendkívül súlyos felelősséget vesz mayára. De különben sem lehet senkinek érdeke az, hogy ellentéteket szítson a főhatóságok és a főváros közönségének autonóm szervei között. Ügy tudom, hogy magának a belügyminiszter úrnak is az az intenciója, hogy a 17 tagú bizottság megfelelő szerepet kapjon az ügyek intézésénél. En már csak ebből a szempontból is eloszlat- hatónak látom a jelentkező aggályokat. Arra a kérdésre, hogy a székesfőváros törvény- hatóságának különböző szervei a fővárosi törvény életbeléptetése után milyen keretek között fognak működni, Kozma Jenő a következőket felelte: — A főpolgármesternek ez a korlátlan hatalma csak a szanálással kapcsolatos rendelkezésekre terjed, ki. A törvényhatóság ettől függetlenül éli a maga életét úgy, mint eddig. Legfeljebb annyi lesz a különbség, hogy a törvényhatósági tanács intézménye megszűnik, lesznek azonban olyan új szervek, ameA piaci és a vásárcsarnoki árusok sokáig harcoltak a helypénzek leszállításáért és hosszas ellenállás után a főváros végül csakugyan jelentős mérséklést hajtott végre a tarifákon. A csarnokigazgatóság most állapította meg véglegesen az új díjakat, melyek azonnali hatállyal életbeléptek és remélhetőleg kielégítik az árusokat. A helypénzeket továbbra is az elfoglalt terület nagysága alapján állapították meg és az árusok neme szerint 3 díjcsoportba sorozták. A főváros jelentős anyagi áldozatot hozott a csarnoki és piaci hely díjak leszállításával, de reméli, hogy ez a veszteség részben megtérül azáltal, hog? az elmaradt árusok ismét visszatérnek a fülkékbe és a csarnokok ismét megtelnek árusokkal. Egyébként is nagy méltányossággal kezeli újabban a főváros vezetősége az árusok ügyeit. Sok volt régebben a panasz az élelmiszernagyvásártelep nagy- kereskedői részéről, amikor a főváros igen sok árusnak felmondotta a bérletet, mert forgalma nem érte el az előírt mennyiséget. A szabályok szerint az élelmiszer nagy vásártelepen a nagykereskedőknek bizonyos előírt minimális forgalmat kell lebonyolíta- niok, mert csak ez esetben tekintik őket nagykereskedőknek. Sajnos, a mai viszonyok olyanok, hogy a fogyasztás csökkenése következtében igen sok nagykereskedő képtelen ezt az előírt forgalmi minimumot elérni és a csarnokok igazgatósága ezeknek bérletét a szabályok értelmében felmondotta. Az érdekeltek eljártak a városházán, ahol hivatkoztak arra, hogy nem rajtuk áll, hogy kicsiny a forgalom, ők legszívesebben százszor annyit vásárolnának és adnának el, hiszen ez saját anyagi érdekük. Viszont arról sem tehetnek, hogy a gazdasági viszonyok következtében az élelmiszerfogyasztás ennyire lecsökkent. A főváros vezetősége megértéssel fogadta az érdekelt nagy- kereskedők panaszát és a közélelmezési ügyosztály útján intézkedett, hogy a felmondást függesszék fel. Különben a nagyvásártelepi, valamint az egész csarnoki árusítás rendjét a közeljövőben reform alá veszik és ekkor módosítják a nagyvásártelepi nagykereskedők forgalmi kérdését is. LUTZ LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. "H W S «■ BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Távbeszélő: 87-9-65 LXX. ÁLTALÁNOS AUKCIÓ KIÁLLÍTÁS: 1934 május 27-én és 31-én délelőtt 10— hí2, május 28-án, 29-én és 30-án délelőtt 10 — */-2 és d. u 4 —‘/o8 órák között. ÁRVERÉS: 1934 június 1-étől 15-éig naponta 'U4 órai kezdettel. Vasárnapokon nincs árverés. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: Műbecsű festmények, szobrok, rajzok, porcellánok, keleti szőnyegek, művészi és közhasználatra szánt bútorok, ékszerek, kézimunkák, keletázsiai tárgyak és könyvek. Katalógus a helyszínen 1.20 pengőért kapható. Elutasította a főváros egy keserű vízforr ás tulajdonos eladási ajánlatát Schweiger Zsigmond budaörsi Keserűvízforrását felajánlotta a fővárosnak lyek a törvényhatósági tanács szerepét majdnem teljesen átveszik. Ilyen lesz például elsősorban a pénzügyi szakbizottság, amely a jövőben is nyilvánosan fog tárgyalni. A pénzügyi szakbizottságban helyet foglalnak majd az összes pártvezérek, vagyis ugyanazok, akik eddig a törvényhatósági tanácsot alkották. De nyilvánosan tárgyalnak a különböző egyéb szakbizottságok is,
