Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-10 / 2. szám
Városi, politikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre !2 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A szégyenparagrafus C'j állomáshoz érkezett a Független Budapest- nek a fővárosi törvény revíziójáért indított nagy harca: az első nagy és komoly eredményhez. A fővárosi rovatvezetők szindikátusának újévi üdvözlő küldöttsége előtt Huszár Aladár dr. főpolgármester és Sipo ez Jenő dr. polgármester kijelentette,, hogy a törvénynek azt az intézkedését, amely cl sajtó nyilvánosságát kizárja az autonómia egyes szerveinek üléseiről, helytelennek és fenntarthatatlannak érzik. Ezeket a kijelentéseket hétfőn már tett követte: a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy felír a kormányhoz a sajtó nyilvánosságának visszaállítására a bizottságokban és a törvényhatósági tanácsban. Kétségtelen, hogy ez siker. Nem elöntő, nem szárnyaló, százszázalékos győzelem, csak részleteredmény. De tudjuk, hogy csupán az . első lépés nehéz, a második és a harmadik már könnyebb. A sajtónyilvánosság kizárása elsősorban a sajtó munkásai részére teremtett tűrhetetlen és lealázó helyzetet, de károsan befolyásolta; az autonómia munkáját is, amely hiányát érezte a nyilvánosság ellenőrzésének. A főváros vezetői állandóan hangsúlyozták, hogy nincs rejtegetni valójuk, minden egyes alkalmat megragadtak, hogy védekezzenek a titkolózás vádja ellen, mert nem az ő akaratuk volt az, hogy ez a szégyenletes intézkedés helyet kapott a törvény paragrafusai közt. Érezték és élénken érzik, hogy a sajtó megszégyenítése elsősorban a főváros erkölcsi intaktságát sérti és éppen ez vezeti a főpolgármestert, a polgármestert és a közigazgatási bizottságot arra, hogy megtegyék az első döntő lépést a fővárosi törvény revíziójának megkezdésére. * Nem szívesen mutogatjuk sebeinkét. De az a helyzet, hogy tanácskozások és egyez' bizottsági ülő sek alkalmával az egész magyar sajtó, tehát a ma gyár közvélemény teljes képviselete az előszobába szorul, ott kénytelen lesni a kiszivárgó híreket, olyan kirívó, bántó és lealacsonyító, hogy abba nem nyugodhatott bele — a főváros. Nem nyugodhatott bele, mert — hogy csak egyetlen példát említsünk -— a Vásárpénztár ügye sohasem fajulhatott volna idáig, ha a sajtó jelen lett volna azokon az üléseken, melyeken ezt az ominózus kérdést tárgyalták és elintézték. Abban, hogy a Vásárpénztár szomorú ügye évekig húzódott, mégpedig eg3n-e veszedelmesebb és veszedelmesebb irányban, nagy része volt annak, hogy nem vetíthettük a nyilvánosság reflektorát erre a problémára, nem tekinthettünk a rejtett zugokba, amelyekben ennélfogva briján tenyészhettek a kórokozó miazmák és fertőző bacillusok. Ha egyéb nyomós elvi okok nem is követelnék a sajtóparagrafus eltörlését, a Vásárpénztár égbekiáltó eseményei is eléggé megokolnák azt. A fővárost súlyos anyagi és még súlyosabb er- kölcsi károsodás érte ebben az esetben azzal, hogy nem volt ott a sajtó, ahol lennie kellett volna, a maga jogos helyén. De mi nem csupán praktikus okokból követeljük ennek a szégyenparagrafusnak az eltörlését, hanem elvi és etikai alapon. Elvi alapon: mert hagyományainknál, egész gondolkozásunknál fogva rendületlenül hiszünk a sajtószabadság szentségében; etikai okokból pedig: mert sokkal jobban szeretjük a fővárost, semhogy ne találnánk tűrhetetleneknek azokat a gyanúsításokat és kifakadásó- kat, amelyek éppen azért váltak lehetségesekké, mert a fővárosi törvény elvonta a • nyilvánosság ellenőrzése elől a főváros ügyeinek intézését. * Ha feltesszük a kérdést a mérlegre: kinek árt jobban a sajtóparagrafus, a sajtónak és a nyilvánosságnak-e, vagy pedig a fővárosnak, nem lehet vitás a felelet. A sajtó és a közvélemény megvan és megvolt anélkül is egészen jól, hogy közvetlenül belepillanthatott a főváros ügyvezetésébe. Nem szívesen nyugodott bele az új helyzetbe, de kénytelen volt vele. A főváros szempontjából azonban már sokkal nagyobb az érdek, amely megkívánja ezt az első revíziós lépést. Nincs talán köziilet a világon, amely tisztábban, nemesebben állhatna ki a, napfényre, mint a magyar főváros, de elvonták előle a napfényt és sötétben kell szégyenkeznie akkor, amikor nincs mit szégyelnie. A városvezetők és a közigazgatási bizottság sajtóakcióját örömmel és bálával üdvözlik a magyar sajtó városházi munkásai. Átérzik azt az elismerést, amely abban a tényben rejlik, hogy a fővárosi törvény revízióját éppen ott akarja a városvezetőség megkezdeni, ahol a sajtót érte méltatlanság. Buzdítást és erőt jelent a városházi újságírásnak ez az új - évi nyilatkozás, ösztönzést a további munkára, de arra is, hogy a törvénynek további revíziójáért is lankadatlanul folytassák küzdelmüket, amíg el nem tűnik belőle minden, ami káros az autonómiára, a főváros egész életére. ! Huszár Miadár fi polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a fővárosi torvéi y esetleges revíziójáról, a sajtónyilvánosság fielyreálíitásáról és a közmunkátervek megvalósításához szükséges fedezet előteremtéséről Huszár Míadár kijelenti, hogy erőteljesen támogat minden olyan akciót, amely a sajtónyilvánosság biztosítását célozza Haszár Aladár főpolgármester lekötötte magát a sajtó nyilvánossága mellett. Az újévi üdvözlés alkalmából — amelyről külön cikkben számolunk be — Huszár főpolgármester a leghatározottabban kijelentette, hogy híve a legteljesebb nyilvánosságnak. Ezek után fölmerül a kérdés, hogy. mi- lyen módok és lehetőségek . kínálkoznak a tanács ülésezésének nyilvánossá tételére. .A Független Budapest esztendők óta harcot hirdet az új fővárosi törvény revíziójáért. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a fővárosi törvény revízióra szo- rul és ezt a meggyőződésünket támöfiatja nemcsak várospolitikusoknak, nemem magúnak Huszár f ő polgár mesternek és Sipőcz Jenő polgármesternek louü nyuacKozaia is. Aktuális-e az új fővárosi törvény revíziója? — ezt a kérdést vetettük fel Huszár Aladár főpolgármester előtt, akivel alkalmunk volt hosszabb beszélgetést folytatni. Az iránt érdeklődtünk, hogy nem lát-e lehetőséget a nyilvánosság hely re állít ci- I sára a fővárosi törvény revíziója nélkül is és azt a | kérdést is fölvetettük, hogy nem érzi-e szükségét a maga részéről is konkrét akció megindításának. Kuszái* Miadár* főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Ismételten kijelentettem, hogy a legteljesebb nyilvánosságnak vagyok a híve. Ez azt jelenti, hogy i támogatok minden olyan akciót, amely a bizottsági ülések nyilvánosságának helyreállítását és a tanács ülésezésének nyilvánossá tételét célozza. Meg kell azonban állapítanom, hogy törvényes rendelkezésekkel állok szemközt, amelyek lehetetlenné teszik számomra azt, hogy a magam hatáskörében intézkedh essem ilyen értelemben. A mai helyzeten csak a törvény revíziójával, vagyis törvényhozási úton lehet változtatni. Ezek a kérdések a legilletékesebb helyeken is szóbakerültek. A belügyminiszter úrral is alkalmam volt ebben az ügyben beszélni és én kijelentettem, hogy nem tartom indokoltnak a sajtó kizárását sem a bizottsági ülésekről, sem a tanácsüíésrőh Én mindenesetre azon vagyok, hogy a sajtónyilvánosság helyreállítása érdekében indított akció sikerrel járjon. A magyar sajtónak minden ilyen törekvését a legmelegebben támogatom. Egyelőre többet ebben az ügyben nem mondhatok. Huszár Aladár főpolgármesternek ez a nyilat- kozata eseményszámba megy, amennyiben újabb lépést jelent azon az ütem, amelyen a Független Budapest a fővárosi törvény revíziójának kiharcolása érdekében elindult. Nem kétséges ugyanis, hogy azokon a helyeken, ahol a törvény revíziójának I szükségességéről dönteni fognak, megfelelő súllyal \ esik latba a kormány fővárosi exponensének, Hu- | szár Aladár főpolgármesternek az állásfoglalása. Dr. Huszár Aladár Húszát* Miadár főpolgármester tervei a tavaszi közmunkák fedezetének előteremtésére Megemlítettük Huszár Aladár főpolgármester előtt a fővárosi rovatvezetők előtt mondott újévi beszédének azt a részét, amelyben optimizmust hirdetett. A főpolgármester az optimizmus hirdetésének szükségességével kapcsolatosan meg is jelölte azt a módot, ahogyan a mai, majdnem temetői hangúiéitól a munka kellemes Iái mája válthatja föl. Huszár főpolgármester nagy tömegeket foglalkoztató közmunkák és beruházások megindításának a szükségességét hangoztatja. A mai súlyos pénzügyi viszonyok között jogged lehel föltenni a kérdést: hogyan képzeli el ilyen közmunkáknak és beruházásoknak a megindítását, amikor az új költségvetés tizmilliópengös deficittel zárult. Huszár Aladár főpolgármester a következőkben ismertette a közmunkák és a beruházások megindítására vonatkozó terveit a Független Budapest munkatársával: M Tabán —Költségvetési úton természetesen nem tudunk nagy óbb szabású beruházási munkálatokat lebonyolítani. Nem ilyen közmunkákra gondolok, hanem olyan beruházási terveknek a megvalósítására, amelyeknek a fedezetéi kölcsön útján lehet — kedvező feltételek mellell előteremteni. Elsősorban a Tabán újjáépítésének a megkezdéséről lehet szó. A zsűri már döntött a beérkezett tervekről, amelyek figyelem bevétel ével készül most az illetékes ügyosztály előterjesztése a tanács szamára. Ez az ügyosztályi előterjesztés a kivitelezésre nézve kéri a törvényhatósági tanács döntését. A pályatervek kevés űj ötletet vernek föl. A városrendezési ügyosztály mindenesetre kiszedi minden díjazott vagy megvásárolt pályatervből azokat az ötleteket, amelyek a hivatalos városházi koncepcióba beilleszthetők és ilyen értelemben felhasználhatók. Úgy gondolom, hogy a törvényhatósági tanácsnak azt az ülését, amely a kivitelezésre nézve dönteni fog, a József műegyetemen fogjuk megtartani, ahol a tabáni tervpályázatra beérkezett műveket kiállították. A helyszínen ugyanis minden tanácstag megfelelő felvilágosításokat és magyarázatokat kaphat, ami lehetővé teszi a legelőnyösebb elhatározásnak a kialakítását. M föudasfüvdö. — A másik beruházási terv, ami szintén költségvetésen kívül valósítható meg, a Rudas- fürdőnek magánszanatóriummá való átépítése. H ül ti Dezsőnek és Pogány Móricnak négyhetes terminust adunk tervpályázatuk elkészítésére. Ez csak vázlat lesz és nem részletes tértA ki- I vitelről a tanács fog véglegesen dönteni. Mz Er*isébet-sugáv*űt ■— A megvalósítható beruházási tervek közé számítom az Erzsébet sugárút megnyitó-
