Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-10 / 2. szám
2 Független Budapest Budapest, 1934 január Ív sát is. Ezen a téren sem vagyok híve a pesszimizmusnak. A legerélyesebben fogom szorgalmazni mindenekelőtt a Károly körút 15. számú bérháznak a lebontását, ami az első lépés az Erzsébet sugárút megnyitásához. Már a jövő hétre értekezletet szándékozom összehívni az Erzsébet sugárút megnyitása ügyében és ezen az értekezleten fogjuk megbeszélni az Erzsébet Sugárút megnyitásához és kiépítéséhez szükséges fedezetnek az előteremtését. Erre az értekezletre meghívom, a Közmunkatanács, az ÜTI és a MABI képviselőit is, mert nekem az a célom, hogy az Erzsébet sugárút mielőbbi megnyitását nemcsak technikailag, hanem pénzügyileg is előkészítsem. Konkrét tervem is van a fedezet előteremtésére. Ügy gondolom ugyanis, hogy az OTI-nak vagy a MABI-nak kell kölcsönt nyújtania a székesfőváros garanciája mellett a Közmunkatanács számára. Tabtnyi Tihamér kereskedelmi miniszter __ hatékonyan támogatja st főváros beruházási megvalósítását reskedelmi miniszterre, aki Budapest fürdőváros-ügyeit szívén viseli. A Széchenyi fürdő mélyfúrásai is feltétlenül megindulnak még ebben az esztendőben. r A költségeket öt év alatt lehet majd amortizálni a megtakarított szén, árából. Huszár Aladár főpolgármester ezekben jelölte meg a tavaszi közmunkák és beruházások megindí tása tekintetében mutatkozó lehetőségeket. Ebből a nyilatkozatból, de egyéb ténykedésekből is meg lehet állapítani, hogy Huszár Aladár főpolgármester valóban elismerésre méltó eréllyel szorgalmazza a beruházási tervek megvalósítását. Nemcsak hirdeti az optimizmust, hanem cselekedeteivel bizonyságot is tesz arról, hogy okunk van hinni egy munkásabb korszak bekövetkezésében. Dr. Rátkai Károly Sebő Béla reagál a lakosság Nehéz téma és nem hálás feladat a számvevőségi munkáról, újságcikk keretébe szorítva szólani. A számvevőségi munka, bár az életnek reális tükörképét adja, — \ mégis annyira absztrakt, hogy csak igen kis körét érdekelheti a közönségnek. A számviteli munkának újabban egész speciális irodalma van kialakulóban és azok a feladatok, amelyeket az élet ettől a munkától megkíván, annak művelését lassan egész tudományággá fejlesztik. A székesfőváros mindig szerves kapcsolatban a valóságos élettel, mozgékonyán és gyorsan igényeire. A fővárosi adminisztráció mindig kitermelte magából a megfelelő egyént, úgyhogy a legsúlyosabb problémák is zökkenő nélkül érték el a megvalósulást. Az adminisztrációnak ez a nagyiramú fejlődése, szétágazása és specializálódása roppant nagy feladatot rótt a főváros számvevőségére is. A számvevőség mindezideig — a főváros többi hivatalaihoz hasonlóan lépést tudott tartani az élet fokozott ütemével és megszaporodot kötelezettségeit mindig maradéktalanul teljesítette. A székesfővárosi számvevőség működése két irányú: egyrészt regisztrálja a fővárosi életének anyagi vonatkozású jelenségeit, ez a számadási rész, — másrészt az ilyen tárgyú törvények, rendeletek, szabályok és határozatok rendelkezéseinek betartása felett őrködik — ez az ellenőrzési része a számviteli munkának. Mindkét irányú munka igen nagy anyagot jelent. A főváros bevételednek és kiadásainak kezelése, a költségvetési hitelek nyilvántartása, az elszámolások, számadások és z'árószámadások készítése adnák nagy vonalakban a számvevőség működési körének számadási részét, — míg az ellenőrzés, kezdve a főváros összes közigazgatási és üzemi pénztáraitól, az összes pénz- és vagyonkezelők felülvizsgálatán keresztül a fővárosi üzemek é-s részvénytársaságok kereskedelmi számvitelének vizsgálatáig mindent magúban foglal. Nyilvánvaló, hogy a számvevőségi munka nagy kiterjedése és sokfélesége igen széleskörű szakismereteket kíván, így a számvevőségi szolgálat közigazgatási, jogi, közgazdasági, kereskedelmi, sőt műszaki alapismeretek nélkül ma már elképzelhetetlen. Az élet fejlődése a számvevőségtől az 50 esztendővel ezelőtt megállapított minősítést messze meghaladó szolgáltatásokat igényel. A világgazdasági helyzet súlyosságával egyre nagyobb súlyt és fontosságot nyer a számviteli szolgálat, nemcsak számadási, hanem különösen ellenőrzési vonatkozásában. A gazdasági krízisben a közönség teljesítőképessége csökkent, a közületek bevételei természetesen ebben az arányban lemenő irányzatot mutatnak, a kiadások a takarékosság rövid pórázán járnak, — valószínűnek látszik, hogy ezzel a vagyonkezelő hivatalok munkája is erősen megcsappan. Ez ia valószínűség azonban igazán csak látszólagos, mert a munkaanyag csökkenéséről sző sincsen, sőt ellenkezőleg, az egyre szaporodik és lassanként a munkaerők elégtelenségéhez vezet. A munkatömeg emelkedését, részint az ellenőrzés elmélyítésére vonatkozó és már fentebb említett rendelkezések, részint pedig a takarékossági és egyéb korlátozó rendelkezések, a gyors adatszolgáltatás szükségessége és a bevételek beszedésének egyre fokozódó nehézségei okozzák. A számvevőségi szolgálat, modern eszközökkel igyekszik feladatának megfelelni. A sematikus munka legnagyobb része mechanikus megoldást nyert a kedvezőbb időkben beszerzett irodai gépekkel, amelyek közül a számműveleti gépek a szolgálat matematikai részét könnyítik meg, a könyvelő gépek pedig a tömeges számfejtés munkájának gyorsaságát és pontosságát emelik. Az adminisztráció fejlődésében a racionalizálás gondolata nem jelent új gondolatot, csak új lendületet. A számvevőségi munka irányításában a racionalizálás eszméje mindig élénken élt és a lehetőségekhez képest fontos szerephez is jutott, viszont csak olyan esetekben érvényesülhetett kellő eredménnyel, ahol azok az intézkedések, melyeknek gazdasági regisztrálása a számvevőség hivatása szintén ennek a gondolatnak jegyében történtek. A főváros igazgatásában a racionális ügykezelés megvalósítására felállított külön szerv munkáját a számvevőség akcióra készen várja és a közigazgatás célszerűsílésére vonatkozó intézkedéseket. a számvevőségi szolgálat azonnal nyomon követi. Bármennyire is elvont munka a számvevőségé, mégis a szaktudáson felül nemcsak ügy'bnzgóságot, hanem a főváros szereteiét is megkívánja, ez irányítja a mai gazdasági viszonyok mindent megütő sűrű ködében a főváros számvevőségét. A számviteli munka, egyszerű közkatonáitól a vezetőkig, a számvevőség minden egyes tagját a kötelességteljesítés buzgósága hatja át és a rideg számokon, rovatokon, komplikált hitelműveleteken is átvonul az a lelkes iparkodás, mely a főváros érdekeinek védelmét, fejlődését és felvirágoztatását tiszteli nemes céljaként. A tanácsülések nyilvánossága mellett döntött egyhangúlag a közigazgatási bizottság Bánóczy László indítványához Kozma lenö es Wolff Károly, ma)d Sipöcz lenő polgármester és Huszár Aladár főpolgármester is hozzájárultak A közigazgatás! bizottság felír a kormányhoz a sajtó nyilvánosságának helyreállítása érdekében A közigazgatási bizottság hétfői ülésén a sajtó nyilvánossága dolgában két jelentős esemény történt. Több felszólalás keretében foglalkozott a bizottság ezzel a kérdéssel és kétségtelen, hogy a bizottság állásfoglalása újabb jelentős lépést jelent a Független Budapest célkitűzéseinek sikere és eredményessége ■ felé. Bánóczy László dr. tette szóvá a Független Budapest legutóbbi számának azt a híradását, hogy a Közérdekenségekre Felügyelő Hatóság (amely ezidö- szerint a Beszkáít-nál, majd folytatólag a többi nagyüzemnél tartja vizsgálatait) működéséről készülő jelentéséi nem hozza nyilvánosságra, hanem az, mint bizalmas jelentés, csupán a kormány részére készül. Bánóczy dr. ezzel szemben rámutat arra, hogy a jelentéseknek nem szabad titokban maradniuk és azt kérte, hogy a jelentéseket feltétlenül hozzák nyilvánosságra, mert ezzel sokat segíthetünk azokon az esetleges hibákon, amelyeket a ív. E. H. vizsgálata során az egyes üzemeknél megállapít. A nagy esemény ezután kővel kezel I. Bánóczy László dr. újabb felszólalásában szóvá tette a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó akciót is és örömmel állapította meg, — u Független Budapest- ben megjelent nyilatkozatok alapján hogy az összes illetékes tényezők a revízió szükségességét ha ngoztat ják. Ez a körülmény készteti őt annak az indítványnak az előterjesztésére: írjon fel á közigazgatási bizottság a korJanuár 11 és 14-én délután fél 3 órakor iigetőversenyek CLARIDGE“ Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, I., Böszörményi út 28 Telefon! 51-0-6-» mányhoz a fővárosi törvény revíziója érdekében. Bánóczynak ehhez az indítványához elsőnek Kozma Jenő szólt hozzá, aki — őszinte örömünkre a tanácsülések nyilvánossá tétele mellett foglalt állást. Be felszólalt Wolff Károly is, aki a leghatározottabban kívánta, hogy bocsássák be a sajtót a tanácsülésekre is. Sipöcz Jenő polgármester nyomban válaszolt Bánóczy indítványára. Kijelentette, hogy az -általánosságban tartott indítványt nem teheti magáévá, mert a főváros csak konkrét formában írhat fel a kormányhoz. Bánóczy erre konkretizálta indítványát. Kérte, hogy a sajtónyilvánosság érdekében írjon fel a bizottság a kormányhoz. Sipöcz polgármester az indítványt magáévá tette, majd Huszár Aladár főpolgármester kijelentette, bogy ehhez az indítványhoz ö is hozzájárul. Erre a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy felirattal fordul a kormányhoz a bizottsági és tanácsülések nyilvánossága érdekében. Ez a nagyjelentőségű határozat rendkívüli jelentőségű. Jelenti, hogy megindul a törvény revíziója. mert kétségtelen, hogy a kormány nem zárkózik el a főváros közgyűlésének egyhangú kívánsága elől. Fritz Terez Ernyömüterem Budapest, SV.f Pilvax köx 7. sx. Javítások és áthúzások. — Városi tisztviselőknek 1O°/0 árengedmény. M számvevőség munkáját a főváros szeretete vezeti ívta: SEBŐ BÉEH főszámvevő — Már csak azért is erősen bízom abban, | hogy a tavasszal több közmunka és beruházás i fog megindulni, mert a főváros ilyen értelmű j kívánságai illetékes kormánytényezőknél hatékony támogatást találnak. Megemlíthetem például, hogy a legközelebbi időben Fa bili vi Tihamér kereskedelmi minisz- ternél értekezlet lesz a Széchenyi fürdő mélyfúrásainak megindítása ügyében. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter minden második kedden értekezletet tart, amelyen az idegenforgalom föllendítése és a fürdőváros- j gondolat kiépítése terén fölmerült terveket vitatjuk meg. Ezeknek a terveknek a megvitatása és e tervek megvalósításának az előkészítése nagyszerű tempóban halad előre. A főváros közönsége csak a legnagyobb hálával és elismeréssel gondolhat a ke- 1
