Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-28 / 9. szám
8 Budapest, 1934 február 28. Független Budapest KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS A főváros megszorítása! az iáéi közmunkáknál 30 százalékos rezsi terhel minden útépítési munkát A kevés munkaalkalom folytán a versenytárgya- | lásoknál mindjobban elmérgesedő irreális pályázatok arra késztették a fővárost, hogy különböző szigorú rendszabályokat léptessen életbe. Ezek a rendszabályok súlyosbítva vannak szociális elgondold sokkal, melyek kétségkívül terheket jelentenek a munkára pályázó vállalkozókra. Ezek a kikötések az eddigi vállalkozói rezsiben jelentős áremelést idéznek elő, feltéve természetesen, hogy azt mindenki egyformán be is kalkulálja és annak eleget tesz a munka folyama alatt is. Reméljük, hogy ezeknek a feltételeknek kellő betartására a főváros már az ajánlatok felül- bírálatánál is érvényt fog szerezni, mert furcsa lenne, ha a főváros kikötéseket ír elő és éppen azokat mellőzné, akik ezeket betartják. Ilyen kikötések: pesti munkanélküliek alkalmazása legalább ötven százalékban, minden munkához egy kiutalt állástalan mérnök elhelyezése, az ezekre vonatkozó megállapított minimális fizetések kikötésével, szakmai szerződések betartása stb. A magunk részéről teljesen helyesnek tartjuk a főváros ily- irányú szigorításait, mert csakis ezek betartása mellett akadályozható meg a teljes gazdasági összeomlás. Értesüléseink szerint a fenti kikötéseknek vállalkozói körök általában örvendenek, mert ebben látják az irreális versengésnek megölőjét, de ugyanakkor •aggodalmukat is kifejezték, mert kellő ellenőrzés nélkül ezek a kikötések még nagyobb hátrányba szoríthatják azokat a cégeket, melyek eddig is mindenkor eleget tettek a főváros előírásainak. Különösen aggályosnak tartják az olyan munkák odaítélésénél, ahol általában csak a legolcsóbbat nézik, de az ellen értékkel, a munkával, munkások fizetésével, adókkal stb. nem törődik annyira a kiíró haA Budapesti Építőmesterek Ipartestülete elkészítette évi jelentését, mely a tavalyi építkezési tevékenység ismertetésén keresztül élénk fényt vet a gazdasági helyzetre. Az év első felében az építőipai1 kétségbeesett helyzetben volt és csak a második félévben indult meg gyönge tempóban az építkezési tevékenység, a házadómentességi és a tatarozási adókedvezmények hatása alatt. Ennek ellenére az utolsó hét év adatait tekintve, tavaly volt a legkisebb lakástermelés: mindössze 4234 lakás épült. Az előző évvel szemben 24%-kai csökkent a lakástermelés. Az ipartestület kimutatása szerint az építési könnyítések ellenére az ipartestületi tagok 36%-ának egyáltalán nem volt munkája. A munkaalkalmak csökkenése az ipar jövedelmezőségének további lemorzsolódását jelentette, amihez hozzájárult még az építési anyagok és a munkabérek csökkenése is. Tavaly 81 millió téglát építettek be, 10 millióval /cetóság, pedig a mai életnek ezek a döntő tényezői. Különösen fennállónak ezek az aggályok az útépítő szakmáiban, ahol állandóan tömegesen jelentkeznek hozzá nem értő vállalkozók és a viszonyok kellő ismerete nélkül irr'eális ajánlatokkal teszik tönkre azokat, akik a legális ipart képviselik. Az aggályok jogosultak, ha megvizsgáljuk, mit jelentenek a fővárosi kikötések. Az útépítési szakmában a fővárosnál általában 45.000 pengőre becsülhető az a munkamennyiség, amit egy-egy vállalkozó a folyó évben kaphat. Ehhez kell, hogy egy mérnököt vegyen fel, heti 30 pengős fizetéssel. Ez maga 3%-üit jelenti a forgalomnak. Az ínségmunkások alkalmazása munkabérben legalább 5%-át jelenti ismét a forgalomnak. Állandó rezsi-tételek még: az 5%-ot jelentő nyugta- és egyéb bélyegilletékek, 8°/o OTI-illeték, a fázisadó bevezetése is jelent 2%-ot, az adó is kitesz legalább 3%-ot, irodai költségekkel együtt cca 30% az a rezsiminimum, mely mindenkit egyformán terhel. — A főváros reánk hárítja a terhek viselését, — mondja informátorunk — de akkor gondoskodnia kell arról is, hogy ezeket a terheket át is vettessük. Azért kapunk munkát, hogy a terheket viseljük és munkánkból megéljünk. Más célja nem lehet ma a közmunkának, de akkor legyen ez a valóságban is az, mert hogy csak azért dolgozzunk, hogy terhet viseljünk, azt a luxust senki sem bírja. Szívesen viseljük a terhet, de egyformán kell, hogy azt mindenki viselje, ez alól ne vonhassa ki magát senki és erre csakis a hatóság ügyelhet és ügyelnie kell, mert ez a hivatása. A főváros szigorításait szakkörök is helyeslik, de a fővárosnak ügyelnie kell, hogy azok minden pályázó részéről egyformán betartassanak. vesebbet, mint az előző évben, a cementfogyasztás 0029 vágón volt, 760 vagonnal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, a mészíogyasztás 2450 vagönnal kevesebb, mint egy évvel előbb. Panaszolja az évi jelentés, hogy az OTI tartalék- tőkéjéből az ipar tiltakozása ellenére nem új építkezéseket végeztetett, hanem meglévő bérházakat vásárolt. Nehéz feladat elé állította az építőmestereket az árrombolás kérdése, mert a kívülálló építési vállalkozók és kőmívesmesterek leküzdhetetlen versenyt támasztanak. Közreműködött az ipartestület az Árelemző Bizottság működésében, az építőanyagok szabványainak megállapításában isi Kérték a fővárost, ejtse el a közmunkák kiadásánál a legolcsóbb ajánlati rendszert és a munkákat a középarányos alapon adja ki. á polgármesterben erre meg is van a hajlandóság, de a kérdést csak a közszállítási szabályzat módosítása lógja megoldani. Ez irányban különben a kereskedelmi miniszternél is interveniáltak. Az építési perek gyorsabb elintézése végett előterjesztéssel fordultak a bíróságokhoz és az igaz- ságügyminiszterhez, akitől műszaki bíróság felállí- lásáit és az építőipari követelések biztosítása tárgyá- j. ban törvény alkotását kérték. I . Több. esetben bűnvádi eljárást indíttatott az. ipartestület az építőmesteri címet jogosulatlanul használó egyének ellen. Felállították az építőmesterek kataszterét és, ezzel kapcsolatban több helytelenül kiadott ipar- engedély visszavonása iránt tettek lépéseket. A mind nagyobb mértékben elszaporodó kontárok elleni küzdelem szintén nagy feladatokat ró az iparosokra. Megtorlást követelnek a kontárt foglalkoztató építőmesterekkel szemben és a pénzügyminisztert felkérték, hogy a kontárok által épített■ házakat az adómentességből zárja ki. Az összes szakmák sérelmezik a házfelügyelők által végzett ipari munkákat és e téren a főváros intézkedésétől várnak eredményt. Mi a „soklyukú tégla1* A főváros engedélyezte az ű| tégiaptípust r Egy idő óta divatba jöttek és az építkezéseknél szívesen használják a lyukacsos téglákat. A főváros a Közmunkatanáccsal egyetértve most elvi engedélyt adott e téglák gyártására, forgalombahozatalára és használatára. Eddig a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek, a Budapest-Szentlőrinci, Tatai cserép- és téglagyár, a Márer Sándor és társa gőztéglagyár, az Egyesült tégla- és cementgyár, valamint Neuschloss Elek kapott elvi engedélyt lyukacsos téglák forgalombahozatalára. Az engedély szerint a pontosan körülírt alakú és minőségű téglákat gyűjtőnéven soklyukú téglád nak kell nevezni, emellett minden téglagyár használhatja a saját különleges elnevezését is. Minden téglagyár tartozik gyártmányán oldalt a felületen saját jelzését alkalmazni. Az építési engedély iránti kérelem kapcsán benyújtott terveken a soklyukú téetavai építendő falakat a tömör tégláktól eltérő színűre kell festeni, vagy más módon kell megjelölni. Az engedélyező irat szerint soklyukú téglának az olyan tégla értendő, melyben legalább 50 lyuk van. á lyukak alakja tetszesszerinti lehet. A szabványos méretű soklyukú tégla 25 cm hosszú. 12 cm széles, a lyukakkal párhuzamos irányban 14 cm magas lehet. Ezek a téglák három minőségi osztályban kerülhetnek forgalomba, szilárdságuk szerinti sorozásban. Közli az engedélyező irat, hogy miként állapítja meg- a hatóság a téglák szilárdságát. A III. osztályú soklyukú téglából csak földszintes házakat, vagy ötemeletes ház legfelsőbb emeletét, vagy vázépítmény kitöltő falait, válaszfalakat, világítóudvart és zárt- erkélyű falakat szabad építeni. A soklyukú téglából épített, 28 cm vastag fal hőszigetelés szempontjából egyenértékűnek tekintendő a 41 cm vastag tömör égetett agyagtéglából épített falakkal. A főváros feltartotta magának a jogot az engedély visszavonására. Ranschburg Pál — kereskedelmi tanácsos. A kereskedelmi miniszter a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottságba - mely megbízatással a kereskedelmi tanácsosi cím jár -— új tagul kinevezte Ranschburg Pált, a Álagyar Ruggyantaárugyár igazgatóját. Ranschburg a fiatal gyárvezetői generáció egyik legképzettebb és legszimpátiku- sabb tagja, kinek kitüntetése osztatlan örömet kelt. Az Ipari Munkaszervező Intézet f. hó 17-én tar tóttá meg dr. Biró Pál elnöklésével első rendes közgyűlését. Az első csonka évre vonatkozó zárszámadások 45.179 pengő nyereséget mutattak ki, melyet egészében tartalékalap képzésére fordítottak. Az intézet eredményes működése elsősorban dr. Bassay Gyula ügyvezető-igazgató és annak helyettese, dr.- Karátson Ferenc érdeme. A közgyűlés az igazgatóságba új tagokul megválasztotta dr. Varsányi Emil felsőházi tagot és Rámos Hóhért- m. kir. kincstári főtanácsost. Alloni Árpád — igazgató. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága legutóbbi ülésén Alloni Árpád cégvezetőt, a. sajtóügyek rendkívül népszerű intézőjét h. igazgatóvá nevezte ki. Az új igazgató kinevezése általános örömet és megelégedést keltett. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank báró dr. Ma- darassy-Beek Marcel elnöklete alatt megtartott közgyűlése elfogadta az 1983-as mérleget és zárszámadásokat és hozzájárult. hogy osztalékul, úgy mint tavaly. 1.50 P-t fizessenek. A részvényesek nevében Hantos Aladár fejezte ki elismerését és köszönetét, hogy válságos időkben is eredményesen sikerült az intézetnek a betétállományt tekintélyesen szaporítani, ami azt a nagy bizalmat tanúsítja, amellyel a magyar közgazdaság a bank iránt változatlanul viseltetik. A Hangya Ipar Rt. február 27-én tartja ezévi rendes közgyűlését. A vállalat 2.1 millió pengő tiszta nyereséget ért el. A kiadásért felel: B. YIRÁGH GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főmunkatárs: YIRÁGH ISTVÁN. Csökkent az építkezés, szaporodtak — a kontárok Az építőmesterek panaszos évi jelentése Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.
