Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-28 / 9. szám
2 Független Budapest Budapest, 1934 február 28. ami még a törvényjavaslat benyújtása előtt történt. Maga a belügyminiszter is javasolni fog' egy módosítást a képviselőházi vita során, szemben a bizottsági határozattal. Jánossy Gábor indítványára ugyanis kimondotta az egyesített közjogi és közr igazgatási bizottság, hogy a szakszerűség címén helyet foglaló !) bizottsági tagnak is lesz szavazati joga. Keresztes-Fischer belügyminiszter a maga részéről ennek az indítványnak elfogadását ellenezte azzal az indokolással, hogy a választott tagok száiIlyen kilátásokkal indul tehát a fővárosi reform- . javaslat részletes tárgyalása. Annyi bizonyos, hogy j legkorábban csak husvét után emelkedhetik törvényerőre az új fővárosi reform, tekintve, hogy a javaslatot még a felsőháznak is le kell. tárgyalnia. Mint a jelek mutatják, a felsőházban is élénk vita várható, amennyibén maga Ripka Ferenc, volt főpolgármester is éles harcot indít meg. Ilyen körülmények között az iij főpolgármester kiküldésére legkorábban május közepén vagy június elején kerülhet a sor. Beavatott kormánykörökben mának a leszállítása miatt le kell szállítani ugyanolyan arányban a nem 'választott bizottsági tagok számát is. A bizottság leszavazna a belügyminisztert, aki ezzel szemben ennél a szakasznál az eredeti szöveg elfogadását fogja javasolni, amiben az ellenzék és a kereszténypárt is természetesen támogatja. nem tartják lehetetlennek, hogy Huszár Aladár marad továbbra is a kormány exponense, ami a. kormányzat részéről csak helyeselhető döntés volna, tekintettel aira az igen nagy népszerűségre, amelyet Huszár Aladár főpolgármester az autonómia pártjainak vezetői részéről élvez. Amennyiben Huszár Aladár főpolgármester kapna megbízást a kormány szanálási tervének a, végrehajtására, akkor meg volna a garancia abban a tekintetben, hogy a kormányzat és a főváros között felmerülő ellentétek közmegelégedéssel nyernek elintézést. Készül az új fővárosi nungdlfszabálgrcndelct amely azonos lesz az állami nyugdíjtörvénnyel Súlyos csapást jelent a tisztviselői Karra az új szaDalyzat Az új állami nyugdíjtörvény életbelépett, a végrehajtási utasítás is megjelent és ennek alapján most már hamarosan megkezdik a fővárosi nyugdíj- szabályzat reformját is. A fővárosi nyugdíjszabályzat új átdolgozásában majdnem teljesen azonos lesz a most életbeléptetett állami nyugdíjtörvénnyel és épp erre való tekintettel várta meg a főváros, amíg a kormány tető alá hozza ezt a törvényt. Sok jó tehát, nem származik az új intézkedésből a fővárosi alkalmazottakra, mert — mint ismeretes — az új állami nyugdíjtörvény sok vonatkozásban károsítja meg a tisztviselőket és veszi el szerzett jogaikat. Mindenekelőtt fontos és súlyos intézkedése az új törvénynek az, hogy az alkalmazottakat időnek előtte is nyugdíjazni lehet. Akinek szolgálatára valamely hivatal vagy intézmény megszűnése folytán többé szükség nincs, azt minden további nélkül nyugdíjazni * lehet. Eddig csak betegség esetén, csak egy évi távol I lét után tették folyamatba az alkalmazott ellen a I nyugdíjazási eljárást, most már hat hónapi betegség cselén megtörténik az illető nyugdíjazása. Súlyos és sok tendenciózus intézkedésre adhat okot az új törvénynek az a rendelkezése, amely szerint nyugdíjazni lehet azt a tisztviselőt, aki a hivatalával járó feladatot szakképzettség, szorgalom, vagy egyéb fontos kellékek hiánya miatt a megkívánt mértékben nem látja eh Az alkalmazottakat minősíteni fogják és a nem tetsző tisztviselőket és alkalmazottakat egyszerűen, ez e szakaszba sorozható indokok alapján fogják majd nyugdíjazni. Az ilyen nyugdjazást háromtagú bizottság véleménye alapján hajtják végre. A nyugdíjak szempontjából í.s nagy sérelem éri a tisztviselőket. Amennyiben valamelyik nyugdíjas állami vagy városi engedélyhez kötött foglalkozást vállal, trafikot nyit, osztálysorsjegyet árul, vagy pedig olyan vállalatnál, intézménynél helyezkedik eh ahol állami vagy városi érdekeltség van, úgy nyugGáspárdy támad '— Gáspárdy bánja Epizódok a fővárosi törvényjavaslat parlamenti tárgyalásairól A nagy színjáték utolsó felvonása megkezdődött. Szín: a képviselőház, amelynek színpadára felvonulnak egyrészt a fővárost ostromló sereg előharcosai, másrészt a védősereg elszánt, lelkes katonái. Az elmúlt héten már három ülésnapon át tárgyalta a képviselőház a fővárosi törvényjavaslatot. Szerdán, a tárgyalás első papján, csak Niamesny Mihály előadó terjesztette be a bizottságok jelentését s azután inár rátértek az Jnexpelkíciókra. Csütörtökön a Suvich olasz államtitkár tiszteletére adott tea szakította meg a képviselőházi tanácskozásokat, úgyhogy csak Büchle.r József terjesztette elő a kisebbségi véleményt és a kormánypárt vezérszónoka, Jánossy Gábor bátyánk tarthatta meg sok derűvel fűszerezett javaslatvédő beszédét. A javaslatról nem sokat mondott és a leghatásosabb érve az a kívánsága volt, hogy a képviselőház tagjainak sohase légyen szükségük — koporsóra. Pénteken hangzott el az első komoly felszólalás a javaslat ellen. Fetreytiáez- Gyula, a kereszténypárt vezérszónoka két órán keresztül kritizálta a javaslatot, általános figyelem és érdeklődés közepette. Beszédében tartózkodott minden színezéstől, hangulat- keltő szólamoktól: szinte szárazon, keresetlenül beszélt, de amit mondott és amiket felhozott az autonómia Védelmében — azok súlyos és komoly érvek voltak. ■ ■ . Csak Tabódy Tibor szólt néha közbe, de egyébként ő is elismerte a folyosón, hogy Petrovácz beszéde komoly és objektív volt. Utána Gáspárdy Elemér következett, a kormánypártról. A nagyágyú! Aki az irattáskájában hordja a főváros egész gazdálkodásának hiteles aktáit. Beszéde folyamán azonban kiderült, hogy a robbantó bombák csak pukkannak, de magjuk nincs. Annyi azonban kiderült közbeszólásoktól és gúnyos nevetésekkel megszakított beszédéből, hogy a javaslatot, a saját szülöttjének tartja, azok az ő eszméit valósítják meg és azzal fejezte he beszédét, hogy »a javaslatban eszméim diadalát látom és így azt elfogadom.« Beszéde alatt még Kozma Jenő is ideges lett, mert, Gáspárdy mind olyan adatokra hivatkozott, amelyek már idejüket múlták és olyan anomáliákat ismertetett, amiket már régen megszüntettek. Kozma Jenő nem is hallgatta végig Gáspárdy beszédét, hanem az ülésteremből ki sietve, néhány szót váltott Huszár Aladár főpolgármesterrel és azután künn a folyosón hangsúlyozta, hogy Gáspárdy beszéde menynyit ront a helyzeten. Del még a belügyminiszter is kesernyésen hallgatta Gáspárdy vezérszónoki beszédét. * Az ülésteremben egyébként elég érdekes szituációk alakultak ki. Payr Hugó a szocialista mezőny- mögött hosszasan beszélgetett Petrovácz beszéde alatt Csilláry Andrással. Petracsek Bajos pedig odaült a kereszténypárt tőszomszédságába és onnan tartotta fenn az összeköttetést a kereszténypártiakkal. * Kozma Jenő künn a folyosón hangoztatta azt is. hogy Gáspárdy adatai mennyire nem helytállók és az üzemek szabályoizásárá állandóan sürgették az üzemi szabályrendelet életbeléptetését. Arra a kérdésre, bőgj' fel fog-e szólalni a vitában, kijelentette Kozma .Venő, hogy az attól függ. hogy hangzik-e el olyan beszéd, amelyre reflektálnia kell". * Sok szó esett a folyosón a kormánypárt két vezérszónokának kudarcáról és érveik komolytalanságáról. Kifogásolták, hogy miért nem olyanok vezették he ennél a fontos törvényjavaslatnál a vitát, akik — mondjuk ki magyarán — értenek is a főváros bonyolult, széleskörű • adminisztrációjához. Jánossy Gábor bácsi a koporsógyárral kapcsolatos fel- köszöntőjével bizonyságot tett arról, hogy kitűnő árvaszéki elnök lehetett Vas vármegyében, melegszívű atyja lehetett a dunántúli vármegye árváinak, de a főváros ügyéit nem ismeri, azokkal semmiféle kapcsolata nincs. Egyik országgyűlési almanachban azt olvassuk életrajzában -— melyhez az adatokat különösen új képviselőknél mindig az illető képviselő adja —, lvogy »mindenkor függetlenségi érzelmű volt.«. Lehet, hogy vármegyei. működése alatt így volt. Mióta azonban, képviselői tevékenységet tölt be, Gábor bácsinak önmagáról szóló ezen megállapítása — enyhén szólva — tárgytalan. Senki olyan meggyőződéssel nem támogatott a változó kormányok alatt mindent, mint Gábor bácsi... 'Még a fővárosi .javaslatot is... Igaz, hogy a főváros se inge, se gallérja .. . * A másik vezérszónok Gáspárdy Elemér mint Heves vármegye tb. aljegyzője került a kereskedelmi minisztériumba ás osztálytanácsos volt, amikor megválasztották a hevesi kerületben képviselőnek- A kereskedelmi minisztériumban; a ÍMÁV ügyeii r]íját vagy teljesen megvonják, vagy pedig arra a mértékre csökkentik, amilyen összeget tényleges köz- szolgálata esetén kapna fizetésképen. A főiskolai végzettségű tisztviselőnél 400 pengő alá a többi nyugdíjasnál 300 pengő alá nem lehet csökkenteni az összjövedelmet, tehát a nyugdíjat az egyéb foglalkozásból származó jövedelemmel együtt. Csökkentik a nyugdíjasok lakáspénzét is. 15 évnél kevesebb szolgálati idő után a tényleges lakáspénz 55%-at, 25 évig terjedő szolgálat után 70%-át. 35 évig 80%-át, 35 éven túli közszolgálat után a tényleges lakáspénz 90%-át kapják a nyugdíjasok. Hasonló arányban csökkent az özvegyek lakáspénze is. Mint említettük, a fővárosi új nyugdíjszabály- zatot szintén ezeknek az intézkedéseknek a figye- | lombevételével fogják elkészíteni. Az elnöki ügyosztály már meg is kezdte a szabályrendelet kidolgozását. Úgy tervezik, hogy májusra a fővárosi nyugdíjreform is életbeléphet. Ennek nyomán nagyarányú nyugdíjazások lesznek a városházán. Szó van arról, hogy számos olyan tisztviselőt fognak kényszernyugdíjba küldeni, akiknek működésével a vezetőség nincs megelégedve. A nyugdíjreform folytán a főváros újból jelentős pénzügyi megtakarításokat, fog elérni a személyzeti kiadások terén. I vei foglalkozott; a vasúti tisztképző tanfolyamon tanár is volt, de ezen száraz hivatalos működés alatt volt ideje egy. regényt is írni, amelynek a címe: »Ezeréves álom«. Nem ismerjük a regény tartalmát és nem tudjuk, menne arról álmodozik benne, hogy a fővárossal kapcsolatos eszméi a következő ezer évben diadalra jutnak. A főváros iránti érdeklődése azonban — mint beszélik •— más forrásból fakadt. Magyar sógorság- ban volt egyik előkelő fővárosi tisztviselővel. Sógor- ság, komaság- nem nagy atyafi ság, — mondja egy jó magyar közmondás — ebből ered Gáspárdy karakán ellenszenve a főváros ellen. A sógor tekintélyes pozíciót töltött be a városnál, tekintélyes jövedelemmel. Mivel azonban nincsenek jóban — így akar ütni a sógoron.. . Hogy szállítsák te a jövedelmét, a fizetését mindenkinek — abban azután benne lesz a sógor is — ha eszméi valóban diadalmaskodnak. . . Pedig a sógor már nyugdíjas (eláruljuk: Buzúith Jánosnak hívják, nyugalmazott alpolgármester és a legpuritánabl), legtiszteltebb közéleti férfiak közé tartozott mindig, egész pályáján). Finom, szelíd, rendkívül szimpatikus férfiú, aki igazán nem tehet arról, hogy — sógora Gáspárdy Elemérnek. * Gáspárdy felszólalását Túri Béla nagy beszéde követte, akit áhitatos figyelemmel hallgatott meg a jobb- és baloldal egyaránt. Túri beszéde a lelki- ismereti szabadságnak valóságos apotheozisa volt, méltó hozzá és a nagy ügyhöz, mely őt erre a harcra serkentette. * A vezérszónokok kudarcával kapcsolatban arról is szó esett, hogy miért nem küldte az első csatasorba a kormánypárt például üési Gézát, aki városatya. is . .. Dési Géza a leghatározottabban ellenzi a mostani javaslatot — jelentette- ki a társaság egyik , tagja. Mindenki csodálkozva, kérdően bámult erre a . kijelentésre. ...mert — folytatta maliciózusan az illető •— Dési Géza a javaslatot még eredeti formájában is enyhének tartja ... * A keddi ülésen a kormánypárt harmadik vezérszónoka, Simon András, a lovasberényi kerület képviselője lesz, aki — mint székesfehérvári ügyvéd >— lovasberényi távlatból fog a javaslattal foglalkozni. Utána Rassay Károly szólal fel a javaslat ellen, akinek felszólalását igen nagy érdeklődéssel várják. (h. j.) Csak husvét után tép az új törvény
