Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 8. szám
8 Független Budapest Budapest, 1934 február 21. Az üzemi tisztviselők és alkalmazottak belépnek a Segítőalapba Az elmúlt évet deíícíttel zárta az alap — 1934-re már ismét sikerült biztosítani a költségvetés egyensúlyát vényes részvételével f. hó 15-én tartotta 94. rendes közgyűlését. Napirend előtt az elnöklő meleg szavakkal emlékezett meg az intézet nagyérdemű elnökének, Biró Zsigmond haláláról, akinek kiváló érdemeit az évi jelentés is megfelelően méltatja. Ezután a közgyűlés az igazgatóság minden javaslatát egyhangúlag határozattá emelte, aminek megfelelően az. 1,156.900.22 pengőt tevő kimutatott tiszta nyereségből részvényenként 3 pengő folyó hó 16-tól kerül kifizetésre. A Salgótarjáni Köszénbánya Rt. igazgatósága ma tartott ülésében megállapította az 1933. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a f. é. február hó 26-ik napjára egybehívandó rendes évi közgyűlésnek részvényenként — az előző évi 1.25 pengővel szemben 1 pengő osztalék kifizetését fogja indítványozni. Több alkalommal írtunk már arról, hogy az üzemi tisztviselők és alkalmazottak is be akarnak kapcsolódni a Segítőalapba. Mindeddig ez a csatlakozás: nem jött létre, ami nagy hátrányt jelent az üzemek tisztviselőire. Az érdekeltek megsürgették a terv keresztülvitelét és végre eljutottak odáig, hogy a Segítőalap vezetősége a legközelebbi intézőbizottsági ülésen beterjeszti erre vonatkozó előterjesztését. A megállapodás azért húzódott ilyen sokáig, mert nem tudtak határozni afelől, hogy az üzemi alkalmazottaknak melyik kategóriáit vonja be a Segítőalap kereteibe. Eleinte szó volt arról, hogy a Segítőalapba belépnek az összes munkások is, de ezt az ÖT1 ellenállása miatt nem sikerült keresztülvinni. A MABI szintén tiltakozott az ellen, hogy a kötelékébe tartozó üzemi alkalmazottak nagy tömegeit kivonják a biztosító kebeléből és a Segítőalap érdekkörébe vonják. Végül is úgy határoztak, hogy csupán a tisztviselők és az alkalmazottak kerülnek be a Segítőalapba, míg a munkások továbbra is az OTI kötelékébe maradnak. Egyes alkalmazotti kategóriák a Segítő- alapba való bevonásuk mellett a MABI kötelékében is megmaradnak. Ezzel az intézkedéssel, a családtagokat is beleszámítva több mint 5000 személlyel növekszik a Segítő- alap tagjainak száma. Az intézmény jövedelmei ennek arányában megn övékednek, de természetesen hasonló arányban emelkednek a kiadások is. Csupán az adminisztrációs kiadások maradnak változatlanok, úgy hogy ez némi- képen javítja az arányt és ezzel az üzemi alkalmazottak bevonása a Segítőalapra anyagilag kedvező less. Most készült el a Segítőalap múlt évi nyers záró- számadása, amely az intézmény fennállása óta az első defficites mérleg. Eddig mindig felesleggel zárult a Segítő-alap mérlege, a tavalyi zárószámadás azonban közel 40.000 pengő deficitet tüntet fel. Az aránylag nem nagy összegű hiány a folytonos fizetéscsökkenések folytán beállott jövedelemveszteségnek, azonkívül a balatonkenesei üdülőtelep deficites működésének a következménye. A fizetéscsökkentések arányában csökkent a Segítőalap bevétele is, ellenben a szolgáltatásokat, ép a jövedelmek csökkenése folytán, a tagok sokkal nagyobb mértékben vették igénybe. Időközben a Segítőalapnál nagyarányú racionalizálást hajtottak végre, különböző takarékossági intézkedések kerültek napirendre, amelyekkel az intézmény folyó évi pénzügyi egyensúlya biztosítottnak tekinthető. Ez az egyensúly csak az esetben borulna fel, ha a tisztviselői fizetéseket újból csökentsék és ezzel kapcsolatban az alap jövedelmei újból lecsökkennének. A polgármester a következő közmunkák kiadása dolgában döntött s Az Elektromosmüvek alkalmazottai részére szükséges 3000 m. szürke pamutvászon szállítására megbízást kapott: a Textilipari feldolgozó és értékesítő szövetkezet 2790 pengőért. A Köztisztasági Hivatal alkalmazottai részére szükséges cipők szállítására megbízást kaptak: Baross Szövetség 5425, Keresztény Iparosok Országos Szövetsége 4180, Nagy János 2300, Hutkai József 2286, Dörnbach Jakab 2260, Matócza' István 2200, Rudalics Ignác 2170, Takács Gyula' 2180, özv. Schweiz Mihályné 2150. özv. Gara Menvhértné 1675, Nagy Péter 870, Máté Mihály 865, Benkő István 850, Lumpért Jánosa 840, Kosztándi Ferenc 760, Magyar Böriparosok Szövetsége 688 pengőért. Ű| kiírások: A kelenföldi szennyvízátemelötelep részére szükséges vas- nyomócső száBítására. Pályázni lehet március 16-án d. e. 9 óráig az út- és csatornaépítési ügyosztályon. A kiadásért felel: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS Miért drágábbak az áj csatornák, mint a régebbiek A polgármester jelentése a csatornaépítési járulék kivetéséről A Független Budapest legutóbbi számában meg- | írtuk, hogy sok a panasz a főváros csatornaépítési járulék kivetésével szemben. A közigazgatási bizottságban sorozatos felszólalások hangzottak el ebben az ügyben és még azt is hangoztatták, hogy több helyen kétszeres kivetések történnek és a főváros nagyobb járulékokat ró a háztulajdonosokra, mint amennyibe a csatornaépítkezés a valóságban kerül. Közöltük a panaszokra vonatkozóan Király Kálmán tanácsnok nyilatkozatát, most pedig a polgármester terjeszt egész részletes jelentést ez ügyben a törvényhatósági tanács elé. A 9 oldalas jelentés rámutat arra, hogy a főváros kénytelen drágább anyagból megépíteni a csatornákat, mert sok helyen káros hatású talajvizek vannak, melyek a normális anyagból épült csatornát idő előtt tönkre tennék. Egyrészt tehát költségkímélés, másrészt a közforgalmi zavarok elkerülése végett, de elsősorban biztonsági okokból építik a csatornákat olyan tartós anyagból, amely ellenáll a maró talajvizeknek. A legutóbbi évben végrehajtott csatornázási munkák nagyrésze olyan vidékeken került lebonyolításra, ahol ilyen »agresszív« talajvizek voltak, ezért került tehát többe a közelmúltban a csatornaépítés, mint annakelőtte. Hangsúlyozza a polgármester, hogy ennek ellenére az előirányzott költségeknél megtakarítások mutatkoztak. Ami a csatornázási járulékok kivetését illeti, az az érvényben lévő szabályrendeletnek megfelelően történik. Ez a szabályrendelet kimondja, hogy az építési költséget a csatornák mentén fekvő ingatlanok között a telekhomlokzat hosszúságának arányában kell felosztani és ha az ingatlan több homlokzattal bír, minden homlokzat után a járulék külön-külön megfizetendő. Az egyoldalon fekvő ingatlanok tulajdonosai, pl. a Dunaparton, vagy tereken, a homlokzatok hosszúsága arányában maguk kötelesek viselni a csatornaépítés egész költségét, miután nincs szemben lévő ingatlantulajdonos, aki a költségek felerészét viselhetné. így történt ez a Tahy uecában, ahol a szem- benfekvő Rákospatak miatt a csatornaépítés költségeit teljesen az ucca egyik oldalán lakó ingatlan- tulajdonosok fizették és ezek folyóméterenkint 116 pengő járulék fizetésével lettek megterhelve. Sok helyen azonban a kedvező talajviszonyok lehetővé tették olcsó csatornák építését is és itt a járulékegység csak 20 pengő körül mozog. KelenfölZsigmondy Béla Részvénytársaság híd-, víz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vallalat Kompresszor-kölcsönzés — Vezérigazgató : 7«5ÍŐmoriíÍv Dp7i:n okI- mérnök. Budapest I. kér., Horthy /.Mgmumiy UVZbV Miklós út II4. Telefon: 68-9-20 dön és a Rákospatak mentén 80 pengőig terjed a járulékegység, sőt a klinker-téglából épült csatornák költsége ennél sokkal több. A múltban azért is volt a csatornázás és ennek folytán a csatornázási járulék olcsóbb, mert o keserűvizes talajú városrészek még nem voltak ellátva csatornával és a drágább építési módszereket nem alkalmazták. A csatornaépítési ügyosztály már kidolgozta a javaslatot, mely a csatornázási járulékok kivetését a méltányosság figyelembevételével szabályozza. Ez a szabályozás az 1933 május elseje után történt kivetésekre is alkalmazást fog nyerni, úgyhogy a szükség- munkák során épült drágább anyagú csatornák járulékait is már a méltányosság figyelembevételével fogják megállapítani. A MOKTÁR mérlege A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága 1934 február 17-én tartóit ülésében megalapította az 1933. évi mérlegét, amely 722.439.48 pengő nyereséggel zárul, a tavalyi 715.804.43 pengővel szemben, vagyis egy kis töredékkel meghaladja az előző évi eredményt. A takarékpénztár banküzeme nagyjából a tavalyi keretekben mozgott. Könyv- és folyószámla-betétei az év végével 61,969.071.32 pengőt tettek ki, kereken 547.000 pengővel többet, mint tavaly, ami úgy állott elő, hogy a könyvhetetek 900.000 pengővel csökkentek, ellenben a folyószámla-betétek 1.450.000 pengővel emelkedtek. Az egyéb hitelezők tétele 17,1-14.618.01 pengővel zárul és 5,710.000 pengő csökkenést mutat, ami visszafizetésektől eltekintve, főkép függő devizakötések lebonyolításának köszönhető. E műveletek szerény hasznot is hoztak, amely a mérlegben elszámoltatott. Az idegen tőkék összege ezek után 79,113.689.33 pengővel szerepel a mérlegben. A forgalomban lévő záloglevelek összege 19,166.250 pengő, 867.000 pengővel kevesebb, mint tavaly. A teher oldalon mutatkozó változásoknak felelnek meg a vagyon oldalon mutatkozó eltolódások. A váltótárca 37,298.369.66 pengőt tesz, 2,800.000 pengővel kevesebbet, mint tavaly, míg az adósok tételének 35,169.275.94 pengőt tevő összege 240.000 pengő emelkedést mutat. E két tételhez hozzávéve az intézet pénzkészletét, zsírószámlán és pénzintézeteknél fennálló bankári követeléseit, mobil értékpapírtárcáját és a tételek összegét, 79 milliót egybevetve az idegen tőkék összegével megállapítható az intézet mobil banküzletének teljes egyensúlya. A költségszámlán a tavalyi évben is megtakarítások voltak elérhetők, melyek összege 234.000 pengő. A leírások 408.000 pengőt igényeltek, 456.000 pengővel kevesebbet, mint az előző évben. Ezzel szemben a jövedelmek oldalán a kamatok és .szelvényjövedelmeknél a magyar pénzintézeteknek, közismert okokból igen jelentékeny kiesést kell elszenvcd- niök. Ez természetesen a költségek apasztásával másrészt nem kis mérvben azzal tudta az intézet egyensúlyozni, hogy a külkereskedelmi forgalmunkban kínálkozó árukompenzációs és dcvizaiizletekbe egy tavaly külön e célra szervezett osztály munkásságával bekapcsolódott és aránylag szép eredményt ért el. A takarékpénztár banküzlcte intenzív ápolásának jele az is, hogy összes forgalma 1933-ban 428 millió pengővel (kb. 15%-kal) többet tett ki, mint az előző évben. Eltép az igazgatóság abban a helyzetben van, hogy a február 27-ére egybehívott közgyűlésnek, úgy mint tavaly, részvényenként 1 pengő osztalék kifizetését, 100.000 pengőnek külön tartalékba helyezését és új számlára a tavalyi áthozatot meghaladóan 409.665.31 pengő elörevitclét javasolja. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Ernoy Károly alelnijk-vezérigazgató elnöklete alatt és nagyszámú rószFőmunkatárs: VIRAGH ISTVÁN. STEINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IX., Ollói út 57. Tel. : 306-29 STMHL GÉZ/l fuvarozási vállalkozó Budapest, Ví, Bébe tér* 4, Tét.: 90-6-04 Vállal mindennemű teherfuvarozást. LÄUFER FERENC ÉS BÉLA üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdíszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon : 30-4-97 Magyar Műanyagáru Gyár Budapest, V., Hollán ucca 3. Telefon: 179-39 f/ ' ía „ műfából koporsókat a legszebb és legdíszesebb kivitelben, műipari és iparművészeti tárgyakat. Műmárványból kozmetikai tégelyeket, reklám-hamutálcákat,lapokat, W. C. ülőkét egy darabból egyszerű és többszínű luxuskivitelben. CCEI fiecc szel,őző Eb berendezések Schubauer Ferenc magánmérnök Budapest, III, Föld u. 51. Tel,: 62-2-06 MOLNÁR KÁLMÁN oki. gépész- és közgazdasági mérnök építési vállalkozó Budapest, IV., Irányi u. 21 Telefon: 89-7-13 Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.
