Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 8. szám
Budapest, 1934 február 21. Független Budapest 3 na kezdődik a Házban a fővárosi reformtörvény vitája Előbb 4, majd 8 és 12 őrás ülésekben tárgyalják a fővárosi reformjavaslatot Hozma Jenő nyilatkozik a bizottsági tárgyalás során elért eredményekről Rassay károly szerint semmi sem változott: a reformtörvény megöli az autonómiát líereszfes-físchcr belügyminiszter nyilatkozata a független Budapestnek a reformtörvény igazi celláiról A képviselőház egyesített közjogi és közigazgatási bizottsága befejezte a fővárosi reformjavaslat tárgyalását. A bizottsági jelentést Niamesny Mihály előadó kedden délután terjesztette be a képviselő- házban, mire a reformjavaslat tárgyalását már ki is tűzték a képviselőház mai, február 21-i ülésének a napirendjére. A képviselőház plénumában rendkívül széleskörű vita indul meg, amelyet az alkotmányvédő szövetség vezetősége rendez. Az alkotmányvédő szövetségnek több mint 90 tagja van a képviselőházban, ami azt jelenti, hogy már az általános vita is rendkívül hosszú ideig eltarthat. Ez azonbaji nem valószínű, mert a Nemzeti Egység Pártjának vezetői úgy tervezik, hogy az általános vita elhúzódása esetében kérni fogják előbb nyolc-, majd tizenkétórás ülések bevezetését. A fővárosi reformjavaslat letárgyalása még így is három-négy hetet vesz igénybe, tekintve, hogy hétfőn és szombaton a képviselőház nem szokott ülést tartani. Ha a felsőházi vitához szükséges időt is figyelembe vesszük, akkor arra lehet számítani, hogy a fővárosi reformjavaslat még április elseje előtt törvényerőre emelkedik. Ebben az esetben már husvét után sor kerülhet a kormány szanálási tervét végrehajtó új főpolgármester kinevezésére. Ez természetesen a legkorábbi terminus, sokkal valószínűbb, hogy az új kormánybiztost a kormány csak májusban, vagy június elején nevezi ki. Közben ugyanis el kell készítenie a kormánynak azt a konkrét szanálási tervezetet, amelyet a törvény életbeléptetésekor kell nyilvánosságra hozni. Éppen ezért bizonyosra lehet venni, hogy a törvény kihirdetésére csak hetekkel a felsőház hozzájárulása után fog sor kerülni, mert a szanálási terv kidolgozása az abban foglalt kérdések kényes természetére való tekintettel hosszabb időt fog igénybevenni. Ezekután minden érdeklődés a reformjavaslat képviselőházi vitájának az alakulása felé fordul. A helyzetet kormánypárti szempontból az a nyilatkozat világítja meg, amelyet Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, adott a Független Budapest munkatársának. Kozma Jenőhöz azzal a kérdéssel fordultunk, hogy megvan-e elégedve a bizottsági vita eredményével és milyen további módosítások kiharcolását reméli még. Hozma Jenő, a kormány városházi pártjának elnöke, a következőket mondta a Független Budapest munkatársának: — A bizottsági vita eredményével meg' vagyok elégedve. Természetesen még igen sok kívánságom lett volna, de be kellett látnom, hogy az adott szituációban nagyobb eredményt elérni nem lehet. Meggyőződésem az, hogy abban az esetben, ha a belügyminiszter előzetesen tárgyalt volna a fővárosi pártok vezetőivel, egészen más törvényjavaslat született volna meg, mert mi felvilágosítottuk volna a helyzetről. Az Kozma Jenő eredeti elgondolással szemben nagy javulást jelentett az autonómia felfüggesztésére és a kormánybiztos kiküldésére vonatkozó tervnek az elejtése. Ha a bizottsági vita eredményeit nézem, megád lapít hatom., hogy a belügyminiszter huszonnyolc módosító indítványomat fogadta el. A képviselőházban benyújtott törvényjavaslattal Február 22-én és 25-én délután fél 3 órakor ügetőversenyek szemben igen sok módosítást sikerült elérni, úgyhogy a reform autonómiaellenes éle lényegesen tompult. A helyzet az autonómia javára tolódott el. Ezt a javulást én elsősorban abban látom, hogy a szakbizottságok szerepe súlyban és tekintélyben jelentékenyen emelkedett. A szakbizottságok nyilvánosan tárgyalnak és véleményüket a polgármester köteles figyelembe venni annyiban, hogy —- ha előterjesztésében a szakbizottság határozatát nem akceptálná — a szakbizottság véleményét is a közgyűlés elé kell terjeszteni, Mivel azonban a szakbizottságokban kifejezésre jut az autonómia többségének az akarata, a polgármester csak igen kivételes esetekben fog a szakbizottságok véleményével ellentétes előterjesztést tenni. A fővárosi reformjavaslat bizottsági tárgyalásának eredményeiről és a vita során szerzett tapasztalatokról Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; —- A bizottságban rendkívül mélyreható vita folyt, amelynek során mindkét részről tisztázódtak a vélemények. Minden meggyőző érvnek engedtem, de nem engedhettem a reformtörvény alapelveiből, mert ezzel azt a felfogást támasztotta volna alá, hogy a reformtörvényre szükség nincsen. Ennek a felfogásnak éppen az ellenkezője áll fenn: a reformra múlhatatlanul szükség van, és pedig azért, mert két év tapasztalatai bebizonyították, hogy az autonómia sok eléje meredő Kozma Jenő — mint fenti nyilatkozatából kiderül — meg van elégedve a bizottsági vita során elért eredményekkel. Az ellenzék természetesen más állásponton van. Rassau Karola, a parlamenti ellenzék vezére, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Amint előrelátható volt, a bizottsági tárgyalás során egyetlenegy komoly módosítást sem sikerült elérni. Ezen nem is csodálkozom, mert hiszen rejtett szándékai megvalósítása érdekében volt szüksége a kormánynak a fővárosi reformtörvényekre és e szándékok csak az autonómia megsemmisítésén keresztül valósulhattak meg. A mi küzdelmünknek a bizottságban is az volt a célja, hogy az autonómia gondolatát megóvjuk az ellene inté- Rassay Károly zett támadással szemben. Ez nem sikerült. Azok a módosítások ugyanis, amelyeket előre történt megbeszélés alapján engedélyezett a belügyminiszter a kormánypárti szónokok előterjesztésére, egyáltalán nem érintik a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek az autonómia elkobzását eredményezik. Megmarad a főpolgármesternek nevezett kormánybiztos kiküldésére vonatkozó jog, megmarad továbbá a kormánynak az a joga, hogy a törvényhozás által nem ismert szánd Már maga a javaslatnak az az intézkedése is nagyjelentőségű, hogy a polgármester köteles « szakbizottságok véleményét minden olyan esetben kikérni, amikor a. döntés a közgyűlésre tartozik. Megemlítettük Kozma Jenő előtt azokat az aggodalmakat, amelyek a városházi főtisztviselők körében az utóbbi időben nagy nyugtalanságot keltettek. Az a hír járja ugyanis, hogy a szanálási tervezetben foglalt rendelkezések alapján a főpolgármesternek az interregnum alatt módja lesz a főtisztviselőket nyugdíjazni és helyükbe újakat kinevezni. Kozma Jenő a következőkben világította meg a helyzetet: — Városházi főtisztviselők, vagy egyáltalán bármilyen adminisztratív tényezők kicserélése csak a nyugdíjalap-törvény alapján történhetik, Ebben az ügyben konkrét kérdést intéztem a belügyminiszter úrhoz, aki kijelentette, hogy ilyen rendelkezéseknek a szanálási tervezetbe való fölvétele nem áll szándékában. Városházi főtisztviselőt vagy tisztviselőt csak az új nyugdíjtörvény alapján lehet nyugdíjba küldeni, abban az esetben, ha nem megfelelőnek bizonyulna a működése. De ezzel szemben is garanciát jelent az a bizottság, amelyet a nyugdíjazás előtt meg kell kérdezni. Hogy ezt a bizottságot miként állítják össze, arról a kormány által legközelebb kiadandó végrehajtási utasítás fog intézkedni. Kozma Jenő végül elmondotta még a Független Budapest munkatársának, hogy nagy eredménynek tekinti a 17 tagú ellenőrző-bizottságnak a kiküldését is. Ez a bizottság a főpolgármester mellett fog működni és véleményt fog nyilvánítani mindazokban a kérdésekben, amelyeket a kormány szanálási tervezete felölel. problémát megoldani nem tud. A bizottsági vita során többízben hangoztattam, hogy nem vádolok senkit. A reformtörvény benyújtását nem lehet bárki ellen is vádemelésnek minősíteni. Nem vádolom sem a pártokat, sem adminisztratív tényezőket, hibás maga a rendszer, amelyben rengeteg fogyatékosságot fedeztem fel. Kizárólag a főváros érdekei vezettek, amikor a reformjavaslat elkészítésére határoztam magamat. A legfőbb cél a főváros pénzügyi helyzetének szanálása, ami csak a túlmére- tezettség lebontásával sikerülhet. Azt elismerem, hogy az autonómia jogait az új törvény bizonyos vonatkozásokban sérti, de ezekre a rendkívüli intézkedésekre a mai rendkívüli időkben sürgős szükség van. I lóisi tervet készítsen és e terv végrehajtására a maga korlátlan hatalommal kiküldött bizalmi emberének felhatalmazást adjon. A főpolgármester — aki a kormánynak csak a törvény életbeléptetése után kibocsátandó szanálási tervezetét végrehajtja — meghallgatja ugyan a 17-es ellenőrző-bizottságnak a véleményét, de azt respektálni nem tartozik, sőt ezalatt az idő alatt, ami »lehetőleg« egy év, de lehet több is, a főpolgármester a szanálási tervvel Munkaköpenyeket, ruhákat, valamint " ilyennemű sportkabátokat, tennisz-nadrágokat mérték után Készi’ Dani Károly Ili«.í” Telefon',: 85-9-91. JBegoícsóbb najpiávcifc MIKROFARAD [ RÁDIÓTECHNIKAI ÉS VILLAMOSSÁGI GYÁR Budapest, VI, Berlini tér 3 Telefon: 21-2-81 Keresztes-rischer belügyminiszter nyilatkozik a fővárosi reformfavaslat bizottsági vttáiának eredményeiről Rassay károly szerini nem sikerűit semmiféle eredményt sem elérni a bizottságban
