Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 8. szám
4 Független Budapest Budapest, 1934 február 21. összefüggő kérdések tárgyalását megtilthatja. A törvény egyenesen tiltja ezeknek a kérdéseknek a szakbizottságokban vagy a közgyűlésen való megvitatását, azt pedig, hogy valamely kérdés a szanálási tervvel összefüggésben van-e, vagy sem: a főpolgármester maga állapítja meg. Nem kétséges tehát, hogy ez alatt a »lehetőleg« egy év alatt a fővárosnak egyáltalán nincsen autonómiája, A feloszlatás és az áj választások lefolytatása után pedig olyan látszatautonómia marad meg, amely nem alkalmas a választópolgárság többségi akaratának az érvényesítésére. Röviden szólva, a kormány azt tehet a fővárossal, amit akar. Ezek után igazán nem lehet eredménynek nevezni azt a néhány módosítást, amit a belügyminiszter a bizottsági tárgyalás során engedélyezni szíves volt... Rassay Károly álláspontját osztja az egész ellenzék, de a kereszténypárt is. A képviselőházi vita első ellenzéki szónoka Wolff Károly helyett — aki napok óta komoly beteg — Petrováez Gyula lesz, míg Rassay Károly a csütörtöki ülésnek lesz a vezérszónoka.. Kormánypárti" oldalról Gáspárdy Elemér, Kelemen Kornél és Berky Gyula fognak a javaslat védelmére kelni. Az ellenzék egyébként a tárgyalás tartamára vitarendező bizottságot küldött ki, amelynek vezetésével Homonnay Tivadart bízták meg. Borvendég alpolgármester felel a gyanúsításokra A fővárosi reformtörvény körül lezajlott események az elmúlt héten nagy izgalmat keltettek a városházi adminisztráció vezetői körében is. Ezeknek az izgalmaknak főként az volt a magyarázatuk, hogy a városházi pártok egyes vezetői éles támadásokat intéztek Szemethy Károly dr. tisztifőügyész és Borvendég Ferenc alpolgármester ellen, akiket azzal vádoltak meg, hogy autonómiaellenesen informálták Keresztes-Fischer Ferenc. belügyminisztert. Szemethy Károly dr. tisztifőügyész a közigazgatási bizottság ülésén személyesen megjelent és azonnal válaszolt az elhangzott támadásokra, Ez a válasz teljesen korrekt volt és minden tekintetben igazolta Szemethy tisztifőügyész magatartását. Szemethy Kíroly dr. amelyeket a közérdekeltségekre felügyelő hatósághoz terjeszt fel, megadnak minden olyan információt a belügyminiszter úr számára, melyet a főváros ügyeinek a a megítéléséhez szükségesek. Egyébként is tudtommal a fővárosnak semmiféle titkolni valója nincsen. — A belügyminiszter úrnak arra a kérdésére, hogy vájjon a főváros üzemi alkalmazottaknál lehet-e bizonyos megtakarításokat elérni, azt válaszoltam, hogy az üzemi alkalmazottak illetményeinek a fővárosi alkalmazottak illetményeivel való összhangba hozatala kétségtelenül eredményezne bizonyos megtakarításokat, amire nézve azonban pontos számadatok rendelkezésre nem állanak. Azokat az adatokat tehát, amelyeket Petrovácz Gyula képviselő úr a közigazgatási bizottság ülésén felhozott, egyáltalában nem ismerem. Ezek nem is lehetnek a főváros részéről szolgáltatott adatok, Nem habozom kijelenteni, hogy azt a bizonyos 12 millió pengőt, amit Pct- rovácz Gyula szerint a belügyminiszter megjelölt a fővárosi alkalmazottak illetményeinél, megtakarítani egyáltalában nem is lehet. A költségvetést legjobb tudomásom szerint állítottuk össze. Ebben a költségvetésben a hiány tulajdonképpen nem 10, hanem a tavalyi és tavalyelőtti hiányt is íigyelembevéve kereken lt millió pengő. Nagyon meg leszünk elégedve, ha az év folyamán ennél nagyobb hiány nem jelentkezik. Én a rideg számokat soha semmiféle politikai elgondolás szolgálatába nem állítottam. Felvetődhetik azonban mégis az a kérdés, hogy miért nem munkáltunk ki a költségvetés elkészítésénél további megtakarítási lehetőségeket. Ismerve a tanács és közgyűlés álláspontját, én továbbmenő, fájdalmas megtakarítások foganatosítására magamat feljogosítva nem éreztem. Nem tettem ezt azért sem, mert nekem is az volt a véleményem, hogy az állam egyes rendelkezéseiből kifolyóan a főváros bevételeiből előálló csökkenéséért a kormánytól kell kompenzációt kérni. Borvendég Ferenc alpolgármesternek ez a nyilatkozata nemcsak magatartását igazolja, hanem egyben felvilágosítással szolgál azoknak a tárgyalásoknak az anyagára nézve is, amelyek a tisztviselői fizetések leszállítása tekintetében folytak a készülő reformtörvénnyel kapcsolatosan. Borvendég alpolgármester ezen a napon ágyban fekvő beteg volt, nem volt tehát módjában a vádakkal szembeszállni. A csütörtöki tanácsülésen azonban már megjelent Borvendég Ferenc alpolgármester is, aki az ülés megnyitása után nyomban szót kért és az ellene hangoztatott vádakkal szemben nagyhatású és teljesen megnyugtató kijelentéseket tett. A többi közt ezeket mondotta: — A belügyminiszter úr, mint a főváros legfőbb felügyeleti hatósága, többízben magához hivatott engem és felvilágosítást kért a fővárosnak a belügyminisztériumban tárgyalás alatt álló ügyeiben. A tárgyalásokról és az eredményről minden esetben jelentést tettein a polgármester úrnak. Az általa kívánt felvilágosítások megadására szorítkoztam, és pedig mindig tárgyilagosan, az igazságnak megfelelően. Ha a belügyminiszter úr a most érvényben lévő fővárosi törvény módosítására határozta el magát, az az ő egyoldalú ténye, aminek, előkészítésében én részt nem vettem, ahhoz adatokat nem szolgáltattam. A főváros költségvetése, zárszámadása, továbbá a számszéki igazgató jelentései, Borvendég Ferenc Szegedy Béla Jenő oki. gépészmérnök, kövezőmester, út-, vasút-, csatornaépítési vállalat I, Alkotás ucca18. Tel.: 52-8-52 Magánkórházak konkurenciája az OTI-betegekért a fővárosi közkórházakkal Retorzió a jogosulatlan konkurensekkel szemben A Független Budapest már több alkalommal írt azokról a tárgyalásokról, melyek a főváros és az OTI között folynak a kórházi ápolási díjak körül. Az OTI ugyanis a kötelékébe tartozó betegek ápolási díja után kedvezményre tart igényt, de a kedvezmény mértéke dolgában nem sikerült mindeddig megállapodásra jutnia a fővárossal. Az OTI az 5.80 pengős rendes ápolási díjjal szemben csak i.80 pengőt akar fizetni, amit a főváros nem fogad el, de már 5 pengő 10 fillérre mérsékelte az ápolási díjat. Az OTI ezt az összeget még mindig sokalja és ezért nem tudnak megegyezésre jutni. Az ápolási díj ösz- szegén kívül az elfoglalandó ágyak száma körül is ellentétek vannak| mert amíg az OTI napi 1000 ágyat akar biztosítani beteg tagjai részére, addig a főváros 1200 ágy garantálását kívánja. Miután a megállapodás mindeddig nem sikerült, az OTI a betegek elhelyezésénél előnyben részesíti a. magánkórházakat, melyek állítólag a fővárosi kórházaknál olcsóbb áron vállalják az OTI-betegek ápolását. Ez megnehezíti a főváros helyzetét, mert az OTI szempontjából nem sürgős a fővárosi kórházakkal való megegyezés. A fővárost már eddig is jelentős kár érte az ápolási díj-harc miatt és ezért joggal neheztel azokra a magánkórházakra, melyek konkur- renciát okoznak a közkórházaknak. Ez a neheztelés annál jogosabb, mert a magánkórházak jelentős szubvenciót élveznek a fővárostól, tehát e szubvenció segítségével számíthatják olcsóbban az ápolás költségeit. A törvényhatósági tanács nemrégen elhatározta, hogy megvonja az anyagi támogatást azoktól a magánkórházaktól, amelyek a közkórházak ápolási díjainál olcsóbb díjakat számláznak. Erről a határozatról értesítették is a magánkórházakat, a számvevőség pedig utasítást kapott, hogy a megszavazott segélyeket csak akkor' folyósítsák, ha a közegészség- ügyi ügyosztály azt külön engedélyezi. Miután egyes magánkórházak e határozat után is hasonló eljárást követtek és a közkórházakkal konkurr álnak, a főváros ezeknek nem utalta ki a törvény- hatósági tanács által megszavazott segélyt. Idén hasonló intézkedést tesz a -főváros, de úgylátszik a megtorlásnak nincs foganatja, mert a magánkórházak továbbra is kedvezni akarnak az OTI-nak és nem emelik fel az ápolási díjakat. Újjáalakítják a szakbizottságokat, melyeknek működését megélénkíti a törvénymódosítás Teljes sajtónyilvánosság mellett lógnak működni a bizottságok Március 15-én lejár a szakbizottságok mandátuma, amely 3 éAu-e szólt. Huszár Aladár főpolgármester már intézkedett, hogy még a határidő lejárta előtt megtörténjék a bizottságok újjáalakítása, Nagy jelentősége nincs ennek az intézkedésnek, mert köztudomású, hogy rövidesen feloszlatják a törvény- hatósági bizottságot és ezzel kapcsolatban a bizottságok működése is megszűnik, mindamellett a pártok súlyt vetnek arra, hogy a hátralévő idő alatt újjáalakított szakbizottságok működjenek, mert a fővárosi törvénymódosítás életbelépése után a szak- bizottságokra nagy feladatok hárulnak, Az új törvény megszünteti a törvényhatósági tanácsot és a közgyűlésen kívül a bizottsági tagoknak csak a szakbizottságokban lesz alkalmuk az adminisztrációval az összeköttetést fenntartani. Intézkedési joguk továbbra sem lesz a szakbizottságoknak, megmaradnak ezentúl is véleményező szerveknek, melyeknek állásfoglalását, sem a polgármester, sem a közgyűlés nem köteles magáévá, tenni. A szakbizottságok működésében az újjáalakítás után mégis jelentős változás fog bekövetkezni az új fővárosi törvény rendelkezései folytán. A szakbizottságok elnökei többé nem a bizottsági tagok soraiból kerülnek ki, hanem minden szakbizottságnak az illetékes tanácsnok lesz az elnöke. Megszűnik a zárt ajtók mögötti tanácskozás és a bizottsági tárgyalások általában a sajtó nyilvánossága előtt fognak lefolyni. Kétségtelen, hogy az új intézkedés folytán a szakbizottságok működése lényegesen megélénkül és minden bizottság legalább kétheten- kint fog ülést tartani, nem úgy mint eddig, amikor félesztendő is elmúlt anélkül, hogy a bizottság összehívására sor került volna. Van olyan bizottság, amely megalakulása óta még egyetlen érdemleges ülést sem tartott. Egyedül a városrendezési bizottság folytatta változatlan szorgalommal a mai rendszer mellett is tevékenységét, sokszor hetenkint két ülést is tartottak ennek a bizottságnak a tagjai, akik nem sajnálták az időt és fáradságot a köz érdekében való munkálkodásra. Eddig nagy akadálya volt a szakbizottságok működésének az a körülmény, hogy a bizottsági tagokból választott elnökkel nehezen lehetett az érintkezést fenntartani, az elnökök nem tartották fontosnak a bizottság foglalkoztatását és miután valamennyien a törvényhatósági tanács tagjai is voltak, a szakbizottságok helyett közvetlenül a tanácsba. utalták az elintézésre váró ügyeket. A pártok a szakbizottságok újjáalakítása kapcsán új embereket is akarnak a bizottságokba beválasztani. A számarány tekintetében már folyamatban vannak a tárgyalások. KRML GYULA kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyártelepe Dudapest. III. Lajos U. 77-19. T.: 62-4-88 Kéihánycitlrem t Hmdattalásr
