Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-14 / 7. szám
6 Budapest, 1934 február 14. Független Budapest A Wargha-féle tervek alapján állapítja meg a főváros a Tabán főbb útvonalait Készülnek a Tabán rendezésének tervei Tavasszal minden valószínűség szerint megindul a Tabán területének rendezése és a tereprendezéssel egyidejűleg meg kel] állapítani a városrészt behálózó útvonalak vezetésének módját és irányát. A városrendezési ügyosztályon serényen folyik a munka a tabáni útvonalak végleges megállapítására és e tekintetben majdnem teljesen Warglia László első díjjal jutalmazott pályamunkái járnak elgondolásait veszik alapul. A Krisztina körút folytatásaképpen a Tabán jelenlegi területén át fog haladni a városrész egyik főútvonala és az Erzsébet-hídlioz való kitorkolás céljából a Döbrentei tér nyugati oldalán való épületeket is lebontják. A körút szelessége 32 méter lesz. • A Tabán másik főforgalmi útvonala a most épült tranzverzális út, melyet 20 méterre fognak kiszélesú \ teni. Szó van arról, hogy a tranzverzális utat le- ( süllyesztik és a régi Hegyaljai úttal való csatlako- j zásnál bevágásban vezetik. Ezzel megszűnik az a I helyzet, hogy a magas támfalon épült út elzárja a lakó területet a Gellérthegy oldalától. A Tabán magasabban fekvő részeinek és az ezekhez csatlakozó hegyoldalaknak helyi forgalmát két szerpentin út fogja lebonyolítani.. Mindkét szerpentin út a tranzverzális út alsó szakaszából indul ki, melyet erre való tekintettel 23 méter szélesre bővítenék ki. A szerpentin utak a Naphegy gerincén a Sánc és Czakó uccák betorkol ásónak a terep színijében csatlakoznak a régi Hegyaljai úthoz. A szerpen- iinutak legnagyobb emelkedése 5% lesz. Ezek a szerpentinutak gyűjtik össze és vezetik le a Erzsé- bet-híd irányában a Naphegy-oldal régi mellékuccái- nak és a magasabb fekvésű tabáni területek útvonalainak forgalmát. Ez utak közül nagyobb forgalmi •jelentősége a szerpentinutak alsó szakaszából kiindul ól ag tervezett és a Gellérthegy uccába vezető rö- ridebb útnak, illetve az ebből kiágazó és á Palota téren torkoló szerpentin útszakasznak lesz, amely a Krisztinaváros az Alagút és a Lánchíd felé vezeti a forgalmat. A főváros elvileg már megállapodott az IMI-víl a Tabán rendezéséhez és közművekkel való ellátásához szükséges összegek folyósítására nézve. Ebből fedezik majd az előzetes költségeket. Még ebben az évben meg akarják kezdeni a Tabán parcellázását is, hogy a házhelyek mielőbb értékesíthetők legyenek. A főváros sokmillió pengő bevételre számít a tabáni telkek eladása révén. A kormánnyal is megkezdődtek a tárgyalások a Tabán területén történő építkezések különleges kedvezményei dolgában. utódai ellen folyó per egy pesti házért, stb. *A vallási élettel vonatkozásban álló adatok is tömegesen fordulnak elő. Szó van a tatárjárásról is és az okmányokból kitűnik, hogy a pesti révé. szék a tatárveszedelc-m idején nagyon meggazdagodtak. A főváros most feldolgoztatja a herceg Esztei- liazy és a gróf Károlyi levéltárak, valamint Pestvármegye levéltárának anyagát, azonkívül Pannonhalmán, Zalavárott, Körmenden, Keszthelyen, Pécsett, Kőszegen, Veszprémben, Csornán és Péter- varott folytatja a Buda és Pest középkori történetére vonatkozó anyag felkutatását. A boltajtó nem közterület Nem büntethető a kereskedő, aki gyümölcsös kosarakat rak ki üzletének ajtajába Sokszor megrótta a Független Budapest, hogy egyes kerületi vásárfelügyelők állandóan zaklatják a fűszereseket és gyiimöleskereskedőket a boltajtókba kirakott gyümölcskosarak miatt. Nyáron általános szokás, hogy a friss gyümölcsöt a nyitott boltajtókban helyezik el a kereskedők. Ebből senkinek nincs kára, a vásárfelügyelőknek azonban más volt a véleményük és tömegesen jelentették fel kihágás címén a kereskedőket. A kihágási eljárás azon a címen indult meg a kereskedők ellen, hogy megszegték az uccai árusításról szóló szabályrendeletet. A vásárfelügyelők szerint ugyanis az a tény, hogy a kereskedők a nyitott üzletajtóba teszik ki áruikat, ugyanannyi, mintha az uccun árusítanának és miután erre joguk nincs, kihágást követnek el. Már a nyáron megkezdődött a feljelentések nyomán a kihágási tárgyalások özöne és 4 magániparnak Kell elhelyezni a megszűnt Üzemek munkásait A főváros a hereshedelmi és iparkamarához fordult elbocsátott munkásai érdekében tömegesen ítélték el kisebb-nagyohb pénz- büntetésre a kereskedőket. Az ilyen kihágási ügyek sokáig húzódnak és ezzel magyarázható, hogy a fellebbezések másodfokon csak most kerültek a polgármesterhez, elbírálás végett. A polgármester, illetve megbízásából a köz- gazdasági ügyosztály vezetője alapos megvitatás után most hozta meg az egyik ilyen megfellebbezett kihágási ügyben a másodfokéi határozatot, mely elvi jelentőségénél fogva kihatással lesz a többi hasonló ügyekre is. Inának alkalmazni, de ez a felhívás kevés eredménynyel járt, mert köztudomású, hogy minden városi közüzemnél túlteng a niunkás- léLszáin és mindenütt inkább elbocsátanának munkásokat. Mégis sikerült néhány munkás felvételét biztosítani, de a. feleslegessé váll munkások háromnegyedrésze még mindig nem talált elhelyezkedést. A jelek szerint nincs is kilátás arra, hogy ezek a fővárosi iize^ meknél újból alkalmazáshoz jussanak. A főváros ezért most átiratban fordult a Kereskedelmi és Iparkamarához, mely az üzemellenes akciók legfőbb vezetője és irányítója volt és a magán- ipar, valamint a Kamara ígéreteire hivatkozva, felszólította, hogy legyen lépéseket a megszűnt közüzemek folytán kenyérféléimé vált fővárosi munkásoknak a magánipar üzemeiben való elhelyezésére. A Kamara még nem válaszolt a főváros felterjesztésére, de, mint értesülünk, erkölcsi kötelességének tartja, hogy az ígéretet ■beváltsa. A nagy magánüzemek vezetőinél hathatósan akar eljárni a közüzemi munkások alkalmaztatása érdekében. Kérdés, vájjon a magánvállalatok most, hogy a hatósági üzemek megszűntek, fogják-e állni szavukat* Buda és Pest városok középkori viszonyairól rengeteg értékes anyagot találtak a levéltárakban Rövidesen közzéteszik az összegyűjtött kútíő-anyagot Budapest középkori története, kútfőanyagának összegyűjtése több éve folyik és e tudományos munkálkodás terén a nemrég elhunyt Csánky Dezső felbecsülhetetlen értékű eredményeket ért el. A főváros rövidesen megkezdi az eddig összegyűjtött anyag könyvalakban való kiadását és elhatározta, hogy a gyűjteményt Csánky Dezsőről nevezi cl, ezzel is elismerve az elhunyt tudós nagy érdemeit és fáradhatatlan munkálkodását. Most jelent meg a beszámoló a közelmúlt időben folytatott adatgyűjtésekről. Csánky Dezső mellett Irányi, Béla szegedi egyetemi tanár és Ányos Lajos, országos fő levél táros is értékes kutató munkát fejtett ki. Irányi Béla először Szeged város levéltárát, majd Ausztria és Németország több levéltárát kutatta át. Grácban Pest és Buda 1526-ban kezdődő küzdelmes éveire vonal kozó anyagot talált. Linzben Buda birtokáért folytatott harcokra vonatkozó okmányokat fedezett fel. Passauban, Münchenben közel 200 budai és pesti vonatkozású okmányt sikerült feltalálnia. Ányos Lajos főként az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum és az esztergomi káptalani levéltár anyagát dolgozta fel. Működésének eredménye 431 másolat volt. Az eddig felkutatott kútfögyiijleniény 3813 darab másolatot foglal magában. Különösen érdekes az anyagnak az a része, mely a főváros lakosságának viszonyait ismerteti. Sok okmány van a főpapok, nemesi családok házbevásárlásairól. A zsidóság sajátságos helyzetét és magatartását sok oklevél örökíti meg. Kitűnik az okmányokból, hogy királyok és igen nagy méltóságok, budai várnagyok sokszor feltűnően kedveztek a zsidóknak. A gyűjtemény értéke« adatokat tartalmaz a. /óvárosok közigazgatására és kiváltságaira vonatkozóan is. A városok jogaira a, vezetők féltékenyen vigyáztak, sőt a valódi vagy vált kiváltságok védelmében a hutáimi túlkapások sem ritkák részükről. A királyi parancsokat a városházáról hirdették ki és a városházán börtönöztélk be a zsiványokat. Sok adat szól az itt járt előkelőségek fogadtatásáról és tartózkodásáról is. A jogélet ismeretének, a jogtörténetemnek szempontjából csaknem minden oklevél tartalmaz valamilyen adatot. Érdekes nagy perek is akaidnak az iratok között. Pl. a pesti és a jene! hajósok pere a budai káptalan ellen, a nyúlszigeti Eerencrcndiek pere az apácákkal, az óbudai apácáik és Pestváros per*' a kikötői vám miatt. Csalujpia Dávid török eáászár keresztény A másodfokú polgármesteri határozat megsemmisítette a kerületi elöljáróságok elsőfokú határozatait és felmentette a kihágás vádja alól a feljelentett kereskedőt. A polgármesteri ítélet megállapította, hogy az a tény, miszerint a kereskedő a holtajtóba helyezi ki áruját, nem minősíthető uccai árusításnak, mert a boltajtó még nem közterület. A kiszolgálás különben is az üzletben történik és így ez az eljárás nem nevezhető kihágásnak. A polgármester döntése nagy örömet keltett a fűszer- és gyümölcskereskedők körében, mert ennek nyomán az összes többi ítéletek is megsemmisülnek és a vásárfelügyelők többé nem zaklathatják oktalanul a kereskedőket. Magyar tívcgíccíiníha és Homéröípar Kispesti Wekerle ucca 51 A Telefon: 46-9-38 Gyárt rendelésre vagy rajz szerint: Üzemi hőmérőket u. m. cukor- gyári-hydra, cefre, szesz, ecelkád, Malligand, kontakt, kazal, keltető, Beckmann, talaj, szoba és ablak hőmérőket. Egyedüli Szállít saját bányájából •• Réteges lapos követ, kerti álak,, valamint makadám li ak építéséhez murvái. — Építkezésekhez kőport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58 MAROSSI F. LAJOS Cementáru-, műkő-, márvány-, mozaik-, fal- és padlóburkoló vállalata és bizományi lerakata Budapest, IX., Angyal ucca 35 Telefon: 33-8 84 Telefon: 33-8-84 KRAL GYULA kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyárteleae Budapest. III, Lajos U. 77-79. T.: 62-4-88 KöbányttUícm : Budakalász vitéz Könyves Kálmán házépítő-, tatarozó és bontási vállalkozó, használt épületanyagok vétele és eladása. Házaknak évi jókarbantartása Budapest. VIII. Baross u. 73. Tel.: 36 9-74 Pontos fuvarozást végez KOHN LIPÓT == fuvarozó = Budapest, III., Bécsi út 263 Telefoni 62-2-42, 62-5-33 A hatósági ipari műhelyet és az egyes közüzemet megszüntetése folytán sokszáz munkás válik feleslegessé a fővárosnál. Az üzemmegszüntetéseknek az volt egyik föfeltételíik, hogy alkalmazottakat és munkásokat nem szabad kenyérféléimé tenni és lehetőleg' a főváros megmaradó üzemeiben kell őket elhelyező i, a belügyminiszter azonban kijelentette, hogy a munkások el nem helyezkedése nem akadályozhatja meg a leépítés, illetve üzemmegszüntetés végrehajtását. A magánipar, amely állandóan türelmetlenül sürgette a fővárosi üzemek leépítését, ígéretet tett arra, hogy a munkások egy részét átveszi. Amikor a műhelyek megszüntetése aktuálissá vált, a városházán munkás elhelyező osztályI állítottak fel, ahová bejelentették a megszűnő üzemeknél feleslegessé vált munkásokat. Több mint KOO munkás került a munkásközve- títő nyilvántartásába. Az eredeti elgondoláshoz híven a város vezetősége előbb a megmaradó üzemekben akarta ezeket az embereket elhelyezni. Fel is szólították az összes üzemeket és intézményeket, jelentsék he, hány munkást
