Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-14 / 7. szám

6 Budapest, 1934 február 14. Független Budapest A Wargha-féle tervek alapján állapítja meg a főváros a Tabán főbb útvonalait Készülnek a Tabán rendezésének tervei Tavasszal minden valószínűség szerint megindul a Tabán területének rendezése és a tereprendezéssel egyidejűleg meg kel] állapítani a városrészt behá­lózó útvonalak vezetésének módját és irányát. A városrendezési ügyosztályon serényen fo­lyik a munka a tabáni útvonalak végleges megállapítására és e tekintetben majdnem teljesen Warglia László első díjjal jutalmazott pályamunkái járnak elgondolá­sait veszik alapul. A Krisztina körút folytatása­képpen a Tabán jelenlegi területén át fog haladni a városrész egyik főútvonala és az Erzsébet-hídlioz való kitorkolás céljából a Döbrentei tér nyugati ol­dalán való épületeket is lebontják. A körút szeles­sége 32 méter lesz. • A Tabán másik főforgalmi útvonala a most épült tranzverzális út, melyet 20 méterre fognak kiszélesú \ teni. Szó van arról, hogy a tranzverzális utat le- ( süllyesztik és a régi Hegyaljai úttal való csatlako- j zásnál bevágásban vezetik. Ezzel megszűnik az a I helyzet, hogy a magas támfalon épült út elzárja a lakó területet a Gellérthegy oldalától. A Tabán magasabban fekvő részeinek és az ezek­hez csatlakozó hegyoldalaknak helyi forgalmát két szerpentin út fogja lebonyolítani.. Mindkét szerpen­tin út a tranzverzális út alsó szakaszából indul ki, melyet erre való tekintettel 23 méter szélesre bőví­tenék ki. A szerpentin utak a Naphegy gerincén a Sánc és Czakó uccák betorkol ásónak a terep színijé­ben csatlakoznak a régi Hegyaljai úthoz. A szerpen- iinutak legnagyobb emelkedése 5% lesz. Ezek a szerpentinutak gyűjtik össze és vezetik le a Erzsé- bet-híd irányában a Naphegy-oldal régi mellékuccái- nak és a magasabb fekvésű tabáni területek útvona­lainak forgalmát. Ez utak közül nagyobb forgalmi •jelentősége a szerpentinutak alsó szakaszából kiin­dul ól ag tervezett és a Gellérthegy uccába vezető rö- ridebb útnak, illetve az ebből kiágazó és á Palota téren torkoló szerpentin útszakasznak lesz, amely a Krisztinaváros az Alagút és a Lánchíd felé vezeti a forgalmat. A főváros elvileg már megállapodott az IMI-víl a Tabán rendezéséhez és közművek­kel való ellátásához szükséges összegek fo­lyósítására nézve. Ebből fedezik majd az előzetes költségeket. Még ebben az évben meg akarják kezdeni a Tabán parcellázását is, hogy a házhelyek mielőbb értékesíthetők legyenek. A főváros sokmillió pengő bevételre számít a tabáni telkek eladása révén. A kormánnyal is megkezdőd­tek a tárgyalások a Tabán területén történő építke­zések különleges kedvezményei dolgában. utódai ellen folyó per egy pesti házért, stb. *A val­lási élettel vonatkozásban álló adatok is tömegesen fordulnak elő. Szó van a tatárjárásról is és az okmányokból kitűnik, hogy a pesti révé. szék a tatárveszedelc-m idején nagyon meg­gazdagodtak. A főváros most feldolgoztatja a herceg Esztei- liazy és a gróf Károlyi levéltárak, valamint Pest­vármegye levéltárának anyagát, azonkívül Pannon­halmán, Zalavárott, Körmenden, Keszthelyen, Pé­csett, Kőszegen, Veszprémben, Csornán és Péter- varott folytatja a Buda és Pest középkori törté­netére vonatkozó anyag felkutatását. A boltajtó nem közterület Nem büntethető a kereskedő, aki gyümölcsös kosarakat rak ki üzletének ajtajába Sokszor megrótta a Független Budapest, hogy egyes kerületi vásárfelügyelők állandóan zaklatják a fűszereseket és gyiimöleskereskedőket a boltajtókba kirakott gyümölcskosarak miatt. Nyáron általános szokás, hogy a friss gyümölcsöt a nyitott boltajtók­ban helyezik el a kereskedők. Ebből senkinek nincs kára, a vásárfelügyelőknek azonban más volt a vé­leményük és tömegesen jelentették fel kihágás címén a kereskedőket. A kihágási eljárás azon a címen in­dult meg a kereskedők ellen, hogy megszegték az uccai árusításról szóló szabályrendeletet. A vásár­felügyelők szerint ugyanis az a tény, hogy a keres­kedők a nyitott üzletajtóba teszik ki áruikat, ugyan­annyi, mintha az uccun árusítanának és miután erre joguk nincs, kihágást követnek el. Már a nyáron megkezdődött a feljelentések nyo­mán a kihágási tárgyalások özöne és 4 magániparnak Kell elhelyezni a megszűnt Üzemek munkásait A főváros a hereshedelmi és iparkamarához fordult elbocsátott munkásai érdekében tömegesen ítélték el kisebb-nagyohb pénz- büntetésre a kereskedőket. Az ilyen kihágási ügyek sokáig húzódnak és ezzel magyarázható, hogy a fellebbezések másodfokon csak most kerültek a polgármesterhez, elbírálás vé­gett. A polgármester, illetve megbízásából a köz- gazdasági ügyosztály vezetője alapos megvitatás után most hozta meg az egyik ilyen megfellebbezett kihágási ügyben a másodfokéi határozatot, mely elvi jelentőségénél fogva kihatással lesz a többi hasonló ügyekre is. Inának alkalmazni, de ez a felhívás kevés eredmény­nyel járt, mert köztudomású, hogy minden városi közüzemnél túlteng a niunkás- léLszáin és mindenütt inkább elbocsátanának munkásokat. Mégis sikerült néhány munkás felvételét biztosítani, de a. feleslegessé váll munkások háromnegyedrésze még mindig nem talált elhelyezkedést. A jelek sze­rint nincs is kilátás arra, hogy ezek a fővárosi iize^ meknél újból alkalmazáshoz jussanak. A főváros ezért most átiratban fordult a Keres­kedelmi és Iparkamarához, mely az üzemellenes ak­ciók legfőbb vezetője és irányítója volt és a magán- ipar, valamint a Kamara ígéreteire hivatkozva, fel­szólította, hogy legyen lépéseket a megszűnt közüze­mek folytán kenyérféléimé vált fővárosi munkások­nak a magánipar üzemeiben való elhelyezésére. A Kamara még nem válaszolt a főváros felterjesztésére, de, mint értesülünk, erkölcsi kötelességének tartja, hogy az ígéretet ■beváltsa. A nagy magánüzemek ve­zetőinél hathatósan akar eljárni a közüzemi munká­sok alkalmaztatása érdekében. Kérdés, vájjon a ma­gánvállalatok most, hogy a hatósági üzemek megszűn­tek, fogják-e állni szavukat* Buda és Pest városok középkori viszonyairól rengeteg értékes anyagot találtak a levéltárakban Rövidesen közzéteszik az összegyűjtött kútíő-anyagot Budapest középkori története, kútfőanyagának összegyűjtése több éve folyik és e tudományos mun­kálkodás terén a nemrég elhunyt Csánky Dezső fel­becsülhetetlen értékű eredményeket ért el. A fővá­ros rövidesen megkezdi az eddig összegyűjtött anyag könyvalakban való kiadását és elhatározta, hogy a gyűjteményt Csánky Dezsőről nevezi cl, ez­zel is elismerve az elhunyt tudós nagy érdemeit és fáradhatatlan munkálkodását. Most jelent meg a beszámoló a közelmúlt időben folytatott adatgyűjté­sekről. Csánky Dezső mellett Irányi, Béla szegedi egyetemi tanár és Ányos Lajos, országos fő levél tá­ros is értékes kutató munkát fejtett ki. Irányi Béla először Szeged város levéltárát, majd Ausztria és Németország több levéltárát kutatta át. Grácban Pest és Buda 1526-ban kezdődő küzdelmes éveire vo­nal kozó anyagot talált. Linzben Buda birtokáért folytatott harcokra vonatkozó okmányokat fedezett fel. Passauban, Münchenben közel 200 budai és pesti vonatkozású okmányt sikerült feltalálnia. Ányos Lajos főként az Országos Levéltár, a Nemzeti Mú­zeum és az esztergomi káptalani levéltár anyagát dolgozta fel. Működésének eredménye 431 másolat volt. Az eddig felkutatott kútfögyiijleniény 3813 darab másolatot foglal magában. Különösen érdekes az anyagnak az a része, mely a főváros lakosságának viszonyait ismerteti. Sok okmány van a főpapok, nemesi családok házbevá­sárlásairól. A zsidóság sajátságos helyzetét és ma­gatartását sok oklevél örökíti meg. Kitűnik az ok­mányokból, hogy királyok és igen nagy méltóságok, budai várnagyok sokszor feltűnően kedveztek a zsidóknak. A gyűjtemény értéke« adatokat tartalmaz a. /óváro­sok közigazgatására és kiváltságaira vonatkozóan is. A városok jogaira a, vezetők féltékenyen vigyáztak, sőt a valódi vagy vált kiváltságok védelmében a hutáimi túlkapások sem ritkák részükről. A királyi parancsokat a városházáról hirdették ki és a város­házán börtönöztélk be a zsiványokat. Sok adat szól az itt járt előkelőségek fogadtatásáról és tartózko­dásáról is. A jogélet ismeretének, a jogtörténetemnek szempontjából csaknem minden oklevél tar­talmaz valamilyen adatot. Érdekes nagy perek is akaidnak az iratok között. Pl. a pesti és a jene! hajósok pere a budai káptalan ellen, a nyúlszigeti Eerencrcndiek pere az apácák­kal, az óbudai apácáik és Pestváros per*' a kikötői vám miatt. Csalujpia Dávid török eáászár keresztény A másodfokú polgármesteri határozat meg­semmisítette a kerületi elöljáróságok első­fokú határozatait és felmentette a kihágás vádja alól a feljelentett kereskedőt. A polgármesteri ítélet megállapította, hogy az a tény, miszerint a kereskedő a holtajtóba helyezi ki áruját, nem minősíthető uccai árusításnak, mert a boltajtó még nem közterület. A kiszolgálás különben is az üzletben történik és így ez az eljárás nem ne­vezhető kihágásnak. A polgármester döntése nagy örömet keltett a fűszer- és gyümölcskereskedők körében, mert ennek nyomán az összes többi ítéletek is megsemmisülnek és a vásárfelügyelők többé nem zaklathatják okta­lanul a kereskedőket. Magyar tívcgíccíiníha és Homéröípar Kispesti Wekerle ucca 51 A Telefon: 46-9-38 Gyárt rendelésre vagy rajz szerint: Üzemi hőmérőket u. m. cukor- gyári-hydra, cefre, szesz, ecelkád, Malligand, kontakt, kazal, kel­tető, Beckmann, talaj, szoba és ablak hőmérőket. Egyedüli Szállít saját bányájából •• Réteges lapos követ, kerti álak,, valamint makadám li ak építéséhez murvái. — Építkezésekhez kőport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58 MAROSSI F. LAJOS Cementáru-, műkő-, márvány-, mozaik-, fal- és padlóburkoló vállalata és bizományi lerakata Budapest, IX., Angyal ucca 35 Telefon: 33-8 84 Telefon: 33-8-84 KRAL GYULA kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyárteleae Budapest. III, Lajos U. 77-79. T.: 62-4-88 KöbányttUícm : Budakalász vitéz Könyves Kálmán házépítő-, tatarozó és bontási vállalkozó, használt épületanyagok vétele és eladása. Házaknak évi jókarbantartása Budapest. VIII. Baross u. 73. Tel.: 36 9-74 Pontos fuvarozást végez KOHN LIPÓT == fuvarozó = Budapest, III., Bécsi út 263 Telefoni 62-2-42, 62-5-33 A hatósági ipari műhelyet és az egyes közüze­met megszüntetése folytán sokszáz munkás válik fe­leslegessé a fővárosnál. Az üzemmegszüntetéseknek az volt egyik föfeltételíik, hogy alkalmazottakat és munkásokat nem szabad kenyérféléimé tenni és lehetőleg' a főváros megmaradó üzemeiben kell őket elhelyező i, a belügyminiszter azonban kijelen­tette, hogy a munkások el nem helyezkedése nem aka­dályozhatja meg a leépítés, illetve üzemmegszüntetés végrehajtását. A magánipar, amely állandóan türel­metlenül sürgette a fővárosi üzemek leépítését, ígé­retet tett arra, hogy a munkások egy részét átveszi. Amikor a műhelyek megszüntetése aktuálissá vált, a városházán munkás elhelyező osztályI állítottak fel, ahová bejelentették a megszűnő üzemeknél felesle­gessé vált munkásokat. Több mint KOO munkás került a munkásközve- títő nyilvántartásába. Az eredeti elgondoláshoz híven a város vezetősége előbb a megmaradó üzemekben akarta ezeket az em­bereket elhelyezni. Fel is szólították az összes üze­meket és intézményeket, jelentsék he, hány munkást

Next

/
Oldalképek
Tartalom