Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-19 / 51-52. szám

32 Független Budapest Budapest, 1934 december 19. A csatornaiszap elgázosítására tett ajánlatot a fővárosnak a Ganz-gyár Zaitz László műszaki főtanácsos a Ganz-gyár ajánlatáról Hosszas külföldi tanulmányozások és beható helyi kísérletezések után megvalósul a szennyvíz­iszap gázosítása, melyet a Független Budapest már számos szakcikkben ismertetett. Mint minden nagy városnak: Budapestnek is sok gon­dot meg költséget okozott eddig a csatornaiszap eltávolítása. Külföl­dön azonban, főleg- a német váro­sokban, bevezették az iszap gázosí­tását, ami nemcsak azért előnyös, mert ezáltal lényeges megtakarítás érhető el, hanem azért is, mert a megtakarításokon felül az iszapgázosítás tekintélyes jövedelmet is hajt. Zaitz László Budapesten Zaitz László műszaki főtanácsos, a csatornázási alosztály vezetőjének irányításával már régóta folynak £i szenny víz-iszapgázosítás laboratóriumi kísérletei. Most, hogy egy kedvező ajánlat folytán ez a kérdés a megvalósítás küszöbére érkezett, Zaitz László műszaki főtanácsos a következőket mondta a Független Budapest mun­katársának: wattóra áramhoz 0.54 köbméter gáz szükséges, ez a gázmennyiség évente 010.000 kilowattóra elektromos áram előállítását fedezné. A szivattyútelep egész évi szükséglete 800.000 kilowattóra áram, idővel tehát esetleg a teljes áramszükséglet ilymódon biz­tosítható lenne. Ezen az úton 67.000 pengőt takaríthatnánk meg az áramköltség ekncl. Pénzügyi szempontból további nyereséget jelentene az iszapkezelésnél és a fuvaro­zásnál elérhető megtakarítás, a gázosításnál fenn­maradó iszapot pedig legalább 17.1)00 pengőért le­hetne értékesíteni. A főváros tehát évente minimálisan 120.000 pengőhöz jutna a szennyvíziszap gázosítása által. — Eddig csak azért nem valósíthattuk meg ezt a tervet, mert a főváros nem tudta rendelkezésre bocsátani a berendezés létesítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Most azonban erre nézve is kedvező meg­oldás kínálkozik, amennyiben a Ganz és Társa cég ajánlatot tett a gázosí­tási berendezés létesítésére olyképon, hogy a befektetett költséget a főváros részletekben, jórészt az elérendő megtakarításból fizetheti. A Ganz-gyár az egész berendezést, az épít­kezéssel együtt, 583.000 pengőért hajlandó szállítani és garantálja, hogy egy köbméter iszapból legalább 50 köbméter gáz lesz termelhető. A teljes berende­zést használható állapotban egy év alatt készítené cl. — A fizetési feltételek szerint a berendezés át­adásakor, 1936 januárjában 150.000 pengőt, a követ­kező év januárjában további 150.000 pengőt, 1937 márciusban 100.000 pengőt, azontúl pedig a teljes kiegyenlítésig évi 100.000 pengőt kellene fizetni. Amennyiben a berendezés a garantáltnál kevesebb gázt termelne, a fővárosnak mindössze 300.000 pengőt kellene fizetnie az egész befektetés után. Az érdekes kérdéssel múlt héten foglalkozott már a csatornázási szakbizottság és hosszas vita után, melynek során valamennyi felszólaló melegen támo­gatta a javaslatot, egy szótöbbséggel úgy határoz­tak, hogy nyilvános versenytárgyalás kiírását kérik a Polgármestertől a berendezés elkészítésére. Ezzel szemben a főváx-os azon az állásponton van, hogy ez a műszaki berendezés olyan különleges szakképzettséget igényel, amellyel nálunk legfeljebb egy-két gyár rendelkezik és ezért felesleges a. nyilvános pályázat kiírása. annál is inkább, mert a Ganz-cég ajánlata az ár tekinteté­ben is megfelelő. A pénzügyi bizottság, keddi ülésén ugyancsak a nyilvános versenytárgyalás mellett -hatá­rozott. — A csatornahálózaton lefolyó szennyvíz, termé­szeténél és összetételénél fogva tele van mindenféle oldott és oldatlan, szerves és szervetlen anyagokkal. Ezek alkotják a csatornaiszapot. Hogy a Dunát az elszennyesedéstől megóvjuk, a szennyvizet a szi­vattyúzás előtt egy ülepítő-medencén vezetjük ke­resztül, ahol a nehéz anyagok lerakódnak. Az így felfogott iszap mennyisége évente körülbelül 12.000 köbméter. Ennek a tekintélyes iszapmennyiségnek a gazdasági és higiénikus eltávolítása, mint a legtöbb nagyvárosnál, nálunk is nehezen megoldható fel­adatot jelent. A kiemelt iszapot ezidőszerint a Cse- pelsziget északi csúcsán lévő lerakóhelyre fuvaroz­zuk, ahol az előre kiásott gödrökben, mésszel fertőt­lenítve elföldeljük. Az. iszapkezelésnek ez a módszere nem kielégítő és emellett évente 50.000 pengő kiadás­sal jár. Csepel község is állandóan tiltakozik az iszap lerakása ellen. A nagy víztartalmú, mintegy 80 szá­zalékos vízbőségű iszapot trágyaképen sem lehet értékesíteni. A csepelszigeti lerakóhelyet nemcsak a község tiltakozása miatt, hanem a közeli élelmiszer- nagyvásártelep miatt sem lehetne sokéiig fenntar­tani. Gondoskodni kellett tehát idejében egy olyan megfelelő iszapeltüntetési eljárásról, amely úgy a közegészségügy, mint a főváros anyagi követelmé­nyeinek legjobban megfelel. Ezért tanúsítottunk annyi figyelmet a külföldön már jól bevált csatorna- iszap rothasztási, illetve elgázosítási eljárás iránt. — Az iszapgázosító eljárással nemcsak az iszap­kezelési és fuvarozási költségeket tudnánk megta­karítani és az ezzel járó kellemetlenségeket megszün­tetni, hanem fedezhetnénk a szennyvíz-szivattyúzáshoz szükséges elektromos áramszükségletnek mintegy 75%-át, azonkívül trágyaként értéke­síthetnénk a gázosítás után fennmaradó fer­tőzésmentes iszapot. A gázosítás úgy tölrténik, hogy a szűrőrácsok által felfogott, valamint az ülepítő medencékben leülepe­dett iszapot megfelelő berendezés segítségével vas— betonmedencébe juttatjuk, ahol ez az iszap elrothad és a rothadás közben metángáz fejlődik. A termelt gázt egy gázmotor, illetve a vele kapcsolt generátor hajtására használnánk fel. Az így termelt elektro­mos áramot a szennyvíz átemelőtelep motorjainak meghajtásához lehetne viszont felhasználni. Az ed­digi tapasztalatok szerint egy köbméter iszapból, az iszap összetételé­től függően 50—129 köbméter gáz nyerhető. Minimális számítás szerint évente 330.000 köbméter gázt tudnánk így előállítani és minthogy egy kilo­Szabőky György | parkett-vállalkozó Budapest, IX., Üllői út 73. Tel.: 37-4-03 Vállalok mindennemű parkett- | munkát, új és régi fektetést. | Trauh Ödön aszfaltsvignteiS, tetSfedo vállalata Budapest, X, Rezső téw 3 Telefont 411-65 Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi kisderítők PRISTER GYÖRGY RT. ______Budapest, II., Hunyadi János út 3. Telefon: 54-9-72 COLU MBUS 1934 a jolonkor legjobb 2-aknás kályhája, por- Gyártja • va»y daraszénnel, füst- és szagmentesen ég Első Kispesti Takaréktüzhely, vas- és lemezáruiízem (Cégt.: LÁSZLÓ ISTVÁN) Kispest, Klapka u. 58. Tel.: 47-1-72 Az Elelmiszerüzem és a Házinyomda diadala az üzemellenes jelszavak felett VersenytárgyalásoK, amelyeK a Két fővárosi üzem erős fölényét igazoltáh A kórházak, árvaházak és szeretetotthonok élel­miszer-ellátására hirdetett pályzat ügyében © héten lesz döntés. A Független Budapest részletesen ismer­tette a pályázatra beérkezett ajánlatokat, melyekből kiderült, hogy az élelmiszerszakma alig mutatott ér­deklődést e nagy értékű versenytárgyalás iránt. Pe­dig lóvékén át folyt az ostrom a Községi Élelmiszer­árusítóüzem szállítási monopóliumának megdöntésére és ezalatt folyton azt hangoztatták, hogy ez a mono- polisztikus helyzet teszi tönkre a magánkereskedelmet, amely nem tud városi szállításhoz jutni. Amikor az­után a belügyminiszter intézkedésére meg történt az élelmiszerszállítási versenytárgyalás kiírása, mindössze 14 részajánlat érkezett be egy-egy cikk szállítására és kitűnt, hogy a város élelmiszerszükségletének nagyrészére nem is tett ajánl atot a magánkereskedelem. Ez az eredmény módfelett meglepte a kereskedelmi és iparkamarát is, amely előljárt a Községi Élelmiszer- üzem ellen folytatott harcban. A kamara kényelmet­len helyzetibe került és igyekezett magyarázatot ke­resni a kereskedelem távolmaradására, A kereske­delmi miniszitériumban értekezlet is volt ebben az ügy­ben és ott a kamara képviselője azt adta elő, hogy a kereskedelem a versenytárgyalási kiírás sérelmes fel­tételei miatt tartózkodott a pályázaton való részvé­teltől. Ez a sérelem abban áll, hogy a kereskedők a Községi Élemiszerárusítóüzem telepén kötelesek, át­adni árujukat és a nem pontos, vagy a nem meg-felelő árut szállító kereskedőt a fővárosi üzem dorgálásban, hi i n t e té sben részesítheti. Ezek a kifogások nagyon gyöngén támasztják alá ;i pályázat eredménytelenségét és egyáltalán nem a feltételek okozták, hogy a sok milliós értékű versenytárgyaláson alig volt résztvevő. A polgármester ezen a héten fogja aláírni a dön­tést, melynek alapján a 14 ajánlattevő közül 8 eéget bíz meg különböző cikkek szállítá­sával. A megrendelések nagyobbrészéi továbbra is a Köz­ségi Élemiszerárusítóüzem kapja, már csak azért is, mert a magánkereskedelem részéről ajánlat be sem érkezett egyes cikkekre. Nemcsak az élelmiszerszállításnál derül ki, hogy mennyire jogosulatlan a magánérd ekei tségek harca a főváros közüzemei ellen. Igen élénk példa adódott most egy nyomdai közszállításnál is. A belügyminisz- lei'i rendelet szerint a fővárosi üzemek sem rendelhe­tik meg ezentúl közvetlenül a házinyomdánál nyom­tatványszükségleteiket, hanem nyilvános pályázatot kell kiírniok. Résztveihet ezeken a Házinyomda is és amennyiben ol­csóbbnak bizonyul, mint a magánnyomdák, úgy meg is kaphatja a rendelést. Az Elektromosművek igazga­tósága elhatározta, hogy vaskos kötetben kiadja a fő­városi áramszolgáltatás történetéit és a rendelet sze­rint nyilvános pályázatot ír ki a könyv nyomására. Ez a. pályázat szintén a fővárosi üzem győzelmével végződött: megfelelő ajánlatok hijján a Házinyomda kapta a megrendelést, mert a magánnyomdák mind drágábbak voltak. A közeli napokban a Beszkárt is nagy versenytár­gyalást fog kiírni nyomdai munkákra. Eddig a Házi­nyomdával állott fenn szerződés a villamosjegyek és a többi Beszkárt nyomtatványok szállítására. A Házi­nyomda speciális géppel rendelkezik villamosjegyek nyomására. A magánnyomdák már régen szeretnék megszerezni ezeket a munkákat és a most kiírásra kerülő pályázatnál fog eldőlni, vájjon rábizhatók-e a villamosjegyek előállítása magánnyomdára. Studény Károly gyógyszerész ..Galenochemla" gyógyszer- és vegyipari vállalat Budapest, Vili., Szeszgyár u. 1—3 ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítési vál­lalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telelőn: 303-S5 Bérházak modornizálását, tatarozását több éves hi­tellel vállalom és tehermentes telektulajdonosok | családi házát e 1 ő n y örs feltételekkel lelópítem Tervezés, költ- PfT!7Áí?ll| I AffTQ házépítő sógvetós díjtalan. Uü 1 £1 JjliJUO vállalat BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 14. — Telefon: 44-2-98 PAWLlli ÁGOSTONÉT I ipa rí gáztüzelésű berendezések I Vili., József ucca 66. Telefon: 30-8-63. | ovits Gyula és Lajos központi (ütés és vízvezeték A régi cég a légi címen, Alapítva 1910 Andrássy út 92 Telefon: 212-04, 212-05

Next

/
Oldalképek
Tartalom