Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-19 / 51-52. szám

Budapest, 1934 december 19. Független Budapest 33 Képek és számok az árvaszék utolsó 15 évének nagy munkájából irta: Csorna Kálmán dtr. Csorna Kálmán dr. Az árvaszék a fővárosnak egyik központi ható­sága, amely a gyámhatóságot önállóan gyakorolja. Az . árvaszék bírói jellegű szervezeténél fogva az általános közigazgatástól függet­lenül fejti ki a maga védő és jog­rendező tevékenységét. Az árvaszék a maga nagyszabású, a főváros polgárságának vagyoni, személyi és családi viszonyait jelentékenyen érintő hatósági működését kizáróan hivatali munka keretében fejti ki. Ez a munka rendszerint kényes, vagy bizalmas családi vonatkozá­sainál fogva természetszerűen nem a nyilvánosság előtt, hanem a hiva­tali szobákba folyik le. De gyakran itt is viharzó szenvedélyek csapnak össze, akár a fórumon; vagy a lelketleniséig próbál ravaszul kibújni családjogi kötelessége alól, vagy kísérletet tesz a gyermekek jussának megrövidítésére. Olykor itt is kétségbeejtő szülő- és gyermeksorsok tárulnak föl idegtépő jelenetek között, de igen sokszor örömmel, biztonságérzettel derül­nek föl az arcok- a hatóság védő, megnyugtató, segítő intézkedése nyomában. Az eredményeknek jórészét természetüknél fogva vag'y részletes statisztikai adatok hiányában alig lebet érzékeltetni; mégis néhány adat összefoglalásá­val, egy-két jellemző kép felvázolásával igyekszünk bepillantást adni a gyámhatósági munka műhelyébe. Az árvaszók életében a háború után a leg’kiemel- keclőbb mozzanat az 1923. évben életbeléptetett az a nagy szervezeti és eljárási változás volt, amelyhez | hasonlót az általános tanácsi közigazgatásra nézve ! csak az 1930. évi fővárosi törvény valósított inéig. Ugyanis az 1923. évi 35. te. az árvaszék testületi szer­vezetét megszüntette s azóta minden kérdésben az ülnökök, mint egyéni hatóságok, elnöki felülvizsgálat mellett, saját felelős­ségükre intézkednek és határoznak. Az átmenet min­den zökkenés nélkül megtörtént és az egyéni elinté­zés mellett az intézkedések gyorsabbá váltak, anélkül, hogy azok színvonala csökkent volna. A jogfolytonosság* helyreállítása után, amikor a háború következtében előállott rendkívüli gyámható­sági feladatok (a háborúban eltűntek gyermekeinek, a hadiárváknák védelme, a távollevők vagyonkeze­lése, stb.) még javában foglalkoztatták az árvaszó- ket, az ország megcsonkítása folytán már is újabb, különleges munkateher hárult a székesfőváros gyám­hatóságára. Az elszakított területekről nagyszámban kerültek kiskorúak a székesfővárosba s ’ ezeknek ügyeit az árvaszék a törvény méltányos értelmezé­sével minden nehézség nélkül magára vállalta. A háborúban eltűntei; holttányilvánitása éveken át igen nagyszámban következett be, ami a hagyatéki ügyek számát emelte. Továbbá távollevőknek kellett tekinteni az ország elszakított részeiben tartózkodó olyan önjogú örökösöket is. akik Budapesten tár­gyalt hagyatékban voltak érdekelve, de a demarká­ciós vona.l vagy a trianoni határ szuronyerdején át nem jöhettek. Ezeknek a gazdátlan érdekeknek a megvédéséről ugyancsak a székesfővárosi árvaszéke gondoskodott. Aháború után az árvaszék elnöke külön útlevél­éig házasság-ügyi osztályt létesített s annak gyors és szakszerű munkájával lehetővé tette azt, hogy az érdekeltek szükség esetén még a kérelem előterjesz­tésének napján megkapják az árvaszék engedélyét. A háhoi'ú óta az abnormis gazdasági viszonyok következtében jelentékenyen megcsökkent a nagy hagyaté­kok száma és íg'y természetszerűen kevesebb értékű árva- vagyon került az árvaszék felügyelete alá. De még így is hatalmas értéket képviselnek azok a kész- pénzösszegek, értékpapírok és ékszerek, amelyeket az árvaszók a gyámpénztár páncélszekrényeiben őriz és kezel. Az elmúlt 15 esztendő alatt 27,420.434 P kész­pénz 22,052.896 P névértékű értékpapír és 515.205 P értékű ékszer és drágaság került a gyám pénztárba. Az árvaszék 15 évi munkájának terjedelméről az alábbi számadatok nyújtanak némi fogalmat: Az említett idő alatt az ügyforgalom 1,619.253 ügydarabo-t tett ki, éhből a gyermekvédelmi osztály­ra 424.120 darab jutott. A vagyonos kiskorúak száma az utolsó 15 évben 41.986, a vagyontalanoké 86.189, a vagyonos gondnokoltaké 16.170, a vagyontalan gondnokoltaké 72.047, a vagyonos félárváké 190.501 és vagyontalan félárváké 455.948 volt. Ezek a számada­tok az árva,szék munkájának rendkívüli fejlődését érzék éltetik. Ha ugyanis az utolsó háborús esztendő adatait az árvaszéki nyilvántartás legfrissebb szám­oszlopaival összevetjük, akkor megállapítható, hogy a vagyonos árvák száma körülbelül 30 százalékkal, a vagyontalanoké 45 százalékkal, a vagyonos elme­bajosoké 80 százalékkal, a vagyontalanoké ICO szá­zalékkal és a vagyontalan félárváké megközelítőleg 150 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés nem­csak a gyámhatósági tevékenység fejlődésének, liá­néin a fővárosi lakosság szomorú személyi viszo­nyainak is tükörképe, A gyermekvédelem terén továbbfejlesztette az árvaszék azt a fontos szociális tevékenységet, ame­lyet a háború előtt és alatt is kifejtett. Ezt a nagy munkát a gyermekvédelmi osztály végezte, amely mellett az 1920. évben teljes iilési határozattal átszervezett, hivatásos gyámság látta el a házasságon kívül született gyermekek jogvédel­mének nagyrészét. Az árvaszék az elmúlt 15 év alatt kereken 50.000 házasságonkíviil született gyermek jogvédelméről gondoskodott éis csaknem háromnegyedülillió pengőt tesz ki az az összeg, amelyet ez alatt az idő alatt egyességileig vagy per útján tartásdíj címén a kiskornak szá­mára biztosított. Az eddig említetteken felül az árvaszéknek még számos ügyköre van, amely a főváros lakos­ságát közelről érinti. Ezek közül a legfontosabb az elvált és a különélő szülök kiskorú gyermekeinek elhelyezési, tartási és láthatási ügyei. 1930 óta ezeknek az ügyeknek túlnyomó része bírói hatás­körből a gyámhatóság elé került és azóta a gyer­mekvédelmi ügyek mellett ezeknek a nagyon szo­morú és kényes kérdéseknek tárgyalása s a lehető­ség szerint legjobb megoldása veszi igénybe az árvaszék előadóinak idejét, munkáját és végeérhe­tetlen türelmét. köztisztaság fejlődése három évtized alatt Irta : Balló Alfréd, köztisztasági igazgató Ballá Alfréd Harminc évvel ezelőtt a székesfőváros köztisztasági hivatala a mai állapothoz viszonyítva igen szerény kere­tekben működött. Hivatalos helyisége, a főnök lakásán, mindössze egy szo­bából állott, amelyben a főnök mellett három tisztviselő dol­gozott. Feladata nem állt egyébből, mint a város belső részében, körülbelül a mai Nagykörúton belül eső városrészében az uccák tisztántartása. A város többi részében ezt a munkát az elöljárósá­gok intézték el, úgy-ahogy. A szemét összegyűjtését és fuvarozását vállal­kozók útján végeztette a főváros, csu­pán a budai belterületek házi és uccai szemetének fuvarozását végezte há­zilag, kísérletképpen. A fővállalkozó ifj. Cséry Lajos volt, aki Kőbánya ki­vételével, az egész balparti városrész szemétfuvarozó vál­lalkozója volt és ugyancsak ő szállította ki saját vasútján a pestszentlőrinci határba a főváros egész területén össze­gyűlt házi és uccai szemetet. Később állandóan növekedett a köztisztasági hivatal működési területe. A város terjeszkedésével kapcsolatosan folyton nagyobb és nagyobb területeken végezte az uccák tisztántartását, mely teendője ma már az összes kiépített uccákra terjed ki és löbb mim 7,000.000 négyzetméter kocsiút területei kell állandóan tisztántartania. Az uccai és házi szemét összegyűjtése és fuvarozása szintén egész terjedelmében házikezelésbe került és azt egy e célra szervezett önálló üzem, a székesfőváros fuva- telepe végezte, függetlenül a köztisztasági hivataltól. Ez a rendszer azonban nem vált be. A fuvartelep önállóságát megszüntették és beolvasztották a köztisztasági hivatalba. A Cséry-féle szemétszállító vasút a pestszentlőrinci szemét­teleppel együtt ugyancsak házikezelésbe került, de ezt mingyárt a beváltás után a köztisztasági hivatal ügykörébe utalták. A technika fejlődésével kapcsolatosan újabb üzem­ággal is szaporodott a köztisztasági hivatal működési tere éspedig az a ulomobilüzemmel, mely hivatva lesz a lóüze­met teljesen kiszorítani éspedig az intézmény minden mun­kájában, amit eddig lóerejű vontatással végzett. Mindezek következtében napjainkban a köztisztasági hivatal a főváros egyik legnagyobb üzeme leli, amelynek évi kiadási költségvetése 7,000.000 pengőn felül van és amely több mint 2.500 emberi, 600 lovat, 80 automo­bilt és 110 vasúti kocsit foglalkoztat állandóan. A hivatal azonban még korántsem érte el fejlődésének tetőpontját- még nagy feladatok állnak előtte. Ezek a következők: Mindenekelőtt a mai elavult házi. szemét gyűjtési rend­szert kell modernizálni és bevezetni az automobilokkal való pormentes házi szeméi fuvarozást. A még nagyszámban foglalkoztatott lovas-locsolókocsikat egészen pótolni kell motoros locsoló- és mosógépekkel. Szaporítani kell a motoros uccaseprő-gépeket. Meg kell oldani a szemétkérdést, akár szemétégetés, akár más köz­egészségügyi szempontból kifogástalan eljárás bevezeté­sével. Meg kelt oldani végül a járdák tisztántartásának kér­dését is, mert most, amikor arról van szó, hogy Budapest ne csak világváros, hanem fürdőváros is legyen, elemi kö­vetelmény az, hogy ne csak a kocsiutak legyenek kifogástalanul tisz­ták, hanem a járdák is, amelyek tisztasági állapota ma még' — sajnos — alaposan kifogásolhatók. Van tehát még rendkívül sok tennivaló, de ahogy eddig fel tudtuk küzdeni magunkat világviszonylatban is e téren az első helyre, reméljük, hogy a jövőben is meg tudjuk majd védeni ezt a kiküzdött helyet. TUNGSRAM DUPLASPIRÄLLÄMPA LÍSEÉER FERENC ÉS BtEA üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdíszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon: 30-4-97 Sxállft saját bányájából: Réteges lapos követ, kerti ú lak,, valamint makadám *tak építéséhez murvát. — Építkezésekhez köport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó éa fuvaros Telefon: 57-7-58

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom