Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
28 Független Budapest Budapest, 1934. december 19. Budapest székesfőváros a magyar Közművelődés szolgálatában Irta : Némethy Károly dr.] tanácsnoK Némethi) Károlt Az utóbbi évek egyik divatos jelszava a kultúr fölény, melyet ma már gvakron gúnyos mellékízzel hangoztatnak. Pedi« hazánk sorsának javítása egyéb vonatkozásokban külső tényezőktől függ, sőt gyakran véletlenekre van alapítva. Egyetlen maradandó értékünk, biztos alapunk, melyre építhetünk s amellyel a jövőért való nehéz küzdelemben a minket környező ellenséges államokat biztosan legyőzhetjük : magasabb nemzeti művelődésünk. Ezért kell ma, megcsonkított- ságunkban, nehéz viszonyok és korlátozott lehetőségek között is, közművelődésünk terén többet teljesítenünk, mint Nagy-Magyarország boldog éveiben. Ezért áldoz a székesfőváros a nemzeti művelődés terjesztésére még a mai viszonyok között is, lehetőség szerint sokat. A műveltség terjesztésére a székesfővárosnak a következő intézmények és eszközök állanak rendelkezésére : múzeumok, képtár, központi és fiókkönyvtárak, színház, szabadegyetem iskolánkívüli népművelés, testnevelés a hazai képző- és iparművészetek, irodalom, tudomány, színészet és zene támogatása. A múzeumügy terén a római kori emlékeket gyűjtő Aquincumi Múzeum és a középkortól a közelmúltig terjedő idő történelmi emlékeit összefoglaló Fővárosi Múzeum állandó gyarapítása és rendszeres fejlesztése mellett sikerült, a mai nehéz viszonyok rendkívüli nehézségeit leküzdve. új intézményeket is létesíteni. Megnyílt 1932-ben a Fővárosi Múzeum középkori kőemléktára a Halász- bástya északi tornyában, melyben a székesfőváros középkori építészeti emlékei és kőtöredékei nyertek elhelyezést és váltak a közönség számára hozzáférhetővé. Alig 20..000 pengőnj'i költséggel felállítottuk 1933-ban a Károlyi palotában elhelyezett Fővárosi Képtárat, amely a gróf Zichy Jenő Múzeum régi anyagát tartalmazó gyűjtemény mellett felöleli a magyar művészetet, annak kezdeteitől a mai időkig. Ugyanebben az évben hozzáférhetővé tettük a Flórián téri római katonai fürdő 150 év óta ismert maradványait és feltártuk a pesti, eddig csak sejtett római tábor hatalmas falait és őrtornyát. Uj eredmény a Fővárosi Múzeummal kapcsolatban az őskori gyűjtemény és a Fővárosi Képtárral kapcsolatban a budapesti vonatkozású grafikai gyűjtemény létesítése. A múzeumok szakszerű vezetése alatt folytatott ásatások is nagyon szép, sőt egyes vonatkozásaikban a maguk nemében páratlan eredményeket hoztak. 1930-ban a Raktár uccában őskeresztény templomot, 1931-ben Aquincumban a világon egyetlen római orgonát, 1931—32-ben a Hidegkúti úton Mátyás király vadászkastélyát, 1932-ben a Csillaghegyi Dunaparton egy kis római őrtornyot, Buda- kalászon egy nagyobb őrtornyot és Békásmegyeren őskori leleteket sikerült feltárni, az 1933. évben pedig a belvárosi templom rejtett középkori részleteit. A Budapest múltjára vonatkozó tudományos anyag megismertetése céljából, kiadtuk 1930-ban a Központi Városházának dr. Schoen Arnold, 1931-ben a Raktár uccai őskeresztény templomnak dr. Nagy Lajos, 1932-ben a középkori kőemléktárnak gazdag képanyaggal ellátott nagyobb és kisebb, katalógusszerű, dr. Horváth Henrik, 1933-ban az óbudai gázgyár területén talált egyedülálló fazekastelepnek dr. Kuzsinszky Bálint, a Flórián téri régi katonai fürdő maradványainak, dr. Nagy Lajos, 1934-ben az Aquincumi orgonának ugyancsak dr. Nagy Lajos által megírt ismertetését Megjelent ezenkívül a Tanulmányok Budapest múltjából című kiadványsorozat első kötete 1932-ben és második kötete 1934-ben, amely összesen 18 kisebb város történeti cikket közölt; a harmadik kötet most van sajtó alatt Támogattuk ezenkívül nyolc olyan doktori értekezés megjelenését, melyek várostörténeti kérdésekkel foglalkoztak A székesfőváros középkori történetére vonatkozó kútfőanyag összegyűjtése Csánky Dezső halála után Gárdonyi Albert főlevéltáros vezetésével rendszeresen tovább folyik A súlyos válsággal küzdő magyar képzőművészetet Budapest a rendelkezésére álló anyagi erők szerint, de a mai viszonyok között jelentőségteljes összegekkel állandóan támogatja műtárgyak vásárlásával, pályadíjak, ösztöndíjak kiadásával és közterületen felállítandó szobor- művek megszerzésével. Megalapította a székesfőváros a Lotz Károly-érmet és a képzőművészeti nagy aranyérmet. A székesfőváros területén társadalmi úton felállításra kerülő sz jbroknál közreműködtünk a terv elbírálása, a hely kijelölése kérdésében és igen gyakran jelentős anyagi hozzájárulással. Ezenkívül saját elhatározásból és a rendes költségvetési keretek között felállítottunk számos szoborművet. A magyar irodalmat a főváros részben újonnan megjelent művek vásárlásával támogatja, másrészt pedig könyvek kiadásával és díjak kitűzésével. Könyvkiadás terén elsősorban a főváros múltját tárgyazó műveket, másodsorban a magyar nemzeti művelődés nagy szellemeivel foglalkozó könyveket ad ki. Irodalmi díjai a Ka- zinczy-érem, az Arany János-érem. A nyomorban sínylődő tehetséges magyar írók ügyének rendezésére a főváros Légszigetelés Hangszigetelés Hőszigetelés MOSKO VICS EMII. Budapest, V., Berlini tér 3 — Telefon: 21—3—38 1934. év december havára nagyszabású ankétot hivott egybe. A főváros legnagyobb színháza, a Városi Színház, a magyar színi- és zenei kultúra nagy eseményei bemutatására, mindig rendelkezésre álló, hogy minél nagyobb tömegek részesüljenek annak áldásaiban. Ugyancsak a magyar kultúra érdekében a főváros az állami színházakat évi 200.000 pengő segéllyel támogatja és ezáltal lehetővé teszi a főváros közönsége számára olcsó drámai és operaelőadások látogatását. A zenekultúrát és az irodalmat szolgálja az iskolánkívüli népművelés is. Sajnos, a főváros gazdasági helyzete nem tette lehetővé, hogy ezt a nagyjelentőségű intézményt az 1930-ig követett szervező eljárás útján fejlessze tovább. Eddig az ideig a népművelés összes költségeit a főváros fedezte. Rá kellett térni arra a rendszerre, hogy a népművelés ama intézményeit, amelyeket a művelődés útján járók igényelnek, lehetőleg a társadalom tartsa fenn. Örömmel állapítom meg, hogy a főváros közönségének kulturszomjusága olyan erőteljes, hogy a teherbírásukhoz szabott tandíjakat készséggel fizetik. Az elmúlt négy év alatt a fővárosi népművelés oly sokoldalú és olyan nagyszámú művelődési alkalmat nyújt, hogy ma a főváros kulturális életének egyik legjelentősebb tényezője. A Fővárosi Könyvtár központjában több mint negyed- millió kötetes európaihírű tudományos könyvtárt létesített, 14 fiókkönyvtárral pedig az egész városra kiterjedő népszerű tudományos és szépirodalmi könyvtárhálózatot, amelyek a maguk forgalmával legfontosabb tényezői Budapest közművelődésének és nagymértékben hozzájárulnak a népműveltség fejlesztéséhez. Évente megjelenő Évkönyve, az időszerű kérdésekről szóló és egyéb bibliogra- fikai kiadványai jelentős eredményei a magyar tudománynak. A főváros kulturális tevékenységei közé tartozik az iskolából kikerült ifjúságnak testnevelése is. Ez a testnevelés a modern sportoktatás követelményeinek megfelelően a legszélesebb néprétegek fiai számára nyújt olyan lehetőségeket, melyek mellett azokat a sportokat, melyre rátermettek, szabadon űzhetik. A főváros ezzel a széleskörű sport-népneveiével gondoskodik a már eddig is nagy eredményeket elért magyar sport utánpótlásáról. A székesfőváros számos ösztöndíjat ad ki éspedig képzőművészeknek, zene- és színművészeknek is, ugyancsak jelentős alapítványa van a magyar irodalom és tudomány jövő ígéreteinek támogatására. A magyar kuliurának a külfölddel való megismertetése a fővárosnak szintén elsőrangú jeladata. Ezt a célját bőséges idegennyelvű kivonattal ellátott tudományos munkáinak az összes külföldi nagyobb könyvtárak, szakemberek és folyóiratok részére való megküldésével és külföldi kiállításokon való résztvétellel szolgálja. Tudományos munkákon kívül legutóbb Németh Antalnak : Madách : az Ember tragédiája a színpadon c. művét adta ki a főváros francia, angol, német és olasz nyelvű kivonattal ellátva, amely könyv bepillantást nyújt nemcsak Madách halhatatlan remekének színpadtörténetébe, hanem az egész magyar színművészet életébe is. Ugyanezt a célt fogja szolgálni Németh Antalnak Katona József Bánk-bánjáról szóló már nyomdában levő hasonló műve. Hazánk és a székesfőváros mai nehéz helyzete kötelességünkké teszi, hogy ne a jelszavak politikáját kövessük. A lankadatlan komoly munka, igazi értékeink kiemelése és közművelődési politikánk céltudatos szolgálata egyike azoknak az erőtényezőknek, amelyek a sötét magyar jelenből a jobb, derűsebb magyar jövőbe visznek. Ez a szellem hatja át, ezen az úton jár Budapest székesfőváros vezetősége a nemzeti közművelődés szolgálatában. A legforgalmasabb ügyosztály harminc esztendeje Irta: Dr. Szepesváry Pál tanácsnoh A rendelkezésre álló hely szűk volta megakadályoz abban, hogy a vezetésem alatt álló ügyosztály történ etére vonatkozóan részletes és mindenre kiterjedő visszapillantást tegyek, mégis vannak oly adataim, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot a nagyközönség köréből. Tudni kell mindenekelőtt, hogy a jelenlegi közjogi, katonai és illetőségi ügyosztály ügyköre több ügyosztály ügyköréből tevődött össze s a jelenlegi formájában csak 1925 óta áll fenn. A most idetartozó ügyek egy részét régebben az »elnöki« ügyosztály látta el, majd ettől az 1925-ben megszűnt »közjogi (XI.)« ügyosztály vette át. Az 1924-es szanálás során — négy másik ügyosztállyal együtt — a XI. ügyosztály is megszűnt s ügykörét a IV. ügyosztály vette át, amelynek élén 1931 óta állok. Ügyosztályom egyik előadói szobája az osztály »arc- képcsarnolcá«-ul is szolgál, ugyanis már évek óta itt helyezzük el azoknak a székesfővárosi főtisztviselőknek az arcképeit, akik, valamikor az ügyosztály keretébe tartoztak, illetve akik az ügyosztály vezetésében mint vezető tanácsnokok, vagy helyettesek resztvettek. Amikor az ügyosztály vezetését átvettem, magam is szinte csodálkozva állapítottam meg, hogy mennyi nagynevű előd örökébe léptem. Azt hiszem nem lesz érdektelen, ha elődeimről néhány szót szólok. Ezt az ügyosztályt vezette például 1886-ban Halmos János, aki később a székesfőváros polgármestere 1 ett. A főváros már elhalt, illetve nyugalomba vonult alpolgármesterei közül gróf Fesletich Géza, Rényi Dezső, Folkusházy Lajos és dr. Berczell Jenő voltak az ügyosztály vezetői, míg közvetlen elődöm Szendy Károly volt. A IV. ügyosztály volt az egyedüli, amely fennállása óta — tehát az 1874. évtől kezdve — mindig önálló segéd- hivatallal rendelkezett s így ügykezelése mindig el volt különítve a többi ügyosztály ügykezelésétől. Ezt a kivételt az magyarázza meg, hogy idetartoztak a katonai ügyeken kívül, a községi illetőségi, valamint az állampolgársági ügyek is, amelyekhez —• 1925. évtől kezdve -—- az anyakönyvi, egyesületi, sajtó, kegyúri, általános rendészeti, központi- és igazolóválasztmányi, képviselő- és községi választási ügyek is hozzájárultak, úgyannyira, hogy a IV. ügyosztály — a műszaki üfl yosztályokai nem számítva — úgyszólván a főváros egyik legnagyobb osztálya. A békeszerződés okozta közjogi változás igen érdekesen mutatkozott az ügyosztály történetében, mert, amíg például 1904-ben 161 külföldi állampolgár tett Budapesten állampolgársági esküt, honosíttatása következtében, addig 1924-ben már 629. 1933-ban pedig már 3.424 volt ezek száma. Ezek túlnyomó része oly emberek voltak, akik eredeti magyar állampolgárságukat a békeszerződés következtében azért vesztették el, mert a Magyarország javára való optálást 1,920—1921 -ben elmulasztották. Hogy pedig Budapesten a szerencsétlen kimenetelű háború következtében hány hazájából elüldözött magyar tartózkodott, megállapítható abból, hogy a IV. ügyosztályban 45.352-en jelentették be optálásukat. Nem le sz érdektelen annak megemlítése sem, hogy igen nagy azoknak a Száma, akik budapesti községi illetőségük megállapílását kérik az ügyosztálynál. Nem akarok a sok statisztikai adat felsorolásával unalmassá válni s ezért csak annyit jegyzek meg, hogy 1933-öan több mint 4000 illetőségi bizonyítványt állítottunk ki. Érdemes egy kis visszapillantást vetni az elmúlt 30 ev népességi statisztikájára is. A születések száma 1904-ben 21.999, 1914-ben 23.257, 1924-ben 16.284 s végül 1933-ban 15.202 volt. A halálozási statisztika az 1904-es állapothoz képest nem mutat rosszabbodást, mert amíg 1904-ben 15.435-en haltak meg, addig 1933-ban az elhaltak száma 15.599 volt. Örvendetes jelenség a házasságok számának növekedése. Az 1904-es 7097-es adattal szemben 1933. évben 10.667 volt a házasságkötések száma, körülbelül ugyanannyi, mint a háború első évében, amely háborús adat szintén nem reális, hiszen igen sok nem budapesti katona kötött Budapesten átutazóban háborús házasságot. A kihirdetés alól való felmentések statisztikájában 1914-ben ugrásszerű emelkedést tapasztaltunk. Míg ae 1913. évben csak 1994 házaspár kötött kihirdetés nélkül házasságot, addig ezek száma 1914-ben már 5071-re emelkedett. Az 1919-es szomorú emlékű évben a sok komműn-házasság a felmentések számát már 14.349-re emelte, ami több, mint kétszerese a tavaly megadott felmentések számának. Tavaly ugyanis 6382 pár kért és kapott felmentést s ugyanezen évben 1216 vegyesvallású házasuló kötött a gyermekek vallására nézve az ügyosztályban megegyezést. Érdekes, hogy ez a szám 1904-ben 838, 1914-ben 738, 1924-ben pedig 805 volt, amiből a vallásos élet erősödése állapítható meg. Ügyosztályom foglalkozik a sajtórendészeti ügyekkel is. Budapesten körülbelül 900 hírlap és folyóirat jelenik meg. Miután az egyesületi ügyek intézése is a IV. ügyosztály ügykörébe tartozik, errenézve is szolgálhatok egynéhány érdekes adattal: 1904-áen például a nyilvántartott egyesületek száma 996 volt, ez a szám 1912-ben már 1471-re, 1924-áe/i 1950-rc, végül 1933-ban már 2240-re emelkedett. Végül nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzek a képviselőválasztási, valamint a községi választási ügyekről is. így megemlítem, hogy a képviselőválasztók száma 1904-ben 58.522, 1914-ben 91.552, 1926-ban 314.197 és végül 1933-ban 322.025 volt. Ma már a budapesti lakosság több mint egyharmada bír a képviselő- választások révén befolyással az országos politika, alakulására. De megnövekedett a községi választók száma is, amely 1903-ban még csak 34.224 volt, 1930-ban pedig már igen közel állt a 300.000-es számhoz. Ha visszatekintek a IV. ügyosztály 30 legutóbbi évének történetére, olyan örvendetes haladást állapíthatok meg, amely biztos záloga a székesfőváros és egyben szeretett hazánk jövendőjének is. Hermes Magyar Általános VáltóiizletRt. Budapest, IV., Petőfi Sándor ucca 5 Telefon: *89-8-20
