Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Budapest, 1934. december 19. Független Budapest 2í> A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának fejlődése Irta: Dulácska Jenő dr. igazgató A Segítőalap, mint >a Székesfőváros közigazgatási és tanügyi alkalmazottainak szociális betegjóléti intézménye, mai formájában 1928. évi január hó 1. óta működik a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet értelmében. Alapját azonban hosszú évtizedek előtt tették le és ,az 1885. évi február hó 18-i közgyűlésen állapították meg a Segítőalap első szabályrendeletét. Az alap felállítását Luczenbacher Pál bizottsági tág indítványozta, mert szükségét látta egy oly alap létesítésének, amely a tisztviselőkön segít akkor, ha »önhibájukon kívül súlyos anyagi körülmények közé jutottak.« Ezt az indítványt tetézte azzal, hogy erre a célra 1000 forintot ajánlott fel. Az első szabály-rendjelet kijelölte a jövedelem- forrásokat és pedig; 1. az 50 pengő forintot meghaladó és a törvényhatóság pénztárából kifizetendő szállítások, építkezések stb. címén a vállalkozóknak kifizetett összegekből egy ezreléket; 2. a segélyalap javára befolyó magánadományokat és végül 3. az alap pénzkészletének gyümölcsöző pénzkészletéből eredő jőve- I delmeket. j Az így előállott összeg rendeltetése három célt szolgált. Äz első volt a munkaképtelenné vált, vagy elhalt fővárosi tisztviselők, illetőleg családtagjaik se- j gélyezése. Másodszor kölcsönöket nyújtottak oly tisztviselőknek, akik önhibájukon kívül súlyos anyagi vi- | szónyok közé jutottak és kiknél ilyen kölcsön életbiz- j tosító bárcájuk letétele, vagy egyéb fedezet kimuta- j tása mellett veszélyeztetve nem. volt. ; A bevétel harmadik részét .tőkésítették és 10 év után a felszabadult tőke kamatát a két fenti cél szolgálatába állították be. Az így megalkotott -szabályrendelet keretében működött az alap 1916. évig. Magyarország gazdasági fellendülésének, a boldog- béke évtizede végén a tisztviselők megélhetése nagyjából biztosítva volt, azonban a hosszú háború miatt már erősen érezhető általános gazdásági helyzetromlás elsősorban a fixfizetésű alkalmazottakat érintette és tette szükségessé, hogy 1916-ban a kérdést újra rendezzék, az alap hatáskörét, jövedelmét bővítsék és az alkalmazottak nehéz sorsán ez úton is lehetőleg enyhítsenek. így jött létre a i06\l916. közgyűlési szabályrendelet, amely a Segítőalap céljai közé sorolja a fővárosi alkalmazottak hiteligényeinek méltányos kielégítését, továbbá a fővárosi alkalmazottak és azok hozzátartozóinak kulturális közegészségi és anyagi érdekeit szolgáló intézmények (szanatórium- szerű kórház, üdülőtelep, élelmiszerraktár, családi házakat építő csoportok alakítása stb.) létesítését. Ez újabb szabályrendelet már részletesen intézkedik az igényjogosultságról, valamint arról, hogy a fővárosi alkalmazottak megfelelő szerveik útján az alap intézésébe beleszólhassanak, kimondván, hogy a tanács a polgármesterrel egyet- értőleg ennek az alapnak a kezelésére szolgáló szervezetbe a fővárosi alkalmazottakat, illetőleg ezek megbízottait is bevonja és a megbízottakból alakult testületnek előkészítő, véleményező, továbbá az alap, valamint az intézmények kezelésére kiterjedő felügyeleti és ellenőrzési joga van. A háború utáni gazdasági nyomorúság, a trianoni megcsonkítás még súlyosabb helyzetbe sodorta az közalkalmazottakat, kiket úgy a sajátmaguk, mint családtagjaiknál előfordult legkisebb betegség is a végromlásba döntött. Ezért jött létre a Segítőalapról szóló végleges szabályrendelet, amely az intézményt mai formájában létrehozta. Hasonlóan a többi betegsegélyezéssel foglalkozó intézményhez, aminők az OTBA, OTI, MABI, MÁV. és POSTA betegsegélyező pénztárak az alkalmazottak minden illetményük után 2%-ot fizetnek a jóléti intézmények javára és a főváros ugyanilyen összegű hozzájárulással teszi lehetővé, hogy az intézmény áldásos működését gyakorolhassa. Mit nyújt a Segítőalap Az alap bevételeit több forrásból meríti, mint a felsorolt intézmények, viszont a Segítőalap nem tisztán betegsegélyezéssel foglalkozik, hanem működési köre az említett intézmények hatáskörén túlmenőleg, tulajdonképpen három részre oszlik: 1. a szorosabb értelemben vett betegség esetén való ellátás; 2. az alkalmazottakról egyéb szociális intézmény útján való gondoskodás; 3. az alkalmazottak hathónapi fizetésükig terjedhető személyi hiteligényeinek kielégítése. Betegség esetén nyújtja általában mindazokat a kedvezményeket, amelyeket minden más betegsegélyző intézet is nyújt, vagyis orvosi gyógykezelést, kórházi ápolást, tüdőbetegszanatóriumi ápolást, gyógyfürdői kezelést, betegszállítást, gyógyászati segédeszközöket, fogászati kezelést, szülési ég anyasági segélyt, temetési segélyt. Azzal a különbséggel azonban, hogy a Segítőalapnál a családtagok, szemben a többi betegbiztosító intézettel, a családfővel teljesen egyenjogúak és úgy a kórházi és szanatóriumi ápolás, valamint szülési, anyasági és temetési segély tekintetében, továbbá a gyógyüdültetés terén hasonlíthatatlanul hosz- szabb idejű ápolást, illetőleg nagyobb összegű segélyt ( kapnak, mint a. többi beteg jóléti szerveknél. A szorosan vett betegellátáson kívül lehetővé teszi a tagok és családtagok olcsó üdülését, elsősorban a Balatonkenesén épített és fenntartott európai nívójú modern építészeti és a higiénia minden igényének megfelelő üdülőhelyen 50 holdas parkban, központi fűtés, hideg-melegvíz szolgáltatással ellátott három szálloda épületében 200 szobával, a Balaton mellett létesített legmodernebb strandfürdővel. Az altisztek részére pedig fenntart Balalonvilágos- Kláratelepen 25 szobával ellátott tökéletesen modern • üdülőhelyet. Beszédes számok Hogy a Segítőalap miképpen felel meg e feladatoknak, legjobban egynéhány számadattal lehet megvilágítani. Az alap legfőbb jövedelme a tagoknak a lakbéren kívüli járandóságok után fizetett 2% és a fővárosnak ugyanilyen összegűi hozzájárulása. A tagok az 1933. évben összesen 815.2d8.52 pengő tagjárulékot fizettek be. Ezzel szemben az egyes betegségi segélyezésekre kifizetett összegek a követkzők; iSzülési és anyasági segély ...................... 82.243.27 P Tem etési segély ....................................... 103.637.70 „ Kór házi ápolási segély .......................... 363.221.12 „ Gyógyszerellátás ............................................448.339.38 Gyógyászati segédeszközök, különleges gyógymódok, szakorvosi vizsgálatok és kezelések .............................................. 99.526.10 „ Gy ógyüdültetés ....................................... 73.065.16 „ Kü lön segélyek ....................................... 11.204.— „ Műtét i segély ........................................... 42.745.74 ,, Betegszállítás ........................................... 4.173.40 „ Orvosi gyógykezelés ................................. 326.099.41 „ Szakorvosi segély .................................... 233.306.70 „ A fogorvosi rendelőhöz való hozzájárulás ...........................................................53.492.81 „ ! Összesen: 1,841.054.79 P Salgótarjáni Köszénbánya Részvénytársulat Budapest, V., Arany János ucca 25 TELEFON: *25-2-84, *10-8-58 ◄ Vagyis a tagok az általuk befizetett tagjárulék 225.83%-át, tehát több mint kétszeresét kapták vissza segély címén annak az összegnek, amennyivel ők az intézmény íentartásálioz hozzájárultak. Ez a többlet részben a főváros által fizetett tagjárulékokból, részben a Segítőalapnak egyéb jövedelmeiből nyert fedezetet, eltekintve attól, hogy az összes adminisztrációs költségeket a székesfőváros fedezi. Hogy e számok még jobb megvilágítást nyerjenek, még néhány érdekes adatot közlünk. A Segítőalap tagjai közül az elmúlt évben kórházi ápolásban részesültek 2693-an, tüdőbetegszanatóDr. Pajor Szanatórium és Búd ap Vili., Vas uc Vízgyógyintézet est ca 17. Kórházi osztályon napi ápolási díj 8 P, szanatóriumi osztályon 10 pengőtől. riumi ápolásban 92-en, szakorvosi kezelést igénybe vett 11.262, műtéti segédben részesült 120, kórházaknak, klinikáknak, szanatóriumoknak a tagokért fizetett ki az intézmény műtétekért 669 esetben. Gyógyászati segédeszközt igénybe vettek 51.407 esetben, különböző gyógymódokra beutalást nyertek 639-en, temetési segélyben részesültek 278-an. Szülési és anyasági segélyben részesültek 298-an. A fogorvosi rendelőt első ízben igénybevették 1565-en kereken 40.000 rendeléssel. Kölcsönökbe az alap 1.100.000 pengőt helyezett ki, összesen 4650 alkalmazottnál. Az egész világon végighúzódó súlyos gazdasági válság, .amely csonka hazánkat is igen nagy mértékben érintette, természetesen a Segítőalapot sem hagyta érintetlenül és működésének első évétől 1928-tól számítva ma már évi 600.000 pengővel kevesebb bevételi összeg áll rendelkezésére. Ötmillió pengő tartaléKvagyon Sajnos, a közeljövő kilátásai még nem biztatók, azonban a Segítőalap vagyoni helyzete reményt nyújt arra, hogy a ránk váró nehéz időket erős kitartással, kemény munkával át tudjuk hidalni. Megnyugtatásul szolgálhat ugyanis, hogy épületekben, berendezésekben 3,350.000 pengő és kléiszpénz- tartalékban különböző címeken 1,650.000 pengő áll rendeli kezesre, vagyis kereken ingó. és ingatlan vagyoniban 5,000.000 pengő a Segítőalap tartaléka. Az első évek kedvező pénzügyi eredménye az alap vezetőségét a Segítőalap intézőbizottságával együtt arra késztette, hogy a Segítőalap nagy célkitűzéseit, szanatórium szerű kórházat, nyugdíjas otthon és szakorvosi rendelő felállítását szorgalmazza. E terv megvalósítása céljából a Segítőalap vezetősége már 1930. évben egy könyvalakban megjelent előterjesztést készített, sajnos azonban a súlyos gazdasági válság', a Segítőalap jövedelmeinek nagymérvű csökkenése, az Intézőbizottságot arra a kényszerű elhatározásra vezette, hogy a nyugdíjas otthon és a szanatóriumszerű kórház létesítését egyelőre a napirendről levegye és minden erejét a szakorvosi rendelő felállítására koncentrálja. E kérdést a még mindig fennálló készpénzvagyonból óhajtja megvalósítani és vagy egy megfelelő alkalmas épület vételével és ennek átalakításával, vagy pedig új épületnek az emelésével akarja keresztülvinni. Meg Kell alkotni a fővárosi betegbiztosító intézetet A súlyos és nyomasztó gazdasági viszonyok dacára nincs pihenő és a Segítőalap 'vezetősége, remélve a jobb idők beálltát, tovább dolgozik egyéb nagy célkitűzései megvalósításán is. Ezek az üzemi tisztviselők bekapcsolása és később a nagy székesfővárosi betegbiztosító intézet felállítása. A Segítőalap szabályrendeleteinek megalkotásakor ugyanis a székesfőváros törvényhatósága oly határozatot hozott, hogy meg kell alkotni a székesfőváros betegbiztosító intézetét, ahová nemcsak a közigazgatási és tanügyi tényleges és nyugdíjas tisztviselők és egyéb alkalmazottak, hanem a székesfőváros ösz- szes üzemeinél, intézményeinél bármiféle címen alkalmazottak, tehát a munkások is beletartoznak, ami által körülbelül 50—60.000, a családtagokkal együtt közel 150.000 tagot számláló, hatalmas betegjóléti intézmény létesülne. Az üzemi tisztviselőknek az Alap kedvezményeiben való részesítése a betegbiztosítási törvény keretében könnyén megvalósítható és a főváros vezetőiben meg is van az akarat ezen feladat mielőbbi megoldására. Sokkal nehezebb azonban a második nagy cél megvalósítása, a betegbiztosító intézet felállítása, azonban komoly, meg nem hátráló alapvető munka mind közelebb és közelebb hozza ezen nagy cél megvalósítását is. Magyar Leszámítolóes Pénzváltó-BanK Budapest,V, Dorottya u. 6 Telefon: *83-8-80 I
