Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-19 / 51-52. szám

Budapest, 1934. december 19. Független Budapest 27 A főváros üzemeinek tiszta képe irta: NORWAY ENDRE űr. imidcsnoh Valamely vállalat (üzem) jövedelmezőségének ^ vizsgálatánál és bírálatánál elsősorban azt a célt kell figyelembe venni, amelynek elérésére a vállalat létesült. A magánvállalatoknál a cél a befektetett tőke minél na­gyobb mérvű gyümülcsöztetése. A közüzemeknél más szempontoknak kell érvényesülniük. A közüzemek létesítésének er­kölcsi bázisa, hogy a szükségletet, amelyet ellátnak, olcsón és jól elé­gítsék ki, mert ezek a szükségle­tek jórészben a nagy tömegek szükségletei, már pedig a nagy tö­megekkel szemben a-közület rideg üzleti elveket nem érvényesíthet. Az üzleti jellegen kívül tehát a közüzemeknek szociális színezetük is kell hogy legyen. Morvay Endre dr. jellegét fel kell adni. A nagyobb jövedelmezőségre való törekvés, míg egyrészt veszélyezteti a helyesen kitűzött célok el­érését, a jól megszabott érdekek megfelelő szolgála­téit, másrészt az üzem tőkéjének, az üzem vagyoná­nak csökkenésére, teljes elpusztulására vezethet. Mérsékelt igények, vagy esetleg teljes igény­telenség a jövedelmezőségnél még inkább helyén­való azoknál az üzemeknél, amelyeknek rendeltetése a gazdasági élet kilengéseinek, az indokolatlanul magas áralakulásoknak a letörése, azoknak a helyes színvonalon való rögzítése, — vagy amelyeknél a szociális szempontokat kell főként, Vagly kizáróla­gosan érvényesíteni. Helytelen gyakorlat, amely az üzemi felesleg ki- kényszerítő fokozásával, vagy a magas mértéknek állandó erőltetésével megakadályozza a befektetett tőke konzerválását, a helyesen megszabott üzemi politikának teljes kibontakozását és érvényesítései. Viszont Ez az elv irányadó szerintem még azokon a terüle­teken is, ahol a közüzem ipari, kereskedelmi válla­latokkal, általában gazdasági tevékenységgel áll szemben. A közület egyik legfőbb rendeltetése: megterem­teni azokat a feltételeket, amelyek mellett polgárai­nak jóléte, — az adott lehetőségek keretein belül — virágzó, állandó fejlődést, szilárdabb megalapozott­ságot érhet el. Ezeknek a feltételeknek a megterem­tése igen gyakran csak negatívum: nem tenni olyat, ami a fejlődés kibontakozását veszélyezteti, meg­bénítja s csak ott beavatkozni, ahol a kifejlődést kórokozó tényezők hátráltatják. az üzemnek a legteljesebb mértékig ki kell hoznia azt a jövedelmezőséget, amely a köz­érdekű gazdasági és szociális szempontok jó szolgálata, az üzemi tőkével kapcsolatos köte­lezettségek teljesítése mellett elérhető. Ez a jó üzemvezetés kötelessége, s függi a tárgyi és alanyi feltételek helyes megválasztásától, vagyis a megfelelő emberek alkalmazásától, s olyan üzem­viteli szervezet létesítésétől, amely a fejlődéssel állandóan lépést tartva, a legsikeresebb eredmények elérését lehetővé teszi: Tanulmányozzuk mármost, Ä közület üzemeinek ugyanazokat a szempon­tokat kell követnie, mint magának a köziiletnek. miként alakultak a székesfőváros üzemeinek jövedelmei az 1931, 1932. és 1933. években, Az érdekek, a szempontok eltérők nem lehetnek. A közüzemeknek ez a rendeltetése határt szab a jö­vedelmezőségnek is s ez nem mehet túl azon a mér­téken, amelyet az irányadó közérdekű gazdasági és szociális vonatkozások megszabnak. amely időszak a gazdasági válság állandó kimélyü­lésének jegyében folyt le. A táblázatban feltüntetett számok közül a felsők az üzemek összes szolgáltatásainak értékét, az alsók pedig a bennük fekvő tőke értékét mutatják: 1931. 1932. 1933. Elektromosművek ......................................... 15 ,655.151 12.9% 15,398.479 12.5% 17,491.488 14.1 % 121 689.367 128,128.460 124,370.676 Gázművek ..................................................... 7,123.122 9.7% 8.278.937 11.5% 7,359.792 10.2% 72,764.984 72,612.656 72,636.286 Vízművek ..................................................... 2,507.720 6.3 % 3.644.727 7.5% 3,212.089 6.4% 39,479.494 48,046.779 49,967.528 Gcllértfürdő .........T...................................... 30 7.671 3-0% 205.332 2.0% 33.244 0.3 % 10.110.941 10,110.941 10,110.941 Széchenvi-fürdő ............................................. 38 .350 0.4 % 21.968 — 92.599 — 8,411.251 8.411.251 8.411.251 Rudasfürdő .................................................. 3. 533 0.3 % 11.131 0.8 % 63.243 — 1,427.431 1,427.431 1.330.231 Ásványvízüzem ............................................. 18 .029 10.3% 7.718 4.5% 8.870 5 % 175.541 175.541 175.541 Élelmiszerüzem ............................................. 95 .322 20 % 29.763 6.3% 63.501 13.4 % 476.746 476.746 476.746 Kenyérgyár ................................................... 52.496 6.7% 100.586 13.0% 102.777 13.2% 775.913 775.913 775.913 Lóhúsüzem ..................................................... 52 .882 22.3 % 3.864 1.6% 21.528 9.3 % 237.327 235.628 233.984 Hirdetővállalat ............................................. 36 5.877 48.6% 197.996 26.0 % 268.579 35.8% 749.095 749.095 753.568 Temetkezési Intézet...................................... 97.139 39.0% 152.125 63.3% 98.653 40.8% 244.806 244.000 243.366 Összesen : .................. 26 ,317.112 10.3% 28,030.658 10.5% 28,660.581 10.6 % 256,542.896 266,394.441 269,486.031 A Közs. háztartás tényleges bevétele : ..... . 180,005.254 14.6 % 168,281.405 16.5% 149,913.663 . 19.0 % A befektetett tőke épségét és annak olyan mérvű hozadékát, amely a tőke terheit fedezi, természetesen biztosítani kell. Ez a jövedelmezőség alsó hatéira; ha ezt nem sikerül elérni, a tevékenység közüzemi Pesti Házai Első Takarékpenzíár­E^QCSOlCt I Budapest. IV.. Deák Ferenc u. 5 telefon: »18 90 A jövedelmek, az üzemek által nyújtott szolgálta­tások a következőkből tevődnek össze: üzleti felesleg, a beruházott kölcsöntőkék törlesztése és kamata, új beszerzések és beruházások, ingyenes szolgáltatások, a közigazgatási alkalmazottaknak nyújtott ked­vezmények, közterülethasználati díj. Tőke gyanánt kimutatott összegek: a székesfőváros által befektetett saját tőke, a székesfőváros által beruházott kölcsöntőkék, törlesztett tőjkék tartaléka elnevezése alatt a zárszám­adásokban szereplő tételek. Mint az összeállításból látható, az összes üzemek révén elért eredmény, a rosszabbodó viszonyok elle­nére is, egy szinten mozog, sőt a községi háztartás egyre csökkenő bevételeihez viszonyítva,, emelkedést is jelent. A három nagy üzemnek: az Elektromos Müvek­nek, a Gázmüveknek és a Vízműveknek jövedelmező­sége határozza meg az üzemek jövedelmezőségének általános képét. Ezeknek a jövedelmezőségét a gazda­sági válság ellenére is azért lehetett meglehetősen állandó színvonalon biztosítani, mert a bevételek csökkenését a kiadéisok megfelelő csökkentésével ellensúlyozták. KRMYER LMKKOK FESTÉKEK gyára Budapest, V., Váci út 34. Tel,: *90-5-73 HAZAI BANK RT. ___ Budapes t, V, Harmincad uccaó Telefon: 80-8-00, 80-5-20, 80-5-28 A Széchenyi-fürdőre és a Rudas-fürdőre az 1932. és az 1933. években ráfizetett a főváros. Ezek az üze­mek az aránytalanul nagy tőkebefektetés miatt meg­felelő kamatozást nem biztosíthatnak. Az Ásványvízüzem, Élelmiszer üzem, Kenyérgyár és a Lóhúsüzem menetében már erősen meglátszik, a gazdasági válság kihatása. A Hirdetővállalat és a Temetkezési Intézet arány­lag a legjövedelmezőbbek, mert nagyobb tőkebefek­tetést nem igényelnek és a befektetések hosszabb idő alatt írhatók le. A jövedelmezőség vizsgálatánál nagyon fontos, vájjon az üzem megfelelő módon gondoskodik-e a gépek, épületek, stb. értékének a leírásáról, vagyis a befektetett tőke épséghpnt art ás ár ő 1. Ha ez nem történik, a jövedelmezőségről hamis kép alakul ki és az üzem esetleges megszűnése, bérbeadása, vagy eladása nagy meglepetéseket okozhat. Egy példa ezt könnyebben érthetővé teszi: Százmillió pengővel létesítünk vállalatot. A vál­lalat nem ír le semmit, vagyis a gépek, épületek stb.-k kopásának megfelelő tartalékolásáról nem gon­doskodik, ellenben ló éven át nyolcmillió pengő feles­leget szolgáltat be. Tíz év eltelte után a vállalatot meg kell szüntetni. Ekkor kiderül, hogy az összes felszerelések értéke 20 millió pengő. Ha felállítjuk1 a mérleget, látjuk, hogy befektettünk 100 milliót, vis­szakaptunk 100 milliót, tehát a vállalat semmitsem jövedelmezett. Működésének idején mindig az volt a meg állapít éis, hogy a befektetett tőke 8%-át jövedel­mezi A három nagyüzem, a fürdők, a folyamatban lévő becslés eredményei szerint, a szükséges mértékben ennek a kötelezettségüknek nem tehettek eleget. Ha megfelelően felemelik a leírások mértékét, a hoza­mok mintegy egynegyed résszel kisebbek lesznek. Az üzemekben lévő vagyonnak ebben az évben megkezdett s legnagyobbrészt már befejezett újra­értékelése s az ennek alapján egyöntetű elgondolás szerint a f. év végével összeállításra kerülő mérlegek tiszta képet fognak nyújtani a vagyoni hely­zetről s a jövedelmezőség is reálisabb alapo­kon lesz lebírálható. Az üzemi vagyonbecsléssel kapcsolatban tüzetes megállapítást nyert az egyes vagyontárgyak leírá­sának a kulcsa is, s ennek figyelembevételével iize- menkint pontosan kiadódik az az összeg, amit éven- kint a leírásokra kell fordítani. Az üzemi szabályzat tervezetében gondoskodás történik a leírások helyes keresztülvitelének intéz­ményes biztosításáról. A tervezet kimondja, hogy az üzem jövedelméből elsősorban az értékcsökkenésre, a leírásokra, szükséges összeget kell fedezni s csak az ezután fenmaradó rész fordítható annuitásokra, feleslegekre. Ha a szabályzat ebben az elgondolásban nyer végleges megállapítást, a helyesen, egyönte­tűen keresztülvitt vagyonbecslés, a leírások kény­szerítő keresztülvitele, az üzemeknél tisztább, szilár­dabb alapokon nyugvó gazdálkodást fog kifejlesz­teni. Magyar Általános Takarékpénztár Hl. BUDAPEST, V., Gróf Tisza István-u. 8-10 Telefon : *83-8-38

Next

/
Oldalképek
Tartalom