Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-31 / 5. szám
Budapest, 1934 január 31. Független Budapest O ügyminiszter leiratának kézbesítésétől számított 45 napon belül új választást kell tartani. (10) Azt, akit az államfő állásában nem erősített meg, az alatt az idő alatt, ameddig megbízatása a (11) bekezdés értelmében tartott volna, sem polgármesteri, sem alpolgármesteri állásra jelölni nem lehet. (11) A polgármester, az alpolgármesterek es a tiszti-főügyész megbízatása hat évre, az összes többi tisztviselők megbízatása élethossziglanira szól. Ha a polgármester, alpolgármesterek és a tiszti-főügyész állása a hatévi megbízatás idejének lejárta efőtt üresedik meg, a helyükbe megválasztott tisztviselők megbízatása addig tart, ameddig azoknak a tisztviselőknek a megbízatása tartott volna, akiknek a helyére megválasztották. (12) Azt, hogy az ideiglenes alkalmazottaknak, valamint azoknak az alkalmazottaknak a megbízatása, akik a tisztviselői létszámba nem tartoznak, mennyi időre szól, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. II. Intézetek, közintézmények, közművek és üzemek. (13) A székesfőváros összes közoktatási intézeteinek és intézményeinek — ideértve az árva- és szerété tházakat is — végleges és ideiglenes, egész oktató- és nevelőszemélyzetét a polgármester alkalmazza, illetve nevezi ki. (14) Az intézetek, közintézmények, közművek és üzemek szolgálatában á 11 ó orvosok közül a fertőtlenítő intézeti orvosokat a főpolgármester nevezi ki, a többieket (iskolai, kórházi, fürdői stb. orvosokat) és az állatorvosokat a polgármester alkalmazza. (15) A könyvtárigazgatót a törvényhatósági bizottság- választja, a könyvtári aligazgatót, a főkönyvtárosokat, a könyvtárosokat segédkönyvtárosokat, könyvtári felügyelőket, főtiszteket és tiszteket a polgármester nevezi ki. (16) A (15)—(15) bekezdésben megjelölt állásokon felül a székesfőváros intézeteinél, közintézményeinél, közműveinél és üzemeinél lévő összes állásokat a polgármester tölti be. III. Kinevezési jog gyakorlása. (17) A főpolgármester a részére ebben a szakaszban biztosított kinevezési jogát minden esetben a polgármester előzetes meghallgatásával gyakorolja. (18) A polgármester — tisztviselői állások betöltése alkalmával — a kinevezni szándékolt egyének nevét a főpolgármesternek előzetesen bejelenteni köteles. (19) A polgármester azokat az ideiglenes alkalmazottakat, akiknek főiskolai képesítésük van, valamint az olyan főiskolai képesítésű tisztviselőket, akiket nem 'az ideiglenes alkalmazottak létszámú■ ból kíván kinevezni, csak a főpolgármester előzetes hozzájárulásával nevezheti ki. (20) A polgármester a (13) bekezdésben említett oktató- és nevelőszemélyzet létszámába akár ideiglenes. akár végleges jelleggel csak azt nevezheti ki, illetőleg csak azt alkalmazhatja, akinek alkalmazásához a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetesen hozzájárult. Ehhez képest a polgármester kinevezni, illetőleg alkalmazni szándékolt oktató- és nevelőszemélyzet névsorát, előzetes jóváhagyás végett, a főpolgármester útján, a vallás- és közoktatásügy miniszter felterjeszteni köteles. Ez a rendelkezés a székesfőváros közoktatásánál (árva- és szeretetháizainál) óradíjjal átmenetileg, kisegítőként alkalmazott személyekre nem vonatkozik.« 12. §. Az 1930:XVIII. t.-c. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: »(2) A számszéki igazgatói és számszéki helyettes igazgatói állás betöltéséhez, úgyszintén a szám- szék jogú képesítéshez kötött állásainak betöltéséhez az 1929:XXX. t.-c. 65. §-áuak (1) bekezdésében megállapított .jogi képesítés és azonfelül az állam- szám vitel tani államvizsga letétele is szükséges. A számszék könyvvizsgálóinak képesítésére az 1930;V. t.-c. 73. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.« 13. §. (1) Az 1930:XVIII. t.-c. 60. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: »(1) A törvényhatósági bizottság a polgármestert, az alpolgármestereket és a tiszti főügyészt a kijelölő választmány által kijelölt egyének közül, a választása alá. eső többi tisztviselőket a polgármester által kijelölt egyének közül választja.« (2) Az 1930 :X5 III. t.-c. 60. §-a (4) bekezdésének rendelkezése a kijelölő választmány és a polgárKHMt, GYUCn kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyárteleoe Dudapest. III, Lajos U. 77-79. T,: 62-4 88 Köbányaiixem t Budakalász. MunKaKöpenyeKet, ruhákat, valamint ilyennemű sportKabátoKat. tennisz-nadrágoKat mérték után Készít Dani Károly JWFTÄS: Telefon : 85-9-91. legolcsóbb nap iánafo 11 A Af* A1/ ^17111 tató szerkezettel) í'eszmórők llv/Ilid 1/IV minden cólra,minden kivitelben UNGÁR LÁSZLÓ Budapest., VII, Damjanich ueca 26/B. Telefon : 41-9-72 Szállít saját bányájából: Réteges lapos követ, kerti ú I a k,, valamint makadám ú ak építéséhez murvát. — Lpítkezésekhez köport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros BUDAPEST, II., Fillér ucca 4 Telefon: 57-7-58 mester áltál gyakorolt jelölésre egvaráint vonatkozik. (3) Az 1930:XVIII. t.-c. 60. §-ának (8) bekezdése esak a polgármesterre és ;i tiszti főügyészre vonatkozik. 14. §. (1) Az 1930:XVIII. t.-c. 62. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja úgy módosul, hogy a polgármestert szolgálati sorrend szerint az alpolgármesterek helyettesítik, az alpolgármesterek egymást helyettesítik; szükség esetében helyettesítésük felől a belügyminiszter rendelkezik. (2) Ugyanez a szakasz a következő új bekezdéssel egéjszíHetik ki: »(3) A tisztviselők és egyéb alkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonása kérdésében — a főpolgármester áltial kinevezett tisztviselők kivételével — az a hatóság határoz, amely az állás betöltésére jogosult. A főpolgármester által kinevezett tisztviselők szabályszerű elbánás alá. vonása kérdésében, valamint a tisztviselők és egyéb alkalmazottak ellátásra jogosult hozzátartozóinak ellátása kérdésében a polgármester határoz. Ezek a rendelkezések ha közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról alkotott 1934:.... törvénycikknek, a székesfőváros alkalmazottaira is hatályos rendelkezéseit nem érintik.« 15. §. (1) Az 1930:XVIII. te. 67. §-án,ak a szám- széki igazgatóra és helyettesére vonatkozó fegyelmi rendelkezéseit a számszéknek az e törvény 9. §-ia (2) bekezdése alapján a belügyminiszter kinevezése alá eső többi tisztviselőire is alkalmazni kell. (2) Ebben a szakaszban a törvényhatósági tanácsra vonatkozó rendelkezést tárgytalannak kell tekinteni. 16. §. (1) Az 1930:XVIII. t.-c. 71. §-ának (2) bekezdésében a pénzkészletek elhelyezésére vonatkozólag a törvényhatósági tanács részére megállapított hatáskört a törvényhatósági bizottság gyakorolja. (2) Ugyané szakasz (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép: »A polgármester a központi pénztár pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezéséről a központi pénztár igazgatója útján, a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek, valamint az önálló vagyonkezelésű intézetek, közintézmények és közművek pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezéséről pedig ezek vezetői útján gondoskodik.« 17. §. Az 1930:XVIII. t.-c. 74. §-a (1) bekezdésében említett készpénzfeleslegek igénybevétele felől — a törvényhatósági bizottságnak utólagosan való bejelentés kötelezettsége mellett — a polgármester rendelkezik. 18. §. Az 1930:XV1II. t.-c. 87. §-a a következő új bekezdéssel egészül ki: »(10) A nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzem költségvetését a polgármester az üzemvezető útján hajtja végre.« . 19. §. Az 1930 :XVIII. t.-c. 89. §-a helyébe a következő szöveg lép: •»Üzemi választmány. (1) Az üzemi szabályzat a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemnél üzemi választmányt szervezhet. Rokoncélú vagy hasonló természetű üzemek mellé lehetőleg közös üzemi -választmányt kell szervezni. (2) Az1 üzemi választmány a polgármester által a törvényhatósági tisztviselők sorából visszavonásig terjedő időtartamra kijelölt elnökön (vagy helyettesén) felül hat tagból áll. Négy tagot három évi időtartamra saját tagjai közül a törvényhatósági bizottság választ, két tagot pedig ugyancsak három évi időtartamra külső szakértők közül a polgár- mester jelöl ki. (3) Üzemi választmány tagjává nem lehet megválasztani és nem lehet kijelölni olyan személyt, ki a. székesfőváros üzemeivel versenyző vállalatnál (üzemnél, cégnél stb.) közvetlenül vagy közvetve érdekelt. (4) A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja. (5) Az üzemi, választmány ülésén az üzem vezetőjének (helyettesének), valamint a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek és a számszéki igazgatónak, illetőleg kiküldötteiknek tanácskozási joguk van. (6) A működés során tudomására jutott hivatali és üzleti titkot az üzemi választmány nem tisztviselő tagja is megőrizni köteles. (7) A törvényhatósági bizottság az üzemi választmány nem tisztviselő tagjai részére, az üzem terhére, ülésenként járó jelenléti dijat állapíthat meg; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja. (8) Az üzemi választmány az üzemvitel tekintetében tanácsadó és véleménynyilvánító testület mind az üzemvezető, mind a polgármester, mind a törvényhatósági bizottság irányában. Tanácsát, véleményét szótöbbséggel hozott határozattal adhatja meg; szavazategyenlőség cselében az elnök szavazata (lönt. Határozat akár szóval, akár írásban közölhető. (9) Az üzemvezető köteles a választmánynak minden felvilágosítást megadni, amely szükséges, hogy a választmány az üzemvitelről általánosságban vagy az üzem körébe tartozó egyesi ügyekről tájékozódjék. Evégből a, választmány elnöke és tagjai az ülésen az üzemvezetőhöz kérdést intézhetnek s a választmány az üzemvezetőtől írásbeli jelentést kérhet. (10) A belügyminiszter a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek felett felügyeleti jogkörét kormánybiztos útján gyakorolja. (11) A kormánybiztosnak jogában áll az üzemi választmány ülésein jelen lenni ősi minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítéséhez szükséges. (12) A kormánybiztosnak a felügyelet gyakorlására szükséges betekintést az üzem üzletvitelébe meg kell engedni. A kormánybiztosnak az ebben a minőségében tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie. (13) A kormánybiztos a törvényhatósági bizottságnak, a polgármesternek, az üzemvezetőnek vagy más intézkedő szervnek jogszabályba, az állam vagy a főváros érdekeibe ütköző vagy az üzemi szabályzattal ellentétes határozata vagy intézkedése ellen óvást emelhet. (14) A kormánybiztos óvásának az említett határozat vagy intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A határozatot vagy intézkedést — a polgármesternek az ügyre vonatkozó javaslatával együtt — 24 óra alatt a belügyminiszter döntése alá kell bocsátani. A belügyminiszter három nap alatt dönteni köteles; ha a belügyminiszter döntését ez alatt az idő alatt a társasággal nem közli, a határozat végrehajtható.« 20. §. Az 1930 : XVIII. t.-c. 90. §-ának helyébe a következő szöveg lép: »(1) Nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzem élén a polgármester állal alkalmazott üzemvezető (vezérigazgató, ügyvezető igazg'ató, igazgató) áll. (2) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott szolgálati jogviszonyai tekintetében az ipari, illetőleg kereskedelmi alkalmazottakra fennálló jogszabályok irányadók, amennyiben az. üzemre fennálló szolgálati,- illetmény- és nyugdíjszabályzat nem i rendelkezik. Az ilyen szabályzat a belügyminiszter jóváhagyása alá tartózik. (3) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott sem saját résizére, sem harmadik személy részére, sem közvetlenül, sem közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével üzletszerűen nem foglalkozhatik. Üzemvezető a polgármester engedélye nélkül, egyéb üzemi alkalmazott az üzemvezető engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást nem folytathat. (4) Ugyanabban az üzemben egyidejűleg üzemvezetők (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató stb.) nem lehetnek azok, akik egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ilyeneknek házastársai. Azok az üzemi alkalmazótGyár- és Irodaszervezés. rezsicsökkentés befektetés nélkül IlinAnii pszichotechnikai és szervezési ■ írlWVK'U intézet, Budapest, V., Nádor ucca 26. szám. Telefon : 16-1-27 tak pedig, akik az illető üzemnél működő valamely üzemvezetőnek vagy egymásnak egyenes vagy ! unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ezeknek házastársai, nem teljesíthetnek olyan helyen szolgálatot, ahol egymásnak alá vannak rendelve vagy egyik a másik ellenőrzésére hivatott. (5) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott jogkörét az üzemi szabályzat állapítja meg. Az üzemvezető és egyéb - üzemi alkalmazott az üzemi szabályzatban megállapított vagy a. polgármester által megszabott korlátozásokhoz alkalmazkodni köI teles. Amennyiben azonban <az üzemvezető vagy j egyéb üzemi alkalmazott cégvezető vagy kere.sk.e- j delmi meghatalmazott, jogkörére harmadik szemé- i lyekkel szemben a kereskedelmi törvény rendetke- ! zései irányadók. (6) Az üzemvezető felelősségét nem szünteti meg | az, hogy az üzemi választmány tanácsa vagy véleménye szerint járt el vagy hogy intézkedéseit fej lettes hatósága tudomásul vette, illetőleg javaslataihoz hozzájárult. 21. §. Az 1930:XVIII. t.-c. 91. §-a helyébe a kö- í vetkező -szöveg lép: »(1) A székesfőváros üzemet vagy egyéb válla- ' latot magánosokkal közösen csak olyan feltétel mellett létesíthet vagy tarthat fenn, hogy abban a fe- j lénél nagyobb érdekeltsége biztosítva legyen. Már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. Ez alól a rendelkezés alól a belügyminiszter indokolt esetben kivételesen felmentést adhat. (2) Részvénytársaság alakjában üzemet létesíteni vagy fenntartani csak a belügyminiszter a I pénzügyminiszterrel egyetértve megadott hozzá- j járatásával szabad. (3) A székesfőváros a jelen szakasz hatálya alá. tartozó üzemeknél a tagsági, illetőleg részvényesi, jogokat a törvényhatósági bizottság által kiküldött megbízott vagy megbízottak útján gyakorolja. Ezeknek az üzemeknek igazgatóságában (ügyvezetőségében) és felügyelőbizottságában a székesfővárost az üzem közgyűlése által a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester kijelölése alapján megválasztott igazgatósági (ügyvezetőségi), illetőleg felügyel őbizottsági tagok képviselik. A polgármester egy-egy tagsági hely betöltésére nevez meg jelöltet. (4) A megbízottaknak az igazgatósági (ügyvezetőségi) és a feliigyelőbizottsági tagoknak a. pol- pármester állásfoglalásuk tekintetében általánosságban vagy esetenként utasítást adhat. A megbízatások megszüntetése és esetleges, pótlása iránt — az' Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. szám Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban ................ évi telj. kép. 12.000 v. Mé sxgyárah: Lábatlanban................. ,, ,, ,, 5.000 „ Do rogon ......................... ,, ,, 3.000 ,, Té glagyárak: Buda-Uilak, Kőbánya, Nyergesujfalu......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyár: Buda-Ujlak ......... ,, ,, „ 8,000.000 drb