Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-31 / 5. szám

Budapest, 1934 január 31. Független Budapest előző bekezdés rendelkezésének szem előtt tartásá­val — a törvényhatósági bizottság, illetőleg a pol­gármester bármikor - intézkedhetik. (5) A (3) bekezdésben említett megbízottra, igaz­gatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagra a polgármestertől kapott utasítás kötelező. A meg­bízott igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelő- bizottsági tagok ebben a minőségükben a rendes kereskedő gondosságával kötelesek eljárni. Ha a most említett személyek megbízatásuk határain túl­mennek, vagy ha ezen minőségükben nem a rendes kereskedő gondosságával járnak el, az okozott ká­rért egyetemlegesen felelősek. (6) A belügyminiszter a kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek felett felügyeleti jog­körét kormánybiztos útján gyakorolja. (7) A kormánybiztosnak jogában áll a közgyű­lés, az igazgatóság, a végrehajtóbizottság és a fel- ügyelőbizottság ülésein jelen lenni és minden fel­világosítást megkövetelni, amely feladatának telje­sítéséhez szükséges. (8) A kormánybiztosnak a felügyelet gyakorlá­sára szükséges betekintést a társaság üzletvitelébe meg kell engedni. A kormánybiztosnak az ebben a minőségében tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie. (9) _A kormánybiztos a közgyűlésnek, az igaz­gatóságnak, a végrehajtóbizottságnak és a fel ügyelőbizottságnak jogszabályba vagy az alapsza­bályokba, úgyszintén az állam vagy a főváros érde­keibe ütköző határozata ellen észrevételt tehet; ész­revételeit amennyiben az ülésen tette, az ülésről fel­vett jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kormánybiztos­nak az ülésen kívül írásban bejelentett észrevételeit haladéktalanul közölni kell azzal a testülettel, amelynek határozatára az észrevétel vonatkozik. (10) Az észrevételnek a határozat végrehajtá­sára halasztó hatálya nincs.« 22. §. Az 1930:XYIII. t.-c. 99. §-ának (9) és (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: »A törvényhatósági bizottság feloszlatása ese­tében a minisztérium kormánybiztost nevez ki, aki az ríj törvényhatósági bizottság megalakulásáig a törvényhatóság igazgatását a törvényhatósági tiszt­viselőkkel intézi. A kormánybiztos a törvényható­sági bizottság jogkörét gyakorolja, a választás alá eső tisztviselők állásának betöltésére és új adók kivetésére azonban nem. jogosult. A törvényhatósági tsiztviselők kötelesek az alkotmányos ' kormány -ál­tal kiküldött kormánybiztosnak jogszabályokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni és ezeft őket a törvényhatóság nem vonhatja felelősségre.« 23. §. (1) Amennyiben az 1930:XVIII. törvény­cikknek a jelen törvénnyel nem érintett rendelke­zései vagy a jelen törvény máskép nem rendelkez­nek, azokban az ügyekben, amelyeket az 1930:XV1II. törvénycikk életbelépése előtt: a) törvény utalt a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, az intézkedés joga visszaszáll a tör­vényhatósági bizottságra; b) kormányrendelet vagy szabályrendelet utalt a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, a polgár- mester jár el mindaddig, amíg az illetékes kor­mányhatóság, illetőleg a törvényhatósági bizottság a hatáskört máskép nem szabályozza; c) valamely jogszabály a tanács hatáskörébe utalt, a polgármester határoz. (2) Azokban az ügyekben, amelyekben a jogsza­bályok valamely hatóság határozata ellen közigaz­gatási bírósági panaszjogot biztosítottak, a pa­naszjog változatlanul fennmarad abban az, esetben is, ha ezekben az ügyekben az eljáró hatóság ha­táskörét az 1930:XVIIJ. törvénycikk vagy a jelen törvény más hatóságra ruházza át.« (3) Az 1930:XV1II. t.-c. 103. §-ának (1) bekez­dése hatályát veszti. 24. §. (1) Az 1930:XVin. t.-c. 104. §-ának (2) be­kezdése úgy módosul, hogy a polgármesternek olyan ügyekben hozott határozata ellen, amelyeket nem törvény vagy miniszteri rendelet utalt a pol­gármester vagy a tanács hatásköréibe, valamint olyan ügyekben, amelyeket jövőre szabályrendelet fog a polgármester hatáskörébe utalni, a törvény­hatósági bizottsághoz lehet fellebbezni. A törvény- hatósági bizottság a hozzá fellebbezett ügyek el­bírálására saját kebeléből — óvenkint megújítandó- albizottságokat alakít. Ezeknek az albizottságok­nak a szervezetét a törvényhatósági bizottság sza- bályrenedcletbcn állapítja meg. . (2) Az előző bekezdés rendelkezése az 1933:XVI. t.-c. 24. §-á.ban foglaltakat nem érinti. 25. §. (1) A belügyminiszter abból a célból, hogy a székesfőváros költségvetésének egyensúlya biz­tosíttassák, hogy a teherviselő közönség érdekében a. székesfőváros házi áldásában és üzemi gazdálko­dásában fokozott takarékoisság érvényesít tessék és végül, hogy a székesfőváros közigazgatásának vitele Telefon: faárugyár 91-8-64 Budapest, VI., S-ehel u. 17/A ­Gyárt: Mindennemű háztartási-, sport-, egészségügyi és egyéb töntegárucikkeket Bohacek és Társa parkettgyár Budapest, V., Váci úl 66. Teleíon: 90-6-02 KOMBINÁLT SZÍNES HAVASNÁL BÚTOROK KONYHÁK Rózsa ucca 20. szám ós SommolAvois ,u. 9 célszerűen és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően szabó lyoztassék, a jelen törvény életbe­lépésével egyidejűleg tervezetet bocsát ki. (2) A tervezetet a főpolgármester hajtja végre, tekintet nélkül arra, hogy a szükséges eljárás vagy intézkedés — a közigazgatási bizottságot kivéve — a törvényhatóság bármely hatóságának vagy szer­vének hatáskörébe tartozik. A főpolgármester a ter­vezetet fokozatosan, de a jelen törvény életbelépé­sétől számítva lehetőleg egy éven belül ]cüteles vég­rehajtani. , .... (3) A főpolgármester — a tervezet végrehajtása során — olyan esetekben, amikor az eljárás vala­mely jogszabály értelmében a törvényhatósági bi­zottság hatáskörébe tartozik, a tervbevett intézke­dést a törvényhatósági bizottság által e célra ala­kítandó ellenőrzőbizottságnak előzetesen bemutatni köteles. Ez a. bizottság 11 tagból áll; elnökét a bi­zottság saját kebeléből választja; tagjait pedig a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül a á- lasztja. A bizottság tagjává nem lehet megválasz­tani azt, aki az 1930. évi XVIII. t.-c. 24. értel­mében hivatali állásánál fogva vagy szakszerűség címén tagja a törvényhatósági bizottságnak. Az cl- | lenőrző bizottság a tanácskozásain részvételre szé­kesfővárosi tisztviselőket vagy szakértőket is meg­hívhat. (4) Az ellenőrzőbizottság hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy a főpolgármester állal tervbe­vett intézkedés helyességét és célszerűségét meg­vizsgálja és arra vonatkozólag véleményét nyilvá­nítsa. A bizottság a főpolgármestertől ezekre az in­tézkedésekre, valamint általában a tervezetre vo­natkozólag felvilágosításokat kérhet, amelyeket a főpolgármester megadni köteles. A bizottság a fő­polgármester által bejelentett intézkedések körén túl is figyelmeztetheti a főpolgármestert a terve­zet végrehajtása során tapasztalt hiányokra; a ter­vezet végrehajtása körében kívánatos és célszerű intézkedésekre a belügyminiszternek is tehet ja­vaslatokat és ennek kapcsán a tervezet egyes ren­delkezéseinek a megváltoztatását is kérheti. (5) Az ellenőrzőbizottsághoz tett bejelentés, a bizottság tárgyalása vagy a bizottság határozata j nem akadályozhatja meg azt, hogy a főpolgármes­ter a tervbevett rendelkezéseket életbeléptethesse vagy a szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegye. (6) A tervezet végrehajtásának ideje alatt a törvényhatósági bizottság nem tárgyalhat olyan kérdéseket, vagy ügyeket, amelyek a tervezettel a*agy annak alapján tett rendelkezésekkel vannak kapcsolatban. Azt, hogy valamely kérdés vagy ügy a tervezettel, illetőleg annak alapján tett rendel­kezésekkel kapcsolatban áll-e ATagy sem, a főpol­gármester állapítja meg. (7) A tervezet végrehajtása nem szünteti meg a törvényhatósági bizottságnak a költségvetés ké­szítésére és annak jóváhagyás céljából a belügy­| miniszter elé való terjesztésére nézve fennálló tör­vényes kötelezettségét. (8) Az ellenőrzőbizottság tagjainak megbíza­tása a terAmzet végrehajtásának idejére [(2) bek.J szól; megbízatásukat mind a törvényhatósági bi­zottsági tagok megbízatásának a jelen törvény 2. és 26. §-,ai alapján való megszűnése, mind pedig a törvényhatósági bizottság esetleges feloszlatása ese­tén mindaddig megtartják, amíg a törvényhatósági bizottság megalakulása után az ellenőrzőbizotság újra nem alakul. 26. §. (1) E törvény 2. §-a életbelépésének idő­pontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg; egyéb rendelkezéseiben a törvény a kihirdetése napján lép életbe. (2) Amennyiben a belügyminiszter a jelen tör­vény 2. §-a életbelépésének időpontját a törvény- hatósági bizottság megbízatásának lejárta előtt ál­lapítja: meg, a 2. §. életbelépésével a törvényható­sági bizottság megbízatása megszűnik; a közigaz­gatási bizottság és az igazolóválasztmány régi ösz- szotételiikben működnek mindaddig, amíg a tör­vényhatósági bizottság megalakulása után újra nem alakulnak. Az új választást a legutolsó érvényes törvényhatósági választói névjegyzék alapján, a jelen törvény 2. báliak életbelépéséül megállapított naptól számított hat héten belül meg kell tartani. A választás időpontját a belügyminiszter állapítja meg. (3) Az előző bekezdésben foglalt esetben a pol­gármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész állása a törvényhatósági bizottság újxaalakításia után, e törvény rendelkezéseinek megfelelő, új vá­lasztás alá esik. Ezeknek a tisztviselőknek a meg­bízatása, ha őket újból nem választották meg, a helyükbe megválasztott tisztviselő hivatalbalépésé- vei véget ér. (4) A (2) bekezdés értelmében újraalakult tör- vényhatósági bizottság választott tagjainak megbí­zatása a megalakulás évének első napjától számí­tott hatodik év végéig tart. Ugyanaddig tart az előző bekezdésben említett tisztviselők megbíza­tása is. (5) A jelen töltény életbelépésekor hivatali szolgálatban álló árvaszéki elnököt élethossziglan megválasztottnak kell tekinteni. (6) A 2. §. (1) bekezdésének az örökösi törvény- hatósági bizottsági tagok száma csökkentésére \to- natkozó rendelkezése csak attól a naptól kezdve hatályos, amely napon a törvényhatósági bizottság- örökös tagjainak a száma a 2. §. (1) bekezdésével megállapított létszámra leapadt. (7) Ezt a törvény a belügyminiszter hajtja végre. Kelt Budapesten, 1934. óaű január hó 25-én. vitéz Keresztes-Fisciier Ferenc s. k., in. kir. belügyminiszter. Uzsora-házbéreket fizet a főváros a magán­házakban elhelyezett hivatali helyiségekért Erélyesen lépnek fel a méltányosságot nem ismerő háziurak ellen Megírta a Független Budapest, hogy a főváros összciratja mindazokat a közhivatalokat és egyéb in­tézményeket, melyek magánépületekben működnek. Jogos észreArételek merültek fel ugyanis az ellen, hogy a főváros méltánytalanul magas béreket fizet, amellett olyan súlyovs egyéb feltételű szerződéseket is kötött, hogy egykönnyen nem szabadulhat ezektől a bérleményektől. Az ügyet a Verpeléti út 3. számú bérház megAmsárlása pattantotta ki, ahol kiderült, hogy a főváros olyan magas bért fizet, hogy négy és I félévi bér ellenében az egész házat megvásárolhatta. , A városi magánbérleményeik sorozatában nem ez az egyetlen ilyen eset és ezért volt jogos a bérlemények revíziójának elrendelése.' A polgármester felszólította az összes hivatalokat, intézményeket és üzemeket, ír­jük össze az általuk bérelt helyiségeket, jelentsék be, mikor kötötték a bérleti szerződést és melyik fórum­nak a hozzájárulásával. Be kelllett jelenteni a bér­leti összegeket és a szerződés időtartamát is. Az elnöki ügyosztályhoz most futottak he a jelen­tések, melyekből kiderült, hogy . a főváros ÓA-ente több mint 800.000 pengőt for­dít magánépiiletekben közhivatali célokra szolgáló helyiségek bérösszegeire. Egyedül a városgazdasági ügyosztály, melynek 32 bérleménye van, 260.000 pengőt fizet ki bérek címén évente. Sok bérkiadásuk van az üzemeknek is. Már első pillantásra is kitűnik, hogy egyes bérletek évi bére többszörösét teszi, a magánosok által fizetett bér­összegeknek. Ezen a téren tehát nagy megtakarítá­sokat lehet elérni és nem szabad tűrni bogy a fővárost kiuzso- rázzak a háztulajdonosok. j A magas bérek onnan származnak, hogy a, legtöbb közhivatalt a háború alatt és a háború utáni idők­ben, a nagy lakásínség idején kellett maganépiile­tekbe költöztetni, amikor a főváros kénytelen volt megfizetni a nagy béreket és még hosszúlejáratú szerződéseket is kötött a hivatal elhelyezéséinek biz­tosítására. Ezekről az előnyös szerződésekről a ház- tulajdonosok nem akarnak lemondani és még most sem. hajlandók mél lányosabb álláspontra helyezkedni. A múlt év elején a főváros már felhívta az érdekelt háztulajdonosokat az indokolatlan magas bérek le­szállítására, de alig két-liárom háztulajdonos tett ele­get, minimális arányban, a bérmérséklési kérelemnek. A legtöbb esetben, a fennálló szerződésre hi Avatkozva,. visszautasították a főváros kérését. Most a polgármester ismét felhívja a közli i\ra- talok által bérelt bérlemények tulajdonosait, egyez­zenek bele a bérek leszállításába, máskülönben a fő- A’áros gazdasági lehetetlenülés címén a bíróság előtt fogja igényeit érvényesíteni, ahol pedig módjában áll, a szerződést fel is mondja. Amikor a főváros, mint háztulajdonos, a maga bér­lőivel a legmesszebbmenő méltányosságot tanúsítja és már többszörösen mérsékelte a béreket, hasonló méltányosságot vár el a magánháztulajdonosoktól is, amikor ő a bérlő. Különben is a fővárosnak az a szán­déka., hog a- a magánbérleményeket a lehetőséghez leé­gést fokozatosan megszünteti és a közhivatalokat középületekbe szorítja. DUSKAÉS RIEDLMAYER Központi fűtés-, szellőztetés-, légszesz-, vízvezeték-, fiirdőberen- dezés-j csatornázási és ipari csővezetékberendezések vállalata BUDAPEST, II., BATTHYÁNY U. 67-69 Telefon: Aut. 55-9-75 Jl „SÓLYOM“-tintált a legjobbak! M „SÓLYOM“-tinta hazai gyártmány! Schlesinger B. alkatrészt* erest« edö Budapest, V, Csáky ucca 70. Telefon i 91-2-66 Packard teherautók és alkatrészek állandó nagy raktára. Rak­táron tartok : Ganz-Büseing, Ganz-Fiat továbbá egyéb typusú személy- és teherautóalkatrészeket. Teherautók és pót­kocsik. Traktorok és inagánjárók átalakításához hajlányokat és golyóscsapágyakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom