Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-14 / 46. szám
Budapest, 1934 november 14. Független Budapest 3 M HÉT A beteg főpolgármester Borvendég főpolgármester betegágija körül osztatlan részvéttel áll Budapest népe. Mélyen fájdalmas és megrendítő a főpolgármester váratlan betegsége: nem annyira súlyosságánál fogva, — mert, mint értesülünk, hamarosan kiheveri a bajt Borvendég — hanem a helyzetnél fogva, amely a főpolgármester személyéi szinte tragikus magasságokba emeli. Óriási munkát végzett a főpolgármester, hogy előkészítse a szanálást. Félesztendő ótat áll a főváros' élén, olyan jogkörrel, amire még nem volt példa és e félév alatt éjt nappallá tett, hogy megvesse az alapját a két esztendős tervnek. amelyet Sipőcz polgármester nevezett el így, költség- vetési beszédében. A közvéle- Borvendég Ferenc. mény (;s a városháza óriási érdeklődései, feszült figyelemmel fordult a meginduló munka elé és most, amikor vég re elindíthatta volna a nagy gépezetet, amelynek minden egyes Qrnfiáf ismeri és beállította erre a munkai a a I polgármesteri: a reátörő betegség meg akadályozta 4 főpolgármester meg fog gyógyulni es elvégzi majd a feladatot, amelyet a bizalom reáruhazott. A tragikus momentum el fog múlni: mégis mélységes emberi megértéssel érezzük a fájdalmas pillanatot, amely most Borvendégei körüllengi. A fáradhatatlan munkaerő, az önmagával szemben kíméletét nem ismerő munkavezető most pihenni kénytelen: pihen, amit már évek óta nem tett meg. Pihen, mert a fizikának és a fizikumnak is megvannak a maga törvényei és aki ezek ellen fellázad, alulmcu ad. Borvendég Ferenc főpolgármestertől több kíméletét kérünk — Borvendég Ferenc, az ember részére. És akkor happy end-del fog végződni a tragikus pillanat, amely remélhetőleg epizód lesz csupán a főpolgármester pályáján. Toperczer Ahosné Nem azért gyújtják meg a mécsest, hogy véka alá rejtsék, hanem, hogy világítson, — mondja a Szentírás. . , Ezt a gyönyörű igazságot az élet kivételes pillanataiban érezzük. Vannak alkotások, amelyek előtt múzeumokban, vagy kiállítási helyiségekben rádöbben az emberre valami különös érzés: a nagyság, a rendkívüliség jelenléte bor- zong rajtunk végig, a remekmű monumentális ihlető ereje szót hozzánk. Toperczer Ákosné költség- vetési beszéde lázba ejtette a közgyűlést. Amikor felállt, Toperczer Ákosné hogy beszéljen, époly közömbösen, vagy — mondjuk — ép- annyi érdeklődéssel néztek beszéde elé, mint amennyi a közgyűlés jobb szónokainak jár ki. Tudták róla, hogy értékes asszony, akit érdemes lesz meghallgatni, de ... nincs tovább. És aztán elkezdett beszélni. Néhány perc és kivirágzott a közgyűlési terem. Megszínesedett, szebb lett, jobb lett. Megtelt valami meleg asszonyisággal, szívvel, szellemmel, szeretettel. Ezt a beszédet csak asszony mondhatta, el, de az asszonyok közt is csak a kivételes, a sugárzó: Toperczer Ákosné. Az ész és a szív gyönyörű harmóniába olvadt. A közgyűlési teremben jobban csillogtak a szemek, mint akár a csillárok és a lelkekben kigyulladt a fény, amelyet egy nemes asszonyszív láthatatlan, drótnélküli fiúi,duma lobbant fel. Az.ész: egy maga- sabbrendű asszony szónoki tehetsége, páratlan tudása, nagy koncepciója és természetes, tévedhetetlen logikája; a szív: amelyet a finomlelkű úriasszony női ösztöne hajt a jóság és .szeretet felé. A zseni suhant át a közgyűlési termen, halk, rebbenő szárnyakon. Megihletett; megérintett mindenkit, aki ott volt. Elcsitította a szenvedélyeket, megszüntette a politikai és világnézeti különbségeket, legyőzött, lenyűgözött mindenkit. Ajándék, gyönyörű ajándék volt Toperczerné beszéde. Ajándék mindazoknak, akik ott voltak. Ajándék Budapestnek, minden egyes lakosának, de főképpen ajándék a szegényeknél:, nyomorultaknak és szenvedőknek, akik legközelebb állnak Toperczer Ákosné szívéhez. Az a mécses, amelyet az ő tiszta lelke gyújtott lángra, fényeskedik és világít: megmutatja a szebb és igazabb utal, amelyen haladnunk kell a jóság, szépség és igazság felé. Tisztán lobog, megremegteti a lelket: Toperczer Ákosné megnyilatkozása a szellemi és lelki nagyság csodálatos érzését ontotta széjjel a törvényhatósági bizottságban. Éreztük, hogy remekművel állunk szemben: remekmű a beszéd, amelyet hallottunk és remekmű az asszony, akinek suhanó szárnyalása megérintette és elvarázsolta a fáradt, közönyös lelkeket. Öt új református templom A »Független Budapest« egyik cikke erős hullámokat indított cl. A budapesti református egyházak | támogatásáról írtunk és kifogásoltuk, hogy a főváros mostohán bánik a református egyházzal. Cikkünknek meglepően erős visszhangja támadt, ami azt mutatja, hogy fájó pontot érintettüld:, Nem volt egyéb célunk, mint segíteni. Távol állott tőlünk a legcsekélyebb gondolata is annak, hogy megbolygassuk a felekezetek közötti békét. Szerencsére, ez nem is történt; viszont őszinte örömmel állapíthatjuk meg, hogy célunkat elértük: Szabó Imre esperes gyönyörű beszéde és Csilléry Andrásnak a reformátusok egyit: világi vezetőjének indítványa alapján a főváros lehetővé tette, hogy az egyház Hz éven belül öt templomot építsen és rendezze leromlott pénzügyeit. Nem szoktunk felekezeti kérdésekkel foglalkozni: must is csal: azért, tettük, mert úgy éreztük, hogy igazságos ügyet képviselünk és igazságtalanságot kell reparállni. Ez megtörtént; Örülünk, hogy szerény erőnkkel támogathattuk a. budapesti reformátusok ügyét, amelyet egyébként Szabó Imre és Csilléry András nagyszerűen reprezentáltak és örömünket fokozza, hogy elsimult, minden félreértés, amely cikkünk nyomán támadt. Nem sérteni, érzékenységeket érinteni akartunk, hanem segíteni. Segíteni nemcsak az egyháznak; hanem kitűnő vezetőinek is, Szabó Imrénél: és Csilléry Andrásnak, akik nemcsak kimagasló tagjai a törvényhatóságnak, hanem hűséges fiai és buzgó szolgái egyházuknak is. Beszélgetés Kassai Károllyal a szanálásról cs az új városházi Helyzetről Éles Kritika a szanálásról, amely hat Hónap alatt semmiféle eredményt nem ért el — Dicséret illeti a polgármestert a haríelek ellen folytatott küzdelméért i Rassay Károly, a városházi polgári ellenzék vedére nem szólalt fel a költségvetés közgyűlési vitájában. xY Nemzeti 'Szabadelvű Párt álláspontját a költségvetés általános vitája során Pfeifer Ignác műegyetemi tanár fejtette ki a közgyűlés minden egyes tagjának általános érdeklődése mellett. Nemcsak a főváros vezetősége, hanem az egész városházi adminisztráció és a nagyközönség is érdeklődéssel tekint Rassay Ká- rolynak minden megnyilatkozása elé, éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy megkérdezzük véleményét a szanálásról és általában a városházi helyzetről. Rassay Károly Rassay Károly a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — x\z új törvény életbeléptetését és a szanálás elrendelését azzal indokolták, hogy a fővárosnál rendet kell teremteni, Racionalizálni kell, a szakszerűség- és a takarékosság- szempontjait kell uralomra juttatni, véget kell vetni a pártok felelőtlen gazdálkodásának. Nem kevesebb, mint 30—40 milliós deficitről beszéltek, meg- a polgárság- súlyos terhei ről, melyeket a »pártok« tékozlása okoz. Meg kell szüntetni a budapesti vámhatárokat, melyek a fővárosi polgár életét megdrágítják, — mondogatták és azt követelték, hogy olcsóbbá kell tenni a gázt és a villanyt. Az akcióhoz csatlakozott a miniszterelnök, csatlakozott a belügyminiszter, mire a »takarékosság és szakszerűség« jegyében megszületett az aüíonómia-csonkító törvény, mely ellen hiába, tiltakozott a közvélemény és hiába küzdött az alkotmány védő blokkba tömörült polgári ellenzék, A »szanáló« rezsimváltozás kezdete óta hét hónap telt el. Most mar lemérhetünk bizonyos tényeket és feltehetjük a kérdést, hogy mit csinált ez az új »szanáló« rezsim? Miért volt rá szükség? Először megjelent és nem csinált semmit. Szanálási programot nem adott, komoly megtakarítást nem eszközölt. Ellenben, ahogy a hónapok múltak, valóban megörvendeztette a főváros polgárságát néhány intézkedéssel, mely a szál:szerűség és takarékosság irányában tett fogadkozásokat nem nagyon erősíti meg. A Talbot és^ a HÉV átvételén kívül, ami még régebbi lépések következménye volt, megvásárolták a Rácfürdőt, amit sem a rentabilitás, sem a szociális gondoskodás szempontjai nem indokoltak és megvásárolták a szigetmonostori birtokot. A vámhatárok lebontása helyett megtörtént a, vámhatárokat jelentő fogyasztási illetékek felemelése. A közszolgáltatások árát nem szállítottak le, de új vezérigazgatókat szerződtetnek, akiknek megyálögatása a pártközötti osztozkodás szellemében történik. — Az egyszerű polgár csodálkozva kérdezheti ezek után, hogy mi szükség volt a főváros autonómiájának megcsonkítására? Mi szükség van ilyen körülmények, között »szanálására? A kérdés majdnem megoldhatatlannak látszik. De félreérthetetlen választ adott a kormánypártnak a hivatalos körök által kirendelt fővárosi vezére, Tabódy Tivadar, akinek illetékességét ez ügyben igazán, nem lehet kétségbevonni, ö váratlanul kijelentette, hogy »szanálásra semmi szükség nincs!« Csak »erkölcsi« szanálásra van szükség, a »bizalmi válság« elsimítására, amely célra a drága vásárlások és az állásosztogafások, úgy- l át szik. rendkívül alkalmasaknak látszanak! De a polgárság közterheit nem kell leszállítani, hiszen az »adófizetési készség-« megvan. Hogy azután e készség jóvoltából milyen rettentő gondoljál kénytelen vállalni, a polgárság, az már az erkölcsi szanádókat nem érdekli. Miután tehát a teher-lefaragás állítólagos érdekében kiskor ásították a fővárost, nyájas arccal bejelentik, hogy teherlefaragásról szó sincs. Az embernél: végül lehetetlenség meg nem kérdeznie: meddig akarják még ezt a komédiát járatni a, főváros jóhiszemű polgárságával? Szóbahoztuk Rassay Károly előtt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Sipőcz Jenő polgármester tesz az élelmiszerek további drágításának megakadályozása ellen. Bármilyen erőteljesen küzd azonban 1 Sipőcz polgármester a főváros élelmezésének olcsób- bításáért, minden egyes akciója hajótörést szenved a kartelek, ellenállásán. Ez a felfogás jutott kifejezésre a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen, amely a törvényhatóság valamennyi pártjának hozzájárulása alapján meglehetősen éleshangú határozatot hozott. Rassay Károly ebben az ügyben a következőket jelentette ki: — Csak dicséret illeti Budapest polgármesterét, hogy minden alkalommal a legerélyesebben és valóban nem törődve azzal, hogy érinti-e érzékenységükben a hatalom szempontjait vagy sem — síkra száll az adófizető polgárság érdekeiért. De a főváros polgármestere is elégtétellel állapíthatja meg, hogy mindig ott láthatja maga mellett a főváros pártjait, amelyek ezekben a kérdésekben — valóban átérzik annak, az egységnek szükségét és jelentőségét, amelyről ma annyi hivatalos szó esik és amely körül lényegében hivatalos részről oly kevés cselekedet történik. Az lígynevezett világnézeti különbségek jelentéktelenekké mosódnak, mikor ezekben a kérdésekben kell dönteni és éppen ez mutatja, hogy a jó szándék, a tisztesség, a politikai őszinteség és igazság mennyire megtalálja a követendő utat és hogy ez a, követendő út mennyire egy, ha más szempontok nem befolyásolják, csak az igazi polgári, érdeké. Hogy mi hatása lesz a rendkívüli közgyűlés feliratának a sok panasznak és bizonyítéknak, érvnek és kérésnek, azt természetesen tudnunk nem lehet. A hatalom megy a maga útján és ez az út úgylátszik egyre ritkábban találkozik a, közóhajjal, az egyszerű és szürke adófizető polgár vágyaival,-------ILKOVITSI. kö zponti fűtés- és 1 vízvezetéki vállalata | V., JÓZSEF TÉR 11 «IffJ idslfflCSUI'áBc Gusztáv rézműves mester Budapest, IX., Ferenc u. 39. Tel.: 30-8-47 Főzőedények : vörösrézből vagy vasból. Gőzüzemű' főző* készüléken, Hütök, karbantartások, ónozasok a legjobban és legolcsóbban végeztetnek. ■ S |T7 LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. K HO BUDAPEST, VII. KÉR., ÖRNAOY-UTCA 4. SZilL
