Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

4 Független Budapest Budapest, 1934 november 14. Budapest jövőjéről tárgyal a főváros parlamentje Mii kívánnak a köliségveiési vita szónokai A főváros jövő évi költségvetésének közgyűlési tárgyalása az autonómia impozáns összefogásának jegyében indult meg'. Sipőcz Jenő polgármester hatalmas, nagy koncepciójú expozéjával olyan általános sikert aratott, amilyet még soha és őszinte, meggyőző beszéde nyomán lehulló:,tak a válaszfalak a pártok között, eggyéforrt az egész közgyűlés, amelynek nincs más célja, mint egyesült erővel dol­gozni Budapest népének boldogulásáért. A 14 napra terjedő költségvetési tárgyalásból két nap — szerda és csütörtök — jutott az általános vitára, pénteken pedig már részleteiben kezdték meg a költsége ctés tárgyalását. Az általános vita kiemelkedő eseménye volt a polgármester kiválóan felépített expozéja. Ügy az általános, mint á részletes vita jelentős szónokai­nak beszédeit kivonatosan alább adjuk: Dr. Sipőcz Jenő polgármester mindenekelőtt ismertette a legújabb különböző munkaterveket. A fővárosnál is tervszerű munka folyt s erre van szükség továbbra is. Ma két terv is van:, az egyéves a költségvetési, a két éves a szanálási terv. Szükség van azonban egy még messzebbre menő tervre is, mert a fővárosra a jövő­ben nagy feladatok várnak, például a Tabán-kérdés megoldása, az autóbusz-park fejlesztése, új repülőtér • megépítése, a vasúti sorompók eltávolítása stb. — Ami a jövőt illeti — mondotta —­adóbevételeinknek, tarifáinknak emelésére gondolnunk- sem lehet, aminek vezéreszmének kell lenni, az változatlanul a szükségletek megszorítása, a takarékosság. Tyler az állami költségvetésre vonatkozólag nem látja a további kiadáscsökkentés lehetőségét anélkül, hogy az súlyos nemzeti érdekeket ne érintene. A főváros­ban is 1930 óta a csökkentés 56-S millió, tehát 31%. Ez az aszketizmus a főváros életében már öt év óta tart és a következő két év alatt bizo­nyára még tartani fog. A pénzügyminiszter rir kijelentette nekem, hogy hajlandó segítséget adni, hogy a főváros körülbelül 20 millió pengő értékben megfelelő beruházó-kölcsönt vehessen fel. Teljes megértéssel vagyok a mezőgaz­daság elsőrendű nagy érdekei iránt. A városi lakos­ság nem irígyli azt a 175 millió pengőt, amit a kor­mány gazdavédelemre fordított. Az is természetes, hogy a kormány áldozatok árán is új piacokat keres a mezőgazdasági termékek számára. De a városi lakosság joggal kifogásolhatja, hogy az agrár termelvények árai az ő rová­sára mesterségesen emeltetnek.- Hogy milyen nagy jelentősége van Budapest­nek, mint az agrártermékek piacának, az világosan kitűnik a földművelésügyi miniszter zalaegerszegi beszédéből, ahol a következők olhashatók: »Budapest egymaga mégegyszer annyit fogyaszt, mint ameny- nyi a külföldi exportunk, éppen ezért a belső piacra kell a súlyt fektetni«:. A kereskedelem eddig megle­hetősen mostoha gyermek volt, nem valami nagy támogatásban részesült. Ma ipar és kereskedelem egyképpen igen nehéz helyzetben vannak. Az ipar nélkülözi a nagyobb munkalehetőségeket és különö­sen a külföldről behozandó nyersanyag megszerzésé­nek nehézségei teremtenek reánézve súlyos helyze­tet, a kereskedelmet pedig a kül- és belforgalomba-n mutatkozó megkötöttségek hozzák igen nehéz hely­zetbe. Nagy nemzeti érdek az, hogy mind a két fog­lalkozási ág, amely a városi lakosságot legélénkeb­ben érinti, minden tényező részéről megfelelő támo­gatásban részesüljön. Szükségesnek tartom azt úgy a munkásosztály, de általában a nemzet érdekében, hogy a munkások igazságos, becsületes béreket kapjanak és általában megfelelő szociális gondoskodásban részesüljenek. Az elmondottak alkothatnák meg annak a program­nak az alapjait, amelyeken a főváros jövő életét a legnehezebb körülmények között is fel lehetne épí­teni. Egyet eddig ingnyugvással állapíthatok meg, nevezetesen azt, hogy a gazdasági válság rettentő pusztítása dacára Budapest még mindig erős ellen­állási tud mutatni és vagy éri ékeiből eddig Semmit sem voltunk kény telellek feláldozni. Budapest még mindig az ország dísze, gyö­nyörű világváros, amely hatalmas erővel vonzza magához az idegene­ket is. Ezt a jelleget, ezt. a díszt a. jövőben is meg kell őrizni. Nagy lelkesedés és percekig tartó tapsvihar fogadta Sipőcz polgármester beszédét, amely után olyan hangulat lett úrrá a közgyűlésen, amely cgy- beforrasztotta a közgyűlésnek csaknem minden tag­ját a polgármester iráni megnyilvánuló bizalom jegyében. TEMESVÁRY ÉS TÁRSA elektrotechnikai vállalat Budapest, ViP., Akácfa ucca 20. — Tel.: 35-3-08 Csak nehezen jutott szóhoz a Keresztény Községi Párt vezére dr, il/ollí Károly aki mielőtt a tulajdonképpeni tárgyba fogott volna, arról szól, hogy mostanában ci bennünket környező államokban rágalomhadjárat indult meg Magyarország ellen. — Mi mondotta •— megőrizzük idegein­ket és hidegvérünket ezekben a rettenetes időkben is, de lelkünk egész erejével tiltakoznunk kell az ellenünk megindult rágalom­hadjárat ellm. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy a magyar nyelv szótárában nincs beiktatva ez a szó, hogy politikai gyilkosság’. Wolff Károly dr. A magyar nemzettől távol áll a királygyilkosságnak, az értelmi szerzőségnek még a gondolata is. Ha királygyilkoso­kat, értelmi szerzőket keresnek, Bclgrádbau hama­rabb találhatnak, mint ebben az országban. Ök azonban ezt a rágalmat a feltörekvő magyar igaz­ság eltiprására akarják fölhasználni, mert érzik, hogy közel az az idő, amikor a magyarságon elkö­vetett rettenetes igzságtalanságot Európa jóvá fogja tenni. Szól ezután a költségvetésről. Meg kell vizsgál­nunk, mire támaszkodhatunk. A főváros nehéz hely­zetben van, de még ma is jobban teljesíti kötelezett­ségeit, jobban f izeti meg az adóját, mint a vidéki tör­vényhatóságok. Nagy baj, hogy a hitelérdeket tart­ják mindenek felett állónak, pedig ennél sokkalta fontosabb a termelési érdek. Elengedhetetlen a pénzügyi reform. Véget kell vetni az állam központi kormány­zatára gyakorolt illetéktelen befolyásoknak, meg kell változtatni a Nemzeti Bank politikáját, a devizapolitikát, fel kell karolni az ipart, a kereske­delmet, utat kell engedni a szabad versenynek, meg kell változtatni a helytelen vámpolitikát is. Ami a fővárost illeti, a főváros adminisztrációja mindig hivatása magaslatán állt és tisztakezűségéhez kétség nem férhet. Ez pedig elválaszthatatlan a pol­gármester személyétől. A Tabáu-kérdésben haladjunk inkább lassabban, de alkossunk korszakos dolgot. Ünnepségek, adományok kérdésében takarékoskodjunk. Kívánja még az állami tartozások sürgős rendezését, az út- és csator­naépítés reformját s indítványt nyújt he. —- Mondja ki a közgyűlés, hogy a költségvetés kereteit elfogadja és felhívja a polgármester urat, hogy az így elfogadott keretmérleg szerint mutat­kozó hiány megszüntetésére vonatkozó konkrét javaslatát a pénzügyi bizottság útján mielőbb terjessze a közgyűlés elé és kérje a közgyűléstől a szükséges felhatalmazá­sokat. A szociáldemokraták nevében Peyer Károly beszélt. A fogyasztás emelését mondotta a legfon­tosabb feladatnak. Kívánja, a devizapolitika meg­változtatását. Ami a karteleket illeti, a kartelek lehetnek a gaz­dasági életben szükségesek, de nem mai formájukban. Ma a kormány a kartelek ellen beszél s közben maga segíti a kartelek létre­jöttét. S ad a karteleknek nagy hatal­mat és monopóliumokat, másfelől aztán pénzt kér tőlük mindenféle célokra. Ez lehetetlen állapot. Így nincs a kormánynak erkölcsi jogosultsága a kartelek ellen Peuer Krímid eljárni. A kartelek diktálnak, ez pedig tűrhetetlen. Ami a költségvetést illeti, azt hiszi, nem kellett volna deficittel zárulnia. A deficit azért kellett, hogy legyen jogcím a szanáló főpolgármester kiküldésére. Sürgeti egyébként a szanálási terveket s indítvá­nyozza, hogy az 5 napos 411 órás munkahét behozatalát kérjék a kormánytól, Olajfestmények legolcsóbban Hoffmannál Telefon: 89-3-05, BudcipGSt, 89-4-95, 89-2-39 iV , Károly körút 28. sz. a főváros 500.000 pengő karácsonyi és húsvéti munka­nélküli segélyt osszon ki s tartsa fenn a szellemi szükség munkát. A költségvetést nem fogadja el. Dr, Glücksthai Samu az Egységes Községi Polgári Párt nevében meg­nyugvással fogadja a költségelőirányzatot. A főváros még ebben a súlyos válságban is eleget tesz szociális, gazdasági és kulturális kötelezettségeinek. A kor­mány és a törvényhozás egyes tag­jai meg nem érdemelt elítélő kriti­kát gyakoroltak a főváros gazdál­kodásáról. Ez az igazságtalan kri­tika az autonómiára sérelmes tör­vények meghozására vezetett. Meg kell állapítani, hogy a főváros jobb bánásmódot érdemelt volna. — Ami a költségvetést illeti, az hiánnyal zárul, de nem volna taná­csos a hiányt kölcsönnel fedezni, mert ez alááshatja a főváros hitelképességét. Ehelyett fontos és szükséges, hogy a községi üzemeket kereskedelmi alapokra fektessük és így tegyük azokat jövedelmezőkké. Szükséges továbbá és elengedhetetlen, hogy a kormány gyökeresen változtassa meg hely­telen adópolitikáját, amely nagyrészt oka a főváros gazdasági bajainak. Szükséges, hogy a főváros pénzügyeinek szanálása érdekében az állam és a főváros között szabályozást nyerjen a végzendő feladatok megoszlása és a fő­város által végzett feladatok pénzügyi fedezetének kérdése. Ha ez nem történik meg, a főpolgármester szanálási akciója egyes megtakarításokat és időbeli- leg korlátolt eredményeket hozhat, de a főváros, pénzügyi helyzetének rendszeres és tartós rendezése ezen az úton elérhető soha sem lesz. Végül ismételten rámutat arra, amit már korábbi költségvetésének tárgyalása alkalmával is hangoztatott, liogjr mindaddig nem lehet gyökeresen orvosolni sem a főváros, sem az állam pénzügyi hely­zetét, amíg a magánháztartások tekintetében a javulás he nem következik. Az utolsó években az országos politika a mezőgaz­dasági lakosság helyzetének javítására irányult. A fővárosi lakosság ezt mindig helyeselte. Ezt most azért említi, mert a földművelésügyi miniszter egyik legutóbb mondott beszédében arra hivatkozott, hogy Budapest lakosságának kell viselni azokat a különbözeteket, amelyek abból állanak elő, hogy a külföldi tőlünk a mezőgazdasági ter­ményeket csak az állam önköltségeinél olcsób­ban veszi át. Célszerűnek látszanék, ha a földmívelésügyi minisz­ter megváltoztatná a fővárosi lakosságra vonatkozó politikáját. A kormányzat tartsa legfőbb kötelessé­gének, hogy fokozza a budapesti lakosság fogyasztó- erejét. Krivoss Árpád a Nemzeti Radikális Párt nevében szólalt fel ezután. Fejtegette pártjának programját, amely összhang ban áll a mezőgazdaság érdekében a közgyűlésen elhangzott követelésekkel. Majd azt kívánta, hogy helyezzék ellenőrzés áléi a főváros anyagbeszerzését. Martsehényi Imre a szegénység korszakának mondja a mai időket. A szanálástól nem sok eredményt vár. Munkaalkalma­kat kell teremteni. Elmondja, hogy a froutharcoso­Dr. Grlüekstkal Samu Krausz és Schöffer mindennemű épület- és asztalos-faanyagok telepe és parkettázási vállalata Budapest, V., Vág u. 7. sz. Tel.: 91-8-14 ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítési vál­lalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 Beér Sándor I vósnökmester V., Gr. Tisza István ucca 5. Telefon : 82-4-29 saivacsaiátétes bélyegzője tartós, szép és tiszta ! _______ ___ Bé rházak modornizálását, tatarozását több éves hi­tellel vállalom és tehermentes telektulajdonosok családi házát e 1 ö n y ó,s feltételekkel telópítem ségvetós díjtalan. BUZÁTH LMOS vállalat I BUDAPEST, VII-, Erzsébet körút 14. — Telefon: 44-2-98 LÄUFER FERENC ÉS DÉLII üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdiszműáiuk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon: 30-4-9/

Next

/
Oldalképek
Tartalom