Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-31 / 5. szám
Független Budapest Budapest, 1934 január 31. ‘) ban és az Erzsébetvárosban továbbra is négyezer szavazat kell egy mandátum megszerzésé:~ hez. Az új törvény szerint minden kerület 7 bizottsági tagot választ, a VIII. kerület 11-et, a VI., VII. és IX. kerület 9—9-et. Eddig csak _a számszék igazgatóját nevezte ki a belügyminiszter. a számszék tisztviselőit az autonómia választotta, vagy a polgármester nevezte ki, ami lehetővé tette, hogy a számszék működése és az autonómia között meglegyen a szükséges kapcsolat. A jövőben a számszél: egész személyzetét a belügyminiszter nevezi ki, ami szintén sérelme az autonómia gondolatának. Nincs rendelkezés az új fővárosi törvényben a tárgyalások nyilvánosságának a biztosítására. A főváros közigazgatási bizottsága legutóbb egyhangú határozat alapján fölterjesztést intézett a kormányhoz a sajtónyilvánosság helyreállítása érdekében. A törvénytervezetben hiába keresünk ilyenirányú intézkedéseket. Híre jár, hogy a pénzügyi bizottság nyilvánosan fog tárgyalni, ellenben a többi szakbizottságok tárgyalásainak nyilvánossá tételéről nem történik intézkedés. A kormány a törvényhatósági bizottságot bármikor feloszlathatja és ebben az esetben a választásokat hat hét múlva kell megtartani. Ez azt jelenti, hogy a kormány a törvényhatósági bizottság feloszlatására és az új választások kiírására meglepetésszerűen intézkedik. Milyen lesz az űf közgyűlés Összetétele Az új fővárosi törvény rendelkezéseinek életbeléptetésével teljesen megváltozik az új törvényhatósági bizottság struktúrája. 150 választott tag helyett csak 108 lesz, ugyanakkor megszűnik a szakszerűség címén helyet foglaló bizottsági tagok szavazati joga, az örökös tagok számát pedig a kormány 32-ről 22-re szállítja le. A 31 hivatalnok-szavazatnak a száma is csökken, amennyiben az elöljáró tanácsnokoknak csak tanácskozási joguk lesz. Az örökös tagok száma csak elhalálozások révén csökken, mert azok, akiket örökös tagokká választottak, elhalálozásukig mandátumukat nem veszítik el. Ugyancsak megtartják szavazati jogukat nyugdíjba menésükig az elöljárók is. Amikor a redukció az egész vonalon végrehajtatott, az ösz- szetétel a következőképpen alakul: választott tag 108 örökös tag 22 hivatalnok tag 21 érdekképviseleti tag __________20_ ös szesen: 171 Eddig volt: választott tag ' 150 örökös tag 32 hivatalnok tag 31 érdekképviseleti tag 20 szakszerűség címén_____________8 ös szesen: 241 A törvényhatósági bizottságnak eddig 241 tagja volt, a jövőben 171 lesz. A mai közgyűlésen 150 választott taggal szemben volt 91 más címen helyet foglaló tag, az új törvényhatósági bizottságban ez az arány változatlan marad, amennyiben 108 választott taggal szemben 63 lesz a nem választott tagoknak a száma. Mivel azonban az örökös tagok száma csak fokozatosan — elhalálozás címén — csökken, a választott és nem választott tagok közötti arány egyelőre kedvezőtlenebb lesz, mert hiszen 108 választott taggal szemben 73 lesz a különböző más címeken szavazati joggal rendelkező bizottsági tagoknak a száma. Február 7-én kezdődik a fővárosi reformtörvény vitája a Házban A képviselőház ezen a héten nem tart ülést. A legközelebbi ülés február 6-án, kedden délután 5 órakor lesz. A képviselőháznak ezt az egyhetes szünetét arra használják fel. hogy az egyesített közjogi és közigazgatási bizottság letárgyalja a kormány fővárosi reformtörvény- javaslatát. A kormány gyorsított tempóban igyekszik a bizottságban a javaslatot letár- gyaltatni. mert az a terve, hogy a bizottsági jelentést már február 6-án, vagyis kedden a Ház elé lehessen terjeszteni és a képviselőház plénuma már másnap, vagyis február 7-én, szerdán megkezdhesse a fővárosi reformtörvény általános vitáját. Egyelőre bizonytalan, hogy az egyesített közjogi és köz- igazgatási bizottság keddig letárgyalja-e a fővárosi reformtörvényt, tekintettel arra a nagyarányú és széleskörű vitára, amelyet az ellenzék már a bizottságban megindít. A közjogi bizottságnak 33,- a közigazgatási bizottságnak 41 tagja van, úgyhogy a fővárosi törvényjavaslat bizottsági vitájában 74 képviselő vesz részt. A közjogi bizottság elnöke Rakovszky Iván, ellenzéki tagjai pedig: Wolff Károly, Rassay Károly. Apponyi György gróf, Sigray Antal gróf, Kray István báró, Vargha Gábor, Szabát s Andor, Rakovszky Tibor, Bach inger Manó és Györki Imre. Ebben a bizottságban foglal helyet a kormánypárt soraiból többek között Bethlen István gróf és Scitovszky Béla is. Sci- toyszky Béla különben elnöke a közigazgatási bizottságnak is, amelyben a következő ellenzéki képviselők ülitek: Wolff Károly, Petrovácz Gyula, Bródy Ernő, Zsilinszky Endre, Farkas Géza, Lázár Miklós, Kun Béla, Gyömörey Sándor, Rakovszky Tibor, Sándor István, Mojzes Janos, BHehler József, Szeder Ferenc és Vá- zsonyi János. A kormánypárt fővárosi képviselőtagjai közül tagjai ennek a bizottságnak: Ugrón Gábor, Kozma Jenő, Payr Hugó, Usetty Béla és Petracsek Lajos. Az ellenzék a vitái, ban számít a Kozma-párthoz tartozó képviselők támogatására. Maga Kozma Jenő jelentette ki a Független Budapest mai számában közölt nyilatkozatában, hogy lényeges módosítások kik arcolását reméli. A képviselőház plénumában előreláthatóan február 7-én megkezdődik a vita. Négy napon át a szokásos í órán át folyik a tanácskozás. Ha a képviselőház 4 nap alatt nem végezne a javaslattal, akkor ' a kormánypárt részéről az ötödik naptól kezdődően 8 órás tárgyalási idő bevezetését fogják kérni. De számítani lehet 12, sőt 16 órás üléseknek a bevezetésére is. Kozma Jenő reméli, hogy sikerül még több lényegesebb mődositást kiharcolni A Nemzeti Egység Pártjánál: értekezletén elhangzott beszédek közül erősen feltűnt Kozma Jenőnek, a kormány városházi pártja elnökének beszéde, aki az új fővárosi reformtörvény megvitatásával kapcsolatosan éles támadást intézett a városházi adminisztráció ellen. Kozma Jenő felszólalásában úgyszólván bizonyítékokat szolgáltatott a kormánynak arra, hogy valóban szükség van a fővárosi reformtörvényre és az új szanálási tervnek az autonómiától függetlenül való végrehajtására. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, akit ennek a felszólalásnak az indokairól és hátteréről megkérdeztünk, a következőket mqndotta &'■ Független Budapest munkatársának — A Nemzeti Egység Pártjának a fővárosi reformtörvényt tárgyaló értekezletén visszapillantást vetettem, a legutóbbi esztendők városházi eseményeire. Az értekezleten elhangzott beszédem nem volt támadás a városházi adminisztráció ellen, kénytelen voltam azonban leszögezni bizonyos lényeket. Ilyen tény például az. hogy mi a legnagyobbfokú ellenőrzést gyakoroltuk és mégis sok hiba csúszott be éspedig azért, mert az anyagnak sokszor igen tekintélyes részét kivonták az ellenőrzés lehetősége alól. Éveken keresztül valósággal zárt kalitka volt a főváros, ahová mi benyúlni nem tudtunk. Védekeznem kellett az ellen az igaztalan beállítás ellen, hogy minden hiba, ami a városházán történt, a párturalomnak volt a következménye. A pártok kivétel nélkül arra törekedtek, hogy a városházi adminisztráció munkáját zavartalanná tegyél: és ellenőrzésükkel minden visz- szásságnak vagy visszaélésnek a bekövetkezését me gakadályozzák. Minden párt élénk figyelemmel^ kísérte az összes többi pártoknak a működését, itt tehát hiába akar bárki is hibát keresni. Példákat is említhetek. így például elmondhatom, hogy több mint egy évvel ezelőtt kezdtem sürgetni <|z üzemi szabályrendeletnek az elkészítését és beterjesztését. Hiába sár gettem, még csak választ sem l:ap- l(tm. Most úgy hallom, hogy a rendelettervezel )élesztendő óta az egyik fiókban hever. Ott van továbbá a vásárpénztári botrány, amelyet szintén a párturalom számlájára írtak, jiedig bebizonyosodott, hogy a veszteségek legnagyobb része abból az időből származik, amikor a városházi adminisztráció a Vásárpénztár pénzügyeit és általában a hitelügyi kérdéseket tabuként kezelte. Minden felvilágosítást megtagadtak, sőt valósággal megvádoltak bennünket, hogy rontjuk a főváros hitelét. Tiltakoztak minden hitelügylet, vagy bankszerű üzlet feszegetése ellen ... Van egy másik példa is. ami szintén alkalmas a valódi helyzet megvilágítására. Sok támadás ér bennünket a tanítói személyzet túlmérete- zettsége miatt. Ennek az a magyarázata, hogy a közoktatási ügyosztálynak a vezetője, aki régebben a tisztújítást megelőzően állott ennek az ügyosztálynak az élén, 580-nal több tanerőt alkalmazott, mint ahányra szükség volt. Tudnék még sok ilyen esetet felsorolni. A most még életben levő fővárosi törvény szerint az autonómia felelős az adminisztrációért. Nem is akarok kibújni e felelősség alól, de kötelességem rámutatni az adminisztrációnak a hibáira akkor, amikor új törvényt készítenek. — Ami egyébként az új fővárosi reform- törvény egyes rendelkezéseit illeti, általában nem .találok sok kifogásolni valót. Mindenesetre igazolva vagyok, mert már eddig is bebizonyosodott. hogy lehet megfelelő módosításokat kiharcolni. A további tárgyalások során is számítok több lényegesebb módosítás kiharcolásának a lehetőségére, így például arra törekszem, hogy a főpolgármester mellé tanácsadó szerviéül rendelt bizottságnak ne 11, hanem 21 tagja legyen. Szerintem ugyanis módot kell nyújtani arra, hogy minden értékes tényező helyet kapjon ebben a bizottságban. Azt is remélem, hogy a, bizottsági tagok számát a parlamenti tárgyalás során sikerül fölemeltetni■ Én mindenesetre konkrét ja vaslatot teszek ilyen irányban. Sajnálom, hogy a törvénytervezet csak a pénzügyi bizottságnak a tárgyalására mondja ki a nyilvánosságot. Itt is módosító javaslatokat fogok benyújtani éspedig olyan értelemben, hogy minden szak- bizottság a sajtónyilvánosság ellenőrzése melleit tárgyal has s on. Rassay Károly szerint semmi sem változott: a tényeg — az autonómia megsemmisítése Rassay Károly, akit a nyilvánosságra került törvénytervezetről megkérdeztünk, a következőket mondotta a F ügyet - len Budapest munkatársának: A törvénytervezet egyes rendelkezéseiről megjelent közlemények minden tekintetben alátámasztjál: a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésen kifejtett álláspontomat. A törvénytervezetben semmiféle változás nincsen az. eredeti elgondolással szemben. [ A kormány elejtette ugyan a törvényhatósági j bizottság feloszlatásának és a kormánybiztos kiküldésének a tervét, ez azonban csak annyit jeleni, hogy a forma megváltozott, a lényeg azonban megmaradt. A lényeg az autonómia brutális megsemmisítése. A kormány nem oszlatja fel a törvény- hatósági bizottságot, de elvett tőle minden hatáskört.
