Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-31 / 5. szám

Budapest, 1934 január 31. Független Budapest 3 Azokat a pénzügyi, gazdasági és racionalizá­lási kérdéseket ugyanis, amelyek a kormány tervezetében szerepelnek, a törvényhatosa gi bizottság egyáltalán nem tárgyalhatja, ugyan­ez vonatkozik az üzemi kérdésekre is, amelyek rendezése szintén egyik része lesz a íopolgar- mester által végrehajtandó munkatervezet­nek. Ilyen körülmények között azokat a kér­déseket, amelyek a főváros közönségét érintik, a törvényhatósági bizottság közgyűlésén szóvá- tenni nem lehet, ami egyben azt is jelenti, hogy rendkívüli közgyűlést sem lehet többé összehívni. Mindezekből a megállapításokból folyik, hogy számomra nincs más út, mint amit közgyűlési beszédemben megjelöltem. A legélesebb harcot indítjuk meg úgy a képviselőházi bizottságokban, mint a parlament plénumában is. Mindent megteszek, ami tőlem telik. Olyan irányban, hogy egyrészről felvilágosítsuk a fő­város közönségét, másrészről pedig a parla­mentben igyekezzünk megfelelő eredményeket elérni ... Huszár Híadár főpolgármestert bízza meg a kormánya fővárosi szanálási terv végrehajtásával Hogy egy törvény jó-e, megfelel-e céljának vagy sem, az attól függ: ki hajtja végre. A tör­vényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén Wolff Károly maga is szóvátette ezt a kérdést, sőt félre nem érthetően kijelentette-, hogy nem tiltakoznának a főpolgármester vagy kormány­biztos feltűnően széleskörű hatáskörrel való felruházása ellen, ha bizonyosak volnának ab­ban, hogy a kormány a szanálási tervezet vég­rehajtásával, mint új főpolgármestert, Huszár Aladárt bízza meg. Ugyanez a véleménye a többi közgyűlési párt vezérének is, xígyhogy meg lehet állapítani: Huszár Aladár főpolgármester a köz­gyűlés minden egyes pártjánál általá­nos népszerűségnek és bizalomnak ör­vend. Minthogy Huszár Aladár főpolgármester díszes pozícióját Gömbös Gyula miniszterelnök bizal­mából nyerte el és ez a bizalom azóta nem ren­dülhetett meg, indokoltnak látszik az a föltevés, hogy a kormány a fővárosi szanálási terve­zetnek a végrehajtásával Huszár Ala­dár főpolgármestert bízza meg. Mint a Független Budapest munkatársa érte­sül, úgy Wolff Károly, mint Kozma Jenő is kifejezésre juttatták Gömbös Gyula miniszter- elnök előtt azt az álláspontjukat, hogy a szanálási terv végrehajtására Huszár Aladár főpolgármestert tartják a leg­alkalmasabbnak, mert az ő személye garancia arra, hogy a ter­vezet végrehajtásánál elkerülhetetlenül felme­rülő ellentétek közmegelégedésre simulnak el. Természetesen beszélnek más főpolgármester- jelöltekről is. így például Tatits Árkád belügy­miniszteri államtitkárról és Horváth Béla mi­niszteri tanácsosról is. Huszár Aladár főpolgármester az új törvény életbeléptetése után minden­esetre lemond, hogy ezzel a kormánynak lehetőséget nyújtson a szanálási tervezet végrehajtásának megindí­tása alkalmából új főpolgármester kinevezé­sére. Borvended Ferenc alpolgói mester nyilaikozifc a Független Budapestnek a főváros pénzügyi helyzetének szanálásáról „Engem a politika nem érdekel, eguetien íeladatot látok magam előtt: biztosítani a főváros háztartásának egyensúlyát“ — & főváros 1033-ban 10 millió pengővel kevesebbet költött, mint amennyit elkelthetett volna A fővárosi reformtörvény életbeléptetésére vo­natkozó tervek hetek óta állandó izgalomban tart­ják a városházi adminisztrációt. Egyrészt a tiszt­viselői fizetések leszállításának, vagy legalább is arányosításának« a veszedelme okoz nyugtalanságot, másrészt az a kérdés, hogy a kormány szanálási ter­vének a végrehajtása nem fog-e lényegesebb válto­zásokat előidézni az ügyosztályi beosztásban vagy személyi vonatkozásban. A kormány szanálási tervének a végrehajtá­sánál nagy szerepe lesz Borvendég Ferenc alpolgármesternek, már csak azért is, mert a főváros pénzügyi helyze­tét és üzemi problémáit ő ismeri legjobbat!. Borven­dég Ferenc alpolgármesternél az elmúlt héten soro­zatos tanácskozások voltak, amelyeken Lamotte Ká­roly pénzügyi tanácsnok és Homolyay Rezső költség- vetési referens is résztvettek. Ezeket a megbeszélé­seket sokan összefüggésbe hozzák a kormány szaná­lási tervének most folyó előkészítésével. A változás előtt álló városházi helyzetről beszélgetést folytat­tunk Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, akinél mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy a fővárosi reformtörvény életbeléptetése nem befolyásolja-e a városházi ügyosztályok mai működését. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Azok a tárgyalások, amelyeket az elmúlt héten a főváros pénzügyi szakembereivel foly­tattam, egyáltalán semmiféle összefüggésben sincsenek a képviselőház előtt fekvő reform­törvénnyel. Egyszerűen arról van szó, hogy alaposan megvizsgáljuk a főváros pénz­ügyi helyzetét, nehogy az év folyamán meglepetések érjenek bennünket. Megítélésem szerint ugyanis a helyzet ebben az évben súlyosabb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt. Már most a legnagyobb óvatossággal kell ke­zelnünk az összes pénzügyi kérdéseket, mert ez év eleje óla szerzett tapasztalatok is azt bizo­nyítják, hogy a gazdasági életben bekövetke­zett eltolódás a főváros bevételeit hátrányosan befolyásolja. Ez a magyarázata annak a pol­gármesteri elhatározásnak is, amely a költség- vetés egyes kiadási tételeit legutóbb tíz száza­lékkal zárolta, ami azt jelenti, hogy az előirányzott kiadásokat csak 90 szá­zalék erejéig szabad folyósítani. Tavaly is ezt a rendszert követtük. így sike­rült azt a kedvező eredményt elérni, hogy az elmúlt évben 19 millió pengővel ke­vesebbet költöttünk, mint amennyit az előirányzott költségvetés szerint elkölt- hettiink volna. Ha nem vagyunk annyira, óvatosak, akkor ma a főváros deficitje 19 millió pengővel nagyobb volna és törhetnénk a fejünket, hogy a mutat­kozó hiányok pótlása céljából milyen módon rakjunk újabb terheket a polgárság vállaira. A főváros ezévi költségvetésében tudvalévőén 10 millió pengő deficit mutatkozik, amelynek pótlásáról úgy akarunk gondoskodni, hogy a deficitnek a felét, vagyis ötmillió pengőt a kormánytól igyekszünk megszerezni segély cí­mén. Nekünk most - függetlenül attól, hogy a kormány megadja-e ezt a segítséget vagy sem — foglalkoznunk kell az adott helyzetben elénk tornyosuló pénzügyi nehézségek elhárításával. Minden év elején folytattunk ilyen természetű pénzügyi megbeszéléseket, de sohasem annyira rigorózusan, mint az idén. Ezt a, rigorozitást a viszonyok súlyosbodása magyarázza.- Arra a kérdésre, hogy a városházi ügy­osztályok működését mennyiben befolyásolja a reformtörvény életbeléptetése, nem. tudok kon­krét választ adni. Engem a politikai kérdések egyáltalán nem érdekelnek. Kizárólag hatáskörömbe tartozó problémák megoldásával foglalkozom. Egy főfeladatot lá­tok magam előtt és ez « fővárosi háztartás egyensúlyálnak a biztosítása, Ezt a célt szol­gálják legutóbb folytatott tárgyalásaim is. Minden rendelkezésre álló eszközzel arra törekszem, hogy a deficit növeke­dését, megakadályozzam és ezzel együtt elhárítsam a polgárság feje felől a ter­hek emelkedésének veszedelmét. Arra a kérdésre, hogy a gazdasági viszonyok súlyosbodása nem fogja-e a tervbevett közmunkák további előkészítését megnehezíteni, Borvendég Fe­renc alpolgármester a következőket válaszolta: — Továbbra is változatlan eréllyel foglalkozom a ta­vaszi közmunkák megindításának az előkészítésével. A szokásos útépítési és csatornázási munkála­tokon kívül egy komoly közmunka-lehetőség kínálkozik és ez a Tabán újjáépítésének a megkezdése. Májusban megkezdjük azoknak a. házaknak a lebontását, is, amelyek még állanak a Tabán­ban, azután a telkek parcellázására, az új utak kijelölésére és a közművek lefektetésének a megkezdésére kerül a sor. Hogy ebből a pro­gramból mennyit tudunk ebben az évben meg­valósítani, ez több feltételtől függ. Az újjáépí­tés megindításához szükséges tőke retnlelke- zésre áll, amennyiben az Ipari Munkaszervező Intézet a már régebben megígért 6 millió pen­gőt folyósítani fogja. Borvendég Ferenc alpolgármesternek ez a hatá­rozott hangú nyilatkozata, amelyet a Független Budapest munkatársa előtt tett, alkalmas arra, hogy a főváros pénzügyi helyzetének súlyosbodása tekintetében jelentkező aggodalmakat minden irány­ban eloszlassa. Létszámredukció, illetmény csökkentés, nyugdíjazás Készül az üzemi illetmény- és szolgálati szabályzat Hosszabb ideje készül a főváros az üzemi tisztviselők és alkalmazottak szolgálati viszo­nyának és illetményeinek rendezésére. Számos javaslattervezet készült már ebben az ügyben, de tárgyalás alá egyik sem kerülhetett, mert közben a viszonyok mindig változtak és a ter­vezetek módosításra szorultak. Az új fővárosi törvény közeli életbelépése és azzal kapcsolat­ban a kormány üzemi racionalizálási tervei most sürgősen aktuálissá teszik az üzemi alkal­mazottak problémájának megoldását. Ügy az üzemek vezetőségei, mint az illetékes városházi tényezők között napok óta folynak a tárgya­lások e kérdésről és az a vélemény, hogy megtalálták azt a plattformot, melyen ez a kérdés megelégedésre rendezhető. A Beszkárt a maga részéről már el is készítette javaslatát, melyet bemutatott a városházán. A javaslat nagyobbarányú létszámreduk­ciót indítványoz. Az elbocsátásokat rész­ben nyugdíjazás útján kívánják végrehajtani, éppen ezért most már nem halasztható sokáig az üzemi nyug díj szabályzatok, életbeléptetése. A kormány erősen kifogásolja az üzemi alkalmazottak magas fizetéseit, ezért az új szabályzatban az üzemi tisztviselők, alkalma­zottak és munkások illetményeit is redukált mértékben fogják meghatározni, A Beszkárt javaslata a tisztviselőknél és alkalmazottaknál a jelenlegi lecsök- kentett fizetéseket tartja meg, a mun­kásoknál pedig a jelenlegi bérek további leszállítását javasolja. Hasonló alapon készül a többi üzem szol­gálati és illetményrendezése is. Úgy a létszám­redukció, mint az illetménycsökkentés több­milliós megtakarítást fog eredményezni az üzemek költségvetésében. A tervezet az alkal­mazottakat 3 kategóriába osztja. Az egyik ka­tegóriába a tisztviselők kerülnek, a másodikba az irodai alkalmazottak, a harmadik csoportba pedig az üzemi munkások. Ez a csoportos be­osztás különben már megvolt eddig is a Besz- kárt-nál, ahol az alkalmazottak A. és B. kate­góriákba voltak sorozva. Az új üzemi szabályzatokat a módosí­tott fővárosi törvény életbeléptetése után tűzik ki napirendre és valószínű, bogy a főpolgármester a törvény­ben nyert felhatalmazása alapján intézkedik majd annak életbeléptetése iránt. SZÁS2E ALBERT oki. mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körűt 43. Telefon: 51-4-06 I Szegedy Béla Jenő oki. gépészmérnök, kövezőmester,, út-, vasút-, csatornaépítési vállalat 1 1, Alkotás ucca 18 Tel.: 52-8»52 ©nősz FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező BUDAPEST, 1., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64

Next

/
Oldalképek
Tartalom