Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-19 / 38. szám
6 Független Budapest Budapest, 1934 szeptember 19. Nagyszabású elgondolások alapján építik újjá a Budapest-Fürdóváros egyik legszebb ékessége lesz a Rudas és környéke A főváros régóta foglalkozik a Rudas-fürdő modern átépítésének tervével és újabban a fürdővel) os gondolatának erőrekapásával, ez a terv a megvalósulás stádiumába is jutott. IMár ez év elején úgy volt, hogy az átépítés munkája hamarosan megkezdődik és erről a Független Budapest is beszámolt. I)e közben a Közmunkatanács olyan rendezési terveket vetett fel a Rudas-fürdő átépítésével és a környék rendezésével kapcsolatban, amelyek a főváros terveivel ellentétben állottak. Többek nözött az volt a Közmunkatanács terve, hogy az Erzsébethíd alatt alagútszerü átjárót létesít, amelyen keresztül a rudasfürdői sétányt közvetlen összeköttetésbe hozták volna a Döbrentey téri parkkal. Ezt a. tervet a főváros ellenezte, mert attól tartott, hogy a mélyen fekvő alagút mag zavar ja, sőt esetleg veszélyezteti a gyógyforrásokat. Ezt az aggodalmat a bányakapitányság is osztotta, úgyhogy a Közmunkatanács kénytelen volt ezt az elgondolást elvetni. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a Rudasfürdő átépítésének tervét szintén melegen támogatta és ígéretet tett arra, hogy a szükséges költségek erejéig a MABI-nál kölcsönt eszközöl ki a fővárosnak. Ilyenformán az anyagi feltételek is adva voltak. A tervek kivitelezése azonban mégis elhúzódott, most azonban a főváros vezetősége elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. A középítési bizottság a múlt hét végén illést tartott, amelyen bejelentették, hogy a Rudas-fürdő átépítésére a tervezési megbízást a volt törvényhatósági tanács elhatározásához képest kiadják és megállapították a tervpályázat körülményeit is. Az újjáépítés terveit szűkkörű, névaláírásos pályázat útján szerzi be a főváros és ezen a pályázaton csupán Hiiltl Dezső és Pogány Móric műépítészek vesznek részt. Mindketten külön-külön készítik el saját elgondolásaik szerint a fürdő és a gyógyszálló modernizálásának terveit és amelyikük tervét a zsűri a legmegfelelőbbnek találja, annak alapján és a pályadíjnyertes műépítész közreműködésével fogják az átépítést végrehajtani. A pályázati felhívás közli, hogy az átépítés célja az, hogy a Rudas-fürdőt, elsősorban természetadta gyógyértékeinek, a hévforrásoknak felhasználásával egyszerű kivitelű, de orvosi és kényelmi szempontból A gyógyszállóban 50—70 szobát létesítenek. Az ivó- csarnokot a modern balneotechaika fokozott követelményeinek megfelelően kell kiképezni és a szállóépülettel fedett, üvegezett folyosóval kötik össze. A Rudas-fürdő fűtési problémáját is a modern követelményeknek megfelelően oldották meg. Mint ismeretes, hosszabb tárgyalások után a gázfűtés bevezetése mellett határoztak, amivel biztosítva van a füstmentes tüzelés, ami e fürdőkörnyék levegője szempontjából igen fontos. A gáztüzelésű berendezés felszerelése már folyamatban van és azt olymódon építik, hogy a kibővítendő Rudas-fürdő számúira is megfelelő legyen. A fürdő évente körülbelül 1.2 millió kalória gázt fog fogyasztani, amit a Gázmüvekkel kötött megállapodás alapján igen előnyös áron, köbméterenként 5.5 fillérért kap. Még az idén télen, az átépítés megkezdése előtt megkezdik a gázfűtést és ezzel egyidejűleg lebontják a fürdő melletti, sokat kifogásolt és a környéket elcsúfító kazánház épületét. Kifogások és támadások az „adópellengér“ ellen Céltalan és költséges az „ismeretlen helyre költözött“ adóhátralékosok körözése Az ismeretlen helyre távozott adóhátralékosok körözése dörül élénk vita támadt. Egyesek szerint teljesen felesleges az adóhátralékosok pellengérre állítása és névsoruknak költséges kinyomatása, mert ez úgysem kerül a nagyközönség kezébe és jóformán senkisem vesz tudomást a körözés tényéről. Azt is mondják, hogy a. körözés alapján annyi adóhátralékot sem sikerül behajtani, mint amennyibe a vaskos kötetet kitevő névsor kinyomatása kerül. Igen furcsának, találják azt is, hogy az adóhátralékosok tömegének névsorát a fővárosnak saját költségén kell kinyomatnia, holott ez az állam feladata lenne, mert hiszen az adóhátralékosok nagyrésze az államot illeti. Amellett a körözöttek névsora ismeri egyének egész seregét tartalmazza és teljesen érthetetlen, miként kerültek ezek az ismeretlen helyen tartózkodók közé. Kis utánjárással a hatóságok legtöbbjüknek a címét megállapíthatják, felesleges az elköltözőitek ilyenmódon vgló pellengérre állítása. A közvélemény megütközése nyomán a főváros elhatározta, hogy feliratot intéz a pénzügyminiszterhez és az egész rendszer megváltoztatását kéri. A felterjesztésben azt javasolják, hogy a rendes évi ösz- szeírás során állapítsák meg az elköltözött adóalanyok újabb lakcímét. Az összeíró íven ott szerepel a kérdőpont, hogy az illetőnek hol volt korábbi tartózkodási helye? A vidéki adóhatóságok tehát minden további nélkül értesíthetik a budapesti adóhatóságokat, ha területükön olyan adóalany telepedik le, akinek előző tartózkodási helye Budapesten volt. De ha már a pénzügyminiszter semmiképpen sem akar lemondani a körözési eljárásról, akkor legalább a fővárost mentesítse az ezzel járó kiadások alól és a körözöttek névsorát az állam költségére nyomassa ki. Egyébként kíváncsian várják mindenütt, milyen eredménnyel jár a hátralékosok körözése, befolyik-e ennek nyomán az adótartozás és érdemes-e a költséges akciót folytatni. Annak mindenesetre kevés az értelme, hogy. sokezernyi nevet zárt körben megjelenő hivatalos orgánumokba nyomassanak ki. Az óbudai Dunahíd legújabb terve jelentősen megkönnyíti Óbuda rendezését A híd iránya végleges megállapítást nyert — Az új híd nem érinti a Margitszigetet a mai kor igényeit kielégítő gyógyintéz- ménnyé alakíthassák át. A fürdővel kapcsolatban gyógyszállót is kell építeni, amelynél igénybe kell venni a modern szállótechnika követelményeit, a gyógyszálló speciális szükségleteit; másrészt azonban a gazdaságos építkezés és üzemvitel szempontjából teljes mértékben számolni kell azzal is, hogy a gyógyszálló a kevésbé tehetős középosztály részére épül. Az ivógyógymódok szorosan hozzátartoznak az intézmény gyógyténye- zőihez és ezért az ivócsarnok a gyógyfürdővel egységesen és összefüggően oldandó meg. A tervezés kiterjed a Rudas-fürdő épületére, az úszócsarnokra és a Hungária-forrás jelenlegi ivó- csarnokára. Gondoskodni kell fedett sétány létesítéséről, amely felett azonban nem lehet beépítés. Az épület közvetlen környezetének a rendezését úgy kell megoldani, hogy a gyógyszálló szobáinak csendje és nyugalma a lehetőséghez képest biztosítva legyen, a szobák a Dunapartra és a Döbrentey térre nézzenek. A kis díszudvar a platánfákkal sértetlenül megmarad, ezt a területet kisebbíteni nem szabad, sőt annak növelése kívánatos. A műemléket jelentő török fürdőt lehetőleg szabaddá kell tenni és az épület északi homlokzatának lebontásával, esetleg megfelelő alacsonyabb kiképzésével oly képet kell biztosítani, hogy a kupolás fürdőt a többi épületrész ne takarja el. Az újjáépítés költségei a 700.110(1 pengőt nem haladhatják meg. A pályázók a tervekért és a költségelőirányzat elkészítéséért egyenként 0000 pengő költségmegtérítésben részesülnek. Az alkalmasnak ítélt terv szerzőjének tervezői munkadíjából azonban ezt a 6000 pengőt levonják. A főváros a két megbízott műépítésznek háromhavi határidői engedélyezett a tervek elkészítésére. A bírálóbizottság elnöke Sipőcz Jenő polgármester, illetve Szendy Károly alpolgármester, tagjai Kováfis- háizy Vilmos és Wossala Sándor tanácsnokok, Remiiden Ágoston és Szinte László műszaki főtanácsosok, Bánlaky Géza fürdőigazgató, továbbá a városrendezési, városgazdasági és magasépítési ügyosztályok szakbizottságainak egy-egy tagja, a Mérnök- és Építész Egylet, a Budapesti Mérnöki, Kamara egy-egy kiküldöttje, végül két meghívott külső szakér lő. A továbbiakban a pályázati feltételek részletesen kölrül- írják, hogy az átépítés során az épületnek mely részeit kell változatlanul rheghagyni és a modernizálás folytán milyen új helyiségek létesítendők. Az uszodát is modernizálják olyképpen, hogy föléje kinyitható tetőszerkezetet építenek. Mint ismeretes, az eredeti tervek szerint az óbudai Dunahidat a Margithíd mintájára akarták megépíteni, olyanformán, hogy a híd iránya középen megtört -volna és a Margitsziget felső csúcsán ugyanolyan lejáró vezetett volna a Margitszigetre, amilyen most a Margithídnál. Az volt az elgondolás, hogy az újpesti és az óbudai lakosságnak is meg kell könnyíteni a Margitsziget elérését. Mostanáig az volt a helyzet, hogy az óbudai híd csakugyan ilyen tervek alapján épül meg, csupán abban tértek még el a vélemények, hogy a híd óbudai hídfője hol legyen. Miközben erről folyt a vita, váratlanul egészen más elgondolás került előtérbe. A nyár folyamán Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke és Kertész K. Bobért ny. államtitkár, a Közmunkatanács tagja vetették fel azt a javaslatot, hogy az óbudai híd irányát ne az eddigi elgondolások szerint vezessék, hanem északabbra tolják el a lucl tengelyét. Az új tervek szerint a híd nem érintené a Margitsziget felső csúcsát és lejáró sem épülne a hídról a szigetre, tehát az óbudai hídon át a Margitsziget nem volna megközelíthető. Ezt az érdekes tervet tárgyalta a múlt héten részleteiben a közmunkák tanácsa, miután a kereskedelmi minisztérium oda tette át határozathozatal végett az orr© vonatkozó javaslatot. A Közmunkatanács egyhangúlag hozzájárult az új Ilid vezetési tervhez, amelyet elsősorban városrendezési szempontból sokkal megfelelőbbnek és előnyösebbnek minősített, mmt az összes eddigi javaslatokat. Az új és immár végleges terv szerint az óbudai híd körülbelül 150 méterrel északabbra fog megépülni, mint ahogyan eddig tervezték. A pesti hídfő sem Usz cd Hungária körút végén, hanem a jelenlegi Bodor uccu torkolatában, a Hungária körútnak ez a Duna felé eső szakasza amúgy sincs még kiépítve, a terv tehát az, hogy a Hungária körutat nem a Dunához, hanem a Bodor uccáiba vezetik, amely a Dnnaparttól körülbelül 100—150 méternyire fog betorkolni a kiszélesítendő Bodor nceá- bn. Jobbról párhuzamosan új utat nyitnak, amely hasonlóképpen ugyanitt torkollik majd a Bodor uccába és a három útvonal találkozásánál széles teret alakítanak ki. [H lesz az új híd pesti hídfője. A Bodor neeai híd- lőtő] az óbudai híd egyenes irányban fog átvezetni a budai oldalra, ahol szintén egészen más helyen képezik ki a hídfőt, mint ahogy eddig gondolták■ Az óbudai hídfő a Vörösvári út és a Flórián tér találkozásánál fog kialakulni. Innen széles elágazó utat vezetnek a kiseelli kastély irányába. Az óbudai hídfő mintegy 200 méternyire lesz a parttól, miután a hajózási viszonyok szükségessé teszik, hogy a hidat magasan építsék. Már pedig az óbudai partnak ez a része nagyon alacsonyan fekszik, úgyhogy a magas hídról körülbelül 200 méternyi lejtős utat kell vezetni a hídfő kiindulási pontjáig. A Lajos ucca, amely az óbudai partnak ezen az alacsony részén folytatódik, az új híd alatt fog tovább vezetni. Az óbudai hídfőnél szintén hatalmas térség fog alakulni. Az új liídvezetés miatt jelentős kisajátításokra van szükség, amelyekbe nemcsak telkek, hanem meglévő házak is beleesnek. Az új megoldás azonban városszabályozási szempontból megéri a szükséges áldozatokat, mert ennek révén igen kitünően rendezhető Óbuda szabályozása is. Az új Művezetési irány folytán lehetővé vált két értékes óbudai műemlék megőrzése is, az egyik az óbudai plébánia. templom, a másik a (fróf Zichy-kastély. Mind a két műemlék ugyanis olyan nagy távolságra lesz a hídtól, hogy egyiknek a lebontására sem lesz szükség és az sem ismétlődik meg, hogy e műemlékek egyike vagy másika a híd miatt olyan gödörszerű mélyedésbe kerüljön, mint az az Erzsébetim!1, melletti pl&jániatempiomiiál látható. A Közmunkatanács megokolta azt is, miért mellőzi az új hídról a Margitszigetre való lejárót. A határozat szerint ugyanis, ha az óbudai hídról a Margithídlioz hasonlóan lejárót létesítenének a sziget felső csúcsára, a lejtés miatt ennek a lejárónak a vége közvetlenül a Nagyszálló és a gyógyfürdők ■mellé kerülne és a jármüvek által okozott zaj meg por zavarná az itt, üdülő, vagy gyógykezelés alatt álló vendégek nyugalmát. A lejárót támfalakkal, rézsűkkel kellett volna megépíteni, amely a sziget képét is teljesen elrontotta volna, amellett nem lehetett volna, elkerülni azt, hogy a Margitszigetet a járművek átvonulásra ne használják a Margithíd és az óbudai híd között. Mindezek az okok arra a meggyőződésre késztették a Közmunkatanácsot, hogy felesleges és nem kívánatos a szigeti lejáró létesítése. A Közmunkatanács az új óbudai híd építése ügyében hozott határozatát, amelyhez egyhangúan hozzál*- «ltak a főváros képviselői is. bemutatás eéljáá-y. megküldi a városrendezési bizottságnak, ahol a legközelebbi ülésen fogják azt ismertei ni. Az úji óbudai híd építése elől tehát elhárult a legsúlyosabb akadály. Végérvényesen megállapították a hídtengely irányát, amely által egyúttal lehetővé lelték Óbuda szabályozásának régen húzódó megoldását is.
