Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-11 / 28. szám
8 Független Budapest Budapest, 1934 július 11. KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS Megjelent az energiatörvény végrehajtási utasítása Országos Energiagazdasági Alapot és Tanácsot kreál a kormány Az energ latör vény végrehajtási utasítása megjelent és annak számos rendelkezése -közelről érinti a fővárost is, mint az ország legnagyobb elektromos- áramtermelő tizemének fenntartóját. A végrehajtási utasítás olyan hatalmas terjedelmű, hogy annak kivonatát egy cikk keretében nem is lehet pontosan közölni. Ezért csak a fontosabb rendelkezéseket ismertetjük, főleg azokat, melyek a fővárost is érdeklik. Kimondja a rendelet, hogy a kereskedelmi miniszter kötelezheti az egyes villamosműveket egymás kisegítésére abban az esetben, ha valamely engedélyes fogyasztóterületének megnövekedett szükségletét nem képes ellátni, vagy a szükséges energiát mástól előnyösebb feltételek mellett szerezhetné be, mint amilyenek mellett maga fejleszti. Energiagazdasági, vagy közbiztonsági szempontokból szintén elrendelheti a- miniszter a villumosművek együttműködését'. Ez az utóbbi eset történt most a Talbot centrálé esetében, amikor ugyan nem nyílt kötelezettség indította a fővárost a dunántúli centrélával való együttműködésre, de kétségtelen, hogy ezt az együttműködést a főváros nem nagyon kívánta. A törvény értelmében felállítják az Országos Energiagazdasági Alapot, melynek költségeit részben a bírságpénzekből, részben állami hozzájárulásból fedezik, Eredetileg úgy volt. hogy az egyes áramtermelő üzemeket kötelezik az alap pénzügyi szükségleteinek összeadására, ezt a tervet azonban az érdekeltek helyes tiltakozására kénytelenek voltak elejteni. Az alap az ország energiaellátásának fejlesztésére szolgál. Amennyiben az alapnak megfelelő tartaléktőke áll rendelkezésére, abból a villamosenergiával el nem látott területek áramszükségletének ellátására alakuló vállalatok részére kölcsönt lehet folyósítani. Felállítják az Országos Energiagazdasági Tanácsot is, amely elnökből és 12 kinevezett tagból áll. A tagokat a kereskedelmi miniszter nevezi ki és a főváros szakértői is helyet kapnak a tanácsban. Igen szigorú büntetéseket állapít meg a végrehajtási utasítás a törvény megszegőivel szemben. Már az első kihágás esetében 5000 pengőig, ismétlés esetében 20.000 pengőig terjedő pénzbüntetést lehet kiróni és ezek a bírságpénzek az Országos Energiagazdasági Alapot illetik. Az elzárásbüntetések is két hónapig, illetve egy évig terjednek. Egy éven belül be kell jelenteni a kereskedelmi miniszternek a villamosművek összes ingatlanainak jegyzékét, leírását, az energiaszolgáltatási szerződést, szabályrendeletet és az üzem működésével kapcsolatos összes adatokat. Az új koncessziók alapján létesített áramtermelőüzemeket az üzembehelyezéstől számított 30 év eltelte után az állam, illetve a város megválthatja. Megállapítja a végrehajtási utasítás az engedélyokirat hatályának megszűnési körülményeit, a villamosművek vezetésére vonatkozó kikötéseket. Igen érdekes az áramegységárakra vonatkozó rendelkezés. Az árszabásba a kereskedelmi miniszter ezentúl nagyobb beleszólást követel. Az egységárakat a fogyasztók, különösen az ipari fogyasztók érdekeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy a rendes kiadásokon kívül a bevételekből, a tőketörlesztés fedezésén felül, a befektetett tőke gyümölcsöztetése is biztosítva legyen. Az egyes fogyasztói csoportoknak nyújtott tarifakedvezmények jegyzékét évenként be kell mutatni a kereskedelmi miniszternek. A tarifa megváltoztatását csak munkabérek és anyagárak megváltozása esetén lehet kérni. A Nemzeti Munkahét jelentőségéről és nagy feladatairól beszélt Antal István dr. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének helyiségeiben az elmúlt hét keddjén Szörtsey József országos elnök vezetésével sajtóértekezlet volt a szeptember 29-én kezdődő Nemzeti Munkahét előkészítésével kapcsolatban. Az értekezleten Szörtsey József üdvözölte a TESz nevében a megjelenteket és rámutatott arra, bogy a sajtó támogatásával az őszi második Nemzeti Munkahét még nagyobb eredményeket fog elérni, mint a tavalyi. Antal István dr, min. tanácsos, sajtófőnök, a TESz sajtóosztályának elnöke szólalt fel ezután. Utalt arra, hogy körülöttünk a külföldön minden átértékelődik. Nekünk ebben a nagy átalakulásban és vajúdásban a nemzeti szolidaritás, a nemzeti munka, az emberi méltóság és az etikai erők kifejlesztésének nagy elveit kell szem előtt tartanunk. A TESz, e nagy princípiumoktól vezettetve, az alkotó nemzeti erők általános nagy mozgósítását akarja keresztülvinni az ősz folyamán. Meg akarja mutatni befelé, bogy nagy anyagi, szellemi és erkölcsi erőtartalékok fölött rendelkezünk és kifelé meg akarja mutatni a külföldnek, hogy míg más országokban tankokat, ágyúkat, gépfegyvereket, gázbombákat gyártanak ős így akarják növelni nemzetük hatalmi súlyát, addig mi a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a.magyar szellem és a magyar nemzeti kultúra termékeivel és a nemzet erkölcsi erőivel akarunk e versenyen résztvenni. Kérte a megjelenteket, ne tekintsék a Nemzeti Munkahetet sem a világnézeti, sem politikai megmozdulásnak, mert az csak egyetlen viláznézetet és politikát szolgál; az áll alános nemzeti összefogás világnézetét és a termelő nemzeti munka politikáját. Mint érdekes adatot említette itt meg, hogy a multévi Nemzeti Munkahét alkalmával 60.000 idegen jött Budapestre és az a bevételi többlet, amely ezen az úton Budapest gazdasági és kereskedelmi életébe eljutott, mintegy 2.5 millió pengő volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Munkabét sajtópolitikái szempontból is kibővül. Lányi Árpád, a Nemzeti Munkahét vezetője ismertette ezután az őszi. munkahéttel kapcsolatos sajtópolitikai kérdéseket. Antal István felvetette azt a gondolatot, non kellene-e a sajtó érdekében a Nemzeti Munkahét keretén belül »sa.jtónapot« rendezni, amelynek az volna a célja, hogy a magyar közvélemény széles rétegeinek figyelmét felhívja az »újság- olvasás« jelentőségére és ezáltal Propagandát csinálna a, sajtó minden orgánuma számára. A megjelentek nagy helyesléssel fogadták Antal István sajtófőnök indítványát. Szerelemhegyi Ervin a megjelentek nevében meg köszönte Antal István fejtegetéseit és biztosította a TESz vezetőségét, hogy a sajtó minden rétege csak a nagy nemzeti szempontokat tartja szem előtt és ebben a szellemben támogatja a Nemzeti Munkahét célkitűzéseit. A Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdíjegylet június 23-án tartotta negyvenegyedik évi közgyűlé»étl amelyen 20.943 tag képviseletében hetvenkét küldött jelent meg. A Sarlós Lajos elnöklésével tartott közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta a vezetőség jelentését, amelyet Bárdos Ferenc, az egylet igazgatója ismertetett. A közgyűlés megbélyegezte az egylet vádaskodóit és olyan javaslatot fogadott el, amely nemcsak arra nyújt biztosítékot, hogy a most fizetett segélyek mértéke fenntartható legyen, de lehetőséget nyújt arra is, hogy ezek a segélyek a jövőben felemelhettük is legyenek. A Viktória Biztosító most tette közzé az 1933. évi mérlegét. Összes bevétele 358,588.242-05 M, ebből az életbiztosítások idei díjbevétele 54.485.568.47 M. A befektetések hozadéka és nyeresége 17,889.137.23 M volt. Az elmúlt évben a Viktória az életbiztosítási szerződések alapján feleinek 29,330.961.46 M-át fizetett, ezenfelül a, nyereségből a feleknek 6,354.175 M részesedést juttatott és hogy ilyirányú nyereségrészesedést a jövőben is biztosíthasson feleinek, erre a célra. 32,999.703.51 M-át tartalékolt. Az életbiztosítási díjtartalékok összege 223,994.154.— M. A társaság 8,149.017.75 M tiszta nyereséget mutat ki hárommillió márka teljesen befizetett alaptőkével szemben. Az életbiztosítási állomány az év végén egymilliárd márka, azaz pengőre átszámítva 1.366,000.000.— P. A társaság tüzdíjbevétele 4,586.163.70 márka. Betörés- díjbevétele pedig 1,058.152.88 M volt és ez elemi ágazatban 531.710.06 M tiszta nyereséget ért el. Traub Ödön asxfattsxigatetS, tetőfedő vAtiatata Budapest, X, Rezső tét* 3 Telefon.- 41J-65 Ax Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Az Országos Tejgazdasági Szövetség közgyűlése Túli is aZ 0rSZág^ Tejgazdasági Szövetség'7 köz- *,5uksél. Geilei Lajos szövetségi elnök megnyitójában kifei- e te, hogy a szövetség tevékenységének irányvonalát az áí- alanos gazdasaga helyzet és a tejgazdaságnak ebből folyó különleges helyzete szabták meg, melynek előterében a tej- orgalom szabályozásáról szóló rendeletek és ezzel kapesoli- (os kérdések álltak. 1032. év tavaszán lépett életbe a székesfőváros es kornyékere - tejellátás tekintetében — a kötött inú8aui™! A+ aZOt? rlteB Ulí? tapasztalatok szerzésére nyújtott alkalmat, melyek igazolták a szövetség által évek ota képviselt követelmények helyességét. Ezek sorába tarozik, hogy e nagy fogyasztási terület tejellátását az üzemi kel1 kiépíteni. Mint hivatalos adatokból is o-úf,4 r hi °i a- tejellatást e^yre nagyobb mértékben a szi- ZrrS1gUgri felügyelet alatt álló vállalatok helyett végzik RéeótaS h»™taítt#enészetek, valamint tejcsempészck n.8.Z K* J-végóta hangoztatta a szövetség azt is, hogv a tei- Piac rendezése érdekében a fogyasztási és ipari tej ára közti aí ,T“ mólvnol-CSj£kent?niÍ k?1,1' Ezért hHesUlt az árkiegészitii- íüíménv^ 1 nJ-v In1'® , °k0Z0d0 Jelentüségét igazolja az a kö> Ó t, 8r,iá! andoan növekedő vajexportunk a világ- inam aiak mellett csak rendkívül alacsony értéke,siilést és ennek megfeleloleg alacsony ipari tejáiat tesznek lehetővé Rém csak a tejvállalatok, de a tejtermékipar is nehéz körülmények között dolgozott az elmúlt évben. Az évek óta sürgetett sajtrendelet még mindig nem jelent meg, ami a kon- tariparnak térhódítását eredményezte. Az elnöki megnyitó után Valko Rudolf dr. ügyvezető igazgató előterjesztette a szövetség működéséről szóló 1933. évi jelentést A Textilgyarosok Országos Egyesületének közgyűlése. he,^ gTaßr- TextUgyarosok Országos Egyesülete Buday-Gold- beigei Leó dr. elnökletével tartotta 40-ik rendes évi közgvü- .eset. Schiller Otto dr. főtitkár bemutatta az igazgatóság 'jelenteset az egyesület működéséről. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és Morvay Izsó vezérigazgató indítványára köszönetét szavazott az elnökségnek és az irodának nemcsak a magyar textilipar, hanem az egész magyar közgazdaság érdekében kifejtet eredményes munkásságukért Megállapította a közgyűlés, hogy az egyesület 40 éves fenn- allasa óta Weiss Berthold, Herzog Péter báró, majd Weiss bulöp és a jelenlegi elnökség vezetése alatt az országnak egyik legerősebb gazdasági érdekképviseletévé fejlődött és 'g'?.9. íeleiltős érdemeket szerzett a magyar textilipari termelés fejlődése körül. A zárószámadások és a jövő évi költségelőirányzat elfogadása után megejtették az alapszabályszerű választásokat, amelyeknek során az igazgatóságba megválsz- tattak: Drucker Géza, Faragó Lajos. Fuchs Pál, Haggcn- macher Ottó, Havas Béla dr., Heitmann Miksa. Just Emil. Kallós Bertalan, Kammer Sándor, Lengyel Ferenc, Maly Ferenc dr., Popper György dr., Quitner Lóránd dr., Tutscli Mór, Vágó Károly. Az elnöki tanács tagjai lettek: Ágoston Manó, Dischka Győző dr., Drucker Géza, Haggenmacher Ottó. Hajdú Dezső, Kammer Hugó, Pető Félix, Putsch Mór: a 'számvizsgáló-bizottságba pedig beválasztattak: Bene Sándor, Cleve Ervin, Dénes István urak. Buday-Goldberger Leó dr.; aki mint soros elnök, az egyesület ügyeit az elmúlt évben vezette, ezután az alapszabályok értelmében a következő évre átadta az elnöki széket Szurday Róbert társelnöknek. Szurday Róbert elfoglalva az elnöki széket, vázolta azokat a rendkívüli nehézségeket, amelyekkel a magyar textiliparnak ma és előreláthatólag a legközelebbi időben meg kell küzdenie, de rendíthetetlen optimizmusának adott kifejezést, hogy az iparban rejlő nagy nemzeti erők és gazdasági értékek ezt a súlyos teherpróbát is sikerrel ki fogják állni. Bejelentette, hogy az Egyesület rendkívüli érdemei elismeréséül megfesttette Buday-Goldberger Leó dr.-nak a portréját, amely Szenes Fillöp festőművésznek kitűnő alkotása. Az arckép ünnepélyes leleplezésével a tagok által nagy számban látogatott közgyűlés véget ért. A kiadásért felel: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főmunkatárs: VIRÁGH ISTVÁN. STMHL GÉZM fzt.vgfox.Asi vAtialftoxó Budapest, VI, Béke tér* 4, Tel,: 90-6*04 Vállal mindennemű teherfuvarozást. Szabóky György parkett-vállalkozó Budapest, IX., Üllői út 73. lel.: 37-4-03 Vállalok mindennemű parkett- munkát, új és régi fektetést. PURITAS fertőtlenítő vállalat (spec, patkány-, egér-, rovar- és molyirtószerek előállítása) Budapest, L, Horthy Miklós út 34 TELEFON: 59-9-32. Magyar Műanyagáru Gyár Budapest, V., Hollán ucca 3. Telefon: 179-39 * műfából koporsókat a legszebb és leg- ÜVt^SZll • díszesebb kivitelben, múipari ós iparművészeti tárgyakat. Műmárványból kozmetikai tégelyeket, reklám-hamutálcákat, lapokat, W. C. ülőkét egy darabból egyszerű és többszínű luxuskivitelben. Nyomdaigazgató: Wózner I.
