Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-09 / 19. szám

HUSZONKILENCEDIK évffolya 1934 május 9 19. szám Független Budapcsl 1 ES KÖZGÁZ DAS ÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél c-yre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. V1RÁGHGÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A Vásár A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmat adott egy olyan kijelentésre, amelyet eddig nem mertek, vagy talán nem is lehetett őszinte megállapításként kimondani: Magyarország ma már nemcsak agráir- állam. Az ipar és kereskedelem óriási fejlődését olyan erővel dokumentálja az idei Vásár, hogy hiva­talos helyről is ki merték mondani: beléptünk az ipari államok sorába. ...................... A főváros életébe az idei Vásár új színt hozott. Eddig is esemény volt a kereskedelem és ipar ta­vaszi nagy seregszemléje, de inkább csak a szakma­beliek, a többé-kevésbé érdekeltek számára. Az idei Nemzetközi Vásárt azonban az eddigiektől óriási távolság választja el: a főváros és az ország vér­keringésének középpontjává lett, a magyar gazda­sági élet egyetemes eseményévé. Ma már az egész ország érzi, tudja, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar élet egyik legfontosabb eseménye. A hivatalos Magyarország eddig ragaszkodott ah­hoz, hogy agrárállam vagyunk, a májusi eső dönt élet és halál fölött, szigorúan, kissé bizalmatlanul nézte a merkantil és indusztriális élet erőfeszítéseit, most azonban elismeri, hogy az ipari munka kezd egyenlő értékű lenni a mezőgazdasági termeléssel. A felhőtlen, kegyetlen ég felé tekint az ország. Várja a májusi esőt, amely nem akar jönni. A ma­gyar sorsot az a víztömeg irányítja, amely nem akar lehullani a szomjas földre, a lihegő, tikkadt mezőkre. Ha nem is egészben és nem is a maga valóságában, de gazdasági kihatásaiban mégis meg­jött a májusi eső: a Nemzetközi Vásár. Ugyanannyi friss reménységet, lehetőséget hozott a magyar életbe, mint az eső, amelyért hiába könyörög a gazda. Most már csak az kellene, bogy a mezőgaz­daság is megkapja az égi ajándékot, a bőséges me­leg esőt és akkor új bizakodással nézhetünk a jövő elé, bátor nyugodtsággal hitethetjük el magunkkal, hogy igenlő a válasz a nagy kérdésre: túljutottunk-e már a válság mélypontján. * A Budapesti Nemzetközi Vásáu- az idegenforga­lom fókusza. Idén fokozottabb mértékben, mint más­kor. Az uecák megszínesedtek és kezdjük megszokni, hogy bevonultunk Európába. Ma már nem olyan különös csodabogár egy-egy indiai fejedelem, mint csak nemrégiben is volt, mindennapi vendég a rád- zsa, maharadzsa, vagy navab Budapesten, akit egyszerűen tudomásul veszünk, ahelyett, hogy — mint idáig — tolakodó molesztálással üldöznénk. Az idegenforgalom kezd nagykorúvá lenni Budapesten, nem elvétett attrakció, nem kongresszusok és egyéb alkalmak idecsődített eseménye, hanem a világvárosi élethez tartozó megnyilvánulás. Hogy ebben mekkora része van a Vásárnak, azt talán felesleges magyarázgatni. Az idegent csábí­tani kell mindenütt a világon és ezt meg is teszik az összes országok, hiszen ez a legjobb üzlet. De mint minden üzletet, ezt is előbb »be kell vezetni«. Ezt végezte el a Vásár. Budapest felfedeztetésében ezé a tavaszi nagy eseményé a legfőbb érdem, a művelt Nyugat itt kezdett rájönni, hogy vagyunk. Bármennyire tisztelői vagyunk is a mezőgazda- sági kultúrának, amely Magyarország életének alapja volt és marad még sokáig, igazi városi kul­túrát az ipar és kereskedelem teremthet csupán. Azok az államok vezetnek az emberiség kultúrájá­ban és a civilizáció előrevitelében, amelyekben erős az ipar és a kereskedelem. Az angol parlament gyapjúzsákja szimbolizálja ennek a gazdasági ténye­zőnek óriási erejét, amelyet mi — valljuk be — so­káig lenéztünk. A kereskedő és iparos másodrendű ember volt a földbirtokos mellett és kicsikét ma is az. Ez a másodrendűség azonban egyre csökken és már csak pillanatok kérdése, hogy teljesen eltűn­jek: az idei Vásáron elhangzott az a hivatalos nyi­latkozat, amely egyenrangú félnek ismerte el az ipart és a kereskedelmet, óriási lépés előre, még­pedig nemcsak gazdasági, hanem társadalmi tekin­tetben is. #■ Különvonatok tömege, társasa utók, zsúfolt hajók és egyéb közlekedési alkalmatosságok hozzák Buda­pestre a külföldiek tízezreit. Tíz esztendeje csak an­nak, hogy az árumintavásárt nemzetközi vásárrá léptették elő, ezalatt a tíz év alatt azonban csodát produkált ezen a téren a Vásár vezetősége. Mi a nemzetközi« szót ebben a vonatkozásában nem úgy értelmezzük, hogy mennyi az idegen kiállító, mert nein is ez a fontos, hanem hogy hány idegent érde­kel a budapesti vásár. Amikor ezen a májusi héten boldog örömmel szemléljük a rengeteg idegen siir- gését-forgását Budapesten, akkor ezen a kicsiny, csendes jubileumon őszinte tisztelettel kell megemel­nünk kalapunkat a vezetők előtt. Csodát produkál­tak, a szervezés és okos munka csodáját. Elhozzák a külföldi tömegeket Pestre, megmutatják ezen a héten, hogy milyen a kirakat és kedvet ébresztenek a külföldiekben, megnézni, mi van az üzletben belül. Itt, ebben rejlik a Nemzetközi Vásár óriási propaga- tív ereje. Az indiai fejedelem egész hajórakomány Az új fővárosi törvény életbeléptetésének az idő­pontját a kormány még- mindig- nem határozta meg és így érthető az a nagy* 'hú izgatom, amely a vá­rosházi adminisztráció vezetői­nek a körében uralkodik. Nem kétséges, hogy az új fővárosi törvény élet­beléptetése teljesen megvál­toztatja a főváros igazgatá­sának az eddigi menetét és jelentős változásokat hoz az üzemi gazdálkodás területein is. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a városházi adminisztráció vezetői éppen úgy, mint a városházi pártok vezetői is, várakozó állás­pontra helyezkednek és nem sző- Dr. Huszár Aladár nek semmiféle messzebbmenő ler­net. A fővárosi törvény életbe* léptetésének az elhalasztása kizárólag- azzal magya­rázható, hogy a kormány nem tud dönteni a főpolgármesteri probléma megoldását illetően. Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszternek ma is - épúgy, mint kezdettől fogva — Borvendég Ferenc alpolgármester a jelöltje. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ugyanis azt a felfogást vallja, hogy a fővárosi törvény életbeléptetésének egyet­len célja: a főváros pénzügyi helyzetének a szanálása. Amikor tehát a kormány a főpolgármesteri állás be­töltésének a kérdésével foglalkozik, egyedül a szaná­lási szempontok lehetnek irányadók. Keresztes-Fi­scher Ferenc belügyminiszternek ezzel a felfogásával szemben Gömbös Gyula miniszterelnök politikai expo- zitúrának tekinti a főpolgármesteri állást. A Független Budapest munkatársának értesülése szerint Keresztes-Fischer belügyminiszter és Gömbös Gyula miniszterelnök a legutóbbi napokban is be­haló tanácskozást folytattak a főpolgármesteri állás betöltéséről. Keresztes-Fischer belügyminiszter ezen a tanácskozáson megismételte régebbi javaslatát, amely Borvendég alpolgármesternek főpolgármesterré leendő kinevezésére vonatkozik, Gömbös Gyula, mi­niszterelnök azonban ragaszkodik ahhoz a régebbi elhatározásához, hogy a főpolgármesteri székbe po­litikusi, vagyis bizalmi embert hell ültetni. Keresz­tes-Fischer belügyminiszter felsorakoztatta Borven­dég Ferenc alpolgármesternek a kinevezése mellett felhozható összes érveket. Előadta, hogy a parlament­ben a legerőteljesebben hangsúlyozta a politikai szempontok kiküszöbölésének a szükségességét. Ami­kor ellenzéki oldalról azzal vádolták a kormányt, hogy politikai tendenciák vezették az új fővárosi törvény benyújtásánál, Keresztes-Fischer belügymi­niszter azt felelte, hogy »mintával« távozott Budapestről, de ez csak minta volt, ezután fog eldőlni, mit jelent ez a magyar iparra és kereskedelemre — Indiában. »A magyar munka és tehetség ünnepe a Vásár« - mondta a kereskedelmi miniszter. Hisszük, hogy az ünnep után következő hétköznapokon fog kibon­takozni a Vásár igazi jelentősége. A csendes munka­napokon érlelődik meg az a kalász, melyet most vetett el a magyar ipar és kereskedelem hivatott, kiváló vezetősége. a kormány az új fővárosi törvény életbelépte­tésével meg akarja szerezni azokat az eszkö­zöket, amelyek a főváros pénzügyi helyzeté­nek a szanálásához szükségesek. A kormánytól tehát — hangsúlyozta a belügyminisz­ter a parlamenti vita során — távol áll minden poli- I iikai, célzat. Abban az esetben pedig, ha az új tör­vény életbeléptetése révén a kormány valóban kizá­rólag a pénzügyi rendcsinálást tűzte ki célul a vá­rosházán, akkor a szanálási művelet végrehajtására éppen Borvendég Ferenc alkalmas. Gömbös Gyula miniszterelnök ezzel az érveléssel szemben azt han­goztatta, hogy a főpolgármester tulajdonképpen ugyanazt a pozíciót tölti he, mint bármelyik vidéki fő­ispán. Főpolgármester csak bizalmi ember lehet, amiből természetszerűen következik, hogy a főpolgármesteri székbe nem adminisztratív szakembert, hanem poli­tikust, kell kinevezni. Ez a. vita még nem nyert, elin­tézést. A kulisszáik mögött nagy küzdelem folyik. A döntést a kormány számára megnehezíti az a körül­mény, hogy Huszár Aladár főpolgármester nagy népsze­rűségnek örvend és valósággal méltánytalan­ság volna a kormányzat részéről Huszár Ala­dár elejtése. Az is bizonyos, hogy Borvendég Ferenc személyében a legkitűnőbb szakember kerülne a főpolgármes­teri, székbe arra a másfél-két esz­tendőre, ameddig a szanálási mű­velet végrehajtása tart. Természe­tesen akadt ezeknek a tárgyalá­soknak a során sok önjelölt is, akik megmozgattak minden ténye­zőt abból a célból, hogy maguk mellett hangulatot teremtsenek. Huszár Aladár népszerűségére jel- Borvendég Ferenc lemző, hogy valamennyi városházi párt egyformán nagy örömmel és megelégedéssel venné tudomásul, ha a kormány meghagyná őt a főpolgármes­teri székben. Ugyanez áll Borvendég Ferenc személyére is, akinek a munkásságától a főváros pénzügyi helyzetének szanáláséi illetően, jelentékeny és gyors eredménye­kei lehet várni. Annyi bizonyos, hogy Huszár Aladár főpolgármesternek a kormány abban az esetben is jelentős szerepet ad, ha távoznia kellene a főpolgármesteri állásból. A Független Budapest munkatársának értesülése szerint Huszár Aladárt, amennyiben nem maradna meg a főpolgármesteri székben, belügyi ál­lamtitkárrá nevezik ki és ebben a minőségben ö irányítaná a főváros igaz­Gömbös politikust, Keresztes -Fischer szakembert akar főpolgármesternek Huszár vagy Borvendég ? — Elkészült a szanálási tervezet, de elhúzódik a fővárosi törvény életbeléptetése, mert a kormány még nem döntött a főpolgármester kérdésben Kozma Jenő nyilatkozata a fővárosi tőrvény életbeléptetésének igazi céljairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom