Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-19 / 29. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 29. szám 1933 július 19 Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten kft Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V.( Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A Vásárpénztár botránya A városháza esztendeje lezárult. Elnéptelenedtek a folyósók, a nyári bágyadtság ráült a hivatalszobákra, pihennek a nagytervek, koncepciók és elhatározások: néhány hétig alszik a városháza, hogy megpihentem frissen láthasson az új feladatokhoz, amelyeket ősszel meg kell oldania. Hogy mik ezek a feladatok, azt a Független Budapest más helyén mondja el Huszár Aladár dr. főpolgármester, aki szűkre szabott helyen tárja elénk a sürgős közigazgatási feladatok egész komplexumát. Tudás és széles látókörűség csillámuk ki a főpolgármester megnyilatkozásából, aki bátran néz szembe a városháza napirenden lévő csúnya botrányával is, és a Vásárpénztár ügyében kiküldött pártközi vizsgálóbizottság munkájáról szólva szószerint azt mondja, hogy «/a kell nyomni a genyet» a főváros testéből. A hasonlat találó. Szerencsére azonban a baj sem itt, sem más helyeken nem olyan nagy, hogy ez a «geny» inficiál- hatná az egész szervezetet. Az újságíró, aki évek-évtizedek során át szemléli a városi közélet képét, aki a főváros pulzusán tartja állandóan a kezét, tudja, hogy voltak már tragikusabb és veszedelmesebb kórokozók is a főváros életében, mint ez a mostani. Anélkül, hogy le akarnék fokozni a Vásárpénztár körüli események jelentőségét és meg nem történtté tenni azt, ami megtörtént, tudjuk, hogy a vizsgálat anyagában sok olyat fognak felfedezni a pártközi bizottság tagjai, ami talán enyhíti a látszatot és csökkenti némileg azt a gyanakvó bizalmatlanságot, amellyel a közvélemény a Vásárpénztár elmúlt vezetését nézi. Nem védünk és nem vádolunk: a pártatlan vizsgálat megindult, szigorú és erélyes eljárásban bízik a közvélemény és anélkül, hogy jövendölésekbe bocsátkoznánk, vagy elébe akarnánk vágni a vizsgálat eredményének, már most is megmerjük kockáztatni azt a megállapítást, hogy, ha redukálódik is a vizsgálat anyaga, még mindig marad elég olyan adat, amely lehetetlenné teszi, hogy felmentő ítéletet hozhasson a zsűri. Nem kiáltunk ügyész és bíró után, egy azonban mégis bizonyos: politikailag felelősek azok, akik a dolgokat odáig hagyták jutni, hogy a közvélemény a legsötétebb panamákat gyanítsa a Vásárpénztár ügyeinek hátterében. A vizsgálat, amely folyik, számokkal és tételekkel dolgozik, részletekkel, amelyek bennünket most még nem érdekelhet- nek, egyrészt, mert még nincsenek a nyilvánosság- esküdtszéke előtt, másrészt pedig, mert — részletek. Bennünket az egész érdekel, a számszerű eredményekre való tekintet nélkül, az cc politikai rendszer érdekel, amely lehetővé tette, hogy a főváros erkölcsi integritáisa ismét megrendüljön a nagyközönség szemében. Amit a főpolgármester mond, az száz százalékig helyes és korrekt: igen, ki kell nyomni a genyet. De nemcsak ebben az egy dologban, hanem a főváros egész közéletéből el kell távolítani minden inficiáló anyagt. Meggyőződésünk, hogy a főpolgármester ebben is egyetért velünk. Hogy kiket találnak majd bűnösöknek és kik azok, akiken meg akarják majd venni a főváros kárát, (amely egyébként úgy sem fog megtérülni) avval a vizsgálat mai stádiumában, amikor egyelőre még nincsenek is bűnösök, nem foglalkozhatunk. Lehet, hogy a botrány nem olyan nagy, mint amilyennek ebben a pillanatban látszik, megbocsátani és felette elnézni mégsem lehet, mert olyan bűzfelhőbe burkolta a . főváros intakt becsületét, amelynek illatát sokáig fogjuk érezni. A Vásárpénztár körül kavargó botránynak szerintünk egy felelőse van: a pártdiktatúra, amely ha el nem tűnik, nem tűnnek el a botrányok sem, amelyek belőle fakadtak és fakadni fognak mindig, amíg csak felelősség nélkül lehet intéznie néiány embernek az egymilliós főváros ügyeit. Nekünk, — de az egész közvéleménynek is — nagy (megnyugvásunkra szolgál, hogy ai legszigorúbb vizsgálat elrendelését pártkülönbség nélkül követeltek a fővárosnak a közgyűlésén képviselt összes pártjai. Wolff Károlytól—Büchlerig és Kozmától—Láng Lajosig, mindenki megegyezik abban, hogy kímélet nélkül fel kell tárni mindent ami a Vásárpénztár ominózus leple alatt meghúzódik. fős semmi kétségünk, ez meg is fog történni. Emberek és személyek talán nem kerülnek a vádlottak padjára, de ott fog ülni a rendszer, amely odáig fajult, hogy vásárpénztári botrányokkal kell foglalkoztatnunk a fővárosnak békét, rendet! és nyugalmat áhítozó lakosságát. Beszélgetés Huszár Hladár föpolgái*mester>f*el a városháza nyári feladatairól Rendkívül súlyos gondokat okoz a fövő évi költségvetés összeállítása — Ősszel ismét napirendre kerül a Talbot- ügy — Nagy áldozatkészséget kell tanúsítani, hogy a főváros elháríthassa a szociális veszedelmeket Ki kell nyomni a genyet» — mondja a főpolgármester, aki megnyugtató eredményt váp a vásárpénztári gazdálkodás felülvizsgálásától Hosszú városházi kampány fejeződött be a csütörtöki tanácsüléssel. Megkezdődön a nyári szünet, amely fiz idén. rövidebb lesz, mint bármikor volt a megelőző esztendőkben. Sipőcz Jenő polgármester és Borvendég Ferenc alpolgármester már meg is kezdték nyári szabadságukat, elutazott az ügyosztályvezető tanácsnokoknak és főjegyzőknek az a része is, amelyet az első szabadságolási időszakija osztottak be. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a városházán megállóit volna a munka. Ellenkezőleg': a városházi ügyosztályok vezetői mindenütt megtették a szükséges intézkedéseket azoknak az előterjesztéseknek az előkészítésére, amelyek az ősz folyamán — már szeptemberben és októberben —■ foglalkoztatni fogják a tanácsot, a közgyűlést és általában, az antonómikus fórumokat. A városházi adminisztrációnak ezzel a nyári, előkészítő munkájával kapcsolatosan fölvetődik a kérdés: melyek lesznek azok a problémák, amelyeknek a megoldása, a főváros autonómiájának őszi munkaszezónjában aktuálissá válik. Ezt a kérdést vetettük fel elsősorban dr. Huszár Aladár, Budapest székesfőváros főpolgármestere előtt, akivel a főváros utolsó tanácsülése után alkalmunk volt hosszabb beszélgetést folytatni. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy a főváros tanácsa a nyári szünetben fog-e ülésezni. Dr. Huszár Aladár Huszár Hladár főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársálnak: r — A főváros tanácsa a nyár folyamán is ülésezni fog, természetesen csak a szükséghez képest. Én magam is úgyszólván az egész nyári szünet alatt Budapesten leszek, legfeljebb néhány napra utazom el. Úgy látom, hogy egész sereg, a főváros közönségét érdeklő kérdést kell végleges elintézésre előkészíteni. Ha csak a legutolsó tanácsülések anyagára és az ezzel kapcsolatosan hozott határozatokra gondolunk, akkor is megállapíthatjuk, hogy a városházi adminisztrációra a nyár folyamán nagy munka vár. Elég talán ebben a tekintetben az ősszel meginduló közmunkák, a racionalizálás, az xíj lakbérleti szabályrendelet, a tisztviselői státusz- rendezése és az álláshalmozások megszüntetése céljából hozott tanácsi határozatok előkészítésére hivatkozni. M költségvetés — A nyári szünetben egyébként a jövő évi költségvetés összeállítása lesz a városházi adminisztráció legfontosabb feladata. Az új költségvetés összeállítását rendkívül nehéz feladatnak tartom, amelynek megoldása súlyos gondokat okoz. ugyanakkor mindnyájan tisztában vagyunk azzal is, hogy a takarékoskodás sem mehet most már a végletekig. Nem lehet például egyáltalán takarékoskodni a személyzeti fizetéseknél, az üzemanyagoknál, de a beruházási terveknél sem, mert hiszen a. fővárosnak nem szabad figyelmen kívül hagynia azt a kötelezettségét, amely a munka- nélküliség enyhítését illetően reá hárul. M Tabán- A Tabán újjáépítésének a problémáját is elsősorban abból a szempontból kell megítélés tárgyává tenni, hogy e tervek fokozatos megvalósításával lényegesen hozzájárul a főváros a munkanélküliség enyhítéséhez. Már az ősz elején dönteni lehet a beérkezett pályatervek sorsáról és így a közmüvek megépítésének az előkészítése még ebben az esztendőben megindulhat. Én a magam részéről a legmelegebben támogatom azt az akciót, amely a Tabán újjáépítésének mielőbbi megkezdését célozza. A tabáni közmunkák megindításánál azonban nem állhatunk meg. Újabb és újabb munkaalkalmak teremtéséről kell gondoskodnunk. Nem kétséges ugyanis, hogy kemény télnek nézünk elébe. A főváros vezetőségének vigyáznia kell arra, hogy olyan szociális veszedelmek ne üthessék fél a fejüket, amelyek katasztrófát zúdíthatnak reánk. Á főváros vezetősége eddig is megtette ezen a téren a maga kötelességét és bizonyosra veszem, hogy közismert áldozatkészségével sikerül ezeket^ a veszedelmeket a jövőben is elhárítani. Azért tartom szükségesnek ezt a szempontot már most külön hangsúlyozni, mert a szociális terhek viseléséhez szükséges fedezetet legnagyobb részben költségvetésileg kell előteremteni. M Talbot-ügy A beszélgetés további során szóbahoztuk Huszár Aladár főpolgármester előtt a Talbot- iigyet. Megkérdeztük, bogy a Talbot-probléma megoldása végleg lekerült-e a napirendről és aziránt is érdeklődtünk, hogy e probléma megoldása tekintetében milyen álláspontot foglal el. Huszár Aladár főpolgármester a következőket felelte: — A Talbot-ügy az ősz folyamán ismét napirendre kerül. Hangsúlyozni kívánom, hogy a Talbot-centrálénak örökbérlet formájában való átvétele, — a főváros részéről fölvetett terv volt, a kormány a megoldásnak ezt a módját a maga részéről nem forszírozta. A főváros vezetői iniciálták az átvételt azzal az indokolással, hogy a fővárosnak mindenképpen vásárolnia kell a bánhidai centrá- 1 étól áramot, helyesebb lesz tehát, _ ha a főváros nemcsak vásárlója, hanem tulajdonosa lesz a bánhidai erőműt elepnek. Én a magam részéről Ismerjük ugyanis a bevételek esése tekintetében legutóbb szerzett tapasztalatokat és* inkább az áramvásárlás és nem az átvétel mellett vagyok
