Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-19 / 29. szám
Független Budapest Budapest, 1933 július 19. és pedig azért, mert circímvásárlási szerződés esetében nem kell obligót vállalni hosszú időkre azokért a kölcsönökért, amelyek a banhidai centről ét terhelik. M Vúsávpénztáv Megemlítettük azokat a bonyodalmakat is, amelyek a Vásárpénztár likvidálása körül keletkeztek. Huszár Aladár főpolgármester a következőkben fejtette ki a maga véleményét: — Azt hiszem, mindenkit megnyugtathat a tanácsnak az a döntése, amely pártközi bizottság vizsgálata alá bocsátotta a Vásárpénztár egész eddigi gazdálkodását. A pártközi bizottság'. amelyben minden fővárosi párt helyet kapott, kétségkívül tárgyilagosan és minden részletre kitérjeszkedően fogja megvizsgálni a vasárpénztári veszteségeket és meg fogja állapítani, hogy kiket terhel e veszteségek bekövetkezéséért a felelősség. Addig, amíg ez a partközi bizottság be nem fejezi a maga munkáját, rakozás álláspontjára kell helyezkednünk. Általában nekem az a genyet a véleményem, hogy ki kell nyomni, a sebeket ki kell tisztítani, mert a tökéletes gyógyuláshoz csak ezen az úton lehet eljutni. Huszár Aladár főpolgármesternek ez a nyilatkozata alkalmas arra, bogy nemcsak a várospolitikusok körében, hanem a főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is általános megnyugvást keltsen. Huszár főpolgármester, amikor a kormány bi-. zalmából díszes pozícióját elfoglalta, idegen ember volt a. városházán. Egészen rövid idő alatt megismerkedett az összes megoldásra váró problémákkal és higgadtságával, pártatlanságával úgy a közgyűlésen, mint a tanácsban olyan légkört teremtett, amely módot és lehetőséget nyújt az alkotó munkára, Éppen a legutóbbi tanácsülések alkalmával derült ki, hogy a komoly érvek sikert arathatnak még akkor is, ha ellenzéki oldalról, jönnek. Ebben pedig nagy érdeme van Huszár Aladár főpolgármesternek. Dr. Rátkay Károly. a var Láng Lajos nyilatkozik vásárpénztári vizsgálatról a Legalább 15 millió pengőre becsüli a vásárpénztári veszteséget Ä Vásárpénztár régi igazgatósága nem kapott fölmentvényt Csak az egész anyag áttekintése után fog a pártközi bizottság érdemleges jelentést tenni A vásárpénztári gazdálkodás felülvizsgálására kiküldött kilenctagú pártközi bizottság megkezdte munkáját. A bizottság tagjai napról-napra megjelennek a Vásárpénztár hivatalos helyiségeiben és a helyszínen vizsgálják át az anyagot, amelyből kihámozni igyekeznek a veszteségek bekövetkezésének igazi okait. E vizsgálóbizottság’ kiküldése a városházi ellenzék erélyes föllépésének az eredménye. __ Az oroszlánrész ebből a győzelemből Icétségkívül Láng Lajost Lá ng Lajos illeti meg, aki esztendőkkel ezelőtt figyelmeztette a főváros vezetőségét a Vásárpénztárnál folyó gazdálkodásra és előre megjósolta e súlyos veszteségek bekövetkezését. Láng Lajos felsőházi tag, akivel ebből az alkalomból beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Nem az a fontos, hogy ki győzött, hanem az, hogy megállapítsuk e súlyos veszteségek igazi okait és felelősségre vonjuk azokat, akik e súlyos veszteségek bekövetkezését előidézték. Már négy esztendővel ezelőtt figyelmeztettem a főváros vezetőit. Amikor kimondottuk a Vásárpénztár fölszámolását, már jeleztem, hogy legalább tizenötmillió pengő veszteség fogja érni a fővárost. Hivatalos részről olyan értelmű válasz hangzott e!, hogy meg fogják indítani a fegyelmi eljárást a szabálytalanságok kiderítése céljából és felelősségre vonják mindazokat, akik szabóiytálán eljárással a fővárosnak milliós károkat okoztak. A tanácsülés, amely kimondotta a Vásárpénztár felszámolását, világosan kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a felmentvényt nem adja meg. A kereskedelmi életben egészen szokatlan elhatározással mondotta ki tehát a főváros tanácsa a felszámolást és most az autonómia következetlen volua, ha megfeledkeznék arról, zésével lehessen igaz képet adni a történtekről és a főváros közönsége előtt föltárni mindazt, ami a Vásárpénztárnál történt. Láng Lajost, akit a kiküldött, bizottság munkája eredményéről is megkérdeztünk, ebben a tárgyban nem óhajtóit nyilai kozni. Kijelentése szerint a bizottság tagjai a vizsgálat befejezéséig nem fognak közléseket tenni a nyilvánosság számára és pedig azért nem, mert csak az egész anyag teljes áttekintése után lehet érdemleges képet adni. Láng Lajost — aki ennek a bonyolult kérdésnek egész komplexumát ismeri és kezében tartja — különféle intrikákkal és gyanúsításokkal igyekeznek elkedvetleníteni attól, hogy a kiküldött vizsgálóbizottság munkájában részt vegyen. Megírták róla többek között, hogy erre a feladatkörre vállalkoznia nem lehet, mert vizsgálóbiztosi minőségében összeférhetetlen. Láng Lajos ugyanis igazgatója az Angol-Magyar Banknak, amely intézet patrónusa úgy a vásárpénztári monopóliumért pályázó intézménynek. Bizonyos oldalról most azt portálják, hogy Láng Lajos ennek az intézménynek kezére akarja játszani a vásárpénztári monopóliumot. Városházi körökben megmosolyogják e gyanúsításokat, mert .jól tudják, hogy Láng Lajos fölötte áll az efféle ízetlen gyanusítgatá- soknak, és őt sem intrikákkal, sem ugratásokkal közérdekű tevékenységének lelkiismeretes ellátásától eltéríteni nem lehet. MOIRET F. ÖDÖN RT.| PAPÍRNEMŰGYÁR Budapest, IX., Közraktár u. 24 |f * 1 2 3 * 1 2 hogy a felmentés kérdése még rendezetlen. Az ellen is tiltakoztam, hogy alárendelt tisztviselőket bízzanak meg az igazgatóság ténykedéseinek felülbírálásával. Azért volt szükség pártközi bizottság kiküldésére, hogy ilyen alárendeltségi és más tisztviselői szempontok mellőMunkaügyi bizottság ívta: MMGYMR MIKLÓS, föv, biz. tag Magyar Miklós CLARIDGE* Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, 8., Böszörményi út 28 Telefon! 51-0-64 Az elmúlt év őszén a munkanélküliség kérdéséről írott tanulmányomban rámutattam arra, hogy a, gazdasági élet jobbraforclulá- sának csak az elméleti feltételei vannak meg, a gyakorlati feltételek megvalósulása azonban még a legközelebbi években sem remélhető. Azóta közel egy esztendő múlt el és a röviddel ezelőtt létrejött négyhatalmi szereződés megmutatta, hogy a nemzetközi politikai és gazdasági feszültség legfőbb okának, a bé- beszerződéseknek megváltoztatásáról a nemzetközi politika területén ma beszélni is csak a legburkoltabb formábban lehet. Hol vagyunk tehát még a sérelmek orvoslásától, amely a nemzetközi megértést és az őszinte közeledést lehetővé teszi? Ilyen körülmények között végtelenül súlyos tévedésnek kell minősíteni, hogy a gazdasági élet vezető tényezői most, tizenöt évvel a világháború befejezése után is összetett kézzel várják a csodát, a belső gazdasági élet gyökeres javítására semmiféle mélyreható lépést nem akarnak tenni és mindent csak a nemzetközi viszonyok javulásától remélnek. Pedig kétségtelen, hogy azok között a feltételek között, amelyek a gazdasági élet gyógyulását lehetővé teszik, egész sora van az olyanoknak is, amelyeket saját hatáskörünkben meg tudunk valósítani, melyekre nézve tehát saját magunkon áll, hogy enyhítsünk a válság által okozott szenvedéseken. Budapest székesfőváros, amelynek legközvetlenebb gazdasági sorsközösségébe másfél millió lélek tartozik, nem nézheti tovább összetett kezekkel a dolgokat és éppen azért, mert Magyarország minden ötödik lakosa ennek az érdekközösségnek tagja, kötelessége felvetni a kérdést, hogy az országos kereteken belül vannak-e a gazdasági éleiben olyan lehetőségek, amelyek a mérhetetlen nyomor enyhítésére alkalmasak és a főváros hatáskörében megvalósíthatók? Amikor a polgármester úr egy hónappal ezelőtt azzal jellemezte a főváros kétségbeejtő szociális állapotait, hogy minden.] negyedik ember közsegélyre szorul — Amerikában minden nyolcadik ember szorul közellátásra; — amikor egy másik jelentésből az tűnik ki, hogy az elmúlt évben a főváros minden adófizetőjére nyolc végrehajtás esett, akkor látnia kell mindenkinek, hogy itt nincs halogatni való idő. Ezek a meggondolások indítanak arra, hogy a munkaügyi bizottság kiküldésére javaslatot tegyek. Azt hiszem, hogy ennek indokolására nem szükséges sok szót vesztegetnem. Meggyőződésem ugyanis az, hogy ilyen szervre nemcsak most van szüksége a fővárosnak, amikor a gazdasági válság és a munkanélküliség elleni küzdelem kikényszeríti a védekező lépéseket, de nélkülözhetetlen normális időkben is. Az intézmény feladata többirányú, és pedig: 1. Annak a kérdésnek állandó és szakszerű kutatása, hogy a székesfővárosnak saját hatáskörében milyen lehetőségek állanak rendelkezésére a gazdasági konjunktúrákat szükségképpen követő gazdasági. válságok káros hatásának csökkentésére. 2. Annak vizsgálata, hogy a közmunkák tervszerű elosztásával mennyiben tud a székesfőváros a munkanélküliségen és a nyomában fellépő szociális bajokon segíteni. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak ezirányú adatgyűjtése nyomán ugyanis nyilvánvaló, hogy a közmunkákra fordítható összegeknek legalább 10 százalékát tartalékolni lehet a válságos időkre. A közületek tehát tervszerű és céltudatos munkával igen jelentékeny mértékben tompíthatják a gazdasági válságok élét. 3. A közmunkák nyilvántartása. Ami ugyanis ezen a téren történik, az a legkétsógbeojtőbb kapkodás képét mutatja. Például harm iné évvel ezelőtt törvényt hoztak az óbudai híd megépítésére, de most mégis minden elfogadható indok nélkül a Boráros téri híd meg I erem lése. kerül sorra. Az kétségtelen, hogy mind a kettőre szükség van s mind a kettő nagy munkaalkalmat jelent, de az eset PÁRISI NAGY ÁRUHÁZI 96 filléres újdonságok! Vi., andrássy út ss. 96 filléres újdonságok!
