Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-17 / 20. szám
4 Független Budapest Budapest, 1933 május 17. Fővárosi képtár lesz a Károlyi-palotából Zártkörű versenytárgyalási írnak ki az átalakítási munkálatokra Megírta a Független Budapest, hogy a gróf Károlyi-palota fővárosi képtárrá történő átalakítása a napokban megkezdődik és a nyáron az új galéria meg is nyílik a nagyközönség számára. A súlyos . gazdasági viszonyok sajnos, arra kényszerítik a fő- • várost, hogy csak a legszerényebb és legmélkülözi- lietetlenebb átalakításokra szorítkozzék és az új képtárat egyelőre minden luxus nélkül rendezze be. Mielőtt a munkálatokhoz hozzákezdtek volna, szakértők gondosan megvizsgálták a palota termeit 'és belső berendezését annak megállapítására, hogy az épület belső részéből mi tekinthető értéknek, vagy ' olyan emléknek, melynek fenntartása' a képtóri Programm megfelelő megoldásával kívánatos volna. Annál is inkább szükség volt erre a vizsgálatra, mert a köztudat a palotát és berendezését szerves egységnek tekinti, mely stílusban változatlanul megőrzendő. .1 Károlyi-palota berendezése nem a fővárosé és a berendezési tárgyak nincsenek is a palotában. Ezek a tárgyak a Nemzeti Közművelődési Alapítvány tulajdonában maradtak, amely annakidején felajánlotta a fővárosnak megvételre a bútorokat, de 168.000 pengőt kért, olyan hatalmas összeget, melynek hallatára a főváros vezetősége nem is bocsátkozott további tárgyalásokba. A Károlyi-palota mai állapotában csupáin az építészeti díszítések és a beépített berendezési tárgyak vehetők számításba. A szakértők terjedelmes szákvéleményt tettek és ennek alapján hajtják végre az átalakításokat a palota képtárrá berendezendő termeiben. Az ajtószárnyakat mindenünnen eltávolítják, az ablakra függönyöket helyeznek, úgy hogy azok belső része nem fog látszani. Összesen 20.760 pengőre kontemplálták az átalakítási munkálatok költségeit. A munkálatokat, egyrészt a sürgősségre, másrészt a speciális megbízhatóságya való tekintettel zártkörű versenytárgyaláson adják vállalatba. Hét teremben a gróf Zichy Jenő múzeum anyaga, három teremben a képtár régi része, tíz teremben a képtár modern része, egy teremben pedig a grafikai anyag kerül kiállításra. A dísztermet érintetlenül hagyják és itt helyezik el a szoborg-yüjteményt. A képek kiválasztása már fo- i lyamatban van, úgy hogy azok elrendezése a míí- j szaki munkálatok befejezésével rövid idő alatt elvé- ! gezbető. Jövő évben kerül sor a palota Kaplony | uccai tűzfalának homlokzattá való átalakítására. M MÉT A tisztviselő A FANSZ közgyűlésén Liber Endre alpolgármester, a szövetség elnöke megható beszédben tárta fel a tisztviselőiársadalom mai helyzetét és kimondta a szót: elérkezett az utolsó időpont arra, hogy a tisztviselők felemeljék kérő szavukat, ne állítsák őket újabb áldozatok elé. Liber Endre szíve szólalt meg ebben a beszédben, az a szív, amelynél melegebben érző, nemesebb nincs az egész magyar közéletben. A magyar tisztviselő, különösen pedig a fővárosi tisztviselő kötelességteljesítéséről, önfeláldozó munkájáról legendákat lehetne írni. Mi, akik nap- ról-napra, évröl-évre, immár közel három évtizede szemléljük azt a munkát, amit a fővárosi hivatalok szerény munkásai végeznek, a ■ tisztelet és meghatottság érzésével gondolunk reájuk. Végzik nehéz munkájukat, hangjukat azonban nem hallani, nem kérnek, nem panaszkodnak: úribb, nemesebb rétege nincs a magyar társadalomnak, mint ők. Most Liber Endre szólalt meg helyettük és kért. Kérte, hogy ne vegyék el az utolsó, még megmaradt falatot is tőlük, mert a tisztviselő mást érdemel, inert a tisztviselő teljesíti kötelességét. Igen: teljesíti. Itt lenne azonban az ideje, hogy a társadalom is teljesítse kötelességét a tisztviselővel szemben. Mert nemcsak a tisztviselőnek vannak kötelességei, hanem a társadalomnak is. De itt lenne az ideje, hogy necsak kötelességei, hanem jogai is legyenek a tisztviselőnek. Joga ahhoz, hogy megéljen, ö is, meg a családja is, hogy fel tudja nevelni gyermekeit, gond nélkül végezhesse munkáját. Ezekről a jogokról egyelőre nincs szó, egyelőre csak a, kői élességről, no meg arról, hogy többé mar ne bántsák, ne rövidítsék meg a tiszviselőt, aki szegénységi fogadalmat tesz, amikor erre a pályára lép. Krúdy Gyula A Tabán újjáépítése Hár©m építési övezetire ©szíjéi«, a Taisásif — 1220 tsárorrBSzotsás Sa^ásreaSc megfelelő lakóhely épül az űj városrészbe» Csütörtökön a törvényhatósági tanács elé ke- ] rül a Tabán újjáépítésének ügye. A Független j Budapest hasábjain már ismertettük az újjáépítés J pénzügyi elgondolásának részleteit. A törvényható- { sági tanács úgy ebből a szempontból, mint város- j rendezési szempontból bírálja, majd felül a Tabán- : kérdés komplexumát. A beépítés tekintetében húrom övezetre oszt- J jak a Tabán területét. A zártsorú övezetben, a fő- i utak mentén, 120—180 négyszögöl lesz. egy-egy telek | •i- -sága, míg a szabadon álló épületekkel beépít- j hető övezetekben a teleknagyságot 170—250 négyszögölre engedélyezik. A főváros a telkek értékesíe figyelemmel lesz arra, hogy a beépítés lehetőleg ne eredményezzen elszórt, különálló kisebb házcsoportokat, hanem egyes részeken egyszerre \ történjék az építkezés. Ezért csoportonként jelölik ki az eladó telkeket. A számítások szerint 1220 háromszobás lakásnak megfelelő lakásmennyiség fog épülni a Tabánban. A telekárakkal együtt az építkezési költség mintegy 26 millió pengő lesz. v főváros szerint ilyen építkezési költségek mel- j 1 tt a bérekből a befektetett tőke 8—í) százalékos kamatozása b i ztosítóit n a k teki n th ető. Kikötik az, építkezésnél, hogy a zártsorú övezet- ima az épületei teljesen■ egyformák legyenek. A csatlakozó udvarok területét raktározási, vagy ipari célokra felhasználni nem szabad és a tulajdonos tartozik az udvarokat kertszerüen kiképezni. A szabadon álló övezetben legfeljebb 12.5 méter főpárkány magasságú épületek emelhetők, úgy azonban, hogy az épületei: magassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a környező talajtól mért 15 métert. A telek alapteriiletének legfeljebb 25 százaléka lesz ebben az övezetben beépíthető. Minden telken csak egy épület épülhet. Kimondják a záros 'határidőn belüli építkezést is. A Független Budapest legutóbbi számában megírtuk azt is, hogy a Tabán területén a Görög u. 17. és a Virág Benedek u. 7. számú házak még magánkézben vannak. Mind két ingatlan a Kozanek örökösök tulajdona, akikkel a főváros közvetlen tárgyalásokat kezdett a két ingatlan megvétele érdekében. Ezek a tárgyalások nem. vezetlek eredményre, merI a tulajdonosok hallatlan árat követellek. Egyik ház 170, a másik 182 négyszögöl területen fekszik és a tulajdonosok négyszögölenként KiöO pengőért hajlandók csak átadni az ingatlanokat a fővárosnak, azonkívül a lel pítményekort is több ezer pengőt köV1TÉZ MÁTYÁSI BRÚNÓI! MŰBÚTORASZTALOS LAKBERENDEZÉSI VÁLLALATA TÖRV. BEJEGYZETT CÉO TELEFÓN: J. 434-78 ! Budapest, m., nm ucca is. szám Géptisztítóanyag és új text i I h u I i a cl é k j Kereskedés JÓISCÍ | Budapest, VI, Ó ucca 31. Tel.: 25-7-10 vetelnek. Mintegy 600.000 pengőt kértek a két kis tabáni házért, amivel szemben a főváros, a szakértők becslése alapján, mindössze 128.000 pengőt kínált fel, mint legmagasabb árat. A tabáni telkeket a főváros 180—(560 pengőért akarja árnbabocsátani és a közönség még ezt az árat is sokallja, feltűnően túlzott követelés tehát a két magánkézbe|ii lévő ingatlan tulajdonosa részéről négyte^ögölen- kint 1600 pengőt kérni, A főváros most bírói kisajátítás útjára tereli az ügyet. A múlt héten vegyes bizottság' volt kint a Tabánban annak megállapítása végett, vájjon érdemes-e a. Tabán egy uccarészletét, vagy jellegzetes épületét az utókor számára fenntartani. A helyszínen járt vegyes bizottság megállapította, hogy nincs olyan jellegzetes, érdemes tabáni részlet vagy épület, mely méltó volna az utókor számára való megőrzésre. A. Tabán tehát végleg megszűnik, még magja se marad. Gyászol az ország, de különösen mélyen gyászol a Tabán, a Margitsziget, gyászol Óbuda: elment az örökkévalóságba szeremesük, örökké vándorló búsképű. lovagjuk, Krúdy Gyula, a nagy író. A poéta hamarább tűnt el a girbe-görbe Kocákról, rejtelmes kiskocsmákból, mint maga a Tabán, amelyet ő tett halhatatlanná, örökéletűvé. Ő fedezte fel a Tabánt ciz irodalom számára, az ő szemén és lelkén át éreztük annak különös romantikáját, úgy ahogy ő tanított meg látni, érezni bennünket, örök szépséggel, elbájoló romantikával, ezerszínű melankóliáival. Volt egy kedves terve szegény jó Krúdy Gyulának. — Örök emléket akart állítani a távozni készülő Tabánnak: meg akarta írni a Tabán történetét, a budai hegyvidék krónikáját, az elmúlt gavallérok életét, a zajos szüreteket és csendes szerelmeket, régi idők tar ka életét, melyeket nálánál jobban senki sem ismert és amelyek szépséges álmok művészi formájában zsongtak lelkében. Elmondta ezt a tervét a Független Budapest szerkesztőjének, aki viszont Liber Endre alpolgármesterrel és Németiig Károly tanácsnokkal közölte Krúdy Gyula kívánságál. Mindkét 'városvezető megértéssel fogadta a közlést, amelyből megvalósulás már sohasem lesz. Krúdy Gyula elhagyta a Tabáni, a Szigetel, Óbudát, átköltözött a Duna túlsó parijába, Pestre Js most már ottmarad örökre. Szindbcícl. az örök vándor ott pihen a Kerepesi temetőben, olt álmodja tovább csodálatos álmait. Családi lázak tervezess, fiitaü«ií«Ésa okleveles építészmérnök és kőművesmester tagjaink áita! a legtökéletesebb sikerrel jár. MAGYÄR ÉPÍTŐ IPAROSOK SZÖVETKEZETE Budapest, IV,, Párizsi ucca 1 Telefon; 88-3-98 RU»AFEKr-IV-<áERLduy-n-5-KÁR0l>K-2A EBBS&bssbbh HfisrasasusHHBBMMBi Nemcsak a legrégibb, do a legtartalmasabb, legelterjedtebb ós legtekintélyesebb városi lap: a Független Budapest Lotz Károly-termei rendeznek be az új fővárosi képtárban Tárgyalások egy nagyértékű képgyűjtemény megszerzéséről Hónapokkal ezelőtt érdekes ajánlatot kapott a főváros egy nagyértékű műgyüjtemény megszerzésére. Özv. Fenyvessy Károlyné, ismert műgyűjtő, aki különösen Lotz Károly alkotásait gyűjtötte lelkes szenvedéllyel, 130 darab Lotz-képet szedett ösz- sze. Van a gyűjteményben sok vázlat, a legtöbb azonban teljesen befejezett, kiváló alkotás. Fenyves- syné, aki már túl van a 70-ik életéven, a fővárosnak akarja átengedni a Lotz-képek gyűjteményét, de az a kívánsága, hogy ennek ellenében a főváros részére élete végéig életjóvadékot folyósítson. Eleinte nagyösszegű havi apanázsra tartott igényt Fenyvessy Károlyné, később havi 1000 pengőre mérsékelte anyagi igényét, de a főváros ezt is sokalta. A tárgyalások meg is szakadtak és úgy volt, hogy Fenyvessyné nem engedi át a fővárosnak a gyűjteményt, hanem darabonkint értékesíti a képeket. Most, hogy a Károlyi-palotában a közel jövőben megnyílik a főváros nyilvános képtára, a Fenyves- syné-féle ajánlat újból előkerült. A fővárosnak az a terve, hogy a képtárban egy termet teljesen Lotz- alkotásokkal tölt meg és a képeket Fenyvessyné gyűjteményéből szeretné kiválogatni. Az özveggyel újra felvették a tárgyalásokat, a főváros 40 Lotz-képet kiválasztott a nagy gyűjteményből és ezeknek átvételére újból megkezdte a tárgyalásokat. A megbeszélések azonban az előbbiekhez hasonlóan, most is életjáradék folyósításán alapulnak. A főváros hajlandó havonta többszáz pengő életjáradékot fizetni a Lotz-képckért. Az anyagiak tekintetében most már nincsenek olyan nagy ellentétek és a jelek szerint, sikerül is a megállapodást létrehozni.
