Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-17 / 20. szám

Budapest, 1933 május 17. Független Budapest o Még e héten megköti a főváros és a kereskedelmi minisztérium a végleges szerződést a Talboí-cenírále ügyében Két szerződéstervezet készült, ezek közül fognak választani — Mennyiért kapja a MÁV a fővárostól a bánhidaí centrále áramát? — 1961-ig örökbérletként bírja a főváros a centrálét, amely 1961-ben a főváros tulajdonába megy át Emésztési zavarokba» és a oknál, akik s Ok- rekedésben, arauyores bántálrnakban és azok következményeiké^ • ellépő fejfájás és szédülő ben szenvednek, igazi jótétemény a HunsracSi János természetes keserűvíz naponkénti használata. .70 év óta kitünően bevált és úgv klinikáikig mint orvosi‘ag felbecsülhe­tetlen értékű. A Hunyadi JSáraos keserííwss rendkívül a'kal- mas hosszantartó ivókúrákra is, men éveken keresztül iható minden káros hatás nélkül. A' emész őszervek nem S'okj:ii< m g és így adagot nem kell fokozni. Min ig egyenlően megbízhatóan' hat. a nyári szünet előtt még a közgyűlés is kimondja az utolsó szót. szenvedőknél Ezen a héten megtörténik a végleges dön­tés a Talbot-centrúlé és a főváros viszonyának rendezése tekintetében. A döntést a kereske­delmi minisztériumba összehívott -értekezlet hozza meg1, amelyet e hét végére hívott össze Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter. Eredetileg már a múlt héten, május^ 11-én, csütörtökön akarták megtartani az érdekelt tényezők részvételével ezt a döntő értekezle­tet, akkor azonban .ai főváros vezetőjének a kívánságára a döntést elhalasztották. Az e heti elöntő értekezlet — mint a Füg­getlen Budapest munkatársa teljesen beava­tott körökből értéséi! — már nem hozhat lé­nyeges változást, mert a megállapodás tulaj­donképpen már létrejött a megelőző megbe­széléseken. Két felfogás állott egymással szem­ben. tétek a főváros és a kereskedelmi minisztérium álláspontja között. Ezeknek az ellentéteknek az elsimítását célozza az e hét végére össze­hívott értekezlet, amelyen a két előre elkészí­tett szerződéstervezet közül fognak választani. Az értekezlet elöntése után Sipőcz Jenő polgár- mester konkrét előterjesztést készít a törvény- hatósági bizottság közgyűlése részére a Talbot- eentrálé bérbevételéről. Ez az előterjesztés május végén, de legkésőbb június elején a tör­vényhatósági tanács elé kerül, sőt bizonyosra vehető, hogy Borvendég Ferenc alpolgármester, akivel eb­ben az ügyben beszéltünk, kijelentette a Füg­getlen Budapest munkatársának, hogy a megállapodás a főváros és a keres­kedelmi minisztérium között tulajdon­képpen már létre is jött, csupán kisebb részletkérdések megvitatása van hátra. A megállapodási alap — az örökbérlet, amely akkor jár le, amikor a főváros a centrálét ter­helő kölcsönt teljes egészében kifizette. Az .örökbérlet ekkor örök tulajdonná változik át. Surtaxe az új zuglói vonal amortizálására Sk BSzURi nem ^áSSalfa az űj villamosvonalak befektetési rizikóját Az egyik a kereskedelmi minisztérium fel­fogása Amit, amely szerint a fővárosnak ifjabb, de most már hosszabb időre szóló áramvételi szerződést kell kötnie a Dunántúli Villamos- sági Rt.-gal. a másik álláspontot a főváros vezetősége képviselte és pedig olyan értelem­ben, hogy a főváros — ha már mindenáron áramvásárlásra kényszerítik — tulajdonosa vagy legalábbis kezelője akar lenni a centrále üzemének. Ma már megállapíthatjuk, hogy a főváros álláspontja győzedelmeske­dett. A kereskedelmi minisztériumnek engednie kellett és ebben .jelentékeny része van Göm­bös Gyula miniszterelnök állásfoglalásának. Gömbös miniszterelnök ugyanis meg­értéssel fogadta a főváros vezetőségé­nek az érvelését, azon a megbeszélésen, amely Gömbös Gyula miniszterelnök és Borvendég Ferenc alpolgár­mester között folyt le. A Független Budapest munkatársának ér­tesülése szerint az e heti döntő értekezleten tulajdonképpen már csak a tranzakció per- fektuálásáról kell formálisan határozni. Két szerződéstervezet készült, amelyek lénj egben azonosak, csak egyes részletkérdésekben tér­nek el egymástól. A szerződést a MÁV. köti a székes- fővárosi Elektromos müvekkel. A MÁV. bérli ugyanis ezidőszerint a Dunán­túli Villamossági lit.-tól a bánhidai centrá­lét. Az egyik szerződéstervezet szerint a fő­város a bérlő MÁV-tói bérbeveszi a bánhidai elektromos centrálét arra az időre, amíg a Du­nántúli Villamossági Rt.-ot, a centrálé tu­lajdonosát az ismert angol kölcsönök terhelik. A bérleti idő alatt, amelynek terminusa 1961 március 31-én jár le, a főváros viseli az amor­tizációs terheket, amikor pedig a kölcsönt a főváros tel­jes összegében kifizette, a centrálé és a hozzátartozó vagyontárgyak automati­kusan a főváros tulajdonába mennek át. Külön vita tárgya volt a lefolytatott ta­nácskozásokon, hogy milyen értéket képvisel­nek a MÁV beruházásai, amelyeket a bánhidaí centrálé bérbevétele óta eszközöltek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kell dönteni arról is, hogy a MÁV milyen egységárban veheti át a. bánhidai centrálétól az áramot a hegyeshalmi elektrifihált vonal számára, amikor majd a centrálé már a főváros bérlete lesz. Ezek a megállapodások is le vannak fektetve az egyik szerződési tervezetben. Ma már kizá­róan ennél a két kérdésnél vannak még ellen­Baacics icsgfszelsgB helyein bérháztelkek eladók: í. a F© ©cca, IPáifff^ tér, Ganz: ucca által határolt parcellázott telkekből 100 n-öltől kezdve. Hatemeletes bérházak összenéző udvarokkal engedélyezve. 2 Fillér ucca és Ezredes ucca sarok 3. Donáti ucca 3. szám VE Öröklakásoknak Bővebbet D r. S / V. K E !. Y M Á RT O N ügyvéd irodájában, Személynök ucca 9—11. Telefon: 155—85. A villamosvasutak vezetősége a közönség foly­ton megújuló kívánságának megfelelően elhatá­rozta, hogy a közeljövőben több új vonalat és vonalmeghosszabbítást épít. Elsősö/rba/n a zuglói voncd meghosszabbítására kerülne sor, amelyet a Thököly-úti, illetve Hajtsár-úti Végállomástól az ! Egressy-út és a Vezér ucca érintésévéi a Mogyo- j ródi-útig hosszabbítanák meg. Körülbelül két kiló­méter hosszúságú lesz az új vonalrész, amelynek megépítése 310.000 pengőbe kerül. A Beszkár igazgatósága az üggyel kapcsolat- 1 ban átiratot intézett a polgármesterhez és közölte, j hogy a mai nehéz pénzügyi viszonyok mellett csak i úgy van módjában az új vonalakat és tervbeveti I j új vonalmeghosszabbításokat megépíteni, ha a be- i fektetett költségek megtérülésére kilátása lesz. ; Hivatkozott arra, hogy a régi jó időkben, .amikor 1 a Beszkár-nak nagy feleslegei voltak és minden I nehézség nélkül tudta teljesíteni a fővárossal szem- * ben vállalt fizetési kötelezettségeit is, egyáltalán ' nem játszott szerepet a vállalt pénzügyi mérlegé­ben néhány százezer pengős beruházás fedezetének előteremtése, ma azonban, amikor a legnagyobb nehézségekkel kénytelen megküzdeni pénzügyi té­ren, nem állanak rendelkezésére olyan anyagi erő­források, amelyek az ilyen beruházási szükség­letek kielégítésére lehetőséget nyújtanak. Ezért kénytelen az új vonalak építését ahhoz az előfeltételhez kötni, hogy a befektetendő tőke visszatérülése biztosíttassák. (A vállalat igazgató­sága olyan formában képzeli ezt el, hogy az újonnan építendő vonalakon bizonyos vitel­díj-surtaxot számíthatna fel, azaz az utazóközönség az új. vonalak igénybevétele esetén a viteldíjon felül bizonyos többletdíjat volna kénytelen/ fizetni. Ezekből a többi étid jakból a Beszkár nemcsak az új vonal építésébe befektetett tőke kamatát, hanem amortizációját is fedezni ki- vánja. A viteldíj-surtaxot első esetben a szóbanforgó | zuglói vonal meghosszabbításánál akarják alkal- { mazni. 6, illetve 10 fillér volna ezen a vonalon a 1 surtaxe, Hat filléres pótdíjat számítanának abban 1 az esetben, ha a zuglói vonalmeghosszabbításon, | egyesi külföldi példák alapján, úgynevezett «Ein Mann» rendszert vezetnének be. Ez abból állana, hogy a Thököly-úti végállomástól közlekedő új vonalmeghoszabbításon csak a kocsivezető teljesí­tene szolgálatot, a villamosokon kalauz nem lenne. A közönség az első perronon szállana fel, ahol a kocsivezető mindjárt ki is adná a jegyeket, a le­szállás pedig a hátsó perronon történnék. Ezt ter­mészetesen így csak akkor oldhatnák meg, ha ezen a vonalmeghosszabbításon külön kocsik közlekedné­nek, abban az esetben azonban, ha átmenő forgal­mat alkalmaznának, azaz a távolról jövő kocsik tovább mennének a vonalmeghosszabbításon is, úgy már kalauzrendszer mellett történne a közle­kedés és a surtaxe 10 fillér volna. Hivatkozik a Beszkár arra, hogy a nemrég létesített vecsési vo­nalon. ahol a 10 filléres surtaxot már kezdetben bevezették, ez a rendszer teljesen bevált. Ugyanilyen alapon akarják megvalósítani a többi tervbevett új vonal építéseket is, hangsúlyozva, hogy a surtaxe alkalmazásának en­gedélyezése nélkül anyagilag nem tudják meg­oldani az új vonalépítéseket. A .közlekedési bizottság legutóbbi ülésén napi­rend után terjesztették elő ezt a javaslatot, de hosszú vita után a bizottság elutasította a tervezett viteldíj- surtax bevezetését. Ilyen körülmények között kétségessé vált, vájjon létre jön-e a régóta tervezett zuglói vonalmeghosz- szabbítás, vagy pedig a Beszkárt surtaxe nélkül is megépíti az új vonalrészt. A polgármester a közlekedésügyi bizottság állás- foglalása ellenére a törvényhatósági tanács elé ter­jeszti az ügyet döntés végett. A tanács elé kerülő előterjesztésben a polgármester hangsúlyozza, hogy míg a BSzKRt bevételei a főváros háztartásának tá­mogatása mellett jelentékeny tartalékolást tettek lehetővé, kevésbbé volt fontos a beruházásra fordí­tott tőke jövedelmezősége. Ma azonban nagyobb megfontolást követel, hogy vájjon miből és meny­nyit költhet a vállalat és főleg, hogy a beruházá­sokhoz szükséges tökének törlesztését miképpen tudja biztosítani. Ezért a polgármester szerint is nem mellőzhető az ríj vonalépítéseknél a pótviteldíj rendszere­sítése, amely már a vecsési vonalnál is bevált, ahol a tíz­filléres surtaxe évi 100.000 pengőt jövedelmez. Rá­mutat a polgármester arra is, hogy ha a mai egy­séges tarifa mellett a BSzKRt-nak távolsági tarifája volna, úgy minden vonalmeghosszabbítás költsége fedezetet találna, a hosszabb utazási lehetőséggel együtt járó magasabb tarifával. Lényegileg a surtaxe a távolsági tarifát pó­tolja. Most tehát a törvényhatósági tanács fog dönteni a surtaxe dolgában és annak mértéke felől. A végső jóváhagyás a kereskedelmi minisztertől függ. Biztosítsa már most zavartalan nyaralását a Svábhegyi Szanatóriumban Szobafoglalás telefonon is: Ó54-47 Ligeti László üvegfestészeti és üvegtechnikai műintézete Bpest, Vili., József-u. 23. Tel. : J. 32-1-OS Tükörlámpák, külső és belső világításra. Fényszórótükrök. Hö- és nedvességálló tükörborítás galvanikus úton 5 évi jótállással. Épületüvegezés. SZÁSZ ALBERT oki mérnök lit, vasút, csatorna- ós magasépítési vállalkozó Budapest, 11., Margit körút 43. Telefon: 51-4-06 GRÓSZ FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező BUDAPEST, 1., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64

Next

/
Oldalképek
Tartalom