Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-15 / 7. szám
1933 február 15 Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Apponyi A magyar nemzet szeretető, mélységes hódolata kísérte Apponyi Albertet örök nyugvóhelyére. A nemzet szíve. volt ott ezen a temetésen, millió meg millió szív dobbant össze egyetlen harmóniában, hogy búcsút mondjon egy kihűlt szívnek, amely a nemzeté volt. Amikor összeomlott körülöttünk minden, amikor az ezeréves épület összedőlt, akkor egyedül Ő maradt meg világító fáklyaként. Ö volt az, aki utat, erőt mutatott a nemzetnek. — Nem akarok addig meghalni, — mondta — amíg nem láttam Magyarország feltámadását. Nem adatott meg néki. Az a végzet, amely Mózest megakadályozta, hogy az ígéret földjére lépjen, Apponyi Albert grófnak, a magyar nemzet új Mózesének sem engedte meg, hogy megláthassa ragyogó küzdelmeinek eredményét, szépséges álmainak megvalósulását. Meghalt Apponyi Albert és a magyar nemzet könnyezve, némán áll legnagyobb fiának sírja mellett. * A törpe generációnak, amely ebben a kúszált, zavaros korban hallgatta az ő hangját, többet jelentett ő. mint egy nagy politikust, többet, mint egy nemzeti eszme megtestesülését: a régi, ezeréves Magyarországot jelentette. Úgy emelkedett ki ez a nemes figura a magyarságból, mint Gulliver a törpék közül. Minden egyes megnyilatkozása különös élmény volt: a történelem levegőjét hozta magával és a lelki és szellemi tisztaságnak olyan atmoszféráját, amely egyszerre világosságot, lelki felemelkedést jelentett. Genfben halt meg, a népeknek ezen az új csataterén, ahol annyi nagy, dicső harcot vívott meg nemzetéért. A forradalmak és ellenforradalmak viharai félre akarták tolni, a magyarság, lázas vonaglásai közt, nem látta meg az ő alakját, nem hallgatta meg az ő hangját. Hanem, amikor egész emberre volt szüksége a nemzetnek, bajvívóra, aki a magyarság nagy nemzeti szerencsétlenségét teljességében képviselj, akkor előjött az ősz Toldi Miklós és csodálatos töretlenséggel, az emberi képesség és a magasztos bit olyan erejével szállt síkra a magyar . igazságért, amely vígasztalt és felemelt bennünket mély süllyedésünkből. Itt élt közöttünk, láttuk gyönyörű, alakját, hallottuk zengzetes, bűvös hangját, de már szimbólum volt. Nagy-Magyarország, az ezer esztendő szimbóluma. Meghatottam rajongó szeretettel . tekintettünk fel reá, aki mindnyájunknál nagyobb volt, mert többet jelentett: ő volt a nemzeti küzdelem és vágy látható kifejezése, a megvalósult ideál, a közöttünk élő emberi tökéletesség. Alakjának erkölcsi méretei már életében is egyre nagyobb arányokat öltöttek. Éreztük mindannyian, hogy egy kiválasztott ember él közöttünk, aki prófétai ihletettségű, nagyobb, különb, mint a többi. Hang, amely messzebbre hallik, szem, amely tovább lát, erő, amely több, mint a miénk. A szem tüze kialudt, a hang elnémult, de az erő megmaradt: nemzetének adta drága, örökül és a nemzet megőrzi azt. Ami Apponyiban örök, azt földi erő el nem veheti tőlünk. * Egy ember halt meg, de vele együtt egy korszak távozott el a magyar közéletből. Egy korszak, amelyet már egyedül ő képviselt: a klasszicizmus kora. Klasszikus volt, mint rhétor, mint jellem, mint ember, Mintha már nem is a földön élt volna, életében is megdicsőülve, felmagasztosulva járt-kelt közöttünk ez a kivételes jelenség. Jelentett egy letűnt világot, melynek harmonikus szépsége már csak benne összpontosult. A tiilekedők, a törpe törtetők, az érvényesülni akarók és hangosak piaci zűrzavarában ő jelentette a szépséget, nemességet, a harmóniát, a nemzeti lélek dekoratív megvalósulását. A harcokban itthon már nem vett részt, nem is vehetett, mert magasan felettük állt, de ha kellett, megszólalt és egyszeriben világosság gyulladt a sötétségben: tudtuk, mit kell tennünk. Nem jutott el a Nóbó hegyére, de már ott haladt felfelé a hegy lejtőjén, hogy megmutassa az ígéret földjét. És fel fog támadni, mert ő jelentette a magyar igazságot. Az út nagyobbik, nehezebbik felét velünk együtt, előttünk tette meg, de különös magyar sorsa abban is determinálódik, hogy a beteljesülés előtt kellett eltávoznia. Végzete ez a nemzetnek, végzete lett tehát Apponyi Albertnak is. A magyar síkságon őrt álló jegenye kidőlt, az ősz Toldi elment. De nem örökre. Majd ha eljő a magyar feltámadás órája, feltámad Apponyi Albert lelke is. Megszólal és végigbúg a magyar rónákon Lehel kürtjének halott-támasztó, zengő szava és Apponyi itt lesz közöttünk, hogy vezessen bennün- | két, előttünk haladjon világító oszlopként tündökölve j a magyar pusztaságban. Mfőváros tavaszi közmunka-programja Sürgősen folytatják a csatornaépítési in ség munkák at Megindult a Víz.-, Elektromos- és Gázmüvek beruházási programjának újabb szakasza — Ki felel a dunai alagút beomlásáért ? Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata a. Független Budapestnek A Független Budapest legutóbbi számában Ras- sáy Károly konkrét beruházási- és közmunkatervek kidolgozását jelölte meg a városházi adminisztráció legfontosabb és legsürgősebb feladatának. Rcissay Károly nagy feltűnést keltő nyilatkozatában éles kritikát gyakorolt a városházi adminisztráció működése felett és pedig azért, mert nem tapasztal elég tervszerűséget és eléggé gyors tempót a városházi adminisztráció munkájának irányításában. Közeledik a tavasz és ezzel egyidejűleg az a remény kél a munkanélküliek tömegeiben, bogy a közületek és elsősorban a főváros új munkaalkalmak teremtésével siet megmentésükre. Felmerül tehát a kérdés: milyen beruházási- és közmunkatervek készültek a téli hónapokban a városházán? A mai súlyos pénzügyi és gazdasági viszonyok között viszont az a kérdés teljes joggal feltehető, hogy van-e a fővárosnak elegendő fedezete ilyen beruházási- és közmunkatervek meg- vedósílására? Ezeket a kérdéseket tettük fel Borven- elég Ferenc alpolgármesternek, akinél aziránt érdeklődtünk, hogy a városházi aelminisztráció és elsősor- ban az üzemek milyen közmunkaterveket dolgoztak ki tavaszra. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Beruházásokat és általában közmunkákat kétféle fedezetből lehet megindítani. Az egyik a költségvetési fedezet, a másik pedig a kölcsönpénz. A fővárosi költségvetés kereteit szűk korlátok közé kellett szorítani és pedig nemcsak a mindenkit kötelező takarékossági szempontok miatt, hanem elsősorban és főként azért, mert a bevételeket fokozni nem tudjuk. — Ami a másik fedezeti módot, vagyis a kölcsönpénz előteremtését illeti, ebben a tekintetben elvi döntéssel állunk szemben, amennyiben a főváros vezetősége a mai körülmények között ennek az eszköznek az igénybevételét nem óhajtja. Mindebből azonban még sem következik Vz, hoíív a főváros a tavaszi hónapok— Sok új munkaalkalmat jelentenek az üzemek beruházásai. A transzfer-alapba befizetett tízmillió pengőnek az igénybevételével biztosítva van a három nagyüzem beruházási terveinek programszerű végrehajtása. Különösen a Vízművek beruházási terveinek megvalósítása tekinthető sürgős feladatnak. A yízművek beruházási programja — a most folyó munkálatokat illetően — három részből áll. Ezek a következők: 1. Tartalék-alagutak építése. 2. A szentendrei szigeten új kutak fúrása, illetve e célból megfelelő földterületek megszerzéseA budai új vízműtelep megépítése. — A budai tártálék-alagutak építése folyamatban van. Két alagutat építünk, az egyik azonban mingyárt a, fúrás kezdetén beomlott és így a munkálatok folytatása és befejezése ha l ászt ást szenved. Itt közbevetően megkérdeztük, kit terhel a felelősség az alagút beomlásáért és aziránt is érdeklődtünk, hogy a főváros nem indít-e port bizonyos érdekeltek ellen. Borvendég alpolgármester ezeket felelte: — Káldor és Matyasovszki cég építi az alagutat. Ez a cég a fúrógépet a Radiátor-gyárral készítette el. Úgy látszik, hogy a fúrógép nem volt megfelelően méretezve, mert a föld mélyében a szolgálatot megtagadta. Ez a fúrógép külföldön teljes mértékben bevált, Magyarországon azonban most próbálták ki először. Lehet, hogy itt is bevált volna, de hibásan méretezték. Az alagútépítő cég a beom- 1 ássál kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy vis-majorral áll szemben. Földbán ne indítana közmunkákat és ne indítana új kenyérkereseti lehetőségeket, Mindenekelőtt; az útépítési és csatornázási munkálatok megindítása fog sok új munkaalkalmat nyújtani. A főváros vezetősége még tavaly elhatározta, hogy 9 millió pengő erejéig útépítési és csatornázási „szükségmunkákat“ indít meg. Ezek az ősz folyamán részben már meg is indultak, a téli időjárás következtében azonban a munkát igen sok helyen abba kellett hagyni. Mihelyt a tavaszi időjárás bekövetkezik, teljes intenzi- vitással indul meg az útépítés és a csatornázás a főváros egész területén és pedig nemcsak a 9 millió pengő szükségmunkafedezet erejéig, hanem a költségvetés rendes útépítési és útkarbantartási kiadásainak a terhére is. nyomással vagy vízbetöméssel magyarázta a beomlást. A főváros bírói szakértői bizottság kiküldetését kérte, mert az a körülmény, hogy az alagutat építő cég a rosszul méretezett fúró miatt a Radiátor-gyárat bepörölte, a fővárost nem érdekelheti. A bíróság a szakértőket már ki is küldte, sőt a szakértők már működnek is. Mivel itt nagy horderejű kérdés eldöntéséről van. szó, a bírói szakértők tanácskozása még néhány hétig eltart. A bírói szakértői bizottság eljárásától függetlenül, néhány nappal ezelőtt felszólítottuk a Káldor és Matyasovszki céget, hogy a munkát folytassa. Erre az újabb felszólításra választ nem kaptunk. Még néhány napig várakozó álláspontra helyezkedünk és azután további lépések megtételéről fogunk határozni. A késedelemért kötbér-kiszabási eljárásnak a megindítása is szóba kerülhet. — Meg kell állapítanom egyébként, hogy csak' az egyik alagút omlott be és pedig a II. számú, amely Dunakeszi határában, a Duna bal- partján épült. Alig haladtak pár métert, a munka megakadt. Az alagútépítési munkálatoktól függetlenül folynak a tárgyalások abból a. célból, hogy új kutak létesítése érdekében megszerezzük a szentendrei szigeteken azokat a földterületeket, amelyekre kútfúrrási célból szükségünk van. A kisajátítási jogot a földművelési minisztériumból megkaptuk, most már az alkudozások folynak részben a telektulajdonosokkal, részben az állammal, mivel a terület egy része az államkincstár tulajdona. Arra törekszünk, hogy békés megállapodást köthessünk. A vízművek beruházási programjának harmadik részét: a. Mz üzemek tavaszi beruházásai
