Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-20 / 51-52. szám
Budapest, 1933 december 20. 14 Független Budapest Nézze meg Budapest Székesfőváros Elektromos Művei ÁLLANDÓ 1KIÁLLÍTÁSÁT * V., Honvéd ucca 22. szám alatt (Telefon 90-4-00) Az összes elektromos háztartási készülékek megtekinthetők. faÉSÍMilOliyílÉS i Elektromos tűzhely tiszta, tökéletes, üzeme olcsó Egv négyszemélyes család napi háromszoros étkezésének áram- költsege havonként 12—15 P. Főzési egységár kilowattóránként ........................... 12 fillér. Forróvíztároló fürdőszoba, konyha, orvosi rendelő részére. — 10 liter forróvíz áramköltsége .......b fillér. Eg v fürdő 40 fillérbe kerül. Egységár kilowattóránként 8til!ér. Villanyvasaló nem piszkíl, nem éget, nem í áj did meg a feje. Elektromos háztartási készülékekkel minden igény kielégíthető. A háztartásban használjon villamos padlőkefélőt, porszívót, hajszárítót, ventillátort, hajsütővasat, tea- és kávéfőzőt, kenyérpirítót, hűtőgépet (jégszekrény), testmelegítőt sib. NEM LUXUS! Mert kíméli idejét, idegeit és pénzéi Erős akció indul a vízumkényszer ellen Madarassy-Beck Gyula báró támadása az ideerenfforgalmat akadályozó háborús csökevény ellen A vízumdíj a magyar idegenforgalom súlyos kerékkötője. Évek óta küzd az ipar, a kereskedelem és az idegenforgalommal kapcsolatban álló minden egyéb szakma a vízum eltörléséért, de eddig minden argumentum hiábavaló volt, megakadt a kormány ellenállásán. Hiába hivatkoztak Ausztriára és sok más nyugati országra, amelyekben a vízum már ismeretlen fogalom és megszűnése az idegenforgalom nagymérvű fellendülését eredményezte. Nálunk az illetékes körök még most is tarthatatlan és jelentéktelen szempontokra hivatkozva ragaszkodnak a vízumhoz. Most érdekes kis füzet jelent meg a vízumkényszer ellen báró Madarassy-Beck Gyula tollából, aki elkeseredett és lankadatlan szorgalmazója a vízum- kényszer megszüntetésének. Madarassy-Beck Gyula régebbi cikkeit gyűjtötte össze ebben a kis füzetben, de nyilt levelet is intéz benne Gömöry Laiml László miniszteri tanácsoshoz, a külügyminiszteri útlevélosztály vezetőjéhez, akit személy szerint von felelős- ségre a vízumkényszer fenntartásáért, neki tulajdonítva a kérdésben a hatóságok rideg magatartását. A nyilt levélnek az az előzménye, hogy a külügyminisztérium korábban félhivatalos nyilatkozatot tett a vízumkérdésben és e nyilatkozatban igyekezett megokolni álláspontját. Többek között azt hangoztatta ez a nyilatkozat, hogy Magyarország csak kölcsönösség alapján szüntetheti meg az egyes államokkal szemben fennálló vízumkényszert és egyoldalúan nem nyithatja fel sorompóit, mert ezzel saját tárgyalási alapját gyengítené. Madarassy-Beck Gyula báró nyilt levelében élesen szembeszáll ezzel az állásponttal és rámutat arra, hogy Magyarország átlagos évi vízumbevétele 1,700.000 pengő körül van és ennek öthetedrészét az utódállamok magyarsága fizeti, akik így egyenesen adózásra vannak kényszerítve, ha az anyaországba akarnak látogatni. Statisztikai számadatokkal igazolja, hogy amióta négy állammal szemben beszüntettük a vízumkényszert, ezekből az államokból óriási módon fellendült a Magyarországba gravitáló forgalom. Annak semmi értelme, hogy Magyarország ezt a kérdést a viszonosság alapjára helyezze, mert hiszen az utódállamoknak épp az az érdekük, hogy az elszakított magyarság minél nehezebben éi intkezhessék az anyaországgal és az ő részükről a vízummegszün- tetés tekintetében sohase várható a kezdeményezés. Értesülésünk szerint most a főváros is nagy lendülettel kapcsolódik bele a vízum ellő: lése érdekében meginduló mozgalomba. A bécsi idegenforgalmi iroda jelentéseit fogja felhasználni, melyekből kitűnik,hogy nap-nap után tömegesen mondanak le külföldiek Magyarországba való utazási szándékukról, kizárólag a vízum miatt. Legfőbb ideje, hogy elfünjék ez a háborús csökevény, amely szinte prolongálja a háborút és forradalmakat puszta létével. FaKoporsó helyett „müanyag“-Koporsó Megszabadul a TemetKezési Intézet a Koporsóhartel állandó zaKlatásaitól A Községi Temetkezési Intézetnek állandó összetűzései vannak a koporsókat szállító faipari vállalatokkal, melyek minden rendelés alkalmával kartclbe tömörülnek és maguk diktálják az árakat. A temetkezési intézet minden egyes versenytárgyalást kénytelen megsemmisíteni és csak nagy bonyodalmak árán tudja koporsószükségletét fedezni. Nagy figyelmet keltett ilyen körülmények között az ajánlat, melyet a Magyar Műanyagárugyár nyújtott be a közelmúltban a Községi Temetkezési Intézethez és melyben speciális műanyagból készüli koporsókat ajánlott szállításra. Ezek a koporsók fűrészpor- vegyületből álló masszából készülnek és olcsóbbak a rendes fakoporsóknál. A Községi Temetkezési Tntézet mintadarabokat kért a gyártól, de az első mintadarabok nem voltak megfelelőek. Egyrészt a súlyuk ellen volt kifogás, mert a műanyagkoporsók kétszer, háromszor olyan súlyosak voltak, mint a fakoporsók, azonkívül az anyag sem volt megfelelő, mert hézagok, repedések látszottak rajta. Az ajánlatot ezért el is utasították. Közben azonban a gyár új mintadarabokat készített, melyek súlyban és minőségben már teljesen megfelelőek voltak és áruk is olcsóbb. A Községi Temetkezési Intézet el is határozta, hogy a jövőben ilyen műanyagból szerzi be koporsószükségletét. Ezzel egyrészt nagy megtakarítást ér el, tekintve, hogy a műanyagkoporsók sokkal olcsóbbak és így esetleg a temetések díjtételeit is le lehetne szállítani, I másrészt azonban nagy megkönnyebbülést jelent az intézetnek, hogy megszabadul a koporsókari el folytonos Icellemetlenkedé s ettől. Megindult a trolleybusz, újítások az autobuszíorgalomban Az autobuszközlekcdés terén a közeli napokban több érdekes újítás lép életbe. Mindenekelőtt bekapcsolják az autobuszforgalomba a budai, új transzverzális utat, amelyen keresztül a távolabbi budai részek sokkal rövidebb kapcsolatot nyernek a Belvárossal és a főváros többi fosgíilmi gócpontjaival. Ennek alapján a 4-es reláció a Vörösmarty tértől kiindulva a Lánchídont át a mai útvonal betartásával a Csend uccáig ős innen vissza azonos útvonalon fog közlekedni. Az Appouyi tér és a farkasréti Iemelő között 8<as jelzéssel új autóbuszvonal kerül forgalomba, amely uz Eskü úton, az Erzsébet hídon, a Hegyalja úton a Csend uccán, Zólyomi uccán és a Sasbegyen halad keresztül. A d-es viszonylatban közlekedő autóbuszvonalon a Krisztina körűt és Sánc ucca közti szák aszta vol súg határát a Sánc ucca helyett a Csend uccáig hosszabbítják meg. Itt ein 1 í jiik meg, hölgy az óbudai irolleybusz- forga'om a múlt hét végén megindult. A viteldíj 12 filter, amit a közönség perselyekbe dobott két darab tan tússzal fizethet. Weiser Béla 210.000 pengős kártérítési pere a főváros ellen Volt-e kára a csónakhaztul jdonosnak a főváros hibájából? Érdekes kártérítési per indult a közel múltban a főváros ellen egy telekbérletből kifolyóan. A per - amennyiben az végeredményben rosszul végződnék a fővárosra, nézve — több tisztviselőre volna kellemetlen. A pert Weiser Béla sportteleptulajdonos indította a főváros ellen, és 210 000 pengő kár megtérítését követelte. Előadta, hogy a főváros a soroksári Dunaág partján elterülő városi területből mintegy 2 hold kiterjedésű telket, csónakhoz és weekend telep létesítésére 2 évi időtartamra, adott bérbe neki. Ezt a telepet azonban nem foglalhatta el, mert ugyanekkor egy másik szerződés alapján a Mahler Benő és társa cég foglalta el a. területet, tehát a főváros hibájából a telek kétszer volt bérbeadva. Weiser így nem kezdhette meg építkezését és ezért elmaradt haszon címén 210.000 pengő kártérítés megítéléséi kérte. A főváros azzal védekezett a perben, bogy a Weisernek bérbebadott terület nem volt azonos a Mahler-cég állal elfoglalt telekkel, de ha még az azonosság fenn. is állott volna Weiser akkor is megkaphatta volna a területet mert a Mahler-cég a bérlettől elállóit. Az elsőfokút bíróság megállapította Weiser Béla kárt éri! esi igényét, mert a bizonyítási eljárás adatainak mérlegelése alapján beigazol*nak látta a terület azonosságát. Az ítéletet a törvényszék is helybenhagyta. Felülvizsgála i kérelem alapján a Kúria az Ítéletet feloldotta és új határozatra utasította, az alsóbb bíróságokat. Erre az ügy ismét a törvényszék elé került- amely újabb bizonyítást folytatott le és ennek során ismételtén megállapította a főváros kártérítési kötelezettségét. Ez az ítélet jogerőre is emelkedett és ennek nyomán most már a kártérítési összeg meg állapítása volt a bíróságok feladata. Az összegszerűség kérdésében a főváros azt adta elő. hogy Weiser Bélának kártérítés címén semmi sem jár mert kár nem érte. Weiser a saját kijelentése szerint í?40 000 pengőt akart befektetni a weekend telep építésébe, már pedig két évi bérlet alatt ez nem térült volna meg. Azzal, hogy Weiser nem, foglalhatta el a kibérelt területet, nemhogy károsodás nem érle, hanem ellenkezőleg nagy veszteségi öl men lesült, mert a ;i40 000 pengős vállalkozás két. évi időtartam után csak deficittel végződhetett volna. A bíróság el is fogadta a főváros érvelését és ítéletében megállapította, hogy Weiser vállalkozása semmiképpen sem járhatott volna haszonnal, így tehát elmaradt' haszon megtérítésére nem lehet igénye. A bíróság ítéletével igen érdekes jogi helyzet állott elő. A károsult azért leli pervesztes, »>crl bár a bíróságok jogerősen megátllapiolták kártérítési igényét, kára, nem volt. A per nem ért ezzel végett, mert Weiser az ügyet megfellebbezte. Ülgy a főváros, mint jogászi körök nagy érdeklődéssel várják a furcsa per jogerős etil öntését,.
