Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-20 / 51-52. szám

Budapest, 1933 december 20. 14 Független Budapest Nézze meg Budapest Székesfőváros Elektromos Művei ÁLLANDÓ 1KIÁLLÍTÁSÁT * V., Honvéd ucca 22. szám alatt (Telefon 90-4-00) Az összes elektromos háztartási készülékek megtekinthetők. faÉSÍMilOliyílÉS i Elektromos tűzhely tiszta, tökéletes, üzeme olcsó Egv négyszemélyes család napi háromszoros étkezésének áram- költsege havonként 12—15 P. Főzési egységár kilowattórán­ként ........................... 12 fillér. Forróvíztároló fürdőszoba, konyha, orvosi ren­delő részére. — 10 liter forró­víz áramköltsége .......b fillér. Eg v fürdő 40 fillérbe kerül. Egységár kilowattóránként 8til!ér. Villanyvasaló nem piszkíl, nem éget, nem í áj did meg a feje. Elektromos háztartási készülékek­kel minden igény kielégíthető. A háztartásban használjon villamos padlőkefélőt, porszívót, hajszárítót, ventillátort, hajsütővasat, tea- és kávéfőzőt, kenyérpirítót, hűtőgépet (jégszekrény), testmelegítőt sib. NEM LUXUS! Mert kíméli idejét, idegeit és pénzéi Erős akció indul a vízumkényszer ellen Madarassy-Beck Gyula báró támadása az ideerenfforgalmat akadályozó háborús csökevény ellen A vízumdíj a magyar idegenforgalom súlyos kerékkötője. Évek óta küzd az ipar, a kereskedelem és az idegenforgalommal kapcsolatban álló minden egyéb szakma a vízum eltörléséért, de eddig minden argumentum hiábavaló volt, megakadt a kormány ellenállásán. Hiába hivatkoztak Ausztriára és sok más nyugati országra, amelyekben a vízum már is­meretlen fogalom és megszűnése az idegenforgalom nagymérvű fellendülését eredményezte. Nálunk az illetékes körök még most is tarthatatlan és jelenték­telen szempontokra hivatkozva ragaszkodnak a vízumhoz. Most érdekes kis füzet jelent meg a vízumkény­szer ellen báró Madarassy-Beck Gyula tollából, aki elkeseredett és lankadatlan szorgalmazója a vízum- kényszer megszüntetésének. Madarassy-Beck Gyula régebbi cikkeit gyűjtötte össze ebben a kis füzetben, de nyilt levelet is intéz benne Gömöry Laiml László miniszteri tanácsoshoz, a külügyminiszteri útlevél­osztály vezetőjéhez, akit személy szerint von felelős- ségre a vízumkényszer fenntartásáért, neki tulajdo­nítva a kérdésben a hatóságok rideg magatartását. A nyilt levélnek az az előzménye, hogy a külügy­minisztérium korábban félhivatalos nyilatkozatot tett a vízumkérdésben és e nyilatkozatban igyekezett megokolni álláspontját. Többek között azt hangoz­tatta ez a nyilatkozat, hogy Magyarország csak kölcsönösség alapján szüntetheti meg az egyes államokkal szemben fennálló vízumkényszert és egyoldalúan nem nyithatja fel sorompóit, mert ezzel saját tárgyalási alapját gyengítené. Madarassy-Beck Gyula báró nyilt levelében éle­sen szembeszáll ezzel az állásponttal és rámutat arra, hogy Magyarország átlagos évi vízumbevétele 1,700.000 pengő körül van és ennek öthetedrészét az utódállamok magyar­sága fizeti, akik így egyenesen adózásra vannak kényszerítve, ha az anyaországba akarnak látogatni. Statisztikai számadatokkal igazolja, hogy amióta négy állammal szemben beszüntettük a vízumkényszert, ezekből az államokból óriási módon fellendült a Magyarországba gravitáló forgalom. Annak semmi értelme, hogy Magyarország ezt a kérdést a viszonosság alapjára helyezze, mert hiszen az utódállamoknak épp az az érdekük, hogy az elsza­kított magyarság minél nehezebben éi intkezhessék az anyaországgal és az ő részükről a vízummegszün- tetés tekintetében sohase várható a kezdeményezés. Értesülésünk szerint most a főváros is nagy len­dülettel kapcsolódik bele a vízum ellő: lése érdekében meginduló mozgalomba. A bécsi idegenforgalmi iroda jelentéseit fogja felhasználni, melyekből kitűnik,hogy nap-nap után tömegesen mondanak le kül­földiek Magyarországba való utazási szándé­kukról, kizárólag a vízum miatt. Legfőbb ideje, hogy elfünjék ez a háborús csökevény, amely szinte prolongálja a háborút és forradalmakat puszta létével. FaKoporsó helyett „müanyag“-Koporsó Megszabadul a TemetKezési Intézet a Koporsóhartel állandó zaKlatásaitól A Községi Temetkezési Intézetnek állandó össze­tűzései vannak a koporsókat szállító faipari vállala­tokkal, melyek minden rendelés alkalmával kartclbe tömörülnek és maguk diktálják az árakat. A temet­kezési intézet minden egyes versenytárgyalást kény­telen megsemmisíteni és csak nagy bonyodalmak árán tudja koporsószükségletét fedezni. Nagy figyel­met keltett ilyen körülmények között az ajánlat, melyet a Magyar Műanyagárugyár nyújtott be a közelmúltban a Községi Temetkezési Intézethez és melyben speciális műanyagból készüli koporsókat ajánlott szállításra. Ezek a koporsók fűrészpor- vegyületből álló masszából készülnek és olcsóbbak a rendes fakoporsóknál. A Községi Temetkezési Tntézet mintadarabo­kat kért a gyártól, de az első mintadarabok nem voltak megfelelőek. Egyrészt a súlyuk ellen volt kifogás, mert a mű­anyagkoporsók kétszer, háromszor olyan súlyosak voltak, mint a fakoporsók, azonkívül az anyag sem volt megfelelő, mert hézagok, repedések látszottak rajta. Az ajánlatot ezért el is utasították. Közben azonban a gyár új mintadarabokat készített, melyek súlyban és minőségben már teljesen megfelelőek vol­tak és áruk is olcsóbb. A Községi Temetkezési Inté­zet el is határozta, hogy a jövőben ilyen műanyagból szerzi be koporsószükségletét. Ezzel egyrészt nagy megtakarítást ér el, tekintve, hogy a műanyagkoporsók sokkal olcsóbbak és így esetleg a temetések díjtételeit is le lehetne szállítani, I másrészt azonban nagy megkönnyebbülést jelent az intézetnek, hogy megszabadul a koporsókari el foly­tonos Icellemetlenkedé s ettől. Megindult a trolleybusz, újítások az autobuszíorgalomban Az autobuszközlekcdés terén a közeli napokban több érdekes újítás lép életbe. Mindenekelőtt be­kapcsolják az autobuszforgalomba a budai, új transz­verzális utat, amelyen keresztül a távolabbi budai részek sokkal rövidebb kapcsolatot nyernek a Bel­várossal és a főváros többi fosgíilmi gócpontjaival. Ennek alapján a 4-es reláció a Vörösmarty tértől kiindulva a Lánchídont át a mai útvonal betartásá­val a Csend uccáig ős innen vissza azonos útvona­lon fog közlekedni. Az Appouyi tér és a farkasréti Iemelő között 8<as jelzéssel új autóbuszvonal kerül forgalomba, amely uz Eskü úton, az Erzsébet hídon, a Hegyalja úton a Csend uccán, Zólyomi uccán és a Sasbegyen halad keresztül. A d-es viszonylatban közlekedő autóbuszvonalon a Krisztina körűt és Sánc ucca közti szák aszta vol súg határát a Sánc ucca helyett a Csend uccáig hosszabbítják meg. Itt ein 1 í jiik meg, hölgy az óbudai irolleybusz- forga'om a múlt hét végén megindult. A viteldíj 12 filter, amit a közönség perselyekbe dobott két darab tan tússzal fizethet. Weiser Béla 210.000 pengős kártérítési pere a főváros ellen Volt-e kára a csónakhaztul jdonosnak a főváros hibájából? Érdekes kártérítési per indult a közel múltban a főváros ellen egy telekbérletből kifolyóan. A per - amennyiben az végeredményben rosszul végződnék a fővárosra, nézve — több tisztviselőre volna kelle­metlen. A pert Weiser Béla sportteleptulajdonos indította a főváros ellen, és 210 000 pengő kár megtéríté­sét követelte. Előadta, hogy a főváros a soroksári Dunaág partján elterülő városi területből mintegy 2 hold kiterjedésű telket, csónakhoz és weekend telep létesítésére 2 évi időtartamra, adott bérbe neki. Ezt a telepet azonban nem foglalhatta el, mert ugyanekkor egy másik szer­ződés alapján a Mahler Benő és társa cég foglalta el a. területet, tehát a főváros hibájából a telek kétszer volt bér­beadva. Weiser így nem kezdhette meg építkezését és ezért elmaradt haszon címén 210.000 pengő kártérítés meg­ítéléséi kérte. A főváros azzal védekezett a perben, bogy a Weisernek bérbebadott terület nem volt azonos a Mahler-cég állal elfoglalt telekkel, de ha még az azonosság fenn. is állott volna Weiser akkor is meg­kaphatta volna a területet mert a Mahler-cég a bérlet­től elállóit. Az elsőfokút bíróság megállapította Wei­ser Béla kárt éri! esi igényét, mert a bizonyítási eljá­rás adatainak mérlegelése alapján beigazol*nak látta a terület azonosságát. Az ítéletet a törvényszék is helybenhagyta. Felülvizsgála i kérelem alapján a Kúria az Ítéletet feloldotta és új határozatra utasí­totta, az alsóbb bíróságokat. Erre az ügy ismét a törvényszék elé került- amely újabb bizonyítást folytatott le és ennek során ismételtén megállapította a főváros kártérítési kötelezettségét. Ez az ítélet jogerőre is emel­kedett és ennek nyomán most már a kártérítési összeg meg állapítása volt a bíróságok feladata. Az összegszerű­ség kérdésében a főváros azt adta elő. hogy Weiser Bélának kártérítés címén semmi sem jár mert kár nem érte. Weiser a saját kijelentése szerint í?40 000 pengőt akart befektetni a weekend telep építésébe, már pedig két évi bérlet alatt ez nem térült volna meg. Azzal, hogy Weiser nem, foglalhatta el a kibé­relt területet, nemhogy károsodás nem érle, hanem ellenkezőleg nagy veszteségi öl men lesült, mert a ;i40 000 pengős vállalkozás két. évi időtartam után csak deficittel végződhetett volna. A bíróság el is fogadta a főváros érvelését és ítéletében megállapította, hogy Weiser vál­lalkozása semmiképpen sem járhatott volna haszonnal, így tehát elmaradt' haszon megtérítésére nem lehet igénye. A bíróság ítéletével igen érdekes jogi hely­zet állott elő. A károsult azért leli pervesztes, »>crl bár a bíróságok jogerősen megátllapiolták kártérí­tési igényét, kára, nem volt. A per nem ért ezzel végett, mert Weiser az ügyet megfellebbezte. Ülgy a főváros, mint jogászi körök nagy érdeklődéssel várják a furcsa per jogerős et­il öntését,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom