Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-06 / 49. szám

HUSZONNYOLCADIK évfolyam 1933 december 6 Függclten Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizeti*! ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Revíziót! A költségvetési vitát befejezték, anélkül, hogy befejeződött volna. A fővárosi törvény jóvoltából nem lehetett letárgyalni a főváros jövő évi költségvetését, mert a tárgyalásra megállapított határidő letelt, mi­előtt a legfontosabb ügyosztályokra került volna a sor. Nem lehetett hozzászólni a szociálpolitikai nagy kérdéseihez, a városgazdasági, közélelmezési, köz­egészségügyi ügyosztályok jövő évi munkásságához éppoly kevéssé mint a világítási, magasépítési és közművelődési büdzsékhez. Csonka maradt a költség- vetési vita, ketté kellett vágni és abbahagyni, mert így parancsolta azt a törvény Prokrusztesz-ágya, melyben nem fért el a közgyűlési vita. Példátlan a főváros történetében az az eset, amely a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban most tör­tént. Hihetetlen és elképesztő, amibe nem lehet bele­nyugodni. A megdöbbenés, amely a vita kettészelését követte: egyaránt úrrá lett jobb- és baloldalon. Nincs pártja a törvényhatósági bizottságnak, amely termé- . szetes halálnak fogadná, el a költségvetési vita gyá­szos kimúlását, nincs politikai és világfelfqgásbeli ellentét amely ne egyezne meg abban a felismerés­ben, bogy a mai állapot tarthatatlan, hogy a köz­gyűlés nem bevégezte, hanem kivégezte a vitát. A fővárosi törvénynek nem ez az egyetlen bűne. Hibák és súlyos bűnök váltakoznak ebben a törvény­ben, melynek gyakorlati a’kalmazása során mind­untalan kiütközik valami képtelenség*, megdöbbentő tévedés. .Amikor még csak készült a törvény, mi már akkor tiltakoztunk ellene, később — amikor már itt volt és megkezdte «áldásos» működését — követeltük a revíziót, pedig akkor még csak egy kicsiny hánya­dát ismertük azoknak a konzekvenciáknak, amelyek a főváros autonómiájának életét egyszerű foi"- mnlHás-'A bilincsei közé szorítják. Elindítottuk a re­vízióért való harcot, mert éreztük, hogy az az auto­nómia kicsúfolását jelenti. Most már a vaknak is be kell látnia, hogy a reví­ziónak el kell jönnie, hogy ez a Prokrusztesz-törvény nem lehet megölő je a fővárosnak. A felismerésben, hogy a fővárosi törvény rossz, elejétől végig káros, egyek a főváros pártjai. Sipőcz Jenő dr. polgármester is nem egy ízben jelentette ki. hog-y elégedetlen a törvény intézkedéseinek egész so­rával. És mégse történt idáig semmi sem, hogy meg­változtassák, nem történt komoly lépés, hogy a rossz törvény helyébe jó kerüljön. Addig, amíg csak az ellenzék követelte a reví­ziót, addig az még érthető volt. Az ellenzék hangjá­nak nincs meg az az ereje, amely ledönthetné' az ilyen Jerikó-falakat. De most már nincs különbség a tör­vényhatósági bizottságban, a fővárosi törvényt ille­tőleg most már ellenzék az egész közgyűlés, meg kell tehát indulnia annak a folyamatnak, amely megsza­badítja a fővárost ettől a kaloda-törvénytől. A Füg­getlen Budapest hasábjain elindított revíziós küzde­lemnek most már cselekvéssé kell érnie, a használha­tatlan törvénynek el kell tűnnie hogy helyet adjon egy új, a modern korszellembe illő, béklyót, lekötött­séget, klotűrt kizáró új alkotásnak. A trianoni szerződés revíziójának is el kell jön­nie pedig ezer külpolitikai szilt mered még a revízió elé. A fővárosi törvénynek azonban még belpolitikai akadályai sincsenek. A főváros pártjai egytől-egyig elégedetlenek a törvénnyel, a Gömbös-kormány pedig aligha ellenzi annak a törvénynek a megváltoztatá­sát amely nem az ö müve, de még ha az lett volna is, akkor is bebizonyította már teljes életképtelenségét. A miniszterelnök nem egy beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány az élet kormánya akar lenni, a fő­városi törvényről pedig mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy az élet diktálta volna egyes intéz­kedéseit. A költségvetési vita szomorú befejezése, remél­jük, új lendületet ad a revízióért megindított mozga­lomnak. Itt az ideje, hogy formát kapjon a törvény- módosításért meginduló harc, hogy látható módon is megnyilvánuljon. A mai keretek közt már nem ma­radhat meg, nem lehet többé csupán a mi óhajunk és egyes megnyilatkozásokban kifejezett panasz hanem egységes megmozdulásnak kell következnie, szerve­zett akciónak, amelynek sürgős feladata kell, hogy legyen, levenni ezt a szörnyű béklyót a fővárosról. Egységesen, minden pártkülönbséget félretéve, meg kell most már kezdődnie az aktív cselekvésnek. Új esztendő következik és nem szabad hogy a jövő évben megismétlődjék az, ami most történt. Ki kell alakulnia a törvényhatóság kebelén belül a revíziós tábornak formailag is, meg kell azt szervezni, érdeke ez most már minden pártnak. Lehetnek felfogásbeli különbségek egyes részletkérdésekben, de ez nem le­het akadálya annak, hogy a főkérdésben, a törvény sürgős megváltoztatásának sürgetésében ne legyen egy az egész törvényhatóság. Beszélgetés Huszár Madár főpolgármesterrel a költségvetés v táfávól és késedelmes felterjesztéséről, a Talbot-centráléval kötendő szerződésről, a Rudas- fürdő átépítésiről és a tavaszi közmunkákról Huszár Madár főpolgármester elmondja a Független Budapestnek a főváros legközeleúbi munkaprogramfát I A törvényhatósági bizottság közgyűlése letár­gyalta a főváros 1934. évi költségvetését, amelyet Sipőcz Jenő polgármester a .jövő hél folyamán fel­terjeszt a belügyminiszterhez jóváhagyás céljából. Az idén szokatlanul későn került tető alá az ú,j költségvetés és így nem lehet arra szállítani, hogy még újév előtt, megérkezzék a városházára a jóváhagyást tar­talmazó leirat. Felmerül tehát a kérdés: nem fog-e - valamilyen konzekvenciákkal járni a költ­ségvetés késedelmes felterjesz­tése..~ Mine', nekeiőtt ezt a kér­dést vetettük fel Huszár Ala­dár főpolgármester előtt, aki­vel alkalmunk volt a fővárosi Dr. Huszár Aladár autonóm fórumokat foglalkoz­tató egyéb problémákról is be­szélgetést folytatni. Főként aziránt érdeklődtünk, hogy a költségvetés le tárgyalása után milyen termé­szetű előterjesztések kerülnek a törvényhatósági tanács elé. Huszár Ti ládái* főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosi törvény értelmében november 15-ig le kellett volna tárgyalnia a törvényhatósági bizott­ság közgyűlésének a főváros jövőévi költségvetését. Az idén kéthetes késedelemmel terjeszthetjük csak fel a belügyminiszter úrhoz az új költségvetést. Ennek a késedelemnek legfőbb magyarázata az, hogy az autonóm szervek munkaidejét igénybevette a Vá­sárpénztár rendkívül szövevényes ügyeinek a rende­zése és általában a Vásárpénztár-ügynek a likvidá­lása. Most, hogy ezt a mérgező anyagot kiküszöböl­hettük az autonóm fórumok programjából, sikerült nyugodtdbb atmoszférát teremteni, amelyben termé­keny munka indulhat meg. Talbot- és közle kedésügy Úgy tudom, hogy ilyen irányban folynak a tárgyalások a főváros vezetői és az illetékes kormánytényezők között. — Az aktuá’is feladatok közé sorozom még a közlekedésügy teljes megreformálását, ami a HÉV átvételének szükségszerű következ­ménye lesz. A HÉV most már gyakorlatilag is a főváros tulajdonában van, elhárult tehát az az akadály, amely eddig az egységes közlekedési alapelvek lefektetését és a megreformált közlekedési rendnek az életbe­léptetését késleltette. Mines sürgősebb és fontosabb feladat, mint a tavaszi közmunkák előkészítése — E két konkrét formában megoldás előtt álló problémán kívül állandóan napirenden kell tartanunk a téli nyomorenyhítő akciók zavartalan lebonyolításának a biztosítását. A főváros, mint a legutóbbi évek adatai is bizo­nyítják, mindig megtette a maga kötelességét ezen a téren — sokszor a polgárság erejét meg­haladó áldozatkészség’gel. A nyomorenyhítés­nek nemcsak segélynyújtás a módja, hanem új munkaalkalmaknak a megteremtése is. Éppen ezért idekapcsolódik az az előkészítő munka, amely a tavaszi közmunkák megindí­tását van hivatva biztosítani. A tavaszi közmunkák között szerepel elsősorban az Erzsébet-sugárút megnyitása, ami a Közmunkatanács hatás­körébe tartozik ugyan, de közelről érinti a szé­kesfőváros autonómiáját is. Nekem ebben a kérdésben az a felfogásom hogy- Ami a költségvetés késedelmes felter­jesztését id éti, ennek nem lehet semmiféle konzekvenciája. A fővárosi törvény ugyanis provides 1 az ilyen esetre. Kimondja, hogy abban az esetben, ha január elsejéig a jóváhagyást tartalmazó le­irat nem érkezik a városházára, akkor az ezévi jóváhagyott költségvetés kere­tei között kell a jövő év folyamán gaz­dálkodni mindaddig, amíg a jóváhagyás meg nem érkezik. A költségvetés letárgyalása után több olyan fontos kérdés kerül az autonóm szervek és elsősorban a tanács elé, amelyek közelről érin­tik a főváros közönségét. A legközelebbi munkaprogramban sze­repel a Talbot-ügy rendezése, vagyis hosszabb időre szóló megállapodásnak a megkötése. Én a magam részéről hosszabb időre szóló áramvásárlási szerződés megkötését helyeselném leg­inkább. a főváros vezetőségének kötelessége megfelelő támogatást nyújtani és a Közmunkatanácsot abba a helyzetbe hozni, hogy a munkálatok megindításá­hoz szükséges fedezetet előteremthesse. Ez nézetem szerint úgy történhetik meg leg­könnyebben, hogy a főváros garanciát vállalna azokért a kölcsönökért, amelyeket a Közmunka­tanács az Erzsébet-sugárút megépítésé­nek a céljaira igénybevenne. Ugyancsak sürgős feladatnak tekintem a Ru­das-fürdő átépítésének és a, környék rendezésé­nek a megkezdését, amihez a fedezet már ren­delkezésre is áll, tekintve, hog-y a kereskedelmi minisztérium- az építkezéshez szükséges költsé­geket kölcsön formájában akár azonnal is ren­delkezésre bocsátja. A Rudas-fürdő ügye végleges eldöntés céljából rövidesen ismét a törvényható­sági tanács elé kerül, amelynek most már módjában lesz a kivitele­zés tekintetében is állást foglalni. — Természetesen lesznek a jövő év folya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom