Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-22 / 47. szám
Független Budapest Budapest, 1933 november 22. Megkezdte a közgyűlés a költségvetés tárgyalását A tényleges deficit 12 millió pengő - Milyen indítványok kerülnek a közgyűlés eié? Kedden kezdte meg a főváros közgyűlése a jövő éri költségvetés tárgyalását. A közgyűlés elé a törvényhatósági tanács és a polgármester ikülön-külön javaslatot tett a költségvetéssel kapcsolatban. A tanácsi tárgyalás során egész lényegtelen anyagi természetű módosítást tettek a költségvetésen, amennyiben a felekezeti segélyek összegét 25.585 pengővel, a próbafúrások és a szikiapi nőé k vizsgálatának költségeit 1300—1300 pengővel emelték, a Beszkárt költségvetésében pedig visszaállították eredeti összegük) e a*, alkalmazottak táppénz kiegészítését és lakbér illetményeit, miáltal törölni kellett az értékcsökkenési alap dotálására előirányzott 570.000 pengőt. E módo- sítások után a költségvetés, a tanács által elfogadott formájában, számláinak kifizetését rövidebb terminusokban fizesse i ki és hogy a 8 napon belül kifizetendő kereseti össze- ■ gek eddig érvényben volt 500 pengős határát a fő- i város 1000 pengőre emelje fel, továbbá hogy a tanács ; írjon fel a kormányhoz aziránt, hogy a közmunkák ; számláiból az esetleges OTI-hátralékokra a szállítóktól -levonandó 25% mérsékeltessék 5%-ra. Írjon fel a törvényhatósági tanács a kormányhoz, hogy a téli hónapokra a kilakoltatásokat függessze fel mindazon esetekben, amikor olyan lakóról van szó, kik önhibájukon kiviil munka és kereset nélkül lévén, házbérüket; nem tudják fizetni. Az Elektromos Műveknél szokásos rezsimunkák kiadását szüntessék meg és ezentúl minden munkát versenytárgyalás mellett, kellő felosztás illetve megosztás mellett adja ki az igazgatóság. Petrovácz Gyula indítványát, h-cgy a polgármester minden havi jelentésében a Községi Élemiszer- üzern és a Községi Kenyérgyár árait összehasonlítva a piaci hasonnemű árakkal, tétesse közzé. Ezenkívül egész sor indítványt kiadtak a polgár- mesternek is. Sipőcz Jenő polgármester a közgyűlés elé terjesztendő javaslatában kisebb módosításokat indítványoz. Ezek szerint a HÉV-től bevételezendő terület- használati díj, az újonnan megnyílt Fővárosi Képtár és a Városi Színház házikezelésbe vétele folytán a költségvetés kiadásai további 121.843, a bevételek 87.400 pengővel emelkednének. Változás történik a költségvetésben olyan formában is, hogy a Házinyomda sem a beruházott tőke törlesztése és kamat címén, sem felesleg címén a fővárosnak semmit sem juttat, hanem a nyomtatványokat önköltségi áron fogja számlázni. így tehát nemcsak a bevételek, hanem a kiadások isi egyformán módosulnak, ami a költségvetés egyenlegében változást nem okoz. 10,013.991 pengő deficittel zárult. A törvényhatósági tanácsnak a közgyűlés elé terjesztett jelentése rámutat arra, hogy a kimutatott 10 millió pengő deficittel szemben a tényleges deficit 12 millió, de ez azért nem jut a költségvetésben kifejezésre, mert az 1932. évi 2 milliós hiány részére a főváros a jövő évben nem. biztosított fedezetet. Sajnálattal állapította meg a törvényhatósági tanácsi, hogy nem jutott fedezet a kórházi alapnál az állammal kötött megállapodás folytán mutatkozó hiány törlesztésére sem, amit pedig az eredeti terv szerint évenkénti törlesztéssel kívántak fedezni. A törlesztések folytatását a nehéz viszonyok miatt el kellett halasztani. Oj tétel a jövő évi költség vetésben a háború előtt felvett külföldi kölcsönök törlesztése, ami után eddig csak kamatot kellett fizetni. A törlesztések ellenére az előirányzat nem emelkedik, mert d fontot és a dollárt, értékcsökkenésük folytán, alacsonyabb áron lehet számításba venni. A szigorú takarékosság miatt beruházások alig találhatók a költségvetésben. A törvényhatósági tanács a bevételek előirányzatát reálisnak találja, feltéve, hogy a viszonyok a jövő évben nem fognak kedvezőtlenebbül alakulni. Megelégedéssel állapítja meg, hogy az adók mértéke nem változik. A deficit oka elsősorban a bevételek nagyarányú visszaesésben keresendő. Az okokat vizsgálva, meg kell állapítani, hogy a bevételek csökkenését a gazdasági depresszión kívül még az állami adózás terén végrehajtott újabb rendelkezések és egyéb kormányintézkedések is fokozták. Ez intézkedések folytán a főváros jelentős bevételektől esett el. Ezek alapján a törvényhatósági tanács elfogadta Glückslhat Samunak azt az indítványát, hogy a főváros 5 millió helyett 12 millió pengő hozzájárulást kérjen a kormánytól a mutatkozó deficit fedezésére. Rámutat a törvényhatósági tanács a főváros lakosságának nehéz helyzetére is. Budapest lakossága most is annyi adót fizet, mint 1930-ban, noha keresete, jövedelme azóta jelentősen megcsappant. Ezért ugyancsak Glücksthal Samu indítványára elhatározták, hogy felirattal fordulnak a kormányhoz és a mezőgazdák fel- segítése után az ipari, kereskedői és értelmiségi osztály fel- segítését is kérik. A törvényhatósági tanács a következő indítványokat fogadta el és terjeszti a közgyűlés elé: Csilléry András dr. indítványait, hogy a Házinyomda lépjen ki a főnökegyesületből, hogy a törvényhatósági tanács üléseire állandó jelleggel hívják meg a tiszti főorvost, hogy a Rúd as-fürdő kazánházának lebontására vonatkozó intézkedéseket és a távfűtési vezeték építésének vállalatba adását azonnal rendeljék el, hogy a székesfőváros közlekedési vállalatai részére alkossák meg a vállalati pénztárt, illetve egyesítse a HÉV vállalati pénztárával. Glücksthal Samu dr. indítványát, hogy a svábhegyi fogaskerekű vasút tarifáját szállítsa le és egyúttal a többi városi vonalra szóló átszálló jegyet honosítsa meg. Ilovszky János indítványát, hogy írjon fel a polgármester az összkormányzathoz, hogy a Budapesti Kisipari Hitelintézetnél állandó betétként helyezzen el 10 millió pengőt. Müllei, Antal indítványait, hogy a súlyos gazdasági viszonyokra való tokintettel a főváros a közmunkák es közszállitások után járó kereseti összegek November 26-án és 30-án délután fél 3 órakor ügetőversenyek \ kornál! halasztást adott az ii költségvetés felterjesztésére Nem leltet semmiféle Sfonzehvencíáfa a késedelemnek - tla fanuar l-íg nincs döntés a góváhagifásróS, az ez évi költségvetés szerint keli gazdálkodni I összehívni a költségvetést tárgyaló közgyűlési, mert j nem akarta a Nemzeti Munkahét programját ezzel i zavarni. Illetékes kormánykörökben a főpolgármester- : nek ezt a magyarázatát elfogadták és a további két- | hetes késedelem miatt előre megadták a felmentvényt. ! A költségvetés közgyűlési vitája során ellenzéki ol- j dalról többen szóváteszik ezt a késedelmet és hang- ! súlyozni fogják, hogy a törvény világos rehdelkezései- í nek be nem tartására a belügyminiszter sem adhat ! felmentvényt', mert a belügyminiszternek éppen az j a feladata, hogy a fővárost a törvényes rendelkezések j betartására kötelezze. Ha péntekig befejeződnék a j vita, akkor is legkorábban december elején, vagyis j háromhetes késedelemmel fogják a költségvetést a I belügyminiszterhez fölterjeszteni. í A késésnek konzekvenciái nem lehetnek, I mert január 1-ig jóváhagyott költségvetéssel dolgo- j zik a városházi adminisztráció, amennyiben pedig | január 1-ig a belügyminiszter nem hagyná jóvá az ! új költségvetést, az ezévi költségvetési tételek figyelembevételével kel] 1934. évi január 1-től kezdve gazdálkodni, | mindaddig, amíg a jóváhagyó leirat meg nem érkezik 1 a városházára. Mégis bérbeadják az Ásványvízüzemet A forrásokat nem adja ki kezéből a főváros, csak a terjesztés kereskedelmi részét Az Ásványvízüzem. bérbeadási terveiről a közelmúltban több cikkben számolt be a Független Budapest de akkor még nem voltak ismeretesek azok az indító okok, amelyek ezt a bérbeadást sürgőssé tennék. Most azonban már kiderült, hogy I vízmennyiség átvételére lesznek kötelesek, idősza- ' konkint megállapítandó egységáron. A főváros ügyelni fog arra, hogy a Harmatvíz magánkézbe kerülését az ásvány vízkar tel ne használhassa fel a Harmatvíz megfojtására. az Ásványvízüzeni bérbeadását a vállalat állandóan romló üzleti eredményei tették aktuálissá. Eddig mindig az volt a közhit, hogy az Ásványvíz- üzem a fővárosnak egyik legjövedelmezőbb vállalata, mert hiszen a forrásvíz ingyen vau, a csekély töltési és szállítási költség pedig a forgalmi árnak csupán csekély hányadát teszik. A múltban tényleg ez volt a helyzet és az Ásványvízüzem jelentős üzleti nyereségeket tudott felmutatni. Az utóbbi években azonban rohamosan hanyatlott a. vállalat forgalma. Évről évre millió literekkel csökkent a Hat- matvíz eladása, az árral is le. kellett szállni, úgyhogy ezidőszerint már az üzem nagy deficittel küzd. A beállott üzleti romlás okát többen a rossz üzleti vezetésben látják és erre nézve számos adatot sorolnak fel. Szavahihető kijelentések szerint az Ásváuyvízüzemnél nagy fizetésű ügynököket szerződtettek, akik azonban alig hoznak be rendelési és ezzel szintén hozzájárulnak a vállalat hanyatlásához. Miután a hivatalos vizsgálatok is megállapították ezt, a főváros illetékes tényezői most már végleg elhatározták, hogy a korábbi tervek szerint az Ásványvízüzem bérbeadása iránt a lépéseket megteszik. A forrásokat a főváros továbbra is a maga kezelésében akarja tartani, ellenben a forpülombahozatalt és a propagandái a magánvállalkozásra, bízzák. A jövő hónapban hirdeti meg a polgármester a pályázató! a. Harmatvíz forgalombahozalalának kereskedelmi koncessziójára, amely több évre fog szólani. Az ajánlattevő érdekeltségek bizonyos minimális A gyógyforrások és az ivókúrák kezelését a főváros továbbra is magának tartja fenn, egyrészt közegészségügyi szempontból, másrészt anyagi okokból, miután a gyógyforrások, melyekre semmi költség sincs jelentős hasznot nyújtanak. Már ebben az évben közel 35 000 pengő nyereség mutatkozik a gyógyforrásoknál. MOIRET F. ÖDÖN RT. PAPIRNEMUGYÁR Budapest, IX.,Közraktár u.24 A főváros törvényhatósági bizottságának a közgyűlése kedden délután megkezdte a jövő évi költség- vetés tárgyalását. E héten minden délután költség- i vetést tárgyaló közgyűlés lesz és így a városházán I azt hiszik, hogy legkésőbb 'pénteken befejeződhetik a vita, ami azt jelenti, hogy december első leiében már lel is lehet terjeszteni a közgyűlés által megszavazott költségvetést jóváhagyás céljából a belügyminisztériumhoz. Egyébként már november 15-én lejárt a terminus, ameddig a főváros jövő évi költségvetését az új fővárosi törvény értelmében fel kellett volna terjeszteni a belügyminiszterhez. Egyelőre még csak a főváros tanácsa tárgyalta le a költségvetést, a közgyűlési vita csak kedden kezdődött. Még sohasem■ fordult elő, hogy a főváros ilyen nagy késéssel készült volna el az új költségvetéssel. A városházán, ahol a Független Budapest munkatársa ezt a szokatlan késedelmet szóvátette — azt a felvilágosítást adták, hogy a főpolgármester halasztást kért a kormánytól az új költségvetés letárgyalására. Az eddigi késedelmet a vásárpénztári ügyek elintézésének a sürgősségével indokolták, az elmúlt hétre pedig azért nem akarta Huszár Aladár főpolgármester
