Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-15 / 46. szám
2 Független Budapest Budapest, 1933 november 15. Keresztes-Fischer belügyminiszter nyilatKozik a Független Budapestnek a fővárosi üzemeli gazdálkodásának újabb megvizsgálásáról és állandó ellenőrzéséről Az üzemi döntést a kormány véglegesnek tekinti — ,,A mai viszonyok között tovább menni nem lehet“ — A Temetkezési Intézet és az Asványvízüzem ügyében folyik még a vizsgálat A képviselőház őszi munkaprogramjába felvették azt a jelentést is, amelyet Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter készített — egyetértésben a pénz- iigyminiszterrel és a kereskedelmi miniszterrel ■az üzemeknél lefolytatott vizsgálatok eredményéről. Ezeket a vizsgálatokat az iparfejlesztési törvény rendelkezései folytán kellett megindítani és a kormánynak e vizsgálatok alapján kellett döntenie a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül az egyes üzemek fenntartásáról, működésének koriá Iozásáról, vagy teljes megszüntetéséről. E jelentés fölötj a képviselőházban előreláthatóan nagy vita indul meg Már az új fővárosi költségvetés vitájában is «okát szerepeltek ismét a fővárosi üzemek r*— főként az élelmiszerüzem —, tekintettel arra a körülményre, bogy Éber Antal a miniszteri jelentéssel kapcsolatosan néhány éleshangú megjegyzést tett azokon a parlamenti bizottsági üléseken amelyek a közüzemek revíziójáról szóló kormányjelentést tárgyalás alá vették. Éber Antal felkérte a belügyminisztert, vegye revízió alá álláspontját és abban az esetben, ha a felülvizsgáló bizottság útján arról győződnék meg, hogy az élelmiszerüzem, a kenyérgyár és a házinyomda csak a versenytárgyalás nélküli szállítások törvénytelen hasznából tud versenyezni a magán- iparral, akkor változtassa meg azt az álláspontját, amely ezeknek az üzemeknek további fenntartása mellett szól. A Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy beszéljen magával Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, akinél aziránt érdeklődtünk, bogy a kormány most hozott üzemi döntését, amelyet a képviselőház elé (erjesztett jelentés tartalmaz, véglegesnek tekinti-e, vagy pedig ismét újabb vizsgálatok megindításától és esetleg a már meghozott döntés megváltoztatásától lehet tartam. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budaipesl munkatársának: — A kormány a most hozott üzemi döntést véglegesnek tekinti, aminek legfőbb bizonyítéka az a körülmény, hogy a döntést tartalmazó jelentést a képviselőház elé terjesztette. Ez a jelentés azoknak a vizsgálatoknak az alapián történt, amelyeket az iparfejlesztési törvény egyes rendelkezései folytán kellett megindítanunk. Revízió alá vettük az összes üzemeket és a számbajöhető szempontok figyelembevételével döntöttünk az összes üzemek sorsáról. Ami már most speciálisan a fővárosi üzemeket illeti, ebben a tekintetben is hangsúlyoznom kell, hogy a döntés nem ideiglenes elhatározást jelent. A mai viszonyok között az üzemek lebontása terén tovább menni nem lehet, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vennők a jövőben is a közüzemek vezetését és általában egész gazdálkodását vizsgálat alá. Ezek a vizsgálatok, amelyek a jövőben gyakran fognak megismétlődni, ellenőrzési célokat fognak szolgálni. főváros is esetleg’ olyan helyzetbe kerülhet, amikor a magángazdaság nem tudná ellátni az élelmezést és amely ez esetben az élelmiszer- üzemre hárulna a feladat, hogy az élelmiszer- ellátás válságba jut ásót megakadályozza. Megemlítettük Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előtt, hogy a községi temetkezési üzem, valamint az ásványvízüzem sorsáról' még nem történt végleges döntés. Keresztes-Fischer belügyminiszter így felelt: — Úgy a fővárosi temetkezési intézet, mint az ásványvízüzem ügyében is folyik még a vizsgálat. Mihelyt ez befejeződik,, külön jelentésben fogok a vizsgálat eredményéről a képviselőháznak és ezen keresztül a nyilvánosságnak beszámolni. Szükségesnek tartom egyébként még hangsúlyozni — fejezte be nyilatkozatát Keresztes-Fischer belügyminiszter —, hogy az üzemek revíziója terén elmentem a végső határig és e döntés alapján elvárom a magánvállalatoktól, hogy a közüzemek revíziója következtében kenyértelenné vált exisztenciákat felkarolják. Felállítják a választói nyilvántartó hivatalt Teljesen használhatatlanná vált az 1930-iki választói névjegyzék Nemcsak államérdekből, hanem _ az adófizető polgárság érdekeinek a szempontjából is fokozottabb ellenőrzésre van szükség a jövőben az üzemeknél. — Az üzemi döntés meghozatalánál — folytatta Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter — arra törekedtem, hogy egyfelől a versenyt támasztó üzemek monopo- lisztikus helyzetét megszüntessem és olyan korlátok közé szorítsam, amelyek tárgyilagos szempontból feltétlenül indokoltak. Másfelől az volt a célom, hogy különösen a műhelyeknél mutatkozó bizonyos szervezeti túltengést lefaragjam és észszerű organizációt létesítsek. Különösen nagy alapossággal és hosszas tanulmányozás után döntöttünk a fővárosi élelmiszerüzem sorsáról. Itt is arra a meggyőződésre jutottam, hogy a főváros speciális helyzete megkívánja az élelmiszerüzemnek bizonyos korlátozások között való fenntartását. A November 19-én és 23-án délután fél 3 órakor ügetőversenyek Pontos fuvarozást végez KOHN LIPÓT == fuvarozó s Budapest, III., Bécsi út 263 _________________Telefon: 62-2-42, 62-5-33 Eg yre sűrűbben emlegetik azt a lehetőséget, hogy a kormány hamarosan feloszlatja a törvényhatósági bizottságot és tavasszal új községi választások lesznek a fővárosban. A Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezkedését és zászlóbontását is ezzel hozzák kapcsolatba. Éppen ezért egyre nagyobb az érdeklődés a választói névjegyzék iránt, amelynek összeállítása és nyilvántartása a fővárosi Statisztikai Hivatal hatáskörébe tartozik. Az új fővárosi törvény 15. paragrafusa kimondja, hogy a fővárosi Statisztikai Hivatalnál a községi választók összeírása céljából külön nyilvántartó osztályt kell szervezni, amely hivatalból köteles nyilvántartani és keresztül vezetni a községi választók adataiban történt mindennemű változást. A fővárosi törvénynek ezt a rendelkezését nem liajtották végre, noha a törvény életbelépése óta már hosszú évek teltek el. A nyilvántartó osztály hiánya egy esetleges tavaszi választás esetén nagyon érezhető lenne, mert hiszen a községi választókat újabban csak 6 évenkint írják össze és ennek a nyilvántartó hivatalnak lenne feladata az időközi változások szeműi elkísérése és feljegyzése. A községi választók legutóbbi összeírása óta sokan meghaltak, rengetegen elköltözködtek,, úgyhogy a legutolsó, 1930. évi községi választói névjegyzék ma már alig használható. Ennek a névjegyzéknek a felhasználásával még a választói igazolványokat sem lehetne kikézbesíteni, az ajánlási íveket sem lehetno összegyűjteni, mert az abban szereplő választók fele már nem található a bejegyzett címen. A főváros ép ezért elhatározta, hogy a törvényben előírt nyilvántartó hivatalt sürgősen felállítják. Ezt úgy tervezik, hogy a tanköteleseket nyilvántartó hivatallal kapcsolnák össze a választókat nyilvántartó hivatalt, miután a tankötelesek nyilvántartása többnyire csak az év második felében történik és így jelentős költséget takarítanának meg. MOIRET F. ÖDÖN RT.| PAPÍRNEMŰGYÁR Budapest, IX..Közraktár u 24 | A bicskei gyermekotthon ellen intézett támadásokra tetet Schnier Dezső tanácsnok Nem luxusintézmény a Mahunka-féle üdülő Az államtól átvett bicskei kastély sok kellemet- lenség’et okozott a fővárosnak. Már az átvétel pillanatában megindultak a támadások, amelyek időnként újból fellángolnak és oda koncentrálódnak, hogy a főváros szüntesse meg ezt a méregdrága intézményt. A »leépítés« meg is indult, a személyzet egy részét elbocsátották és az intézettel kapcsolatos gazdaság bérbeadása iránt is intézkedés tör- mm tént. Kifogásolják azt is, hogy sokba Schuler Dezső kerül a Mahunka-féle gyermekotthon fenntartása is. A főváros legutóbb tevbe vette, hogy erre az épületre új emeletet épít és kibővíti az intézetet, miáltal a fenntartási költségek tényleg leszállanának. Érdeklődtünk ezekre az ügyekre vonatkozóan Schuler Dezső tanácsnoknál, a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjénél, aki az elhangzott támadásokra a következőket mondotta: — A költségvetés tárgyalása alkalmával elhangzott felszólalások keretében megemlítették, bogy a bicskei intézet fenntartása aránytalanul sok pénzbe kerül. Már e kijelentések elhangzása után megcáfoltam az adatokat és beigazoltam, hogy ez nincs így. A bicskei intézet költségeit a legutóbbi évek során, éppen úgy, mint az árvaházi és szegényházi költségeket, nagymértékben visszaszorítottuk. Ma egy gyermeknek és egy gondozottnak az eltartása évente 1001 pengőbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a. József - fiúárvaházát- kivéve, ahol fejenként 837 pengő az évi tartási költség, éppen a bicskei intézet a legolcsóbb az összes ilyen fővárosi intézmények között. A hidegkúti intézetben ugyanis 1007, a községi szeretetbáz- ban 1032, a községi árvabázban 1068 pengő egy-egy gondozott évi tartási költsége. Ami a Mahunka-féle rózsadombi gyermeküdülőtelep költségét illeti, úgy el kell ismernem, hogy ! ennek az intézetnek a fenntartása aránylag többe kerül, mint a többi hasonló intézményeké. Figyelembe kell venni, bogy a Mahunka-féle üdülőben csak 25' gyermeket tartunk egyszerre és a létszámot d—6 hetenként váltogatjuk. A leglegyöngül- tebb szervezetű gyermekeket üdülteti itt a főváros és ezek megmentése érdekében áldozatot kell hoznunk. Éppen ezért egy-egy gyermek évi ellátása itt 1200 pengőbe kerül. A Mahunka-féle intézmény drágább, de azért luxusintézménynek mégsem nevezhető. Különben tervbe van véve a telep kibővítése, amely esetben a fenntartási költségek lényegesen csökkenni fognak.
