Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-15 / 46. szám

HUSZONNYOLCADIK évfolyam 46. szám 1933 november 15 Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden Előfizetési ára a Nagy Budapest Egész évre 24 pengő — Egyes szám ára 50 héten melléklettel együtt Fél évre 12 pengő fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. t. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 4B476 A kibontott zászló Új hang szólt bele a. főváros életébe vasárnap délután. Gömbös Gyula miniszterelnök zászlóbontó beszéde határállomást jelent a magyar főváros életé­ben, olyan új fordulatot, amelyre régóta várt Buda­pest sokat zaklatott, a pártpolitika útvesztői közt hajszolt lakossága. A Budapest népéhez intézett felhívásban egyebek közt a következőket mondta a miniszterelnök: — Azt akarom, hogy a városháza ne a meddő, magasabb célokat nem szolgáló pártpolitika vi­gasztalan színtere, hanem a polgárság jogos ér­dekeiért önzetlenül munkálkodó igazgatásiJ, gaz­dasági és szociális tevékenység termékeny mű­helye legyen. A fővárosi polgárság- és munkás^ ság ügyeinek, érdekeinek előmozdítására hivatott tisztviselők pedig illetéktelen befolyásoktól men­tesített igazságos, tárgyilagos és lelkiismeretes őrei legyenek az egyetemes közérdeknek. Huszár Aladár főpolgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a fővárosi kormánypárti szervezkedés irányításának az átvételéről A főpolgármester megkezdi szervezkedő tárgyalásait Zadravetz és Chorin nem vállalják a kerületi elnökséget Nem mi mondtuk ezt, hanem Gömbös Gyula mi­niszterelnök és mégis a saját hangunkra ismerünk ezekben a szavakban. Amit annyiszor hangoztattunk évek hosszú sora óta, azt most a magyar miniszter- elnök ajkáról hallottuk viszont. A politikamentes városháza, a pártjelszavaktól megtisztított, minden melléktekintet nélkül való közérdekű munka volt mindig a mi ideálunk, ezért küzdöttünk, ezt köve­teltük és most nagyon nagy megnyugvás, őszinte öröm és elégtétel, hogy ugyanezt a programot vallja Magyarország hivatott miniszterelnöke, a nemzeti egység gondolatának vezére: Gömbös Gyula, * f Mindenki tudta, hogy a vasárnapi zászlóbontá­son új hang szólal meg, új korszakot hirdetve a fő­város életében. Közel 15 évig azt vallották a magyar kormányok, hogy a budapesti városházának külön élete van, a magyar főváros nem éli az ország éle­tét, éppen ezért távoltartották magukat a főváros ügyeitől. Gömbös Gyula ezt máskép látja és Buda­pest 60 éves évfordulóján hittel hirdette, hogy xíjjá kell születnie ezen az ünnepen a magyar fővárosnak. A Nemzeti Munkahét keretébe illesztette bele ezt a megnyilatkozást, amelyben a főváros népéhez for­dult, mintegy szimbolizálva, hogy a fővárosnak eggyé kell foi'rnia az országgal a közös nagy nemzeti célokért való küzdelemben. Erő és öntudat harsant ki minden szavából, Gömbös Gyulát nem lehetett félreérteni Nem engedi át többé Budapestet pártvezérek osztozkodásának. Tizenöt esztendőn keresztül úgy ve­tettek kockát a magyar főváx-osra, mint Krisztus palástjára, felosztották maguk között, övék volt kor­látlanul ez a város. A mindenkox’i kormányok ki­mondották a desinteressement-ot Budapesttel szem­ben: új éra kezdődik, amely bátran és hangosan hir­deti: Budapest nem a pártoké, hanem Magyar - országé! * Amikor közel 30 év előtt elindult útjára a Füg­getlen Budapest, a legelső és legrégibb várospoliti­kai hetilap, nem véletlenül vette fel címébe a «füg­getlen» jelzőt. Akkor ez a szó, ez a gondolat az ox-- szágos politikának, a magyar nemzeti léleknek is vezéi'lő gondolata volt. Jelentette egyrészt az ország függetlenségéért való lelkes, meg nem alkuvó küz­deni akarást, 1— a kossuthi gondolat harcosai vol­tunk mindig —, másrészt pedig a főváros teljes füg­getlenségéhez való ragaszkodást, az autonómia ön­zetlen és alázatos szolgálatát, a főváros népének fiiggetlenítését minden pápt- és egyéni érdektől. Az ország függetlenségéért már nem kell har­colni, legalább is nem abban az értelemben, mint kellett. Ausztriától és a Habsbui-g-háztól egyszer- smindenkorra elszakadtunk, a magunk életét éljük. A főváros függetlensége azonban még mindig be nem teljesült álom. Aki ismeri a városháza életét, az tudja, milyen tényezőktől függ Budapest népé­nek sorsa. A városháza sorsát, a magyar főváros életének minden megnyilvánulását különböző érde- kek vezetik, de mindenek felett a nagy, emésztő mo- ) loch, a PÁRT. A párt, illetve a pártok, ez minden. ■ A városházán az dönt el mindent, mit akar, vagy követel ez, vagy az a párt: igen, követel, mert a PÁRT-nak az a legfőbb ismertetője, hogy mindig és mindenütt követel. Állást, pénzt, hatalmat, amit csak adhat a főváros megalázott, roskadozó, kiszol­gáltatott népe. Ennek most vége. Gömbös Gyula szava végét­vetette az osztozkodásnak, annak, ami eddig volt. Megkezdődött az igazi, a végső harc a főváros füg­getlenségéért, amelyet a Független Budapest indí­tott el közel 30 óv előtt éw — Gömbös Gyula igyek­szik moftt befejezni. „Az elmúlt egy év alatt komoly és , közérdekű munkát láttam a városh— mondja Huszár főpolgármester Gömbös Gyula miniszterelnök a Nemzeti Egység 1 Pártjának a Tattersallban tartott fővárosi zászló- I bontó nagygyűlésén bejelentette, hogy Huszár Aladár i főpolgármestert szemelte ki a székesfővárosi Nemzeti Egység Pártjának elnökéül. Maga mellé szólította a főpolgármestert és át­adta neki a főváros vezetését a következő szavakkal: — Nagy tábort adok át ne­ked! Alkotó zsenidtől függ a siker ... Huszár Aladár ezzel átvette a Nemzeti Egység Párt fővárosi szervezkedésének az ii’ányítását. Az töifént tehát, amit már hetekkel ezelőtt meg­írtunk: a Nemzeti Egység Párt fővárosi szervezkedésé­nek az irányítását a kormány exponense, Huszár Aladár főpolgármester vette kezébe ugyanúgy, ahogy a vidéken is mindenütt a főispánok irányítják a kormánypárt szervez­kedését. Hétfőn délelőtt Huszár Aladár főpolgármester elnö­költ a közigazgatási bizottság ülésén. Mielőtt az el­nöki széket elfoglalta volna, a Független Budapest munkatársáxxak alkalma volt Huszár Aladár főpol- gánnesterrel a szervezkedés irányításának átvételéről és az, azzal kapcsolatosan várható fejleményekről beszélni. Huszár Aladár főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Vezérem, Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap kibontotta a Nemzeti Egység Párt budapesti szervezetének a zászlaját. Ennek a szervezetnek a vezetését az ő megbízásából át­vettem. Ebben a minőségemben legfőbb1 kötelességemnek fogom tartani, hogy a miniszterelnök úr belém helye­zett bizalmához méltó legyek. Minden erőmmel azon leszek, hogy hivatásom­nak és kötelességemnek minden tekintetben megfeleljek, A magam ereje természetesen kevés volna az ilyen nagy feladatnak a teljesí­téséhez. Éppen ezért számítok minden érdekelt tényezőnek a segítségére olyan értelemben, hogy a miniszterelnök által kijelölt célokat az ország és a főváros boldogulásának az érdekében elérhessük. Arra a kérdésünkre, hogy személyi vonatkozás­ban a Nemzeti Egység Párt fővárosi szervezkedésé­nek a megindítását illetően mikorra várható vég­leges döntés, Huszár Aladár főpolgármester ezeket felelte: — Még ezen a héten megkezdem azokat a tárgyalásokat, amelyek a szervezkedéssel kap­csolatos személyi kérdések tisztázását célozzák. Az összes személyi természetű kérdé­sekben még e héten megtörténik a vég­leges döntés. Tárgyalásaim során ugyanis kijelöljük a vá­lasztókerületi, a közigazgatóisi kerületi és a szavazókörzeti elnököket és vezetőségi tagokat. Mint a Független Budapest munkatársa értesül, összeseix 570 tisztség betöltéséről van szó, ezeknek a tisztségeknek a betöltését az elmúlt hetekben foly­tatott tárgyalások során megfelelően előkészítették. Ezzel az előkészítéssel voltak összefüggésben azok a kihallgatások, amelyek Gömbös Gyula miniszter- elnöknél vasárnap délelőtt zajlottak le. Gömbös mi­niszterelnök ugyanis egymásután kihallgatáson fo­gadta a Nemzeti Egység újonnan meginduló szer­vezkedésének a vezetőit, köztük Sztranyavszky Sán­dort, Ugrón Gábort, Takách-Tholvay grófot, P. Zad­ravetz Istvánt, Chorin Ferencet, Schmidt Richardot, Tabódy Tibort és Kozma Jenőt. P. Zadravetz István és Chorin Ferenc kijelentették, hogy nem vállalkoz­nak a szervezkedésben való részvételre. Feltűnést, keltett, hogy a Kozma-párt tagjai igen kis számban voltak képviselve ezeken a kihallgatásokon. ■ Dr. Huszár Aladár „Elvonatkoztatom a főpolgármesteri állási a szervezkedés elnöki tisztétőlu Huszár Aladár főpolgármesternek ez a megbíza­tása szóba került a közigazgatási bizottság hétfői ülésén is. Maga Wolff Károly tette szóvá azt, hogy a főpolgármester nehéz feladatot vállalt, amikor a Nemzeti Egység Párt szervezkedésének az irányítá­sát kezébe vette. Wolff Károly feltűnően szívélyes szavaira Huszár Aladár így felelt:- Teljes tudatában vagyok annak, hogy nemcsak a kormány, hanem a törvényhatóság megtisztelő bizalmából is töltöm be a főpol- gármesteri állást. Gyakorlati ember vagyok a közigazgatásban és az az egy év, amit itt töltöttem, a leg­nagyobb szeretetet és megbecsülést vál­totta ki belőlem a főváros iránt. Köz­érdekű és komoly munkát láttam min­den vonalon. — Én a budapesti kormánypárt élére kerül­tem és ebben a minőségben el fogom vonatkoz­tatni a főpolgármesteri állást másik megbízá­somtól, A tárgyilagosságot eddig is szem előtt tartottam és ezt meg fogom őrizni a jövő­ben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom