Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-18 / 3. szám
4 Független Budapest Budapest, 1933 január 18. HUTTER és SCHRANTZ RT. VI., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 63. TELEFON: 22-9-18 DRÓTKERÍTÉSEK, KERTI- ÉS VASBÚTOROK Megépül a fővárosi benzolgyár Egy kiváló szaKemfcer hozzászólása a szerdai Közgyűlésen napirendre Kerülő javaslathoz A szerdai közgyűlés tárgysorozatán szerepel a világítási ügyosztály előterjesztése a benzol gyúr felállítása tárgyában. Mint ismeretes, a pénzügyinürnisz- tér megígérte, hogy a termelendő benzolt nem fogja a nehézbenzinre nézve megállapított kincstári részesedéssel sújtani, hanem ezt az amortizációs idő tartanra, alatt oly mértékre szállítja le. hogy a benzolgy r minimálisan évi 5 százalékos tissta hozadékot érhessen el. A közgyűlési előterjesztés a benzolgyar berendezéséhez szükséges 1 millió pengőt, melyet a Gázművek a nyugdíj- és nyugbéralapból vesz kölcsömi, 10 év alatt szándékszik visszafizetni, illetve letörlesz- teni. K'váló szakértői kézből érdekes ismertetést közlünk a benzolgyártással kapcsolatban, amely megvilágítja ennek a kérdésnek úgy technikai részét, mint a benzol gyár lássál járó előnyöket. A kérdés kiváló szakértője a következőket mondja erről a kérdésről : A székesfővárosi benzolgyár ügye több mint két év óta vajúdik és a főváros szakértő közönsége aggódó érdeklődéssel várja az újszülött világra jöttét: vájjon egészséges, életképes vagy korcsszülött lesz-e? Életképtelen, vérszegény teremtésre a jelenlegi zord időkben a, gazdasági életben sem vár rózsás jövő, virágházi palántára meg nincsen szüksége a fővárosi! ak. szükséges, hogy a gázban levő egyéb és a fűtőértékére rendkívül fontos anyagok, a magasabb forrpontú szénhydrótok benne megtartassanak. Ezért a gázművek eddig majdnem kizárólag az ú. n. olajmosási eljárást rendszeresítették, azaz azt az eljárást, amelynél a gázban levő benzolt kátrányolajok segítségével abszorbeáltatják, vagy más szóval a kátrányolajok a benzolt gőzzel való hevítés által kiűzik és külön felfogják. Véleményünk szerint az ola jmosás az egyedüli megbízható eljárás, mely a budapesti gázműveknél tekintetbe jöhet, mert csakis ez garantálja a biztos és zavartalan üzemet. De last not least, fontos, liozy ezen eljárás főüzemanyagát, a mosóolajat a gázművek saját telepükön, a ' melléktermékként nyert kátrány lepárlásából igen olcsón állíthatják elő. Még megemlítjük, hogy az olajmosó eljárásnál maximum 250 kalóriát vonunk el a gáz fűtőértékéből a benzol kioldása által. Ezt a hiány több szén elgá- zosítása által kell pótolni, azaz bizonyos százalékkal nagyobb mennyiségű gázt kell bizonyos hőmennyiség termelésére elhasználni. A napi 250.000 köbméter gáztermeléshez — 1000 kg szén után kb. 350 m3 gázmennyiséget véve alapul — naponta 720 tonna szenet kell elgázosítani. A benzol kioldása által a gáz fűtő- erejének cca 5%-át vonjuk el, tehát 5%-kai több szenet kell elgázosítani. Az olajmosó eljárásnak az az előnye is van, hogy a gyártást a benzolszükséglet, ill. a piac felvevő- képessége szerint könnyen szabályozhatjuk azáltal, hogy a gázból több vagy kevesebb benzolt oldunk ki, ami szerint a szén fogyasztást is megfelelően szabályozhatjuk, Ha már most a több szénfogyasztással kapcsolatban a kitermelt benzolon kívül a míg kitermelt kokszot, kátrányt, gázvizet is számításba vesszük, úgy a tökéletesített olajeljárás rentabilitása annyira kedvező, hogy az egész berendezés 10% kamat és amortizáció dacára már egy év alatt teljesen kifizeti magát. Ami pedig az értékesítést illeti, úgy hazánk mint agrárán am különösen nagyjelentőségű fogyasztópiaca lehet a benzolnak, amely magasfokú forrpontja következtében nagyobb arányú alkoholkeverést bír el, mint pl. a drága és csak a külföldről beszerezhető benzin. Mezőgazdaságunk fejlődésére a benzoltermelés elsőrendű fontossággal bír. Látjuk tehát, hogy a székesfővárosi benzolgyár létesítése igen hasznos és hiánytpótló befektetés. Csak az a fontos, hogy a műszakilag legmegfelelőbb üzemi berendezést kapja is meg a főváros. Éri. Megrendszabályozzák a tisztességtelen versenyt űző kereskedőket A közönséget félrevezető „alkalmi kiárusítások“ alkonya Mindnyájunk elsőrendű érdeke, ha ezt az új üzemet feláilítj.jk, hogy a hazai munkásság és műszaki személyzet nyerjen foglalkoztatást és hogy csak alaposan kipróbált és bevált gyártási eljárást vezessünk be. A költséges és1 esetleges kétes eredményű experimentálásra a székesfővárosnak ma nincsen pénze. Miután ennek a kérdésnek a megoldásánál különböző rendszerek és még különbözőbb érdekek kerülnek egymással élesen szembe, igen alaposan kell ezt az ügyet megvizsgálni annál ás inkább, mivel — mint már említettük —• a főváros közönségének igen vitális érdekeiről van szó. A benzolnak és rokon teamékeinek, az ú. n. könnyű benzolszénhidrátoknak a gyártása kőszéug. zból nem új dolog. Németországban már kb. 40 éve, hogy folyik és pedig különösen azokban a szén- bányaüzemekben. amelyekben koksztermeléssel is foglalkoznak. A benzolnak és homológusuiuak a fölhasználása motorüzemanyagként vagy az anilin festékgyártásnál, valamint a robbanóanyagok gyártásánál ma már közismeretes. A háború kényszerítő hatása alatt a központi hatalmak hamarosan áttértek arra, hogy a világítógázból is kitermeljék a benzolt. Ha erre régebben — jóval a háború előtt — gondoltak is, a megvalósítása csak az Auer-féle izzók feltalálása után vált lehetségessé. A világítógázban levő benzolok tudvalevőleg a világítógája világító erejének a hordozói és így ezeknek a gázból való eltávolít sa Auer előtt lehetetlen volt. Az Auer-izzó maga eredményezi a világítást és a gáz már csupán mint fűtőgáz szerepel. Midőn a. világháborúban a benzol és toluol szükséglete óriási aranyokban fokozódott, Németországban már 1915-ben majdnem minden nagyobb városi, illetve községi gázgyár berendezkedett benzol gyár - tásra. Ezeket csakhamar nyomon követte Becs is, a leopoldaui és a simmeringi gázmüveiben, ahol nagyszabású berendezéseket létesítettek a benzol kitermelésére. A német példát követték az angol, francia., amerikai gázművek is — mint ezt azután később megtudtuk — és szintén berendezkedtek benzolgyár- tásra világítóg zból. Majd pedig a hollandi és olasz gázművek állítottak fel üzemeikben benzol gyárakat. A benzolszükséglet a világháború befejezése után sem csökkent és ma már alig van a kontinensen jelentősebb gázgyár, ahol nem folynék a benzolgyártás is. A főváros közgazdasági ügyosztálya régóta foglalkozik a tisztességtelen üzleti verseny, valamint a hangzatos, félrevezető üzleti reklámok megakadályozásának kérdéseivel. Ezt a problémát is a gazdasági válság vetette felszínre, ennek szüleménye a sok üzletlikvidálás, üzletáthelyezés, a csődtömegekből, zálogházakból származó áruk tömeges árusítása. Már alig van üzlet, ahol rendes cégtábla hirdetné a tulajdonos nevét, az üzlet cégét, mert a legtöb helyen alkalmi vászoncímfáblák hirdetik hangzatos szavakkal a különböző alkalmi árusításokat. A legtöbb esetben azonban ez a hirdetés megtévesztő, mert a valóséigban az üzlet nem szűnik meg, nem költözködik, raktáron sincsenek zálogházból, árverésből származó áruk, csak a közönség megtévesztésére valók a hangzatos jelszavak■ A tisztességes kereskedelemnek rengeteget árt ez az állapot és azért kérik a hatóságok közbelépését a tisztességtelen üzleti reklám és verseny ellen. Ezt a kérdést az illetékes koi’mánytényezők előtt is megvitatták. A kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy törvénymódosítással akadályozza meg ezeknek a tisztességtelen állapotoknak a további fennmaradását. El is készült a törvénymódosítás tervezete, melyet a kereskedelmi miniszter hozzászólás végett megküldött a fővárosnak is. A közgazdasági bizottság csütörtöki ülésén foglalkozik az üggyel. A polgármester a maga részéről szintén javasolja a törvénymódosítás mielőbbi végrehajtását, hogy a tisztességtelen üzleti konkurrencia végre megszűnjék. A törvénytervezet megtiltja, hogy az üzletiforgalomban az árukat bármilyen alkalomszerű vásárlási lehetőség kitételével jelöljék meg, tilos tehát ezentul a kirakatokba, vagy az üzletre kiírni, hogy az eladásra szánt áru csődtömegből, zálogházból, vagy árverésekből származik. Üzletmegszünést, feloszlató,st, kiá/rusítást csak abban az esetben szabad hirdetni, ha a cégtulajdonos erre az elsőfokú iparhatóságtól engedélyt kapott. Az engedélyezést kérő beadványban meg kell jelölni az eladásra kerülő áruk mennyiségét, minőségét és két példányban pontos leltári jegyzékét, valamint azt a körülményt, hogy az engedélyt kérő az árusítást szolgáló helyiségben egyfolytában legalább két évig ^ foglalkozott a szóbanlévő árucikkek eladásával^ és hogy 5 éven belül hasonló alkalomszerű árusítást nem folytatott. Ezzel az intézkedéssel akarja a törvény megakadályozni, hogy valaki az üzlet megnyitása után azonnal kiárusításba fogjon, vagy hogy A benzolnak a világítógázból való kivonása természetesen csökkenti a gáznak fütőerejét és ezért hivatásszerűen állandó alkalmikiárusításo- sokat rendezzen, Testvérek \~d_y ^ Nyomdafesték gyár m. Tel.: Aut. OSS-SS. Táviratcím M. Kir. Postatakarékpénztári csekkszámla szám : "52850. Folyószámla az Angol-Ma^ar Baík központján va‘r.mintMinthaiiintea4!SSé,m ^ ’ m^V"y0m‘S- anJ/in-j,umi„yomó Addognyomö festékeket Gyár és központi iroda: Rákospalota- Pázmánv ucca 41 amint ez mostanában szokássá vált. Az elsőfokú iparhatóság csupán a Kereskedelmi és Iparkamara véleménye alapján adhat véleményt ilyen alkalmi árusításokra és az engedély három hónapnál hosszabb időre nem szólhat. Ha valamely kereskedő, vagy iparos üzletét kiárusította, iparigazolványát köteles visszaadni és hasonló cikkek árusítására két éven belül új iparigazolványt. csak akkor kaphat, ha új üzletét a fővárosban más kerületben és a régi üzlettől legalább 1500 méter távolságban nyitja meg. Szezonvégi, leltári vásárokat évente legfeljebb kétszer, 15—15 napnál nem hosszabb ideig lehet rendezni. A törvény ellenére hangzatos hirdetéseket alkalmazó és tisztesség ellen versenyt űző iparost, vagy kereskedőt szakmabeli versenytársai kártérítésre is kötelezhetik. „CLARIDGE“ Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, I., Böszörményi út 28 Telefon! 51-0-64 HACKER EMIL oki. mérnök, építési vállalkozó, út- és csatornaépítési vállalata Budapest, V-, Kossuth Lajos* ér 16 Telefon: 29-0-95 König, Román és Síéin mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII., Népszínház ucca 13 Telefon: 431-44 SZÁSZ ALBERT oki mérnök út, vasüt, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körút 43. Telefon: 51-4-06 Szánthó Ferenc oki. mérnök, kövező mester Budapest, I., Nenkina János ucca 17 T e efon ; 55 1 87 Telefon; 55-1-87 ÚTHENGERLÉST vállal WOLFF ERNŐ Budapest, I., Kelenföldi út I. Telefon: 59—9—68
