Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-17 / 20. szám
c> Független Budapest Budapest, 1933 május 17. Aliiig cgu síuftvenció dint odáig... A dunai moíortiaiózásí vállalat szuDvenciójánah szomorú története Néhány évvel ezelőtt a MFTR beszüntette a budapesti Dunaszakaszori a helyihajózást, mert a járatok fenntartása óriási veszteségekkel járt és _ a társaság keveselte a fővárostól kapott szubvenciót. Azóta a Magyar Motorhajózási Rt. látja^ el kisebb keretekben a helyihajózási forgalmat. Három nagyobb és hat kisebb motorcsónakból áll a vállalat hajóparkja. A társaság eleinte nagyobb összegű beruházási hozzájárulást kért a fővárostól, _ majd a MFTR által visszautasított szubvencióval is megelégedett volna, a főváros azonban csak évi 10.000 pengő támogatást szavazott meg részére. Ez az összeg is az utóbbi években csökkent, abban az arányban, ahogyan a költségvetés tételeit redukálták. A társaság idén is beadvánnyal fordult a fővároshoz a szubvenció kiutalását kérte, arra való hivatkozással, hogy az idegenforgalmat szolgáló működését csak abban az esetben képes fenntartani, ha a főváros a rendkívül nyomasztó _ gazdasági viszonyok között anyagi támogatást biztosít részére. Most került volna kiutalásra a szubvenció, amely a legújabb zárolás folytán 8100 'pengőre csökkent. Időközben azonban a járásbíróságtól átiratot kapott a főváros, melyben közölték, hogy a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank követelése fejében a Magyar Motorhajózási Rt.-nak járó fővárosi támogatást a járásbíróság letiltotta, A letiltás következtében a főváros is utánanézett a dolgoknak és megálapította, hogy a hajózási rt.-nek a fővárossal szemben is jelentős tartozásai állanak fenn. így többek között a múlt évi partbér címén 500, kikötési díj hátralékban 398, közlekedési adóhátralékban 6235 pengő, összesen tehát 7131 pengő tartozása van a fővárossal szemben. Ezekután a főváros elhatározta, hogy a megszavazott 8100 pengős szubvencióból elsősorban saját követelését vonja le, úgy hogy 970 pengő marad a társaság rendelkezésére, amit azonban szintén nem kap kézhez, mert a járásbírósági letiltás folytán az említett banknak kell kifizetni. A társaságot kellemetlenül érintette ez az intézkedés, mert a fővárosi szubvencióra nagyon számított, viszont a főváros helyesen cselekedett, amikor saját követelései kielégítésére tartotta vissza ezt az összeget. A Független Budapest még’ a mult évben hírt adott arról az érdekes kártérítési perről, melyet egy budai ingatlantulajdonos' indított a főváros ellen, egy 1901-ből származó telekrendezési intézkedés folyo- mányaképen. Budán, a. Zsigmond ucca és Vérhalom ucca között négy ingatlan terül el. Az egyik teleknek, melynek özv. Schvartz Dávidné a tulajdonosa, a Zsigmond ucca felé van a frontja, a másiknak, melynek tulajdonosa dr. Égerer G-edeon, a Vérhalom ucca felé néz a homlokzata, a másik két telek pedig e kettő között terül el. A Zsigmond uccai Schvartz- féle telek szélén egy szűk lépcsős sikátor volt, amely a hegyre vezetett és ezt a sikátort az Égerer telek tulajdonosa és lakói átjáróul használták, amikor a Zsigmond ucca felé közlekedtek. 1899-ben Schvartzné bérházat épített telkére és ezzel kapcsolatban a sikátor közterület jellegét megszüntették. Ez intézkedésből kifolyóan 31 évvel később, tehát közvetlenül a peres igények érvényesítésére megszabott 32 éves határidő lejárta előtt, Égerer Cin dió pert indított a főváros ellen és a sikátor megszüntetése miatt 120.000 pengős kártérítést követelt, azon a címen, hogy a sikátor megszüntetése következtében telkét a Zsigmond ucca felől nem I lehet megközelíteni és így ingatlana sokat vesztett I értékéből. A feltűnő keresettel szemben a főváros alaposan kidolgozott válasziratban védekezett és kimutatta, hogy a szóbanforgó sikátor sohasem volt közterület, hanem mindig a Sehvartz-féíe telekhez tartozott és a tulajdonos csak hallgatólagosan tűrte, hogy a szomszédok azon át közlekedjenek. Lehetetlennek mondta a főváros a 120.000 pengős kártérítési igényt akkor, mikor az Égerer-féle ingatlan értéke mindössze 05.000 pengő. Érdekes az a megállapítás is, hogy az Égerer telek túl van terhelve, több mint 200 ezer pengős adósság van rá bekebelezve és valószínű, hogy a tulajdonos vagyoni helyzetén akart ezzel a kilátástalan perrel segíteni. Az érdekes per most került a törvényszéken tárgyalás alá. A híróság ítéletében elutasította a 120.000 pengős kártérítési keresetet és kimondotta, hogy a főváros egy fillér kártérítéssel sem tartozik a 32 évvel ezelőtt hozott tanácsi határozat következményeiért. Kilencmillió pengőt kér a főváros a Munkaszervező Intézettől Hatmillió pengői a Tabán újjáépítésének megkezdésére, két és félmillió pengőt a BSzKRf-kocsiknak új motorokkal való felszerelésére, és félmillió pengőt a Gázművek terjeszkedő propagandájára óhajt fordítani a főváros vezetősége Döntés előtt a SzéKely-múzeum ügye TárgyalásoK TorocKoi Wiegand Edével az ajándéKo^ás feltételeiről A Független Budapest már több alkalommal beszámolt a sokat emlegetett székely múzeum ügyéről. Mint ismeretes Torockai Wiegand Ede, a neves műépítész nagy értékű székely építészeti gyűjtemény felett 'rendelkezik. Székely bútorok, lakberendezési tárgyak, népművészeti tárgyak, gépek vannak még a gyűjteményben, melyeket igen nagy értékűnek nyilvánítottak. Torockai Wiegand Ede már régebben felajánlotta a fővárosnak adományképen a gyűjteményt, az ajánlattal kapcsolatban azonban olyan terhes kikötései voltak, melyek meggondolásra késztették a fővárost. A feltételek szerint ugyanis a gyűjteményt a fóvárosnak külön épületben, állandóan múzeumszerű kezelésben kellene részesítenie, azonkívül, mint legújabb feltétel szerepel az ajánlatban az is, hogy a műépítész két házának jövedelméből a főváros hasonló tanulmányokat végző ifjakat volna köteles támogatni. Wiegand Edének két háza van. Az egyik a Gül Baba uccában, a másik a Nyúl uccában. Mind a két ház régi építmény és nem jelent nagy értéket. Miután az ajándékozó az ingatlanok eladását nem engedi meg, azok jövedelme nem volna elegendő ilyen alapítványi célokra, viszont a főváros nem hajlandó áldozni az ingatlanok felépítésére és jövedelmezőbbé tételére. Hónapok óta folynak a tárgyalások az ajándékozóval a feltételek módosítása tárgyában. A főváros csak minden kikötés nélkül hajlandó a gyűjteményt ajándékba elfogadni, nevezetesen nem kötelezi magát sem arra, hogy a gyűjteményt örökké múzeumszerű kezelésben részesíti, sem arra,, hogy a szóbanforgó két kis házat alapítvány képen kezeli. Egy szűkebb bizottság most utolsó tárgyalásra ült össze Torockai Wiegand Edével és a most folyó megbeszéléseken dől el a székely múzeum sorsa. Ha az ajándékozó a főváros feltételeit elfogadja, úgy a gyűjteményt a Szent-Háromság ucca 3. számú házban elrendezik, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ha ellenben Torockai Wiegand ragaszkodik „eredeti kikötéseihez, úgy a budapesti székely múzeumból nem lesz semmi. Ifjúsági nap a „tiszta élet“ jegyében Május 21-én lesz az első ifjúsági nap áz országban A főváros vezetősége a Népművelési Bizottsággal egyetértőén elhatározta „Ifjúsági nap“ rendezését. Különböző egyesületek részéről felmerült az óbaj, hogy nevelési érdekből, a főváros minden évben, a gyermekhét mintájára, ifjúsági napot rendezzen, melybe nemcsak a budapesti, hanem az ország- összes ifjúsági egyesületeit vonja bele. A megbeszélések teljes sikerrel jártak és rígy az érdekelt ifjúsági egyesületek vezetői, mint az egyházi, állami és városi hatóságok mind örömmel fogadták az ifjúsági nap rendezésének tervét és megígérték annak támogatását. Jövő héten, május 21-én lesz az első Ifjúsági nap, amely a „Tiszta élet“ jelszavának jegyében fog lebonyolódni. A főváros és a Népművelési Bizottság égisze alatt minden ifjúsági egyesület május 21-én saját hatáskörében ülést tart, melynek keretében előadást, vagy megbeszélést rendeznek a tiszta élet kérdéséről. Ezen a napon az összes budapesti templomokban a tiszta életről fognak a lelkészek szónokolni. Az Ipari Munkaszervező Intézet és a főváros vezetői között hetek óta beható tárgyalások folynak, amelyeknek az a céljuk, hogy 'megállapítsák azt a hitelkeretet, amelyet a főváros különböző közmunkák r.v beruházások megindításának a fedezetéül igénybevehet. Amikor a Munkaszervező Intézet megalakult, a főváros is belekapcsolódott és pedig két és egyne- ed millió pengős érdekeltséggel. Kezdetben arról volt szó, hogy íi főváros a Munkaszervező Intézettől 6 millió pengőt fog igénybevenni és ezt az ősz- szeget a Tabán újjáépítésére, illetve a tabáni utak megépítésére, a tabáni parcellázásra és a Tabánnak közművekkel való ellátására fogja fordítani. A lábún újjáépítéséhez szükséges (i millió pengő folyósítása, iránt, mar konkrét tárgyalások folynak., a pénzügyi megoldást azonban az a körülmény késlcl- tetk hogy az Ipar] Munkaszervező Intézet még nem tálja elcggé biztosítottnak a. főváros állal nyújtható fedezetet. A főváros vezetősége ugyanis ii,z Ipari Munkaszervező Intézettől felveendő f, millió pengős kölcsönt, ami az útépítés és a közművekkel való ellátás költségeiül szolgálna, az új telekparcellák eladásából származó jövedelemből akarja fizetni. Ezen az alapon indultak meg a tárgyalások, amelyek azonban még nem vezettek teljes eredményre. De van másik, sőt harmadik cél is, amelyre a főváros az Ipari Munkaszervező Intézettől kölcsönt óhajt kapni. A tabáni célokat szolgáló (i millió pengős hitelkereten kívül további két és félmillió pengőt óhajt igénybevenni a főváros a BSzKRt részére és pedig abból a célból, hogy a régi motorokat újakkal cserélhessék fel. A régi motorral felszerelt kocsik ugyanis rendkívül lassan haladnak előre és mindenütt meggátolják az új motorral dolgozó villamosok előbbre jutását. Ezt a munkát a Ganz-gyárrai akarja a főváros elvégeztetni. Félmillió pengős kölcsönt kér a főváros a Gázművek részére is, amely ebből a pénzből folytatni akarja terjeszkedését előmozdító propaganda jól. A Gázművek ugyanis, hogy a gázfogyasztást növelje, azokba, a. házakba is el akarja, juttatni vezetékeit, amelyből gáz még egyáltalán nincsen. Folytatni' akarja továbbá a Gázművek másirányú propagandáját is, amely a lakásoknak gázfűtésre, autógajzerrel és takaréktűzhellyel való felszerelésére vonatkozik. összesen tehát 9 millió pengőt tesz ki az az összeg, amit a főváros az Ipari Munkaszervező Intézettől igénybe akar venni az említett három célra: a Tabán újjáépítésének megkezdésére, a BSzKRt-kocsiknak új motorokkal való felszerelésére és a Gázmüvek terjeszkedését előmozdító propagandára. A kölesön igénybevételéi célzó tárgyalások clörehala- doll slódiumban vannak, úgy hogy már a. legközelebbi jövőben számítani, lehet a kéri összeg legalább egy részének a folyósítására. Május 21-én este a Vigadó nagytermében rendezik az országos jellegű ifjúsági nagygyűlést, melynek lebonyolítását a fővárosi Népművelési Bizottság vállalta magára. A nagygyűlés célja alkalmat nyújtani arra, hogy a fenti mozgalomban tömörült ifjúság kinyilatkoztassa az egész magyar társadalom előtt a maga határozott álláspontját a tiszta élet mellett, másfelől felhívni az ifjúság nagy tömegének figyelmét arra, hogy milyen rendkívüli jelentőségű a tiszta élet, úgy az egyén, mint a nemzet jövője szempontjából. A nagygyűlés határozati javaslatát Tóth Tihamér egyetemi tanár szövegezi meg. [gosztonyi és társa I Általános Szigetelési Vállalat jjFSintkote" specialisták I IX., Sstrolfsári üt 34 Teleien: 35-8-04 J Székesfővárosi Pavillon I Weingruber || megnyílt! I Naponta katonazene, I vasár és ünnepnap reggel is. Pernyertes lett a főváros egy régi telekrendezési ügyből eredő kártérítési perében 120.000 pengő kártérítést követeit a felperes — egyetlen fillért se kap
