Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-26 / 17. szám
Budapest, 1933 április 26. Független Budapest 3 a A budapesti munkások védelme A főváros szigorúan ellenőrizteti, Hogy csak budapesti illetőségű munkás kapjon közmunkát — Munkabérvédelem A polgármester már régebben rendeletben kötelezte a vállalkozókat, hogy a fővárosnak végzendő mindennemű közmunkánál elsősorban budapesti illetőségű és itt lakó munkásokat foglalkoztassanak. Ennek a rendelkezésnek az volt a célja, hogy a budapesti polgárság áldozatkészségéből létesülő mindenféle munkaalkalomnál az idevaló munkások kapjanak kenyeret, kereseti lehetőséget. A vállalati feltételekben ez kifejezetten meg volt említve. Sok vállalkozó azonban ennek ellenére sem tartotta be ezt a kikötést és miután a vidéki munkások, akik Budapesten keresnek elhelyezkedést, olcsóbban vállalták a munkákat, kijátszották a rendeletet és többnyire vidéki és környékbeli munkásokat foglalkoztattak. Több oldalról érkezett emiatt panasz a főváros vezetőségéhez és egyes pártokhoz is. Most azután elhatározta a főváros, hogy az ellenőrzés megkönnyítése végett úgynevezett munkajegyeket fog kiadni és a vállalkozók a közmunkákhoz csak ilyen munkajeggyel rendelkező munkásokat alkalmazhatnak. Most tárgyalják meg e rendszer részleteit és főleg azt a körülményt, hogy a munkajegyeket milyen úton-módon juttassák el a munkásokhoz. Természetesen csakis budapesti illetőségű munkás kaphat ilyen igazolványt és ezért felmerült az a terv, hogy esetleg az elöljáróságok útján osztják ki a munkásoknak az igazolványokat, mert az elöljáróságok tudják a legköny- nyebben ellenőrizni a bemondott adatokat. Lehetséges azonban, hogy a különböző munkásérdekeltségek útján kerülnek szétosztásra ezek a hatósági igazolványok. Magánmunkáknál természetesen semmi szükség sincs a hatósági munka jegyekre, ez csupán köz- munkavállalásnál lesz kötelező. A munkálatok ellenőrzésénél a főváros közegei bármelyik munkástól kérhetik a munkaigazolvány felmutatását és a vállalkozót vonják majd felelősségre, ha idegen munkásokra találnak. Intézményesen akarja biztosítani a főváros a közmunkáknál a minimális munkabéreket is, mert e téren szintén sok jogos panasz hangzik el a munkásérdekeltségek részéről. Sok vállalkozó azért vállal túlolcsó közmunkát, mert a munkabéreken takarítja meg a differenciát, és éhbérért dolgoztatja a munkásokat. Legutóbb a városszéli telep építkezésénél és az útolajozási munkálatoknál a főváros már kikötötte a minimális munkabéreket és szigorúan ellenőrzi, hogy a vállalkozók csakugyan betartják-e és fizetik-e a kikötött bérösszegeket. A vállalati feltételekben a jövőben minden esetben kikötik, hogy a vállalkozók az ipartestületek, illetve szakszervezetek által megállapított legkisebb munkabéreknél kevesebbet nem fizethetnek és e feltétel be nem tartása a főváros részéről szerződésbontó okul fog szerepelni. Jegyezze meg ön is, Hogy az víz, A világon legjobb! Hashajtó ásványvíz. Hcresztcs-Fischer belügyminiszter újra megvizsgáltatja a fővárosi üzemelt gazdálkodását A belügyminisztérium bekérte a számszéhí vizsgálat eredményéről készült jelentéseket — Csak őszre várható végleges döntés a fővárosi üzemek sorsáről A főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése már hónapokkal ezelőtt határozatot hozott az 'üzemi kérdésben. A közgyűlés többsége elfogadta azt a polgármesteri előterjesztést, amely csak lényegtelen változtatásokat hozott javaslatba az egyes fővárosi üzemek további működését illetően. Mivel az új fővárosi törvény módot ad a kormánynak arra, hogy a közgyűlési határozatokat megváltoztassa, vagy a közgyűlést új határozat hozatalára szólítsa. fel, a fővárosi üzemek sorsa attól függ, hogy milyen álláspontra helyezkedik a közgyűlés üzemi határozatával szemben a belügyminiszter. De nemcsak a belügyminiszternek van beleszólási .joga ebbe a kérdésbe, hanem a kereskedelmi miniszternek és pénzügyminiszternek is, akiket az ipar- fejlesztési törvény egymás véleményének meghallgatása után közös és egységes eljárásra kötelez. A Független Budapest munkatársa érdeklődött a belügyminisztériumban aziránt, hogy miért késik a közgyűlés üzemi határozatának a jóváhagyása? Ez a kérdés ugyanis rendkívül közelről érdekli az iparos- és kereskedőtársadalmat, de a főváros vezetőségét is. Iveresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter közvetlen környezetében a következő információkat kapta a Független Budapest munkatársa: ' ■— A közgyűlési határozat jóváhagyása azért késik, mert újra meg kell vizsgálni a fővárosi üzemek gazdálkodását. A városházán lefolytatott vizsgálattól függetlenül vizsgálat indult a belügyminisztériumban is, ahova bekérték azokat a fővárosi számszéki jelentéseket, amelyeket Papauek Ernő, a Fővárosi Számszék igazgatója készített az egyes fővárosi üzemeknél ellenőrző minőségben lefolytatott vizsgálatainak az eredményéről. Csak ezeknek a vizsgálati eredményeknek az egybevetése után alakulhat ki megfelelő szak- vélemény a fővárosi üzemek gazdálkodásáról. De nyilatkoznia kell a kereskedelmi miniszternek is, aki szintén foglalkozik az üzemi problémák megoldásának az előkészítésével. Mint ebből az illetékes helyről származó nyilatkozatból kiderül, még mindig hosszabb ideig fog késni a közgyűlés üzemi határozatának a jóváhagyása. Beavatott kormánykörökben úgy tudják, hogy a megindíított vizsgálatnak és tanulmányozási« nak a munkája áthúzódik a nyári szünet utáni időkre is, ami azt jelenti, hogy csak őszre várható döntés a fővárosi üzemek sorsáról. Előbb bérbeveszi, majd véglegesen átveszi a főváros a Talbot-centrálét Még a nyári szünet előtt a Közgyűlés dönt a főváros és a Talbot-centrále viszonyánaK rendezéséről rosi pártok vezetői azonban éppúgy, mint a főváros hivatalos adminisztratív tényezői is, a megvásárlás mellett foglalnak állást. Úgy Kozma Jenő, mint Wolff Károly a leghatározottabban kijelentették a kereskedelmi minisztériumban tartott értekezleten, hogy a főváros nem hajlandó újabb áramvásárlási szerződést kötni. Ugyanezt a felfogást juttatta kifejezésre Borvendég Ferenc alpolgármester is. A főváros és a kereskedelmi minisztérium között támadt újabb konfliktust maga Gömbös Gyula miniszterelnök intézte el, aki a főváros pártjára állott. I A húsvéti ünnepeket megelőző napokban tartott tanácskozáson tulajdonképpen már létre is jött egy elvi megállapodás, de a szerződés megszövegezésének a munkája mégi hátra van. Nem lehetetlen, hogy a részletek megvitatásánál ismét kiéleződnek az ellentétek, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy egy átmeneti megoldás jön létre és pedig olyan értelemben, hogy a főváros július elsejétől kezdődően, amikor a jelenlegi ideiglenes jellegű áramvásárlási szerződés hatálya lejár, a Talbot-centrálét bérbeveszi és a bérbevétel után kerül majd sor a végleges átvételre. Azok az illetékes városházi tényezők, akikkel ebben az ügyben a Független Budapest munkatársa beszélgetést folytatott, ezt a megoldást látják valószínűnek. A bérbevétel -lényegében átvételt jelent, mert a főváros ezzel saját kezelésébe veszi át fiz üzemet, ahol minden tekintetben diszponálni fogja úgy a telep működését, niint gazdálkodását illetően. A legutóbbi napokban komoly forrásból származó hírek terjedtek el azoknak a tárgyalásoknak az eredményéről, amelyek a főváros és a Talbot-centrálé viszonyának végleges rendezését célozzák. Évek óta tart a harc a főváros és a kereskedelmi minisztérium között. A főváros kezdetben a legélesebben tiltakozott a bánhidai centrálé megépítése ellen, de sikertelenül. Később azután a főváros a kormány nyomására kénytelen volt áramot vásárolni a Dunántúli Villamossági Rt. bánhidai erőműtelepétől. A kormány akkoriban szerette volna a centrálét a fővárossal megvétetni, ez ellen azonban úgy a hivatalos városháza, mint a közgyűlési pártok vezetői is tiltakoztak. A megindított tárgyalások, amelyeken az ellentéteket elsimítani igyekeztek, többször megszakadtak, míg' végül mégis sikerült a szembenálló felfogásokat egymáshoz közelebb hozni. A főváros vezetősége és a többségi pártok vezetői is megváltoztatták eredeti álláspontjukat és abból a felfogásból indulva ki, hogy a főváros áramvásárlói szerepét megszüntetni semmiképpen sem lehet, foglalkozni kezdtek a megvásárlás gondolatával. Most azonban a kereskedelmi minisztérium változtatta, meg eredeti álláspontját és nem mutatkozott már hajlandónak a telep eladására és pedig azért, mert közben megkezdték a Budapest—Hegyeshalom vasúti vonal eleklrifikálásál, ami azt jelenti, hogy a telep a fővároson kívül új állandó vevőt kapott. De szerepet játszik a kormány átadásellenes álláspontjánál az a körülmény is, hogy az angol font árfolyama, esett és így a centrálét terhelő kölcsönök lényegesen csökkenlek. A kereskedelmi minisztérium továbbra is azon az állásponton van, hogy a fővárosnak áramvásárlónak kell megmaradnia, a Lóvá-
