Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-12 / 15-16. szám

Budapest, 1933 április 12. Független Budapest 0 > *> Hasznos tudni —// .eV-» EE A> & V Y'EAEv, <■> .^v V cí^ ’**' hogy SCIIHiDTIIAlIER P f J keserűvize nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítés! szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből­Laifiotie Károly tanácsnok a főváros pénzügyi helyzetéről Tíz százalékon felül is zárolják a kiadásokat, ha tovább csökkennek a bevételek — Legfőbb cél: az egyensúly biztosítása, nehogy a gáz és villany árának felemelésére kerüljön sor Napokon belül kedvező válasz várható Berlinből a franszferpénzek felhasználása ügyében A főváros pénzügyi helyzete, amely az utóbbi iilőbeu egyrészt a gazdasági viszonyok leromlása, másrészt a kormány pénzügyi rende­letéi következtében lényegesen rosz- szabbodott, úgyszólván valamennyi autonómikus fórum napirendjén sze­repel. Legutóbb a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése fog­lalkozott a főváros pénzügyi helyze­tével és a kormány adóemelő rende­letéivel. A közgyűlés úgy határozott, hogy felír a kormányhoz az adóren­deletek sürgős visszavonása érdeké­ben, mert ezeket az adóemeléseket a közönség teherbírása szempontjából elviselhetetleneknek kell minősíteni. A kormány még nem válaszolt a fő- Lamotte Károly város felterjesztésére, de az állam­háztartás mai súlyos helyzetében ala­posnak és indokoltnál■ látszik az a feltevés, hogy a közeli jövőben nem várhatók olyan kor­mányintézkedések, amelyek az adóemelő rendeleteket hatályon kívül helyeznék. Felmerül tehát a kérdés: ni ilyen eszközökkel pró­bálja ellensúlyozni a főváros vezetősége a. bevéte­lek csökkenését és általában hogyan reméli bizto­sítani a főváros háztartásának egyensúlyát. Eze­ket a kérdéseket vetettük fel Lamotte Károly dr., a főváros pénzügyi tanácsnoka előtt, akinek két­ségkívül elévühetetlen érdemei vannak ezen a téren. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk: szc- mít-e a főváros pénzügyi helyzetének további rom­lására és milyen intézkedéseket tervez a bevételek csökkenésének ellensúlyozására? Lamofte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest- munkatársának:- A főváros pénzügyi osztályának legfőbb törekvése a háztartási egyensúlynak minden körülményeit között való biztosítása. Ez a ki­indulási alap. Ebből az elgondolásból indul ki íi polgármester úr, amikor az ezévi költségve­tési hitelek felhasználása tekintetében xigy in­tézkedett, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az 1933. évi költségvetési tételeket is tíz százalék erejéig is zárolás alá kell venni. A helyzet két­ségkívül rosszabbodott amiatt, hogy a kormány adófclemelésl rendeletéi kedvezőtlen hatást gyakorolnak a fővá­rosi bevételek alakulására. Kétségtelen ugyanis, hogy az adóemelések visz- szahatással lesznek a magángazdaságra, ami egészen bizonyosan maga- után vonja a, fővárosi- bevételek csökkenését, Az adóemeléseknek a fő­város bevételiéire való ezt a kihatását állan­dóan figyelemmel kísérjük és mihelyt szükség merül fel, azonnal gondoskodunk arról, hogy a, főváros pénzügyi helyzetéről, annak minden részletére kiterjedő vélemény es jelentés tétes­sék az illetékes szerveknek. 13‘3 százalékon sás-oís-Bak feSÜI S'S Megkérdeztük Lamoll.e tanácsnokot, hogy a fő­város az idén is kiad-e havi jelentéseket a pénz­Hunkácsu Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 ügyi helyzetről, mint tavaly. A válasz így hangzott: — Tavaly is csak három jelentést adtunk ki éspedig januárban, februárban és márciusban. Később a jelentések kiadását mellőztük, mert nem beavatottak egyes adatokat félremagyaráz­tak. Az idén sem adunk ki tehát ilyen havi je­lentéseket, de abban az esetben, ha valamilyen radikális eszközt kellene igénybevenni a bevételek esésének ellen- súlyozására, azonnal részletes jelentést teszünk a törvényhatósági tanácsnak. — Mi mindenesetre fokozott figyelemmel kísérjük a, háztartási helyzet alakulását és szükség esetében még a tízszázalékos zárolás mértékét is meghaladó redukcióiul! fogunk végrehajtani a kiadásoknál. — A kiadási tételeknél olyan nagyarányú megtakarításokat hajtottunk végre a költség- vetés összeállításánál! hogy további megtaka­rításokra kevés lehetőség nyílik, de szerepelnek a költségvetésben különböző —• ha nem is nagyszámú — invesztíciók, amelyeket nem kell feltétlenül végre­hajtani. — Ha valami súlyosabb mértékű rosszab­bodás következnék be. töröljük ezeket az in­vesztíciókat a kiadása!,' oldaláról. £& ke^üg^misriszter és a költségvetés Kérdést intéztünk ezután Lamotte Károly dr. tanácsnokhoz a költségvetés belügyminiszteri jó­váhagyásáról. Lamotte tanácsnok így felelt:- A belügyminiszter úr jóváhagyó leirata, lényegében nem változtatta meg a költségve­tési konstrukciót. Csak számszerűen látszik lényegesnek a változtatás, amennyiben a belügyminiszter közel 6 millió pengővel csökkentette a kiadási oldalt és az egyensúly biztosítása érdekében ugyanannyi­val a bevételi oldalt is. Ebből a hat millió pen­gőből három millió pengő esik a borfogyasztási odó mérséklése következtében előállott bevételi csökkenésre, egy millió pengő pedig a kórhá­zakra. A további két millió pengő kisebb, egé­szen jelentéktelen jellegű törlésekből áll elő. E törlések ellensúlyozására- szolgál a fizetés- redukció és a munkabérek leszállítása. — Mi természetesen másként képzeltük el a dolgot, reméltük, hogy a kormány honorálni fogja azt az előterjesztésünket, amely szerint Ili a borfogyasztási adó mérséklése folytán je­lentkező bevételi kiesés ellensúlyozására kárta­lanítást kértünk. Ezt az előterjesztésünket azonban a kormány teljesíthetőnek nem találta. Legfőbb cél: az egyeaisűSs? biztosítása- Egyelőre tehát — folytatta Lamotte Ká­roly tanácsnok — háztartási helyzetünk egyen­súlyban van. Ennek az egyensúlynak bizosítása lesz to­vábbra is legfőbb törekvésünk. A költségvetés a mai súlyos viszonyok között nem lehet más, mint keret, amelyen belül asze­rint gazdálkodunk, amint azt a bevételek aüa-' kulása megengedi. Szükségesnek tartom e he­lyen megemlíteni, hogy bizonyos oldalról kifo­gás tárgyává tették a költségvetésnek ezt a ke­cel szerűséget. Hangot kapott ugyanis egy olyan felfogás, amely szerint nem helyes, hogy mi a költségvetést csak- keretnek tekintjük, mert ez az autonómia költségvetési jogának a mellőzé­sét jelenti. Tőlünk távol áll minden ilyen szán­dék. Aki ismeri a pénzügyi viszonyokat, az tudja, hogy a mai súlyos körülmények között lehe­tetlenség reális költségvetési irányzatot készíteni. Érdeklődtem egyébként ilyen irányban a kül­földön is. Berlinben például 70 millió márkával tért el a tényleges háztartási gazdálkodás a költségvetési előirányzattól. A kényszerítő szükség erősebb tényező, mint a forma. Valami­képpen biztosítanunk kell a kitűzött cél eléré­sét. Ha ragaszkodunk a, megmerevített formák­hoz, akkor az lesz a vége, hogy az egyensúlyt nem biztosíthatjuk, márpedig az egyensúly felborítása elkerülhetetlenül maga után vonná a közszolgáltatások: a gáz, a víz és a villany árának a felemelését. & berlini tárgyalások Érdeklődtünk Lamotte tanácsnoknál a berlini tárgyalások eredménye iránt is, tekintettel arra, hogy egyes lapokban egymásnak ellentmondó hí­rek jelentek meg. Lamotte tanácsnok a következő képpen ismertette a berlini tárgyalások ered­ményét :-- A berlini tárgyalások során igen sok kérdés merült fel. Öt—hat kérdésben sikerült a szembenálló felfogásokat összeegyeztetni. Mindössze 2—3 kérdés maradt függőben. Az a beállítás tellát, mintha mi Berlinben ered­ménytelenül tárgyaltunk volna, egyszerűen nem áll meg. Eredménytelenségről csak annyi­ban lehet beszólni, hogy nem hoztunk magunk­kal konkrét megállapodást, A helyzet azonban az, hogy napokon belül választ várunk abban a két-három kérdésben is, amelyeket Ber­linben függőben hagytunk. Ha lehet személyes impressziókra adni, akkor nekem az a véleményem,, hogy az általunk felvetett prepozíciókat — a transzfer pénzek felhasználását illetően a külföldi hitelezők elfogadják és eb­ben az esetben létrejöhet vegleges egyesség. Én úgy gondolom, hogy néhány héten belül tel­jes sikerről lehet beszámolni. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnoknak ez a nyilatkozata részletes és mindenre kiter­jedő képet nyújt a főváros pénzügyi helyzeté­ről. A nyilatkozatból megállapítható, hogy a városházi adminisztráció egyik legfontosabb posztján: a pénzügyi ügyosztály élén fáradha­tatlan, felelősségét átérző, lelkiismeretes szak­ember áll. (rátkar.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom