Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-02 / 44. szám

Budapest, 1932 november 2. Független Budapest 7 A szállodások ismét maguknak reklamálják az idegenforgalmi járulék összegét Erősen csöKKent az idegenforgalmi propaganda Költségvetése Mint minden évben, úgy most is akciót indítottak n szállodások az idegenforgalmi járulék megszünte­téséért. A gazdasági viszonyok romlására, a szálloda- ipar nehéz helyzetére hivatkoznak és annak a 100.000 pengős járulékösszegnek a teljes eltörlését követelik, amely már csak a fele a tavalyi járuléknak. Azt akarják a szállodások, hogy ez az összeg az ő ren­delkezésükre álljon idegenforgalmi propaganda- célokra, ne pedig az Idegenforgalmi Hivatal rendel­kezzék felette. A főváros, amely eddig is a legmesz- szebbmenő méltányosságot gyakorolta a szállodaipar kívánságaival szemben, ezt a kérést már nem telje­sítheti, mert az Idegenforgalmi Hivatal költségvetését tel­jesen felborítaná ennek a 100.000 pengőnek az elengedése. Az idegenforgalmi költségvetést amúgy is jelentősen redukálták és a. hivatalnak csak 535.000 pengő áll rendelkezésre személyi és dologi kiadásokra, vala­mint propagandára. Két év alatt 160.000 pengővel, közel 30%-kal redukálták az Idegenfogalmi Hivatal büdzséjét és igazán elismerésre méltó, hogy ennek ellenére is ez az intézmény eredményes működést tud kifejteni. A főváros tehát elzárkózik a szállodások állandóan felmerülő és most megismételt követelése elől és nem hajlandó a 100.000 pengős idegenforgalmi járulékot elengedni. A jövő évben az Idegenforgalmi Hivatal 80.000 pengőt fordít a bécsi iroda fenntartására és a bécsi propagandára, 47.000 pengőt a Szent István-hét szer­vezésére, 79.000 pengőt különböző propagandanyom­tatványokra, 30.000 pengőt — az eddigi 78.000 pengő helyett — az amerikai és európai sajtóban való pro­pagandára, 25.000 pengőt filmpropagandára, 25.000 pengőt térképekre és plakátokra, 8600 pengőt buda­pesti és környékbeli fényképekre, 16.000 pengőt ven­déglátásokra, 4000 pengőt idegenforgalmi kalauzok és folyóiratok támogatására, 12.000 pengőt külföldi meg­bízottak propagandájára. Különösen nagy arányban csökkentették a laphirdetési költségeket. így pl. idén még 22.000 pengőt költöttek külföldi képes folyóiratok magyar számainak támogatására, míg a jövő évben ilyen címen már csak 2000 pengő van előirányozva. A folyó évi költségvetésben külföldi hirdetésekre 126.000 pengő volt előirányozva, míg jövő évben ilyen címen már csak 48.000 pengő áll rendelkezésre. Az idegenforgalmat vonzó sportesemények támogatását is a felénél kisebb összegre, redukálták. A főváros most feliratban fordul a belügy­miniszterhez és kéri, engedélyezze változat­lanul az idegenforgalmi járulék behajtását, egyidejűleg hasonló feliratot intéz a tűzoltási járulék jövő évi kivetése érdekében is. A tűzoltási járulék­ból 435.000 pengő jövedelme van évente a fővárosnak. Az élelmiszerüzem és az inségaKcióK Polgármesteri elismerés a Községi Élelmiszerüzem részére A Községi Élelmiszerárusítóüzem, a fővárosnak ez a sokat támadott, igaztalannl bántott intézménye újra beigazolta az ellene emelt vádaskodások alap­talanságát. Eddig az üzem szállította a fővárosi in­ségakciók teljes élelmiszer szükségletét, ami évente közel kétmillió pengő értékű forgalmat jelentett. Az üzem mindig a legjobb minőségű árut szállította, a legolcsóbb napi árakon és az inségakciók vezetősége a pontos és megbízható szállítással mindig meg volt elégedve. A magánkereskedelem részéről azonban ál­landóan támadták az üzemet és épúgy, mint a kór­házi szállításoknál, az inségakciók élelmiszer szállí­tásainál is azt állították, hogy a Községi Élelmiszer­árusítóüzem rossz és drága árut ad el a fővárosnak és a magánkereskedelem ezt a szükségletet sokkal ol­csóbban és nagyobb megelégedésre tudná kielégíteni. Bizottságokban is támadták a Községi Élelmiszer­árusítóüzemet is és végül is a polgármester elren­delte, hogy nyilvános versenytárgyalást hirdessenek az inségakciók összes élelmiszerszükségletének beszerzésére. A pályázat alapján be is érkezett 45 cég ajánlata, de ezek közül 22 különböző okok miatt szabálytalan volt. Az érvényes ajánlatok közül is egy egy cikkre csak egy-két cég pályázott, úgyhogy kimondott verseny I alig alakulhatott ki. A zsírszállításra egyetlen pályá- ! zat sem érkezett be. Annál többen tettek' azonban ! ajánlatot az ünnepi kalácsok szállítására, mert ezen, ] úgy látszik, sokat lehet’ keresni. Néhány hétig elhúzódott a pályázat és az azok­hoz mellékelt élelmiszerminták felülvizsgálása és a szakértői jelentések alapján a polgármester most hozta meg döntését. A magánkereskedelmet ez a dön­tés nem fogja kielégíteni, de annál nagyobb elégté­telt szolgáltat a Községi Élelmiszerárusítóüzemnek. A polgármester határozatában kimondotta, hogy a 45 magáncég árajánlatait nem veszi fi­gyelembe, mert a jóminőségű árukra vo­natkozó pályázatok drágák, viszont az olcsó árak silány minőségre vonatkoznak. így tehát a polgármester, pályázaton kívül, ismét a Községi Élelmiszeráirusítóüzemet bízta meg az in- • ségakciók összes élelmiszerszükségletének szállításá­val, mert ez úgy minőségileg, mint ár tekintetében a legmegfelelőbbet szállította eddig. Ez a döntés nagy erkölcsi sikere a Községi Élel­miszerárusítóüzemnek, amely most másodszor kap hivatalos elégtételt a támadásokért. Nem rég- tudva­lévőén a kórházi élelmiszerszállításokkal kapcsolat­ban kapott teljes elismerést az üzem. A koporsószállítás bonyodalmai Áz asztalos kisipar nem tud konkurrálni a koporsókartellel — Versenytárgyalás mellőzésével es a kartelnél magasabb áron kérik a szállítási megbízást Több cikkben számoltunk be az utóbbi időben a Községi Temetkezési Intézet koporsószállításainak bonyodalmairól. A nagyvállalatok kartelajánlatai következtében megsemmisítették a legutóbbi verseny- tárgyalást talmas gépekkel felszerelt nagy faipari vál­lalatok hajlandók koporsókat készíteni. Miután a nyílt versenyt a kisiparosok teljesen ki­látástalannak látták, ezért részt sem vettek a ver­senytárgyalásokon. Most azonban arra kérik a pol­gármestert, hogy a kisipar támogatása érdekében és az intézet igazgatósága felhatalmazta a vezető­séget arra, hogy az asztalos kisiparossággál közvetlen tárgyalásokat kezdjen a kisiparosoknak a szállítá­sokban való részvétele érdekében. A Fővárosi Fa­árugyár megszüntetését tudvalévőén éppen a kisipa­rosok sürgették a leghangosabban, akik azt állították, hogy ez a közüzem elveszi az ő kenyerüket. Nagy volt azután a főváros meglepetése, amikor a koporsószállításokra kiírt versenytárgyalá­sokon soha egyetlen kisasztalos sem tett ajánlatot. Teljesen érthetetlen a kisiparnak ez a visszahúzódása most, amikor kívánsága teljesült és az állítólag exisztenciájukat fenyegető közüzem kimúlott. A Községi Temetkezési Intézet vezetősége tehát az IPOSz útján érintkezésbe lépett az asztalos kis­iparosok érdekeltségével és felszólította őket, hogy a legközelebb kiírandó koporsószállításon vegyenek részt. A felhívásra az asztalosok érdekképviselete most egészen sajátszerű beadványban válaszolt. A polgármesterhez intézett memorandumban az aszta­losok rámutatnak arra, hogy a versenytárgyalásokon azért nem vettek részt, mert a kisipar képtelen fel­venni a konkurrenciát a nagyiparral és a kézi erővel dolgozó kisasztalos képtelen olyan áron dolgozni, mint amennyiért a ha­versenytárgyalás mellőzésével juttassa a lcis- asztalosoknak a Temetkezési Intézet részére szükséges koporsószállításokat és 5%-kai magasabb egységárakat fizessen, mint amennyiért a nagyipari kartel szállítaná a kopor­sókat. A kisasztalosok beadványa feltűnést keltett a városházán. Ma a legnagyobb takarékosság a jelszó és az egész vonalon az olcsóbb beszerzésre töreked­nek. Ilyen körülmények között nehezen teljesíhető az asztalosok kérése, hogy nekik 5%-kai magasabb árakat fizessen a főváros versenytárgyaláson kívül, mint amennyit a koporsókartel igényel. Van azonban ennek a memorandumnak tanulsága is. Bizonyságot szolgáltat amellett, hogy elhamar­kodott dolog volt a nagy vagyont reprezentáló Fa­árugyár megszüntetése, mert ebből sem a köznek, sem a kisiparnak és kereskedelemnek nem lett hasznuk. Klassohn Gyula BlldapCSf a Neményi Testvérek Tolofón 53-7 -67. Papírgyár Rf. Csepel magyarországi vezérképviselője — Ripka Ferenc — örökös b'zottsági tag lesz. Ripka Ferenc dr.-nak a főpolgármesteri székből való távozásával felmerült a. kérdés, ho­gyan lehetne a távozó főpolgármester szemé­lyét, valamint fővárosi, ügyekben való nagy tu­dását és tapasztalatait továbbra is biztosítani a főváros részére. Erre vonatkozólag szerencsés megoldás merült fel, amennyiben az egységes községi párt egyik önzetlen tag-ja, aki a tör­vényhatósági bizottságnak örökös tagja, be­jelentette, hogy szívesen lemond örökös tagsá­gáról, hogy Ripka Ferencnek helyet csináljon a törvényhatósági bizottságban. így tehát Ripkai Ferenc a közgyűlés örökös tagjai közt kap helyet, addig is, amíg más munkahelyet nem talál magának, ahol nagy adminisztratív és szervező képességei érvényesülhetnek. — Budapest jogszabályai és gyűjteményei. (Irta: Wildner Ödön dr. Különlenyomat a Városi Szemlé­ből.) Wildner Ödön dr. tanulmánya rendkívül érdekes és hasznos tudományos munka, amelynek úgy törté­neti része, mint a jelenre és jövőre vonatkozó okfej­tései a legnagyobb figyelmet érdemlik. A két testvér- város múltjának jogalkotó tevékenysége nagyrészt még máig sincs felderítve: ezen a téren nagyon érde­kes a főváros néhai levéltárosa. Schmoll Lajos kéz­iratban maradt hétkötetes történelmi gyűjteménye, amely Pest város szabályrendeleteit foglalja magá­ban és amelyet részletesen ismertet Wildner tanul­mánya. Az 1848-tól 1872-ig, valamint az 1872-től 1930-ig terjedő idő alatti jogszabályalkotás ismertetése után foglalkozik a tanulmány a főváros jogszabályalkotási jogának mai állásával, melynek alapján azután le­vonja észrevételeit a jogszabályrevízió és új jog­szabályalkotás munkájához. Ezen a téren sok munka vár a fővárosra, már csak az új fővárosi törvény kívánalmai miatt is, de másrészt a Gallina tanácsnok által kidolgozott racionalizálása javaslat folytán, minélfogva szükség lenne egy állandó kodifikálási szervezet felállítására. Végezetül ismerteti Wildner a főváros jogszabályainak gyűjteményeit és propozí- ciókat tesz a jogszabálygyűjtemények kiegészítésére és megreformálására. Wildner Ödön tanulmánya épp­oly alapos, magas színvonalú és értékes, mint eddigi művei, amelyek egy kiválóan iskolázott, világos lá­tású, felsőbbséges szempontokból ítélkező, nagy kul­túrájú elme megnyilatkozásai. — Vadas Ferenc ünneplése. Vadas Ferenc, a Cor- datic Magyar Gumiabroncs Bt. ügyvezető igazgatója a napokban töltötte be a Magyar Euggyantaárugyár Bt.-nál huszonötödik szolgálati évét. Ebből az alka­lomból kartársai meleg ünneplésben részesítették a jubiláns igazgatót, de résztvettek az ünneplésben nagyszámú barátai és tisztelői is. A népszerű igaz­gatót ebből az alkalomból a társadalom legszélesebb rétegei árasztották el üdvözlésekkel. — Telekértékadó és betterment a Harrer-féle városfejlesztési programban. (Halom Dezső dr. tanul­mánya.) Harrer Ferenc dr. városfejlesztési program­jában a város telekpolitikájának kérdésével foglal­kozva, irányt tűzött ki, melynek alapja a telekérték­emelkedés és a betterment. Halom Dezső dr. Harrer- nek azon elgondolásai ellen, melyeket erre a két köz­jövedelemre alapít, harcot indít, mert úgy a magán- tulajdon szempontjából, mint egyéb elvi és gyakor­lati okokból nem találja Harrer tervének ezt a részét elfogadhatónak. Érdekesek Halom Dezső fejtegetései, de a magunk részéről nem osztozunk aggodalmaiban, mert teljes egészükben magunkévá tesszük Harrer Ferenc dr.-nak ezirányú programját, amelynek meg­valósulásáért fennállása óta szünetlenül harcolunk. Halom Dezső dr. tanulmánya a Grill Károly cég ki­adásában jelent meg. Ára 50 filléx. Nincsen párja sehol az „IGMÁNDI“ víznek, Mert hűséges őre jókedv s egészségnek. — A Tungsram-művek. Az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. gyönyörű füzetben ismerteti ennek a világszerte ismert, óriási vál­lalatnak üzemét és belső berendezését. Nagy­szerű fényképfelvételekben vonul el előttünk ennek a 6000 munkást és tisztviselőt foglalkoz­tató világvállalatnak a képe, kezdve a 30 gyár­épületet magában foglaló általános látképtől, végig a különböző gyári, technikai és tudomá­nyos berendezésű épületeken, a jóléti és sport- intézményekig. Külön hatalmas város a Tungsram-művek telepe, a magyar főváros egyik nagyipari büszkesége, szinte páratlan az egész világ’on: nemcsak méreteinél, hanem töké­letesen modern, magas színvonalánál fogva is. Az izzólámpa és a rádiólámpa meg a gyár együtt nőttek fel, szinte a szemünk előtt és az Egyesült Izzó ennek a növekedésnek vezetője volt. Nincs a földgömbön hely, hol a Tungsram- művek gyártmányai ott ne lennének. Hatvan éves a magyar iparnak ez ai diadalmas büszke­sége. 1872-ben alakult és ma napi negyedmillió izzólámpa és rádióoső a termelése. De ezzel nem fejeződött be az Egyesült Izzó példátlan fejlő­dése: garantálja ezt az a nagyszerű vezetés, amely Aschner Lipót vezérigazgató irányítása mellett vezeti új utak és xíj virágzás felé ezt a gyönyörű vállalatot, a magyar gazdasági és ipari élet büszkeségét, a Tungsram-müveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom