Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-02 / 44. szám
Budapest, 1932 november 2. Független Budapest 7 A szállodások ismét maguknak reklamálják az idegenforgalmi járulék összegét Erősen csöKKent az idegenforgalmi propaganda Költségvetése Mint minden évben, úgy most is akciót indítottak n szállodások az idegenforgalmi járulék megszüntetéséért. A gazdasági viszonyok romlására, a szálloda- ipar nehéz helyzetére hivatkoznak és annak a 100.000 pengős járulékösszegnek a teljes eltörlését követelik, amely már csak a fele a tavalyi járuléknak. Azt akarják a szállodások, hogy ez az összeg az ő rendelkezésükre álljon idegenforgalmi propaganda- célokra, ne pedig az Idegenforgalmi Hivatal rendelkezzék felette. A főváros, amely eddig is a legmesz- szebbmenő méltányosságot gyakorolta a szállodaipar kívánságaival szemben, ezt a kérést már nem teljesítheti, mert az Idegenforgalmi Hivatal költségvetését teljesen felborítaná ennek a 100.000 pengőnek az elengedése. Az idegenforgalmi költségvetést amúgy is jelentősen redukálták és a. hivatalnak csak 535.000 pengő áll rendelkezésre személyi és dologi kiadásokra, valamint propagandára. Két év alatt 160.000 pengővel, közel 30%-kal redukálták az Idegenfogalmi Hivatal büdzséjét és igazán elismerésre méltó, hogy ennek ellenére is ez az intézmény eredményes működést tud kifejteni. A főváros tehát elzárkózik a szállodások állandóan felmerülő és most megismételt követelése elől és nem hajlandó a 100.000 pengős idegenforgalmi járulékot elengedni. A jövő évben az Idegenforgalmi Hivatal 80.000 pengőt fordít a bécsi iroda fenntartására és a bécsi propagandára, 47.000 pengőt a Szent István-hét szervezésére, 79.000 pengőt különböző propagandanyomtatványokra, 30.000 pengőt — az eddigi 78.000 pengő helyett — az amerikai és európai sajtóban való propagandára, 25.000 pengőt filmpropagandára, 25.000 pengőt térképekre és plakátokra, 8600 pengőt budapesti és környékbeli fényképekre, 16.000 pengőt vendéglátásokra, 4000 pengőt idegenforgalmi kalauzok és folyóiratok támogatására, 12.000 pengőt külföldi megbízottak propagandájára. Különösen nagy arányban csökkentették a laphirdetési költségeket. így pl. idén még 22.000 pengőt költöttek külföldi képes folyóiratok magyar számainak támogatására, míg a jövő évben ilyen címen már csak 2000 pengő van előirányozva. A folyó évi költségvetésben külföldi hirdetésekre 126.000 pengő volt előirányozva, míg jövő évben ilyen címen már csak 48.000 pengő áll rendelkezésre. Az idegenforgalmat vonzó sportesemények támogatását is a felénél kisebb összegre, redukálták. A főváros most feliratban fordul a belügyminiszterhez és kéri, engedélyezze változatlanul az idegenforgalmi járulék behajtását, egyidejűleg hasonló feliratot intéz a tűzoltási járulék jövő évi kivetése érdekében is. A tűzoltási járulékból 435.000 pengő jövedelme van évente a fővárosnak. Az élelmiszerüzem és az inségaKcióK Polgármesteri elismerés a Községi Élelmiszerüzem részére A Községi Élelmiszerárusítóüzem, a fővárosnak ez a sokat támadott, igaztalannl bántott intézménye újra beigazolta az ellene emelt vádaskodások alaptalanságát. Eddig az üzem szállította a fővárosi inségakciók teljes élelmiszer szükségletét, ami évente közel kétmillió pengő értékű forgalmat jelentett. Az üzem mindig a legjobb minőségű árut szállította, a legolcsóbb napi árakon és az inségakciók vezetősége a pontos és megbízható szállítással mindig meg volt elégedve. A magánkereskedelem részéről azonban állandóan támadták az üzemet és épúgy, mint a kórházi szállításoknál, az inségakciók élelmiszer szállításainál is azt állították, hogy a Községi Élelmiszerárusítóüzem rossz és drága árut ad el a fővárosnak és a magánkereskedelem ezt a szükségletet sokkal olcsóbban és nagyobb megelégedésre tudná kielégíteni. Bizottságokban is támadták a Községi Élelmiszerárusítóüzemet is és végül is a polgármester elrendelte, hogy nyilvános versenytárgyalást hirdessenek az inségakciók összes élelmiszerszükségletének beszerzésére. A pályázat alapján be is érkezett 45 cég ajánlata, de ezek közül 22 különböző okok miatt szabálytalan volt. Az érvényes ajánlatok közül is egy egy cikkre csak egy-két cég pályázott, úgyhogy kimondott verseny I alig alakulhatott ki. A zsírszállításra egyetlen pályá- ! zat sem érkezett be. Annál többen tettek' azonban ! ajánlatot az ünnepi kalácsok szállítására, mert ezen, ] úgy látszik, sokat lehet’ keresni. Néhány hétig elhúzódott a pályázat és az azokhoz mellékelt élelmiszerminták felülvizsgálása és a szakértői jelentések alapján a polgármester most hozta meg döntését. A magánkereskedelmet ez a döntés nem fogja kielégíteni, de annál nagyobb elégtételt szolgáltat a Községi Élelmiszerárusítóüzemnek. A polgármester határozatában kimondotta, hogy a 45 magáncég árajánlatait nem veszi figyelembe, mert a jóminőségű árukra vonatkozó pályázatok drágák, viszont az olcsó árak silány minőségre vonatkoznak. így tehát a polgármester, pályázaton kívül, ismét a Községi Élelmiszeráirusítóüzemet bízta meg az in- • ségakciók összes élelmiszerszükségletének szállításával, mert ez úgy minőségileg, mint ár tekintetében a legmegfelelőbbet szállította eddig. Ez a döntés nagy erkölcsi sikere a Községi Élelmiszerárusítóüzemnek, amely most másodszor kap hivatalos elégtételt a támadásokért. Nem rég- tudvalévőén a kórházi élelmiszerszállításokkal kapcsolatban kapott teljes elismerést az üzem. A koporsószállítás bonyodalmai Áz asztalos kisipar nem tud konkurrálni a koporsókartellel — Versenytárgyalás mellőzésével es a kartelnél magasabb áron kérik a szállítási megbízást Több cikkben számoltunk be az utóbbi időben a Községi Temetkezési Intézet koporsószállításainak bonyodalmairól. A nagyvállalatok kartelajánlatai következtében megsemmisítették a legutóbbi verseny- tárgyalást talmas gépekkel felszerelt nagy faipari vállalatok hajlandók koporsókat készíteni. Miután a nyílt versenyt a kisiparosok teljesen kilátástalannak látták, ezért részt sem vettek a versenytárgyalásokon. Most azonban arra kérik a polgármestert, hogy a kisipar támogatása érdekében és az intézet igazgatósága felhatalmazta a vezetőséget arra, hogy az asztalos kisiparossággál közvetlen tárgyalásokat kezdjen a kisiparosoknak a szállításokban való részvétele érdekében. A Fővárosi Faárugyár megszüntetését tudvalévőén éppen a kisiparosok sürgették a leghangosabban, akik azt állították, hogy ez a közüzem elveszi az ő kenyerüket. Nagy volt azután a főváros meglepetése, amikor a koporsószállításokra kiírt versenytárgyalásokon soha egyetlen kisasztalos sem tett ajánlatot. Teljesen érthetetlen a kisiparnak ez a visszahúzódása most, amikor kívánsága teljesült és az állítólag exisztenciájukat fenyegető közüzem kimúlott. A Községi Temetkezési Intézet vezetősége tehát az IPOSz útján érintkezésbe lépett az asztalos kisiparosok érdekeltségével és felszólította őket, hogy a legközelebb kiírandó koporsószállításon vegyenek részt. A felhívásra az asztalosok érdekképviselete most egészen sajátszerű beadványban válaszolt. A polgármesterhez intézett memorandumban az asztalosok rámutatnak arra, hogy a versenytárgyalásokon azért nem vettek részt, mert a kisipar képtelen felvenni a konkurrenciát a nagyiparral és a kézi erővel dolgozó kisasztalos képtelen olyan áron dolgozni, mint amennyiért a haversenytárgyalás mellőzésével juttassa a lcis- asztalosoknak a Temetkezési Intézet részére szükséges koporsószállításokat és 5%-kai magasabb egységárakat fizessen, mint amennyiért a nagyipari kartel szállítaná a koporsókat. A kisasztalosok beadványa feltűnést keltett a városházán. Ma a legnagyobb takarékosság a jelszó és az egész vonalon az olcsóbb beszerzésre törekednek. Ilyen körülmények között nehezen teljesíhető az asztalosok kérése, hogy nekik 5%-kai magasabb árakat fizessen a főváros versenytárgyaláson kívül, mint amennyit a koporsókartel igényel. Van azonban ennek a memorandumnak tanulsága is. Bizonyságot szolgáltat amellett, hogy elhamarkodott dolog volt a nagy vagyont reprezentáló Faárugyár megszüntetése, mert ebből sem a köznek, sem a kisiparnak és kereskedelemnek nem lett hasznuk. Klassohn Gyula BlldapCSf a Neményi Testvérek Tolofón 53-7 -67. Papírgyár Rf. Csepel magyarországi vezérképviselője — Ripka Ferenc — örökös b'zottsági tag lesz. Ripka Ferenc dr.-nak a főpolgármesteri székből való távozásával felmerült a. kérdés, hogyan lehetne a távozó főpolgármester személyét, valamint fővárosi, ügyekben való nagy tudását és tapasztalatait továbbra is biztosítani a főváros részére. Erre vonatkozólag szerencsés megoldás merült fel, amennyiben az egységes községi párt egyik önzetlen tag-ja, aki a törvényhatósági bizottságnak örökös tagja, bejelentette, hogy szívesen lemond örökös tagságáról, hogy Ripka Ferencnek helyet csináljon a törvényhatósági bizottságban. így tehát Ripkai Ferenc a közgyűlés örökös tagjai közt kap helyet, addig is, amíg más munkahelyet nem talál magának, ahol nagy adminisztratív és szervező képességei érvényesülhetnek. — Budapest jogszabályai és gyűjteményei. (Irta: Wildner Ödön dr. Különlenyomat a Városi Szemléből.) Wildner Ödön dr. tanulmánya rendkívül érdekes és hasznos tudományos munka, amelynek úgy történeti része, mint a jelenre és jövőre vonatkozó okfejtései a legnagyobb figyelmet érdemlik. A két testvér- város múltjának jogalkotó tevékenysége nagyrészt még máig sincs felderítve: ezen a téren nagyon érdekes a főváros néhai levéltárosa. Schmoll Lajos kéziratban maradt hétkötetes történelmi gyűjteménye, amely Pest város szabályrendeleteit foglalja magában és amelyet részletesen ismertet Wildner tanulmánya. Az 1848-tól 1872-ig, valamint az 1872-től 1930-ig terjedő idő alatti jogszabályalkotás ismertetése után foglalkozik a tanulmány a főváros jogszabályalkotási jogának mai állásával, melynek alapján azután levonja észrevételeit a jogszabályrevízió és új jogszabályalkotás munkájához. Ezen a téren sok munka vár a fővárosra, már csak az új fővárosi törvény kívánalmai miatt is, de másrészt a Gallina tanácsnok által kidolgozott racionalizálása javaslat folytán, minélfogva szükség lenne egy állandó kodifikálási szervezet felállítására. Végezetül ismerteti Wildner a főváros jogszabályainak gyűjteményeit és propozí- ciókat tesz a jogszabálygyűjtemények kiegészítésére és megreformálására. Wildner Ödön tanulmánya éppoly alapos, magas színvonalú és értékes, mint eddigi művei, amelyek egy kiválóan iskolázott, világos látású, felsőbbséges szempontokból ítélkező, nagy kultúrájú elme megnyilatkozásai. — Vadas Ferenc ünneplése. Vadas Ferenc, a Cor- datic Magyar Gumiabroncs Bt. ügyvezető igazgatója a napokban töltötte be a Magyar Euggyantaárugyár Bt.-nál huszonötödik szolgálati évét. Ebből az alkalomból kartársai meleg ünneplésben részesítették a jubiláns igazgatót, de résztvettek az ünneplésben nagyszámú barátai és tisztelői is. A népszerű igazgatót ebből az alkalomból a társadalom legszélesebb rétegei árasztották el üdvözlésekkel. — Telekértékadó és betterment a Harrer-féle városfejlesztési programban. (Halom Dezső dr. tanulmánya.) Harrer Ferenc dr. városfejlesztési programjában a város telekpolitikájának kérdésével foglalkozva, irányt tűzött ki, melynek alapja a telekértékemelkedés és a betterment. Halom Dezső dr. Harrer- nek azon elgondolásai ellen, melyeket erre a két közjövedelemre alapít, harcot indít, mert úgy a magán- tulajdon szempontjából, mint egyéb elvi és gyakorlati okokból nem találja Harrer tervének ezt a részét elfogadhatónak. Érdekesek Halom Dezső fejtegetései, de a magunk részéről nem osztozunk aggodalmaiban, mert teljes egészükben magunkévá tesszük Harrer Ferenc dr.-nak ezirányú programját, amelynek megvalósulásáért fennállása óta szünetlenül harcolunk. Halom Dezső dr. tanulmánya a Grill Károly cég kiadásában jelent meg. Ára 50 filléx. Nincsen párja sehol az „IGMÁNDI“ víznek, Mert hűséges őre jókedv s egészségnek. — A Tungsram-művek. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyönyörű füzetben ismerteti ennek a világszerte ismert, óriási vállalatnak üzemét és belső berendezését. Nagyszerű fényképfelvételekben vonul el előttünk ennek a 6000 munkást és tisztviselőt foglalkoztató világvállalatnak a képe, kezdve a 30 gyárépületet magában foglaló általános látképtől, végig a különböző gyári, technikai és tudományos berendezésű épületeken, a jóléti és sport- intézményekig. Külön hatalmas város a Tungsram-művek telepe, a magyar főváros egyik nagyipari büszkesége, szinte páratlan az egész világ’on: nemcsak méreteinél, hanem tökéletesen modern, magas színvonalánál fogva is. Az izzólámpa és a rádiólámpa meg a gyár együtt nőttek fel, szinte a szemünk előtt és az Egyesült Izzó ennek a növekedésnek vezetője volt. Nincs a földgömbön hely, hol a Tungsram- művek gyártmányai ott ne lennének. Hatvan éves a magyar iparnak ez ai diadalmas büszkesége. 1872-ben alakult és ma napi negyedmillió izzólámpa és rádióoső a termelése. De ezzel nem fejeződött be az Egyesült Izzó példátlan fejlődése: garantálja ezt az a nagyszerű vezetés, amely Aschner Lipót vezérigazgató irányítása mellett vezeti új utak és xíj virágzás felé ezt a gyönyörű vállalatot, a magyar gazdasági és ipari élet büszkeségét, a Tungsram-müveket.
