Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-10 / 6. szám

6. szám • ’ - / V / i / ! HUSZONHETEDÍK évfolyam J . — 1932 február 10 filggeien Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Budapest 104 millióía Kimutatást készített a polgármester azok­ról a közmunkákról és közszállításokról, melye­ket a főváros juttat 1932-ben az iparnak és ke­reskedelemnek. Több mint száznégy millió pengő kerül vissza a városháza szívkamrájából a gazdasági élet vérkeringésébe: erre a száz­négy millióra büszkén hivatkozhatik a város — a mai nagy munkanélküliségben. Közmunkát sem az állam, sem a törvény- hatóságok nem tudnak adni. Ez a száznégy millió sem jelent új beruházást, csupán a ren­des költségvetési gazdálkodás által nyújtott lehetőségek felhasználását. De már magában véve az a körülmény is rendkívüli jelentőségű, hogy a főváros ezekben az abnormális időkben épúgy teljesíti gazdasági hivatását, mintha nem lenne világválság, nem omlott volna össze minden, minden közgazdasági törvény, melyet szentnek és megváltozhatatlannak tudtunk. Átértékelődött minden körülöttünk. A köz- gazdasági élet megdönthetetlen alaptörvényei babonáknak bizonyultak. Reális valóságokból üres fikciók lettek. A termelés, a tőke és munka fogalmainak eddigi megállapításait elfujta a gazdasági öszeomlás vihara. Megdőltek a poli­tikai hiszekegyek által istenségekké szublimált agyaglábú bálványok, nincsenek többé bizo­nyosságok. Parlamentárizmus ? Demokrácia szentsége? Evolúció?... Csupa kérdőjel ott, ahol azelőtt felkiáltójel volt, kételkedés, ahol nemrég még feltétlen alázatossággal borult le a politikus és szociológus. Ugyanígy jártak a gazdasági élet törvényhozói: szép skatulyákba szortírozták a gazdasági élet „megdönthetet­len“ törvényeit és amikor e skatulyák előtt térdre kényszerítették a világot, kiderült, hogy nincs bennük egyéb, mint néhány kérdőjel. Nincsenek bizonyosságok, nincs jövő, a politikai és gazdasági életnek nincs horizontja, még kevésbbé perspektívája. Aki ma prognózist csinál, csak sarlatán lehet, nem tudós, hanem jövendőmondó kuruzsló. Kossuth Lajos a poli­tikát az egzisztenciák tudományának nevezte: soha igazabb nem volt a zseniális definíció, mint ma. Megnyugtató, hogy ezekben a furcsa, hol­napnélküli időkben egy lehiggadt, szenvedély nélküli Sipőcz Jenő ül a polgármesteri szék­ben. Azzal vádolták ellenesei, hogy nincs benne koncepció, nincs nagyvonalú elán benne. Igaz­ságos-e ez a megállapítás, nem tudhatjuk, nem is fogjuk egyelőre megtudni. Mert egészen bizonyos, hogy vannak Sipőcz Jenőnek is álmai, vágyai, ragyogó víziói, szeretne ő is Budapest­tel együtt magasságokba szárnyalni, fantáziá­jára bízni magát és felemelkedni a szürke hét­köznapokból ünnepi fényekbe. De nem az álmok világát éljük. A száznégy millió pozitívum. Azt mondja a polgármester, hogy a jövedelmeket állandóan figyeli és azokhoz szabja a szükségleteket. Nem vezetteti magát költségvetési fantomoktól, ra­gaszkodik a földhöz, a szilárd talajhoz. Ezek­ben az időkben, amikor Pestvármegye, a vidéki törvényhatóságok, sőt maga az állam is csupa bizonytalanság és nincsetlenség, amikor nem telik még a tisztviselők fizetésére és a nyug­díjasok nyugdíjára se, ugyanakkor Budapest sziklavárát hiába ostromolják a viharok, áll rendíthetetlenül, biztonságosan és teljesíti a maga nagyszerű hivatását. A rendkívüli időkhöz tudott alkalmazkodni a főváros vezetősége. Példát mutat nemcsak le­felé, a nélkülöző tömegek felé, hanem felfelé is. Budapest példája ma egyedülálló, imponáló példa: mert az egyetlen bizonyosság a csupa bizonytalanság közt. Kepesztes-Fischep Fepenc belügyminiszter* nyilatkozik a Független Budapestnek az új költségvetés jóváhagyásáról M hatos bizottság e héten tárgyalja a költségvetést — Szó sincs nagyobbarányú változtatásokról: betű yminiszteri döntés nem hoz meglepetéseket — M belügyminiszter kijelenti, hogy a leg­szigorúbb takarékossági szempontok érvényesítésére törekszik íamotte pénzügyi tanácsnok — a főváros ezévi háztartásának alakulásáról Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter még nem döntött a főváros 1932. évi költségvetésének a jóváhagyásáról. A jóváhagyás tekintetében mutat­kozó késedelem bizonyos aggodalmakat váltott ki a főváros egyes vezető tisztviselőinél, akiknek a körében hire jár, hogy a belügyminiszter nagy­arányú változtatásokat akar eszközölni a fő­város költségvetésében. Az új fővárosi törvény ugyanis jogot ad a belügy­miniszternek nemcsak arra, hogy egyes tételeket tet­szése szerint töröljön, vagy megváltoztasson, hanem arra is, hogy egészen új célokra új kiadási tételeket vétessen fel a költségvetésbe. A városházán termé­szetszerűen már meg is kezdődött az líj költségvetés végrehajtása, mert hiszen január elseje óta már min­denféle kifizetéseket eszközölnek az esedékesség sze­rint. Egyes hivatalok és intézmények előlegeket is felvettek a főváros pénztárából olyan kiadásokra, amelyeket már most, az év elején kell eszközölni. Ilyen körülmények között érthető az az idegesség, amely egyes városházi ügyosztályokban jelentkezik a költségvetés legfelsőbb jóváhagyásának az elhúzó­dása miatt. A Független Budapest munkatársának alkalma volt erről a kérdésről beszélni vitéz Keresz­tes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, akihez azt a kérdést intéztük, hogy mi az oka a jóváhagyás el­húzódásának, érdeklődtünk továbbá azoknak a tár­gyalásoknak a menete iránt is, amelyek a főváros költségvetésének áttanulmányozása céljából indul­tak meg. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosi költségvetés .jóváhagyása körül tulajdonkéippen nincs semmiféle kése­delem. Máskor is megtörtént, hogy a költ­ségvetés jóváhagyásáról csak három-négy hónappal a felterjesztés után történt dön- \ tés. Ami a jóváhagyás körül folyó tárgya- j lásokat illeti, hangsúlyozni kívánom, hogy j az egész költségvetést a legalaposabban át- \ tanulmányozom és döntésem meghozatala i előtt természetesen meghallgatom a pénzügyminiszté­rium illetékes osztályának a szak- véleményét is. — A jóváhagyás felől már csak azért sem, történhetett intézkedés, mert hiszen a 33-as bizottság 6-os albizottsága éppen ezen a héten veszi tárgyalás alá a főváros költségvetését. Ez a bizottság a maga tárgyalásainak az eredményéről jelentést készít. Ezt a jelen­tést is megvárom, hogy az összes illetékes szervek véleményének az ismeretében dönt­hessék az előttem fekvő kérdésről. — A főváros költségvetésének az át­tanulmányozása során és a jóváhagyást il­letően is egyetlenegy szempont vezérel: a n agy közön ség érdeke. A takarékossági szempontok legtel­jesebb érvénysítésére törekszem az egész vonalon és így a főváros költség- vetésének a területein is. Egyebet ezidő- szerint nem mondhatok. 1Lamotte tanácsnok nyilatkozik a főváros pénzügyi helyzetéről Tekintettel arra a körülményre, hogy a város­házán nagy meglepetéseket okozhatna a fővárosi költségvetés fontosabb tételeinek a megváltoztatása, szükségesnek tartottuk, hogy erre az eshetőségre vonatkozóan felvilágosításért forduljunk Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokhoz. Megkérdeztük a főváros pénzügyi ügyosztályának a vezetőjét, hogy van-e tudomása ezekről az állítólag tervbevett nagy­arányú változásokról és aziránt is érdeklődtünk, hogy újév óta hogyan alakult ezidáig a főváros pénzügyi helyzete. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest munkatársán ak: Érdeklődéssel várjuk a belügy­miniszter úr leiratát, amely a főváros 1932. évi költségvetésének a jóváhagyása felől fog intézkedni. Tudomásom szerint nincsen szó a főváros költségvetésében semmiféle komolyabb természetű változtatásról. Ép­pen azért, mert ilyesmiről nincsen tudo­másom, bizonyosra veszem, hogy ilyen lé­nyegbevágó módosítás nem is lesz, mert ha ilyesmit terveznének, engem fel­tétlenül meghallgatnának. Különben is köz­tudomású, hogy a, takarékossági szempon­tokat a főváros ezévi költségvetésének az összeállításánál végletekbe menően érvé­nyesítettük és így a költségvetésben jelen­tősebb törléseket eszközölni nem is lehet- Ismétlem azonban, hogy ilyen szándékról nincsen tudomásom. Lamotte tanácsnok elmondotta ezután, hogy nagy érdeklődés előzi meg az országos 33-as bizott­ság 6-os albizottságának a tárgyalásait, amelyeken a főváros ezévi költségvetését veszik bonckés alá. Tárgyalják a költségvetést természetesen a pénzügy­minisztériumban is, ahova a főváros polgármestere annakidején szintén felküldötte a költségvetés egyik példányát. A főváros pénzügyi helyzetének legújabb alakidásáról Lamotte Károly a következőket mon­dotta: — Ami a főváros pénzügyi helyzetének az év első hónapjában történt alakulását illeti, ebben a tekintetben semmiféle válto­zásról sem, tudok beszámolni. A januári hónapban — az eddig is­mert adatok alapján — a pénzügyi helyzetet normálisnak minősíthetem. Egyelőre semmiféle zavaró momentum sem fordul elő. Hangsúlyoznom kell azon­ban, hogy érdemleges eredmény az első adó­negyed végén alakul ki, vagyis február 15-én. Az eddigi adatokból — úgy gondolom — joggal lehet következtetni arra, hogy a fő­város pénzügyi helyzete továbbra is a normális keretek között marad és a főváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom