Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-10 / 6. szám
6. szám • ’ - / V / i / ! HUSZONHETEDÍK évfolyam J . — 1932 február 10 filggeien Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Budapest 104 millióía Kimutatást készített a polgármester azokról a közmunkákról és közszállításokról, melyeket a főváros juttat 1932-ben az iparnak és kereskedelemnek. Több mint száznégy millió pengő kerül vissza a városháza szívkamrájából a gazdasági élet vérkeringésébe: erre a száznégy millióra büszkén hivatkozhatik a város — a mai nagy munkanélküliségben. Közmunkát sem az állam, sem a törvény- hatóságok nem tudnak adni. Ez a száznégy millió sem jelent új beruházást, csupán a rendes költségvetési gazdálkodás által nyújtott lehetőségek felhasználását. De már magában véve az a körülmény is rendkívüli jelentőségű, hogy a főváros ezekben az abnormális időkben épúgy teljesíti gazdasági hivatását, mintha nem lenne világválság, nem omlott volna össze minden, minden közgazdasági törvény, melyet szentnek és megváltozhatatlannak tudtunk. Átértékelődött minden körülöttünk. A köz- gazdasági élet megdönthetetlen alaptörvényei babonáknak bizonyultak. Reális valóságokból üres fikciók lettek. A termelés, a tőke és munka fogalmainak eddigi megállapításait elfujta a gazdasági öszeomlás vihara. Megdőltek a politikai hiszekegyek által istenségekké szublimált agyaglábú bálványok, nincsenek többé bizonyosságok. Parlamentárizmus ? Demokrácia szentsége? Evolúció?... Csupa kérdőjel ott, ahol azelőtt felkiáltójel volt, kételkedés, ahol nemrég még feltétlen alázatossággal borult le a politikus és szociológus. Ugyanígy jártak a gazdasági élet törvényhozói: szép skatulyákba szortírozták a gazdasági élet „megdönthetetlen“ törvényeit és amikor e skatulyák előtt térdre kényszerítették a világot, kiderült, hogy nincs bennük egyéb, mint néhány kérdőjel. Nincsenek bizonyosságok, nincs jövő, a politikai és gazdasági életnek nincs horizontja, még kevésbbé perspektívája. Aki ma prognózist csinál, csak sarlatán lehet, nem tudós, hanem jövendőmondó kuruzsló. Kossuth Lajos a politikát az egzisztenciák tudományának nevezte: soha igazabb nem volt a zseniális definíció, mint ma. Megnyugtató, hogy ezekben a furcsa, holnapnélküli időkben egy lehiggadt, szenvedély nélküli Sipőcz Jenő ül a polgármesteri székben. Azzal vádolták ellenesei, hogy nincs benne koncepció, nincs nagyvonalú elán benne. Igazságos-e ez a megállapítás, nem tudhatjuk, nem is fogjuk egyelőre megtudni. Mert egészen bizonyos, hogy vannak Sipőcz Jenőnek is álmai, vágyai, ragyogó víziói, szeretne ő is Budapesttel együtt magasságokba szárnyalni, fantáziájára bízni magát és felemelkedni a szürke hétköznapokból ünnepi fényekbe. De nem az álmok világát éljük. A száznégy millió pozitívum. Azt mondja a polgármester, hogy a jövedelmeket állandóan figyeli és azokhoz szabja a szükségleteket. Nem vezetteti magát költségvetési fantomoktól, ragaszkodik a földhöz, a szilárd talajhoz. Ezekben az időkben, amikor Pestvármegye, a vidéki törvényhatóságok, sőt maga az állam is csupa bizonytalanság és nincsetlenség, amikor nem telik még a tisztviselők fizetésére és a nyugdíjasok nyugdíjára se, ugyanakkor Budapest sziklavárát hiába ostromolják a viharok, áll rendíthetetlenül, biztonságosan és teljesíti a maga nagyszerű hivatását. A rendkívüli időkhöz tudott alkalmazkodni a főváros vezetősége. Példát mutat nemcsak lefelé, a nélkülöző tömegek felé, hanem felfelé is. Budapest példája ma egyedülálló, imponáló példa: mert az egyetlen bizonyosság a csupa bizonytalanság közt. Kepesztes-Fischep Fepenc belügyminiszter* nyilatkozik a Független Budapestnek az új költségvetés jóváhagyásáról M hatos bizottság e héten tárgyalja a költségvetést — Szó sincs nagyobbarányú változtatásokról: betű yminiszteri döntés nem hoz meglepetéseket — M belügyminiszter kijelenti, hogy a legszigorúbb takarékossági szempontok érvényesítésére törekszik íamotte pénzügyi tanácsnok — a főváros ezévi háztartásának alakulásáról Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter még nem döntött a főváros 1932. évi költségvetésének a jóváhagyásáról. A jóváhagyás tekintetében mutatkozó késedelem bizonyos aggodalmakat váltott ki a főváros egyes vezető tisztviselőinél, akiknek a körében hire jár, hogy a belügyminiszter nagyarányú változtatásokat akar eszközölni a főváros költségvetésében. Az új fővárosi törvény ugyanis jogot ad a belügyminiszternek nemcsak arra, hogy egyes tételeket tetszése szerint töröljön, vagy megváltoztasson, hanem arra is, hogy egészen új célokra új kiadási tételeket vétessen fel a költségvetésbe. A városházán természetszerűen már meg is kezdődött az líj költségvetés végrehajtása, mert hiszen január elseje óta már mindenféle kifizetéseket eszközölnek az esedékesség szerint. Egyes hivatalok és intézmények előlegeket is felvettek a főváros pénztárából olyan kiadásokra, amelyeket már most, az év elején kell eszközölni. Ilyen körülmények között érthető az az idegesség, amely egyes városházi ügyosztályokban jelentkezik a költségvetés legfelsőbb jóváhagyásának az elhúzódása miatt. A Független Budapest munkatársának alkalma volt erről a kérdésről beszélni vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, akihez azt a kérdést intéztük, hogy mi az oka a jóváhagyás elhúzódásának, érdeklődtünk továbbá azoknak a tárgyalásoknak a menete iránt is, amelyek a főváros költségvetésének áttanulmányozása céljából indultak meg. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosi költségvetés .jóváhagyása körül tulajdonkéippen nincs semmiféle késedelem. Máskor is megtörtént, hogy a költségvetés jóváhagyásáról csak három-négy hónappal a felterjesztés után történt dön- \ tés. Ami a jóváhagyás körül folyó tárgya- j lásokat illeti, hangsúlyozni kívánom, hogy j az egész költségvetést a legalaposabban át- \ tanulmányozom és döntésem meghozatala i előtt természetesen meghallgatom a pénzügyminisztérium illetékes osztályának a szak- véleményét is. — A jóváhagyás felől már csak azért sem, történhetett intézkedés, mert hiszen a 33-as bizottság 6-os albizottsága éppen ezen a héten veszi tárgyalás alá a főváros költségvetését. Ez a bizottság a maga tárgyalásainak az eredményéről jelentést készít. Ezt a jelentést is megvárom, hogy az összes illetékes szervek véleményének az ismeretében dönthessék az előttem fekvő kérdésről. — A főváros költségvetésének az áttanulmányozása során és a jóváhagyást illetően is egyetlenegy szempont vezérel: a n agy közön ség érdeke. A takarékossági szempontok legteljesebb érvénysítésére törekszem az egész vonalon és így a főváros költség- vetésének a területein is. Egyebet ezidő- szerint nem mondhatok. 1Lamotte tanácsnok nyilatkozik a főváros pénzügyi helyzetéről Tekintettel arra a körülményre, hogy a városházán nagy meglepetéseket okozhatna a fővárosi költségvetés fontosabb tételeinek a megváltoztatása, szükségesnek tartottuk, hogy erre az eshetőségre vonatkozóan felvilágosításért forduljunk Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokhoz. Megkérdeztük a főváros pénzügyi ügyosztályának a vezetőjét, hogy van-e tudomása ezekről az állítólag tervbevett nagyarányú változásokról és aziránt is érdeklődtünk, hogy újév óta hogyan alakult ezidáig a főváros pénzügyi helyzete. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest munkatársán ak: Érdeklődéssel várjuk a belügyminiszter úr leiratát, amely a főváros 1932. évi költségvetésének a jóváhagyása felől fog intézkedni. Tudomásom szerint nincsen szó a főváros költségvetésében semmiféle komolyabb természetű változtatásról. Éppen azért, mert ilyesmiről nincsen tudomásom, bizonyosra veszem, hogy ilyen lényegbevágó módosítás nem is lesz, mert ha ilyesmit terveznének, engem feltétlenül meghallgatnának. Különben is köztudomású, hogy a, takarékossági szempontokat a főváros ezévi költségvetésének az összeállításánál végletekbe menően érvényesítettük és így a költségvetésben jelentősebb törléseket eszközölni nem is lehet- Ismétlem azonban, hogy ilyen szándékról nincsen tudomásom. Lamotte tanácsnok elmondotta ezután, hogy nagy érdeklődés előzi meg az országos 33-as bizottság 6-os albizottságának a tárgyalásait, amelyeken a főváros ezévi költségvetését veszik bonckés alá. Tárgyalják a költségvetést természetesen a pénzügyminisztériumban is, ahova a főváros polgármestere annakidején szintén felküldötte a költségvetés egyik példányát. A főváros pénzügyi helyzetének legújabb alakidásáról Lamotte Károly a következőket mondotta: — Ami a főváros pénzügyi helyzetének az év első hónapjában történt alakulását illeti, ebben a tekintetben semmiféle változásról sem, tudok beszámolni. A januári hónapban — az eddig ismert adatok alapján — a pénzügyi helyzetet normálisnak minősíthetem. Egyelőre semmiféle zavaró momentum sem fordul elő. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy érdemleges eredmény az első adónegyed végén alakul ki, vagyis február 15-én. Az eddigi adatokból — úgy gondolom — joggal lehet következtetni arra, hogy a főváros pénzügyi helyzete továbbra is a normális keretek között marad és a főváros
