Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-10 / 6. szám
Q Független Budapest Budapest, 1932 február 10. Intézeti és házi ruha ■€ I R Ék LYlfi GOZMOSÓ mosására csak a B IV., Magyar ucca 3., VII., Király ucca 15., V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. — Telefón. — Házhoz küldenek. háztartásának a.z egyensúlyát semmiféle veszedelem sem fenyegeti. Érdeklődtünk a beszélgetés során aziránt is, hogy a főváros fizeti-e a hídépítési alapba a megállapodás szerinti havi százezer pengőt. Larnolle tanácsnok válasza ez volt: — Január havában befizettük az első százezer pengőt, rövidesen befizetjük^ a februári százezret is. Mi a magunk részéről teljesítjük a vállalt kötelezettséget. A gazdasági helyzet alakulása következtében nagyarányú élénkség mutatkozik az ingatlanforgalomban és így biztosítottnak látszik ezeknek a havi százezer pengőknek az előteremtése. Egyelőre természetesen még nincs száz- százalékos fedezetünk, mert hiszen most mén csak a kivetéseknél túrtunk. E kivetések alapján a magasabb kulcs csak hónapok múltán fogja a _ többletbevételnél a maga hatását éreztetni. Ami egyébként a munkálatokat illeti, úgy tudom, hogy a vasszerkezetet a gépgyárak készítik, tavasszal pedig a földmunka is megindul. A belügyminiszter és Lamotte tanácsnok nyilatkozatából meg lehet állapítani, hogy a költségvetés jóváhagyása felöl most már rövidesen megtörténik a döntés, amely nem fog meglepetéseket hozni. A kormány és a főváros vezetősége között egyébként szinte megszakítás nélkül folynak pénzügyi természetű tanácskozások, legutóbb például Lukács Ödön miniszteri tanácsosnál, a pénzügyminisztérium városi ügyosztályának a vezetőjénél az inségakciók pénzügyi fedezőiének az előteremtéséről tárgyalt Sipőcz Jenő polgármester. A kormány március végéig hárommillió pengőt helyezett kilátásba a főváros számára. A január havi egymillió pengőt már folyósították is, a február havi átutalásra a napokban kerül a sor. Dr. Rátkai Károly. Beszélgetés Friedrich Istvánnal a fővárosi f®rvési^ revíziójáról, a városházi programftalan- ságrél, az autonómia újraéledésének feltételeiről és a legsürgősebb feladatokról Friedrich István támogatja a fővárosi törvény revíziójáért indított küzdelmet Friedrich István, a Keresztény Ellenzék vezére az utóbbi időben keveset foglalkozott a városházi politikai élet aktuális problémáival, minthogy hosz- szabb tanulmányúton volt Csehszlovákiában, ahol Benes külügyminiszterrel folytatott nagyjelentőségű tárgyalásokat, legutóbb pedig a parlamenti ellenzék akcióiban tevékenykedett. Úgy a Benes cseh külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai, mint a parlamenti ellenzék nevében a képviselőházban tartott nagy beszéde egyaránt feléje irányították a figyelmet. Most, hogy a képviselőházban szélcsend állott be, Friedrich István ismét belemélyed a városházi kérdések tanulmányozásába. Országos politikai sikerei alkalmából felkerestük a Keresztény Ellenzék vezérét és megkértük őt arra, hogy jelölje meg az aktuális városházi feladatokat és mondjon véleményt a városházi adminisztráció vezetőinek tevékenységéről. Friedrich István, a Keresztény Ellenzék vezére a vele folytatott beszélgetés során a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A legsürgősebb feladatnak tartom a fővárosi törvény revíziójának a kiharcolását. Nagy örömöre szolgál, hogy a Független Budapest karácsonyi számában harcot hirdetett a fővárosi törvény revíziójáért. A magam részéről ezt a küzdelmet a leghatékonyabban támogatni óhajtom. Ha a városházi pártok körében ilyen kirobbanó erővel nyilatkozik meg a fővárosi törvény revíziójának a követelése, én ebben kedvező jelt látok, mert úgy gondolom, hogy az autonómia a hosszú letargia után most ismét éledni kezd. ágy tudom egyébként, hogy a fővárosi törvény revízióját a. kormány támogató kereszténypárt berkeiben is sürgetik éspedig főként azért, hogy megszüntessék a belügyminiszter- neli azt a teljhatalmú jogát, amely a fővárosi költség vetésnek a maga tetszése szerinti megváltoztatására; vonatkozik. A belügyminiszter azt tehet a főváros költségvetésével, amit akar. Az új fővárosi törvény tehát elkobozta a legalkotmányosabb jogot: a költség- vetési jogot. , Megértem, ha a kormánytámogató Kereszténypárt vezetőinek ez nem tetszik. Ugyanez a helyzet a kultuszminiszter irányában is, akinek Végtelenül szövött pamut- és teveszőrgéphajtősxíjak, feímaő- és szálíítő- frseveeJen-ek, gépHajtőSsöteleík hazai és tengőjén túli kenderből és pamutból, selffiskäor- kötél és gepkaltö^sinörok pamutból, nyersen éj impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötél- j szerelések: gcphajtó- és sodronykötelek szere- j lése és rövidítése. HELLE ANTAL cégi. SCHBENK MÁTYÁS hovederszövő-, kender- és sód rony k ötéi gyára ! Alapíthatott: 1880 — Rákospalota — Tol.: 1)5-2 89 Friedrich István viszont arra van joga, hogy beleszóljon a fővárosi tanerők kinevezésébe.- De szükség van a fővárosi törvény revíziójára azért is, hogy végre ismét helyreállítsuk a teljes nyilvánosságot minden fórumon. Szükség van a revízióra, mindezeken felül az adminisztráció meggyorsítása, érdekében is. Napról-napra látjuk, hogy a városházi adminisztráció vezetői megmozdulni sem tudnak az illetékes kormánykörök megkérdezése nélkül. A városházi uraknak minden egyes részletkérdést meg kell beszélniük az illetékes minisztérium szakreferensével. Halmozódnak az akták és egyikből sem születik meg olyan cselekedet, amelyből valami előny származhatnék a főváros közönségére. De a fővárosi törvény revíziója révén kell megszüntetni azt a tarthatatlan állapotot is, hogy a fővárosnak két polgár- mestere legyen. Az egyik a főpolgármester, a másik a polgár- mester. A főpolgármester egyre jobban beleéli magát a polgármester szerepébe. Úgy tesz-vesz, mintha ő volna a polgármester és a polgármester csak az ő helyettese volna a városházán, pedig megfordítva áll a dolog, mert az> új fővárosi törvény sokkal több jogot adott a, polgármesternek. mint amennyivel eddig rendelkezett. A fővárosnak a polgármester a vezetője és a polgármester nem egyéb, mint a kormánynak, vagyis a felügyeleti hatóságnak a városházi képviselője. - — Nézetem szerint ezeken a pontokon kell keresni annak a városházi programtalanságnak az okát is, amely végigvonul a városházi adminisztrációnak az egész területén. közeledik a tavasz és egyetlen közmunka-terv s m vár a városházáin meg valósításra. A főve ros minden esztendőben segítségére sietett az iparnak és a kereskedelemnek — különböző közmunkák és beruházások végrehajtásával. Ma nem hallunk egyebet, mint szónoklatokat a leépítésről és az állandó takarékosságról. Állandóan csak leépíteni és állandóan csak iaka- koskodni, ez végül is nem jelent mást, mint lassú kimúlást. Hiú ábrándozás a városházi urak részéről mindent a viszonyok javulásától várni. Sajnálattal kell konstatálnom, hogy Hunyadi János természetes keserűvíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize a városház urai kezdenek a programta- lanság útján a kormány után bandukolni, kezdenek megalkudni a túlzott takarékoskodás és az állandó leépítésnek sokszor fölöslegesen hangoztatott jelszavaival. Súlyos veszélyt Iáitok ezekben a jelenségekben, amelynek elterjedése ellen már a legközelebbi alkalommal fölemelem tiltakozó szavamat a városházán. Helyszíni vizsgálatot rendelt el a polgármester a bécsi idegenforgalmi irodában Csilléry András interpellációja A bécsi magyar Idegenforgalmi iroda különös üggyel kapcsolatban vonta most magára a közfigyelmet. A főváros a köteles takarékcs- sáenak megfelelően, ele azért Budaeesthez méltó finomsággal rendezte be a béesi iroda reprezentatív célokra szolgáló helyiségeit és a berendezési tárgyak kiválasztásánál alkalmat nyújtott a magyar iparművészet érvényesülésére is. Akik az iroda helyiségeiben jártak, nagy elismeréssel nyilatkoztak azokról az értékes művészi festményekről, kerámiákról és egyéb műtárgyakról, melyek az idegenforgalmi hivatalt díszítik s melyek az ott megforduló külföldiek figyelmét is magukra vonják. Hogy az ott kiállított műtárgyak nemcsak a laikus szemlélőnek tetszenek, hanem tényleges műértékek is és. méltóan reprezentálják a magyar művészetet, azt igazolna az a tény i,s, hogy a legnagyobb magyar művészeti folyóirat, a Magyar Iparművészet külön számot adott ki legutóbb, melynek egész tartalma a bécsi idegenforgalmi irodával és az ott található művészi tárgyakkal foglalkozik. . Legutóbb azonban Csilléry András kritika tárgyává tette a bécsi Idegenforgalmi irorJa berendezéseit és egyrészt luxuriozusnak mondotta, költségesnek, másrészt azt állította, hogy oda nem való, a magyar művészettel semmiféle vonatkozásban nem álló műtárgyakkal rakták tele a szobákat. Az erről elhangzott interpelláció következtében most vizsgálat indul ez ügyben. Sipőcz Jenő polgármester Csilléry Andrásnak tudomására adta, hogy kritikája nyomán hivatalos vizsg-álóbizottságot küld ki Bécsbe. A vizsgálóbizottság- a napokban elutazik és visszatérésekor azonnal jelentést tesz tapasztalatairól. A szakvéleményt a polgármester nyilvánosságra fogja hozni. 1932 február 28-ig a jelenlegi gyári készpénzár beszámítjuk régi rádióját EZ AZ IGAZI I CSEREAKCIÓ ! Használtja fel ezt az alkalmat s szerezze be ön is a legmodernebb dinamikus hangszóróval egybeépített földrajzi rádiót, hol tokok ■ helyett a kivánt állomás jelentkezik. Sziksz Rádió-gyár, Budapest, Vili, Rákóczi-út 9. Teiefon : 385—33. A legjobb, legolc óbb TOKAJIT ZIHMEBHANN ZSIGMOND termelőnél Vilmos császár-út 66 ' K á 1 m ií n ucc a s ar o k Telefon 24-9-82
