Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-28 / 39. szám
Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Az igazi program Ripka Ferenc Lassanként talán mégis megkezdődik az élet a városházán. Ha nem is az igazi élet, — amíg a fővárosi törvény érvényben van, eddig erről szó sem lehet, — hanem valami, amit ma életnek képzelünk, ragaszkodva régi illúziókhoz, melyeket feledni nem lehet. Itt az október, a hivatalos pihenőnek már vége és talán a nemhivatalos, de annál erőteljesebb tespe- dést is felváltja valami mozgás. Munka, az volna. A főpolgármester elmondja a Független Budapest más helyén, hogy mi minden vár az őszi munkaprogramban megvalósításra: csupa fontos, nagyszabású feladat, amelyek régebben megmozgatták volna a városháza tömör falait és küzdelmeket, nagy harcokat varázsoltak volna a letargikus álomba merült közgyűlési és bizottsági termekbe. Ma nincs harci zaj. A munka lázas ritmusa nem tud eluralkodni a lelkeken: bágyadt tudomásulvétel, csendes beletörődés, — hisz úgyse lehet a dolgokon változtatni, mirevaló lenne az erőfeszítés, a nagyotakarás?! Erről leszoktunk. Itt senki sem akar nagyot, senki sem hoz újat. Hallgatólagos megállapodással, öntudatalatti megegyezéssel a „fortvurstlizás“ lett a városháza állandó programja. A „lendület“ szót kitörölték a főváros szótárából, helyébe még az ellenzék is felvette a legszörnyűbb, halált jelentő kifejezést: „minden mindegy“. Talbot, üzemi revízió, inségakciók, közlekedési problémák, üzemi nyugdíjszabályzat, különböző szabályrendeletek, meg a költségvetés: éppen elég őszi munkarendnek. Ha végigtekintünk ezen a műsoron, szemre nagyon szépnek látszik. Máskor se volt több a feladat, sőt ellenkezőleg, mintha kissé túlzsúfolt lenne az őszi műsor. Pedig nem az. Egyáltalán nem. Talbot? Majd a kormány dönt, a közgyűlésnek csak a formai döntés joga jut ki. Törvényes formát adni a kormányakaratnak. Üzemei revízió? E pillanatban már nem érdekes a kérdés: Kenéz miniszter, a közüzemek ellensége a múlté, és ki tudja, milyen lesz az új miniszter felfogása. A fővároséra senki sem kíváncsi, a mindenkori miniszter dönt ebben a kérdésben, a főváros csak utánatáncol a kormányakaratnak. Ez pedig ebben a pillanatban még ismeretlen, tehát a főváros sem tudja még, mit fog akarni esetleg már a jövő héten. Minthogy most nincs kormány, a fővárosnak sincs programja. És így megy ez tovább, végig az egész vonalon, így fest a nagy őszi munkaprogram, amelyből bántó vádként hiányzik ez a szó: kezdeményezés. A főváros nem kezd. Budapest nem kísérletezik ötletekkel. Nem gondolkozik: erről leszoktatták. Mirevaló lenne? Megtanulta már a tíz elmúlt év alatt, hogy főváros tervez, kormány végez, — ennélfogva lemondott a. tervezésről. Csak álmok vannak. De azok aztán szépek. Itt van Harrer Ferenc nagy, új álma Budapest fejlesztéséről, nagygyátételéről. Gigászi álmok, melyekhez más generáció kellene, jobb, tettrevágyóbb, energi- kusabb. Harrer elkészítette koncepciózus tervét, most majd összeül a bizottság, elméletileg letárgyalja az egészet, kissé megtermékenyíti majd az agyakat és születni fognak jó meg rossz ötletek: aztán félreteszik az egészet, mondván, hogy a mai idők nem alkalmasak arra, hogy munkába kezdjenek. Holott, ha volt valaha szükség arra, hogy a főváros iniciáljon, munkát, életet hozzon, úgy ma van az. Most, amikor minden elméletnél többet ér egyetlen cselekedet. Hogy nincs pénz? Nem igaz. Pénz van. csak akarni kell. Csak akarni kell és kis tehetségre van szükség. Némi bátorságra, arra a „lendület“ szóra, amelyet töröltek a szótárból. Budapest a világ egyik leggazdagabb városa ma is és ez a gazdagság nem akkor konzerválódik, ha féltékenyen őrizzük a vasládákat, melyben kincseink vannak, nem valorizálódik, ha ülünk rajta féltékenyen. Tessék az óriási vagyon egy részéből forgótőkét csinálni, ma nemcsak hogy szabad ezt tennünk, hanem életfenntartó kötelességünk. Bele kell vágni a nagy feladatokba. Munkát varázsolni, hadd dörömböljön, lüktessen az elalvadó élet és akkor megjavul az adófizetési statisztikától kezdve a születési statisztikáig minden és Budapesté a jövő. Ez lenne az igazi őszi program. Az, amelyet Budapest vár, függetlenül minden kormánytól. főpolgármester* nyilatkozik a Független Budapestnek az inségakciók kiterjesztésé kéz szükséges kormány segít ség előteremtéséről, a státusrendezésröl és a városigazgatás racionalizálásáról a közgyűlés őszi munkaprogramjáról, az üzemi kérdések sürgős rendezéséről, a Fővárosi Számszék működéséről, Október végéig dönteni kell az üzemekről, mert a belügyminiszter nem ad több haladékot Ripka Ferenc A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután tartja első őszi közgyűlését és ezzel hivatalosan is megkezdődik a városháza új munkaszezónja. A legközelebbi hetekben sűrűn tart közgyűlést a törvényhatósági bizottság, tekintve, hogy a főváros nagyközönségét érintő problémáknak egész sorozata vár megoldásra. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének a napirendjét mindenkor a főpolgármester állapítja meg, aki ilyen körülmények között irányító befolyást gyakorol a törvényhatóság munkájára. A Független Budapest munkatársa éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy magához Ripka Ferenc főpolgármesterhez forduljon I felvilágosításért, a most kezdődő munkaszezón pro- I gramjának alakulását illetően. Ebből az alkalomból j hosszabb beszélgetést folytattunk Ripka főpolgármes- I terrel, aki nyilatkozott mindazokról az aktuális várospolitikai kérdésekről, amelyek a főváros közön- I ségél érdekelhetik. Mindenekelőtt a legközelebbi köz- 1 gyűlés munkarendje iránt érdeklődtünk. Ripka Ferenc főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A törvényhatósági bizottság közgyűlésére a legközelebbi időben igen sok és rendkívül fontos feladat vár. A legfontosabb feladat természetesen az új költségvetés tárgyalása, de ezzel párhuzamosan más problémák is megoldásra várnak. így például rendkívül sürgős feladat azoknak a szabályrendeleteknek az elkészítése, amelyeknek újjászövegezését és módosítását kötelezően írja elő az új fővárosi törvény. A legfontosabb szabályrendeletek között kell megemlíteni az üzemszervező szabályrendeletet, az üzemi alkalmazottak illetményének rendezéséről szóló szabályzatot, az üzemi alkalmazottak szolgálati szabályzatát és általában azokat a szabályrendeleteket, amelyeket az üzemi alkalmazottak kinevezésével és előléptetésével kapcsolatos kérdések rendezésre hivatottak. 71 z inségakciók Tekintettel arra a körülményre, hogy a fővárosnak éppen a legutóbbi napokban fel kellett emelnie az ingyenebédek számát, érdeklődtünk a főpolgármesternél azoknak a tárgyalásoknak az alakulása iránt is, amelyek az inségakciók kiterjesztéséhez szükséges költségfedezet előteremtésére, illetve a kormánysegítség folyósítására vonatkoznak. Ripka főpolgármester ezeket felelte: Legsürgősebb teendőim között is első helyen szerepel ennek a kérdésnek a rendezése. Érdemleges tárgyalások vannak folyamatban eziránt és pedig olyan értelemben, hogy a főváros legalább olyanmérvű segítséget kaphasson, amely lehetővé teszi ezeknek a téli Ínség- akcióknak a tavalyi keretek közötti folytatáséit. 71 Fővárosi Számszék működésének gyakorlati eredményei A beszélgetés további során érdeklődtünk a Fővárosi Számszék működése iránt is. Ez az intézmény tudvalévőén a kormányzat ellenőrző szerve, amely teljes csöndben dolgozik és így a főváros közönsége működéséről és e működés gyakorlati eredményéről kevés információi kap. Ripka főpolgármester ezeket mondotta: — A fővárosi számszék nem a nyilvánosság részére dolgozik. Kétségkívül hálátlan szerepe van, mert mindenütt meg kell jelennie, mindent át kell vizsgálnia. Működése során természetszerűen szabálytalanságokat is megállapít, ezek megszüntetésére figyelmezteti az illetékes tényezőket és általában — szerzett tapasztalatai alapján — olyan tanulságokat von le, amelyeknek a városigazgatás gyakorlati területein való felhasználása komoly pénzügyi eredményeket jelent. A dolog természeténél fogva csendes és. a nyilvánosság zajától távoleső működés az, amit a fővárosi számszék végez. Rengeteg munkája van, amit úgy tudok legpregnánsab- ban jellemezni, hogy alig vagyok képes követni a fővárosi számszék működését jelentéseinek az elolvasásával. Rendkívül nagyjelentőségű munka ez, amelynek — ismételten hangsúlyoznom kell — óriási gyakorlati eredményei mutatkoznak. 71 belügyminiszter nem ad több haladékot az üzemi problémák megoldására Megemlítettük a beszélgetés során Ripka főpolgármester előtt az üzemi problémák körül támadt »affért« is. Ripka főpolgármester válasza így hangzott: — A belügyminiszter úr több ízben sürgette a polgármester úrnál az üzemi jelentés elkészítését. A legutóbbi sürgető leirattal kapcsolatosan kéthónapi haladékot adott az üzemek gazdálkodásának a felülvizsgálására, illetve az üzemi szakbizottság munkájának a befejezésére és a polgármesteri javaslatnak' az elkészítésére. Tudamásom van róla, hogy a belügyminisztérium ezt a meghosszabbított terminust nem lesz hajlandó újból meghosszabbítani. A belügyminiszter úr a leghatározottabban kijelentette, hogy nem vár tovább. Nagy súlyt helyezett volna arra, hogy a törvényhatóság állásfoglalása alapján döntsön az üzemek sorsáról. abban az esetben azonban, ha ez a jelentés idejében nem készülne Dr. Pajor-szanatórium Új osztályt létesített 7.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással VIII., VAS UCCA 17. — A külőnszobák árai is lényegesen leszállítva. — Vízkúrák, Zander, orthopadía, bélfürdő stb. bejáróknak is
