Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-28 / 39. szám
Független Budapest Budapest, 1932 szeptember 28. Intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRÁLY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3., VII., Király ucca 15., V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. — Telefon. — Házhoz küldenek. Különös kártérítési por a főváros ellen — 31 év után 120 ezer pengőt követei az ingatlantulajdonos egy 1901-ben végrehajtott telekrendezés miatt el, kénytelen lenne saját hatáskörében intézkedni. Ebből az következik, hogy most már ^ gyors tempóban kell folytatni az üzemek gazdálkodásának felülvizsgálását és az üzemek sorsának eldöntését tartalmazó előterjesztésnek az előkészítését. Én a magam részéről hangsúlyozni kívánom ennél a kérdésnél, hogy az üzemi akták lezárásának elérkezett már az utolsó órája. Az üzemi kérdés állandóan nyugtalanítja a közönséget, amelynek az a benyomása van, mint hogyha szándékosan késne az autonómia az üzemi problémák megoldásával. Magam tudom a legjobban, hogy itt nincsen semmiféle szándékosság. Csak a szándékosság látszata. A kiküldött szakbizottság tagjai maguk is elfoglalt emberek, akiket nem lehet állandóan ülésre hívni. A szakbizottság elnökének legnagyobb gondot éppen az ülés összehívása. okoz és nem a munka elvégzése. Ami az üzemi problémák megoldásának a módozatait illeti; ebben a tekintetben, — nézetem szerint — csak a közönség általános érdekeit szabad szem előtt tartani. Nincs üzemvédő párt és nincs üzemellenes párt. Dönteni kell valamennyi üzem fenntartásáról, leépítéséről, más üzemmel való összevonásáról, vagy megszüntetéséről, de csak aszerint, hogy a változás előnyökkel jár-e a főváros közönségére. ' lé Ripka Ferenc főpolgármester hangsúlyozta még, hogy úgy a városházi adminisztrációra, mint a törvényhatósági bizottság közgyűlésére rengeteg munka vár az őszi szezonban. — A legközelebbi hetekben — folytatta Ripka Ferenc főpolgármester — esedékes a városházi tisztviselők státusrendezése a városigazgatás racionalizálása. Főként az elnöki ügyosztály szakbizottságának lesz igen sok dolga, mert egész sereg szabályrendeletet kell átdolgoznia és a városházi tisztviselőket érintő szabályrendeletekkel is foglalkoznia kell. Ripka Ferenc főpolgármester ezekben ismertette a törvényhatósági bizottság közgyűlésének legközelebbi munkaprogramját és általában azokat a problémákat, amelyek a legközelebbi időben megoldásra várnak. Hatalmas munkaprogram tárul elénk. Ripka főpolgármester nyilatkozatából, amelynek minden sorából kiesendül az a féltő gond, amellyel Ripka főpolgármester a főváros közönségét érintő kérdéseket kezeli. Dr. Rátkai Károly. Izgalmak egy különös behelyettesítés miatt Kabakovits József dr. bizottsági tag interpellációja a közgyűlésen Érdekes interpellációt jegyzett be a legközelebbi .közgyűlés napirendjére Kabakovits József bizottsági tag. Ripka Ferenc főpolgármester a közelmúltban több állást töltött be behelyettesítés útján, többek között egy II. osztályú számtanácsosi állásra is behelyettesített egy főtisztet. Eddig rendben volna a dolog, ámde az érdekesség éppen az, hogy a behelyettesített IT. osztályú számtanácsosi állás nem is volt üresedésben, sőt négy szám- tanácsosi állás létszámúdéit van betöltve. Kabakovits interpellációjában felvilágosítást fog kérni arra vonatkozóan, miért volt szükség ilyen körülmények között a nemlétező számtanácsosi állásra behelyettesítést eszközölni. Szerinte ez az eljárás törvénytelen volt és követeli a polgármestertől, hogy a főpolgármester intézkedését helyezze hatályon kívül. Ebből az esetből kifolyóan, de ettől függetlenül is, Kabakovits felhívja a polgármestert, hasson oda, hogy a jövőben az állások betöltésénél a behelyettesítések mindenkor mellőzhessenek, mert működésben vannak azok a szervek, amelyek az állások végleges betöltésére hivatottak. Amennyiben választott állás betöltéséről van szó, úgy a törvényhatósági tanács vagy a közgyűlés ejtse meg a választást, ha pedig kinevezendő állás van üresedésben, úgy a főpolgármester vagy a polgármester nevezze ki véglegesen az állás új viselőjét. Igyunk „HARMATvizet Megrendelhető: Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Tel.: 530-03) Rendkívül érdekes, nem mindennapi pert akasztottak a főváros nyakába. Egy budai szűk sikátor 31 évvel ezelőtt történt megszüntetése miatt most 120.000 pengő kártérítést követel a fővárostól egy i telektulajdonos. Budán, a Zsigmond ucca és a Vérhaiom ucca között négy ingatlan terül el. Az egyik teleknek, amelynek özvegy Schwartz Dávidné a tulajdonosa, a Zsigmondi ucca felé van a frontja, a másiknak, amelynek tulajdonosa dr. Egerer Gedeon, a Vérbalom ucca felé néz a homlokzata, a másik két telek pedig e kettő között terül el. A Zsigmond uccai Schwartz- íéle telek szélén egy lépcsős, szűk, 14 négyszögöl területű lépcsős sikátor volt, amely a begyre vezetett és ezt a sikátort .a Vérbalom uccai Egerer-telek tulajdonosa és lakói átjáróul használták, amikor a Zsigmond ucca felé közeledtek. 1899-ben özvegy Schwartzné háromemeletes bérházat akart építeni telkére és hogy .az épület homlokzata hosszabb legyen, engedélyt kért arra, hogy a homlokzati részt a sikátor fölé is kiképezhesse, úgyhogy a szűk lépcsős feljáró az épület alatt megmaradt volna. Az összes hatóságok ehhez hozzájárultak és a Közmunkatanács úgy rendelkezett, hogy Schwartzné tartozik a lépcsős feljáró területén át a szomszédos ingatlanok tulajdonosai javára útszolgalmat engedni. E határozat ellen az összes érdekeltek fellebbezést jelentettek be, Egererék azért, mert az építési engedői y megadásával a Vérbalom uccai telek hozzáférése nincs kellően biztosítva, az útszolgalom nem pótolja telkük közterületen való megközelítését. Fellebbeztek a szomszédos telektulajdonosok is, sőt maga özvegy Schwartzné is, aki sérelmezte az útszolgalom kikötését, mert a sikátor tulajdonképpen az ő telkének területéhez tartozott. A Közmunkatanács Schwartznénak adott igazat, az útszolgalomra vonatkozó kikötést elejtette és a többi fellebbezőket keresetükkel elutasította. Most, 31 évvel később, közvetlenül a peres igények érvényesítésére megszabott 32 éves batáridő lejárta előtt, Egerer Guido pert indított a főváros ellen a Zsigmond uccai sikátor miatt és 120.000 pengő kártérítést követel azon a címen, hogy a sikátor köz- ! terület jellegének megszüntetésével ( Jövő héten a Budapest—Gyöngyösvárosi Szénbánya sorsának tárgyalása kerül sorra az üzemrevíziós bizottság napirendjén. Ez az ügy a közelmúltban sokat foglalkoztatta a város vezetőségét, mert a deficites üzemtől szerettek volna megszabadulni. Csakhogy nem akadt vevő. aki hajlandó lett volna a ráfizetéses üzemet átvenni s így a főváros kénytelen volt érdekeltségét továbbra is fenntartani. Most, hogy az üzemek revíziójával kapcsolatban a Gyöngyösi Szénbánya felülvizsgálása is sorra kerül, Pa- panek. Ernő számszéki igazgató jelentést készített a bizottság számára, amely az általa végzett vizsgálatok eredményén alapul. Ez a jelentés oda konkludál, hogy a főváros nem szüntetheti meg a bányánál viselt érdekeltségét, mert ez súlyos anyagi veszteséget okozna számára. Papanek Ernő számszéki igazgató elismeri, hogy a bánya ezidőszerint nem rentábilis, azonban rámutat azokra a lehetőségekre, amelyek révén a Gyöngyösi Szénbánya deficitje megszüntethető, sőt a vállalat jövedelmező üzemmé fejleszthető. Mindenekelőtt lignitszárítóberendezés létesítését tartja szükségesnek a számszéki igazgató, mert a szárítóberendezés által a lignit nedvességtartalma kivonható és a mostani 2000 kalóriás gyöngyösi lignit 0000 kalóriás tüzelőanyaggá változtatható. Nemcsak értékben omolkedno ez esetben a lignTf, hanem a bánya termelésének szállítása is sokkal kevesebbe kerülne, mert nem vizes anyagot, hanoin száraz szenei szállítanának. A fuvarköltségeknél is Jetelkének megközelítése a Zsigmond ucca felől lehetetlen és emiatt telkei nagy értékveszteséget szenvedtek, azok jövedelmezősége megcsappant. A főváros a feltűnő keresettel szentben alaposan kidolgozott védőiratban védekezik és a kártérítési igényt teljesen alaptalannak mondja. Az iratok egész tömeglével igazolja, hogy a szóbanforgó sikátor sohasem volt közterület, hanem, mindig a Schivartz-féle telekhez tartozott és a telektulajdonos csupán hallgatólagosan tűrte, hogy azon keresztül a szomszédos telektulajdonosok közlekedjenek. De, ha közterület lett is volna, akkor is a főváros szabadon rendelkezik afelett és mint tulajdonosnak mindenkor jogában áll, hogy közterületek ilyen jellegét megszüntesse és abból senki sem támaszthat a maga részére kártérítési igényt. A főváros vádirata még rámutat arra, mi lehet a háttere ennek a nem mindennapi keresetnek. A 120.000 pengős kártérítési igény elképzelhetetlenül fantasztikus összegszerűleg is, mert az Egerei'-féle ingatlanok összértéke 65.000 pengő, tehát ez az ingatlan nem szenvedhetett 120.000 pengős értékcsökkenést. A főváros megbízottai helyszíni szemlét tartottak az ingatlanon és megállapították, hogy az a villa, amely a felperes telkein áll-, teljesen elhanyagolt, düledező állapotban van. Tizenhat darab egyszoba-konyhás lakás van benne és a telektulajdonos a telken földbevájt kunyhókat létesített, amelyeket szintén bérlet útján hasznosít. Az ottani lakásviszonyokra jellemző, hogy a villa egyik ablakában cédula hirdette, hogy egy fél ágy kiadó. A felperes nem hivatkozhatik arra, hogy lakásait azelőtt előkelő uraknak adta bérbe, mert mint szoba-konykás lakásokat most is jobban értékesítheti, mintha az egész villát egy bérlőnek adná bérbe. Legérdekesebb azonban az a megállapítás, hogy a telekkönyv szerint az Egerer-féle ingatlanok túl vannak terhelve, több mint 200.000 pengő adósság van bekebelezve 'a felperes ingatlanain, aki a főváros véleménye szerint vagyoni helyzetén most ezzel a kilátástalan perrel szeretett volna segíteni. A főváros kéri a törvényszéket, utasítsa el az alaptalan keresetet és a felperest marasztalják el az összes perköltségekben. leniős megtakarításokat érnének el, tehát a szárítási rendszer bevezetésével. Szükséges a lignitnemesítés megvalósítása is. Ezt már régen tervezik, de állandóan halogatják. Ügy a nemesítést eljárás, mint a lignitszárítás köny- nyen és olcsón volna■ keresztülvihető, mert a gyöngyösi elektromosművek felesleges hőtermelését lehetne a szárítási célokra felhasználni. Igen figyelemreméltó a számszéki igazgató javaslata, amely szerint megfontolandó lenne, vájjon a szárított lignitet, amely nagyrészt fás anyag, nem lehetne-e a városi épületekben a. fatüzelés pótlására alkalmazni, mely esetben a főváros tüzelő faszükségletét ezzel teljesen pótolni lehetne. Szükséges a Gyöngyösi Szénbánya fejlesztése is. Arról nem lehet szó, hogy a főváros a mostani nehéz gazdasági viszonyok között érdekeltségétől megváljon, mert megközelítőleg sem kapná meg a részvények értékesítéséből a bányába, befektetett tőkét, A főváros tehát csak úgy állíthatja helyre a bányavállalat prosperitását, ha annak fejlesztését, üzemének modernizálását és a, kitermelt lignit értékének emelkedését elősegíti. Ebhez mintegy 200.000 pengő befektetésre van szükség, ami azonban a bányatermék értékemelkedésével és könnyebb értékesítési lehetőségével rövidesen megtérülne. Ezckszerint tehát a Gyöngyösi Szénbánya megszüntetése sem aktuális többé és az üzemrevíziós bizottság a számszéki igazgató javaslatai alapján valószínűleg az üzem modernizálását fogja proponálni, annak felszámoltatása helyett. k györgyösi szénbányát jövedelmezővé lehet tenni — mondja Papanek számszéki Igazgató 200.000 pengős befektetéssel szanálni lehet a deficites bányaüzemet
